HELTAI GASPAR: A RESZEGSEGNEC ES TOBZODÁSNAC VESZEDELMES 0002


AZ IGAZ NEMES FIRfiunac, Kendi Antalnac, à nagyságos Kendi Ferentz õchénec, keuán Heltai Caspar, [!] Colosuari Plebanos, Isténec kegyelmesség1t es békességet.

EZ elmult napogba mikor etuc volna à mi WRunc Iesus Christusnac szûletesenec napiát, kezfdéc az idõrõl gondolkodni, mely nemesen rendeltec à regi sent iamboroc aszt, à hitnec agai szerént, hogy ygyan rendserent mayd mindé agarol egész esztendõ altal predicalhatnac. Mert elmult immar a karachon napia ackor predicalottuc eszt az agat: Ki fogantattot szent lélektõl: Szûletet szûz Mariatol Mayd elérkõzic á nagy hét: Ackor kõuetkõzzic a hitnec agaiba: Kent szenuedet Pontius Pilatusnac alatta. Megfeszitetet: Meg hólt: EltemettetetAla szalot Pokolba. Az vtan elõ iõ mindgyárást s4 husuét napia. Ackor leszen emlekezet à mi WRunc Iesus Christusnac feltamadásárol, melyrõl vallást tesûnc ez igickel: Hármadnap vtan halotaibol feltamadot &c. Lattya te kegyelmet, mely nemes rédet tartottac å régi szent iámboroc, az idõnec elrendelésébe. õc kedig rendeltéc az idõt oly formán, chac à szegény kõsségért, hogy è rendel inkáb vihesséc à szegény igyûgyûket a hitnec againac ismerésére, es meg tanulasára. Mert è volt fõ gondgyoc: mint meg láthattyuc à régi predikaciokbol, kiket à szent iamboroc azokra à napokrå irtac: Nem mulottákel az innepnapokat å soc kûléb éberektõl találtatot pepechelessekel es ceremoniackal, mint az õ vtanoc valóc az vtà chelekõdtec, es mostanis à képmutatóc [p 0003] chelekednec. Mert tuttác, hogy chac az egyetlen EGY szûkség, kit Magdalenya, à mi WRunc Iesus Christus labainal ûluén, halgat vala.

Mikor eképen az idõnec rendelésérõl gondolkodnám: Mindgyárást eszembe iuta, az õrdegnec álnaksága, miképé az õ szerzését elegyitõtte az Wr Istennec szerzéséuel. Mert ez az õrdegnec igyekezete, hogy valahol az WR Isten egy templomat épit: Ott mindgyarast az õrdeg Kápolnát rac melleie. Igy mûuelt az idõnec rendeleséuelis. Mert egész esztendõ altál õnekieis elrendelt idõie vagyon, mikor az emberec nagy buzgoságal, nagy ió keduel õnéki solgálnac. Mert mindiárást, à mi WRunc Iesus Christus szûletésénec napia vtan, kõuetkezic az õrdegnec nagy innepe, à Regelõ hét, ottan à farsáng &c. Ackor isnac az emberec, tobzõdnac, lakoznac, es kûlemb kûlembfele heaba valo kõlchégét mûuelnéc. Es noha ast mûuelic, de keuesen gondolyác meg azert, mit mûnelnec: [!] Es száz kõzzûl sem gondolya, egy mely igen nagy bûn legyen à Resegség es à Tobzodás. Gyûytettém nzokaert [!] è kis kõnyuetsket, hogy az embereknec eleykbe adnám, az en itiletem szerént, ez isonyoságos bûneknec nagy voltát: hogy eszekbe véuén magokat, innét nnekutánna [!] ez ondogságokat eltauosztassác, es az WR Istennec parancholattya es kéuansága serent iozanon élyenec.

Miert kedig hogy tudom, hogy te kegyelmet, nemes vram, Az WR Istennec Iáuénec tiszta szeretõie: Enis akarom ez irassal te kegyelmennec az én io akaratomat es szereteemet meg ielenténi, es te kegyelmed neue alat kibochatani. Ketein ezokaert te kegyelmedet, hogy te kegyelmet ió neué vegye: es hr szinée tiszta magyarságal irua ninchen, te kegyelmet meg bochassa: [p 0004] Mert iol tudgya te kegyelmet, hogy nyeluem szerént szász vagyoc, es eszt é keueset tizenhat esztendeig tanultam. Az WR Isten te kegyelmedet az igaz hitben meg tarcha. Amen.

