Ismeretlen szerzõ:HISTORIA MELYBEN AZ FELSÉGES
BATHORI SIGMONDNAC Erdélyi Feiedelemnec 1595 Esztendõben
valo viselt hadai irattattanac megh. 0001
EMLEkõzem mostan mi tõrtént dolgáról, Az Erdély
orszagnac múlt állapattyáról, BAThori SIgmondnac nagy
jámborsagárol, Hazaiahoz valo hû szolgallattyáról.
Mikoron irnánac ennyi Esztendõben,
Az ezer õt
százban, és kilentzuen õtben,
Io BATHORI SIGMOND ackor
az ûdõben,
Király vala immár az Erdély fõldeben.
Gyakron gondolkodic Király õ magában,
Mint
õregbithesse népét Orszagában,
Es viszsza
hozhassa megh birodalmában,
Kic volnánac régen Pogán
foksagában.
Azért nem mulata seregét indita,
Végh
Temesuár felé az Tõrõc országra,
Kiknec eleiben
Barbély Gõrgyet ada,
Miként czelekedgyéc õtet meg
tanita.
O mely czudalatos az iò ISTEN dolga,
Hól mit
czelekõszic Ember nem tudhattya,
Barbély Gõrgy az
Királyt hûséggel szolgállya,
Házayánac akar lenni
õ gyámola.
Ez üdõben szamos az iò tanácz vala,
Ki Feyedelméhez iò akaro vólna,
Nagyob része mind az
Tõrõkhõz von vala,
És ellenségénec tõb jót akar
vala.
[p 0002] Király õ magais uduari népéuel,
Szálla meg táborban Szasz Sebeshez kõzel,
Hogy az
Vármegyekbõl inkáb kelnénec fel,
Iõnenec táborban
nagyob sietséggel.
Innét el indula Bartza mezeyére,
Sokat varakozéc it hogy erõ jõne,
Szép hadackal iõnec
minden felõl ide,
Temérdeki sok nép rõuid üdõn
gyûle.
Ezenkõzben Király az õ seregénec,
Egy
részét el kûldé elõl vitézeknec,
Hauasel
fõldében hogy el sietnénec,
Minden kétségeckel altal
kõlteznénec.
Õ magais után mingyarást indulna,
Az
Német segitség mihelyen el jútna,
Addigh
vesztegségben lennénec táborba,
Né kezgyenec
semmit õ táuol voltába.
Molduába ira az Istuán
Vaidánac,
Népéuel készûlne szép tartomanyánac,
Melléye sietne az Mihály Vaidánac,
Holot õ magátis
rõuid üdõn látnác.
Eszt haluán az Vaida, semmit
nem mulata,
Tatártol féltében Erdély felé tarta,
Hogy
Király népéuel igy õszue júthatna,
Nagyob
bátorsággal és eggyût iárhatna.
Már nem
meszsze Vaida az határtol vala,
Vtát à Lengyelec
megh állottác vala,
Kickel erõs hartzot inditottac vala,
Király seregeben Tercz Várához júta.