AZ ISZONYOSAGOS GONOSSAGROL, à Reszegségrõl es Tobzodásrol. PÉSONAE. ANTAL. DEMETER. I. RESZ.

A Részegségrõl es Tobzodásrol az embereknec lelke nagy kárt val Mert ezec az embert mindenféle ondoc bûnbe es gonosságba eytic: A lelket eluesztic, és az Istentö+l elszakasztuán õrec karhozattra viszic. [p 0005] Demeter : Las las hol ballag az én régi paitarsom: Bezzec soc ideie annac, hogy nem lattalac: Isten adgyon ió napot. Antal : Fogagy Isten ió Demeter: Mint vagy? Iobban vala dolgod, mikor ez elmult idõbe szembe vallánc egymással: Mert ackor szép szined vala, io ruhaid valanac: de mostan, mint én latom, beteges vagy: mert szined aszt mutattya: igen rontzosis vagy, valamint vagyon dolgot. Demet. : Tudgya veszé0l hol iártam mind. Pokol tarsaságba elegyûltem vala, azoc kõzet meg szokám à borr italt, es amiat mind egé0sségemet, mind pénzemet, mind ruhamat elkõltém es eluesztém. Imar à szokás természeté vált benné, nehezen hagyhatom el immar. Ant. : Mi dolog ió Demeter, hogy à gonosz társaságnac annyéra engettél? hiszem inkáb kellet volna engedned az WR Isten parancholattyánac, hogy nem mint à te társaságodnac. Demet. : Michoda parancholattyanac? Ingyé sem tudõ, ha vagyon az Istennec valami igiie auagy parancholattya: Mert én nem hallottam. Ant. : Né iártálè á predicaciora, ahol az Istennec igiiét predicalyåc
Bezec ha oda mentél volna, vay ki szépen meg tanultat volna, miképpen [p 0006] kel az embernec Isteni félembe tisztán es iozanul élni. Dem. : Patuar tudgya: Nám aszt mõdgyåc à Képmutatóc, hogy à mostani predicatoroc chac testi gyõnyõrûséget, es mindé bûnre valo szabadságot predicálnac. Ant. : Nem igazat mondnac. Mert, ió demeter, ím látod, hogy egésségem vagyon, ió ruhaim vadnac, pénzemis vagyon: Eszt senkinecnem kõszenem, ha nem chac az WR Isten igeiénec es à mostani predicatoroknac. Nem szoloc most à tõb haszõrol, hogy tudom az én Istéemet szolgálnom, es igazan õ néki kõnyõrgenem. De te, ió Demeter lássad mint vagy: Marhádat à Részegség miat eluesztõtted: Egésséged elueszet, Lelket sinchen helyén: Talam vagyon fél esztendeie, hogy egy miattyàkat nem mondottál szûuedbõl: hogy élhetz tahát? Félec hogy gonoszul vagyon dolgot, es hogy készen elkárhosztál. Demet. : Mint én hallom, ió Antal, någy eszre fogtad magadat: Nám ezelõt vgyan ió paytarsom valál, es à bort kedueled vala, miképen hogy énois igen szeretém: Mi ocka ezokaért annac, hogy most oly nagy mértékletességre fogtad magadat? Ant. : Bezzec nagy ocka vagyon ennec. Mert az Istennec igiiebõl [p 0007] hallottam es tanultà, mely igen nagy gonosság legyen à részegség es a tobzódás, Es mely igen gyûlõlye az WR Isten. Hogy kedig igen gyûlõlye è gonosságopokat, à szent lélec bõuen meg mutattya es meg ielenti à szent irásba: Kiualtképen Sodomånac es Gomorránac elszûlyesztessénec [!] rettenetes példaiába. Mert mikor à szent Ezekiel propheta elõ szamlálya cap. 16. az okokat, es å bûneket, melyekért az WR Isten è városokat elsûlyesztõtte, legelõszetis è gonosságrol emlekezic: Mert eszt mondgya: A te hugodnac Sodománac bûnei ezec: Tobzódas, mindenféle eledelnec felõttevalosága, Morálas es hiuolkodás. &c. Mert ez nyiluan valo dolog, melyrõl mindé emberis bizonságot vehet, hogy mikor az ember à tobzodásnac miatta meg tõlt, es meg részegedet, hogy ackor az õrdeg kõnyen gyõzedelmet vehet rayta, es mindenféle éktelensé0gbe es gonosságba eytheti: holot io zonkorába soha eszt nem mûuelhetneie Dime. : Imè, ió Antal, errõl soha nem gondolkottam: De kérlec, mondmeg ennékem, mint legyen ez? Ant. : Igy lészen. Mikor az õrdõg az embert borral, auagy egyéb erõs itallal meg foghattya, osztan meg dulya [p 0008] à feyét, es eluészen minden értelmet es okosságot belõle, es az embert tiszta bolonda tészi: Annakutána chufolya, iátzodtattya, es egyic faytalanságbol másikba keueri Mert e féle meg részegedet ember az õrdeg rabia es tulaydona: Es miuel hogy az WR Isten immár nem õ Istene, gondot sem visel rea: az õrdeg minden kéuansága szerént chelekedic véle. Demet. : Antal atyamfia, nagy dolgokat beszé0lesz: Tahat mint én hallom az Isten nem volna az Részegeseknec Istene? Ant. : Io Demeter, nyiluan nagy dolog, kit beszéllec: Es nyiluan hidgyed, hogy ninch kûlemben mint mondom. hogy kedig az Isten è fele meg ré0szegedet embernec ne legyen Istene, meg mondgya szent Pál. Gallat: 5 E helyen szent Pál kemény beszéddel a részegeseket kirekeszti az Istennec orszagabol. Igy szól à szent Ozeas prophatais cap. 4. Hogy å borr elvészi az embertõl å szûuet. Mikor à szûw az embertõl eluétetet, mochoda àzutån az ember? hanem chac egy darab huss, s ké0t szõm, kit az õrdeg meg szálot, kit az õrdeg bir, hordoz, es oda vonsza, asztis mûuelteti vé0le, å mit õ szeret, es à mibe õ gyõnyõrkedic. A fele tõrsec à mit mer gondolni, es à mit az õrdeg szûuébe ád, megis meri miuelni. Eszt nyiluan lattyuc igaznac lenni à Sodomabelieknec példaiába, kic olyan faytalanságba es bûnbe essénec, hogy még à természetnec rendelésétis meg máslâc, es az ebbeckel egy tarsaságba magokat elegyûtéc, oly bûneckel magokat meg terheluén, kikrõl à szent lélec szégyenli szóltát, Gene. 18. Rom. 1. E kedig egyebûnnen nem, hanem chac à lakásbol es tobzodásbol szarmazéc, miképen á szent Ezekiel propheta mondåsbol eleb meg halloc. DEMET. : E rettenetes dolgokat ez elõt valo idõkbo nem tudtat, ió attyamfia Antal: Mert semmit nem hallottam effélékrõl, hogy beszélettél volna: Mert igaz igy szereted vala à bort mint én, es az egyéb tarsaság. ANT. : Szánya az Isten, énis à tû ledér tzéhetekbe valéc: De håla legyé most az WR Isténec, ki à iambor predicatoroc altal, az õ igeiuel meg szabaditot engemet è gonosz tzébõl, es hozot az õ szent igassagánac ismeretire, hogy tudom immár, mint élyec, es mint tisztelyem õtet. DEME. : Mi õrdeg kiszteti tahát à képmutatokat hogy eszt kialtyac, hogy è mostani predicatoroc chac lakásra, es testi gyõnyõrûségre es szabatságra tanittyà [p 0010] az embereket: holot te, ió Antal, oly ieles dolgokat tanultal õ tõlec? ANT. : Had szólyanac à képmutatóc: De nyiluà valo dolog, hogy ebbe nem igazat mondnac. Mert à iámbor keresztyén predicatoroc vgy tanitnac, hogy à szenuedettesség, es à mértékletes elet oly igen szûgség az embernec, mint az étel es ital, az õ testénec taplalasara. Es ne talamtán iob vólna, hogy egi haboruság miat egynihánszor elueszne mind à fõlden valo, hogy nem mint olyan bõseg volna, Mert aképen szelidségbe es alazatoss1gba maradnánc, es az WR Istérõl meg emlekõznénc: hollot kûlemben õtet mind elfeleyttyûc, mindé iótétéuel egyetembe, mint Esaias is mõdgya cap. 5. Iay azoknac, kic reggel fen vadnac, hogy ûzzéc à részé0séget. es kic mind éyelic mulatnac, hogy à borrtól meg heuûlyenec. Es az õ lakodalmokba hegedõ, lant, dob, síp es borr vagyon: De az WRnac dolgát nem låttyác, es az õ kezénec chelekedetit nem tekintic. ezokaért igaz1n itíluén, iob à szerenchetlenség, à ió szerenchén1l, es ió lakásnál: Minec okaértis az Apostoloc õruendesztenec à keresztes à nyõoruság alat, es mind beszéddel, s mind példaiockal tanitottac [p 0011] minket, hogy nagy õrem gyanàt tarchuc, mikor mindenfele nyomõruságba es ké0sértetbe esûnc: mert õc iol tuttác, minec ió à kereszt, es à haboruság szenuedés Vgyan ezét mõdgya Salomon is Eccl. 7: Iob à gyászlásnac hazához menni, mint à korchma házhoz: Mert imit eszébe vészi az ember, hogy minden embernec meg kel halni. DEMET. : Ió Antal, szokotlan dolgot besz1lesz én elõttem: Nem fér feyembe. ANT. : Ió Demeter nem choda ez, hogy nem fér feyedbe: Mert olyan az emberi okoskodás: Nyi:luan eszt mondgya, es eszt itili hogy az én beszédem, mely nem enyim vgyan, hanem az Istenè, hazugság. De ved eszedbe, hogy az Wr Istennec Igiie oly természetû, hogy mindenkor az emberi okossággal viaskodic, es semmi helt né hagy, sem ad annac, à mit az okossag talál es forgot. az emberi okosságnac itileti eszt mondgya: Bodogoc azoc, kic vigadnac, es keduec szerént élnec: Inkab siet ezokáert à korchomahazhosz, hogy nem mint à gyászlásnac hazához Ez ellen kedig Christus WRunc Salamonnal eszt mondgya: hogy azoc bodogoc, kic keserûseget szenuednec &c. Ved eszedbe ezokáert [p 0012] mely igen veszedelmes dolog az WR Istennec Igiiét az emberi okosság szerént mértékleni, miuel hogy eképen egymással ellenkednec. A korchõån es egyéb lakodalmokba elfeleyti az ember mindé szegénségét es nyaualyát. A ki kedig nyaualyaiát es minden gyõtrelmét elfeleyti, ez nem kialt az Istenhõz, segétsegûl sem hiyia az Istent. Ezért mondom, hogy iob à bánatnac hazához mé0nni, à hól bankodic az ember, es halálåt eszébe vészi: Mert ot semmit nem låt, hanem chac keserûseget es szomoruságot. Mert az ember emlekesztetic ot az Istennec itiletirõl, es meg gondolya mi iõuendõ ez vilagnac vakságára. E végreir végeszte az WR Isten, hogy az emberre vesse à keresztet, hogy elne hidgye magát, eléb se mennyen à gonosságba: hanem engedni tanulyan az Isten igeiénec, nem kõuetuén à régi Adámnac indulattyát mint szent Pális mondgya: 1. Corinth. 1. Mikor è világ bõlchességét nem ismernéie, meg sem fokhatnaia: tetzet az Istennec, hogy az esztelenség, az az, à keresztnec predicacio altal iduezitene à hiuõket. mert à régi Adam természet szerént dõ'yes, sokat tulaydonit magánac, es [p 0013] igen gyõnyõrkedic à gazdagságba, vigan lételbe es tobzodásba. Egyébre õ né igen visel gondot, hanem miképen magát szépen teretgethesse&c. Az Isten ezokaért eszt e módot es eszkõszt találta hozza, hogy meg alászhassa, gyõtri õtet nyomorusággal, bánattal, keserûségel, es minden képen gyõtri. Touabba eleybe hánnya à szent lélec az õ intésit, es mindenképen kõrûlforgódic, hogy az igaz vtra vigye. DEMET. : Tahát az Istennec nagy gondgya vagyon reanc: En kedig mind aszt tartottam, hogy mindenec chac egy terténnetbõl lesznec raytunc. ANT. : Olyan nagy vakságba éltec minnyaian: Mert né halgattyátoc å mennyei tudománt, az WR Isténec szent igiiét. De ved eszedbe masodszor, hogy à régi Adà, az az, Az embernec teste es természete, mely még meg nem máslatot es à szét Lélec altal meg nem vyult, nem chac dõlyes es keuély, hanem igen gyarlois. Ezokáert nem szûkség, hogy á tettût beolchac a kõdmenbe: mert anekûlis chac kõnyen meg terem benne. azonképen a ki az õ testét borral meg tõlti, nem mûuel egyebet, hanem az óltatlan mészre vizet tõlt, es à tûzbe olayt, hogy inkáb meg geryiedgyen es égien. [p 0014] Miuel hogy tudgyuc ezokáert à mi testûnknec es természetûnknec gonosságát, tartozunc véle, hogy meg zabolázzuc, es ostor alat tarchuc, megis sarkanttyuzuc, eledelébeis eluonyunc es el szakaszszunc, hogy ne emelkedgyéc, à lélec ellen se tamadgyon fel. Mert miuel erõsb à test, anyéual erõtléb à lélec. Mikor à test meg geryied, es az õ keuàsagos szabadságba szalathat, ackor à lelec ala nyomottatic, es meg gyõzetetic. Viszontac, mikor à test meg ehnyités altal meg alásztatic: ackor iol vagyon a léleknec dolga, gyõzedelmet es diadalmot veszen. DEMET. : Vagyonc arrol valami irás, hogy igy viafkodnac egy más ellen á test, s à lé0lec? ANT. : Vagyon: Mert szent pál errõl bõué szól, Gallat. 5. cap: Ot meg mondgya, hogy két halálos ellenség à Test, s å Lélec, kic szûnetlen egymással viaskodnac, soha sem békélnec meg egymással, hanemha egyic telyességel eluész à halál miat. Mikor kodig [!] à test erõs, ackor à lélec meg lankad, es erõtlennè lészen. Ackor veszen kedig à lélec gyõzedelmet, mikor àTest erõtlen, es meg vayut. Ide, es ehõz valo az igaz bõyt, melyel à Szentekis bõyteltetnec: Erre nésztec: Mert iól tuttác, hogy à keresztyéni [p 0015] élet è vilagba nem egyéb, hanéchac gyõtrelem, es õrekè valo viaskodas. Iob. 7. Eképen szól szént Pális. 2. Corinth 12. Mikor erõtlen vagyoc, érch, Lélec szerént: Mert az erõsség erõtlenségnec altala lészen erõsb, Ezokáert dichõkõdem az én erõtléségembe, hogy én bennem lakiéc à Christus Iesusnac ereye. Hallodè Demetter mit szól szent Pál è dolog felõl? DEMET. : Iol hallõ. Ha eképen tanitnac è mostani predicatoroc, bizony dichirem predicalàsokat es tudományokat. MOndhatlan igen iól vetted eszedbe tanitásokat. De, ió attyàfia Antal, mi oka ennec, hogy oly keuesen vadnac, kic így szólnánac à bõytrõl, mint te? Mert egy nyihàyat hallottam immar, ki keresztyénec mondotta magát. olyanokatis hallottam, kic igen kérkesznec vala, hogy õc az Euangeliomot mindennap halyác: mayd esztis meric valamondani, hogy vgyan iól értic: De azoc nem igy szólnac vala à iólakásról, à borr italrol, à keresztrõl es à bõytrõl. Mert à mint en beszédekbõl megiértém, gyûlõlic vala à bõytet, es á iozonságot mayt bûnnec itilic vala: Esztis latám hogy azokat, kic iozanõ es mé0rtékletessen kezdnec vala élni, [p 0016] meg chufolác, es meuetic vala õket. ANT. : Iay, Iay azoknac: Nyiluan hidgyed Demeter, hogy azoc soha az WR Istennec Igiiét, à szent Euangeliomot, igåzán nem hallottác, eszekbe sem võttéc: Mert az WR Istennec igiie né arra tanit, hogy mi szeressûc magunkat, es hogy á testnec keuánsága szerént chelekedgyûnc: Mé0rt szent Pál nyiluán aszt mondgya, Rom. viij. Ha à testnec keuansága szerént eltec meghaltoc, érch, õrec halallal: Hané arra tanit, es aszt adgya elõnkbe, hogy à mûnen testûnc å mi fõ ellenségûnc, rakua gonosz kéuanságal es igyekezettel. Ennec è gonosz ellenségnec elene mondottunc à keresztségbe, es à mi feiedelmûnknec, à mi WRunc Christus Iesusnac magunkat igirtûc es adtuc, megis eskettûnc, hogy å mûnen testûknec ellene akarunc álani, es õrec ellenség gyanant akaryiuc tartani, akarattyát soha sem mûuelni. Vgyan fogattuc is eszt, à keresztségnec fogadásába: Es Christus WRunkal egyût à keresztfa alà áltunc, õ véle egyût meg feszittetûnc, el is temettetûnc, hogy immár à mi életûnc, nem testszerét valo élet, melnec készen meg hóltunc, hanem Isten szerént, vy emberec, vy életbe élûnc: Minec okáértis [p 0017] è Világnac ellene monlottiunc, [!] es az õ feyedelménec, az õrdegne. En édes Demeterem, eszt è draga dolgot nem hallottác à kuaszoc, es az õrdegnec kolbászt, kic á bõytet, az az, a iózan es mértékletes életet chufolyác es meg vtalyác Miért hizelkednec igy az õ testeknec es azoc kéuansaginac? Miert viselnec oly nagy gondot rea? Miert hizlalyác oly igen? Hol gondolnac auagy chac etzer à fogadásokról es eskesekrõl? hol forgattyác eszekbe, mely igen meszsze elmentec legyen a mi é0des Istenõnktõl? Mely igen elfeleytettéc à kõtést, melyet tõttec az Istennel à Keresztségbe? Mert lakodalmokba esnec, tobzodnac, dufkat isznac, es mindenképen megtõltic magokat, mint ha à vilagiackal egy tzébe auagy tarsasagba volnånac: mint ha è vilagnac soha ellene nem mondotta volna: mint ha az Isten à keresztieneket è Világtol soha elnem vålasztotta volna: Iay, Iay è nagy vakságnac.

De euel meg ielentic, hogy nem tudgyác mi legyen à Christus, es mi legyen à keresztyén: De maga azért vgyan elsõc akarnac lenni: igen kérkesznec az WR€£Istennec Euangeliomáual: mint ha Christus WRunc álmábol [p 0018] mondotta vólna ez igiket, es nem tudta volna mit mond, mikor eszt monda, Matth. 16. Mar. 8. Luce. 9. A ki meg nem tagadgya magát, es gyûlõluén az õ életét fél nem vészi az õ keresztét magára: es engemet nem kõuet: nem mélto énhozzám: az én Tanituanyom sem lehet: Latodé ió Déeter, mit mond CHristus WRunc? Latodè mit keuán? DEMET. : Bezeg nem chufság? Bezzeg mint én hallom másképen kel à iambor keresztyénnec elni, mint én az én tarsasagommal edig eltem. Mi nem à kereszt alat akartuc õtet kõuetni, hané lágy párnákon ûluén, nagy palaszkockal, ió piros borral, ió sûlt kapponnokal: De à mint én látom nem oda Buda, nem. ANT. : Ved eszedbe, Demeter, mit Christus Wrunc masut mond: Matth. 6. Senki két Wrat nem szolgálhat. Nem szolgalhattoc az Istennec; es è Vilagnac. Igy szól szent Pális, Rom. 12. Ne chelekedgyetec è vilagnac hasonlatoságára. hanem mássà legyetec, tû elmõteknec még vyulása altal, hogy probálni tudgyátoc mi legyen Istennec à ió, à kellemetes es tekéletes akarattya etc. Szent Pal eszt akaryia mondani: Tû semmiképen meg nem probálhattyátoc az Istennec akarattåt, [p 0019] nemis dichirhetitec, hanéha tûnné magatokat meg tagadgyátoc, es el buchusztoc è világtól. mert à világ értelme szerét valo iárás: õrdeg szerént valo iárás. Mert è vilagnac fiai, õrdegnec fiainac neuesztetnec az iråsba. Luce: 16. Ide valo immar å szent Pál mõdása Tit. 2. holot miket arra ínt, hogy eltagadgyuc az istételé életet, es è világi kéuàságokat, es hogy ne chelekõdgyánc [!] à téstnec eszessége sz4+erént, hogy az õ kéuàságát meg mûuelnõiõc, Ro. 13.cap. Igy szól szét Ianosis, 1. Ioan. 2. Fiatskaim, ne szeressétec è vilagot, se aszt, à mi è vilagba vagyon: Mert minden, valami è vilagba vagyon, tudni illic, mint à testnec, á szõmeknec gyõnyõrkedésse, es à kazdagság miat valo felfuualkodás, nem Istentõl vagyon DEMET. : Talám è mondasoc, kiket mind szent Pálbol, s mind szent Ianosbol elõ számláltál, nem minket néznec: hanem à szerzeteseket, kic el buchusztac è világtól? ANT. : Ved eszedbe magadat ió Demeter, es ne haritsad e mondásokat egyébre valakire: mert az Isten néked, ha keresztyéec vallod magadat, mondotta mind ezeket. Aszent Apostoloc az õ irásokat à keresztyéneknec kõzenségel írtác. Valaki ezokáert keresztyén akar [p 0020] lenni, ez elbuchózéc e világtol: mert ninchen annac immár ré0sze egyût e világal. Igy szól Christvs Wrûc az Apostoloknac, Ioan: 15. Nem è vilagbol valoac vattoc: Mert én kiuálasztattalac è világbol, es helyhesztettelec tûtteket, hogy elmenuén soc gyûmõlchet hozzatoc. Chodaképen vagyon kedig è mostani ondoc idõbe å keresztyéneknec dolga. Mert nagy bátporságba iáruan aszt vélic, es aszt tartyac, hogy mind két válakon terhet viselhetnec, az az, hogy mind Istennec, mind õrdegnec, s mind è vilagnac szolgálhatnae: mely nyiluan lehetetlen dolog. mert az Isten nem duplás szûuet, hanem ép ép szõuet keuan: A duplas kedig meg nem maradhat õ elõtte: mint szent Ianosis szól azoc folõl 1. Ioan. 4. E vilagiac: Ezokaértis è vilagiákat beszélnec: E vilagis meg halgattya õket. Tû kedig én szerelmes fiatskaim, Istentõl valóc vattoc, és meg gyõsztétec az Antichristust: Mert á ki tû bennetec vagyon, nagyob annál mely è vilagba vagyon. Aféle kétfelõ sántálo keresztyèeknec nyiluan még végre aszt mõdgyåc, mely irua vagyon Apocalip. 3. Tudom à te chelekõdetet, hogy sem hidec, sem hevv nem vagy: Vayha hideg auagy hevv [p 0021] volnál: Miert kedig, hogy sem hideg, sem hevv né vagy, hané chac meleg, kiuettlec es kipõklec az én szayambol.

Eszedbe ved azokaért, atyamfia Demeter, magadat, es iol meg lasd, mint eled è világba életedet: mint elegyûlsz è vilagieckal, kic nem ismeric az Istent: mint enyhited à te testednec gonosz indulattyát. Mert ha aszt nem enyhited, hanem borral es minden felõtte valosagal meg hizlalod, es gyõngélttetõd, nyiluan hidgyed, hogy vgy hordoz, hogy soha à ményorszagnac kapuiát meg nem talalhatod. Mert iól hallottad touafel, hogy à test es az egész emberi természet meg romlot, es mindenkor gonoszra siet. Mikor ezokaert mindent eleget kapot: ackor szabadon száguld, mint à déltzec ló. Ackor én édes attyamfia Demeter, à lélec meg nyomoroszic, nem birhat, nem chelekõdhettic, hanem telyességel meg erõtléûl es meg hal Igy szól szent Pális: Rom. 6: cap. A bûnnec sóldgya à halál. Latodè, hogy à bûn által tamad à halál. DEM. : En édes Antalõ, ez elõt valo idõbe, mikor egyût voltunc, gyakorta meg chufoltalac, es mind aszt véltem, hogy igé antal á feyed: De kérlec meg bochass: Ennekutánna nyiluan [p 0022] nagyobnac bõchûllec, es ne Antal pytársom, hanem Antal vram leszen neued nalam: Mert látom, hogy igen nagyra mentél immar. Bezzeg bolondul chelekõttem én, hogy eddig è ledé0rsé0g vtan iårtam, à pokol tarsasag kõzet. ANT. : Ió attyamfia Demeter, szinte azon bolondságba eytet vala engemetis az õrdeg: de hála legyen az WR Istennec, ki engemet az õ szent igie altal meg vilagossitot: Azért eszt elme õ Istonségénec es à mostani iámbor predicatoroknac kõszszenõ. DEMET. : Mint én beszédetbõl értem, ondoc álatnac kel à Bûnnec lenni az WR istennec elõtte Ió vólna ezokaért ió Antal vram, meg érteni embernec, honnan tamadgyon fõképen ez ondoc álot. ANT. : A Bûn fõképen à tobzodásbol es felõtteualosågbol, mint egy kút fõbõl támad: es egyic bûn à masikat kõueti, es à soc bûnec egymásbol fûgnec, mint à lántzba egymåsbol à szõmec: es soha egy bûn sints egyedõl: miképpen soc peldakbol a szent irásba meg láthatni. Exo. 32. ott à szent iras eszt mondgya az Izrael fiai felõl, hogy mikor immar az Istentõl elszakattac volna, es leûltec volna, hogy tobzódánnac, es iól laknánac: mindiárást felkõltec, hogy [p 0023] tombolnánac es iátzodnánac. Nézetze mint származic egyic rútság à másikbol. De nem kel igen meszûnen példat keresni, auagy hozni: Latyuc minden nap szõmûnc élõt, mint vakittya meg az embereket à részegség, es à tobzódás: mint vesztic el à miat, mind lelkeket, mind testeket: mind tisztességeket, s mind marhayokat: mint mayd iobbà meg hallod. De mind az altal à soc duska italnac, à soc regelésnec, ninchen semmi vége: el sem hadgyác, míg bõuen, vgyan bõuen reaioc hozzác az Istennec haragiát, ki elueszti à fõldet, es tûzel meg oluaszttya, mint régéte az õzen vizzel eluesztõte, vgyan ezen bûnekért. Mert Christus Wrunc, Matth. 24. Luce. 17. eszt mondotta, hogy az vtolso idõ hasonlatós lészen az õzen víz elõt valo idõhõz: Mert ackoris õttec, ittac, tobzóttac: minden képen épittettec es plantáltac: hazassodtac chac testi keuánságbol, s' nem az WR Istennec rendelésénec módgya szerént &c. Miuel hogy ezokaért mostanis sz49inte ezen bûneket látyuc, bõuè bõuen kedig, annyéra, hogy soc képen meg haladgya è mostani idõ amaszt: mit remélhetz, mit várhatz, hanem chac azon bûntetest, à melyel regente bûntette [p 0024] az elsõ vilagot. nagyobokatis annál, 2 Pet3. Ebbe nyiluan egyéb nem lészen. Mert amà régi Isten, a Iesus Christus, ki õrektõl fogua valo Isten, Heb. 13: õ mondotta ezeket. Lucë1. &c. DEMET. : Mely rettenetes bûn legyen à részegség es à tobzodås meg ielented enné0kem bész1ddel: De kérlec vagyonè valahol az irasba példa rola? ANT. : Vgyan ezent mutattyác mind à szent irás s' mind egyéb pogán irasokis kûlemb kûlembféle példakba. Az igaz egy orába felfedezè, kit annakelõtte hat száz esztendõ nè mûuelhetet, mikor borrt nem iuéc, Gen. 6. A' részegség meg chala amá iámbor Loth pptriarkhát, es ondoc bûnbe eytè, kit annak elõtte Sodoma minden gonosságáual soc eszténdeig meg nem chalhatà. Nem de a borr viueté nagy Alexandert erre, hogy az õ szerelmes barattyát Clitust meg õlneie, melyert annac elõtte kész volt volna életétis elueszteni. Ez rettéetes dolog kedig, hogy az, ki è széles vilagot meg gyõszte es meg haytotta vala, a borrtol meg gyõzettettéc. Vgyan azért mondgya à Darius kiraly komornikia, 3: Esd. 3. hogy egy álatba erõ, álat à bor. Vgyan ezért mondgya Esaias [p 0025] cap. 5. Iay tûnéktec, kic borr italba hõsec vattoc. DEMET. : Nám à borr Isténec teremtet álattya: hiszem az Istennec minden teremtet álati ióc: Miért hogy tahát oly igen nagy gonosság à borr ital? ANT. : Iól mondod: A borr Istennec teremtet álattya: de az emberec oly igen viszszafordultac, hogy az Istennec leg iob teremtet álattyáual mentõl gonozban élnec. Né szidalmazza ezokaért senki, sem kárhosztattya à borr italt: hanem à borral valo szertelen életét, aszt kárhosztatom. Mert aszt kárhosztattya à szent írás. a borr kedig az Istennec bõlchessége altal teremtetet oruosságul à testnec, hogy à testet táplalya. A borris meg mûueli, mikor õtet az ember mértékletesen es nem torkoso iszsza. I képen szent Pális tanittya Timotheust, 1. Timoth. 5. hogy à viztõl magát meg tartosztassa es alkolmasson bort igyéc, az õ erõtlen gyomraért, es gyakran valo betegségeért. A felõtte valo kedig, tiszta méreg es halál, Eccles. 31. cap. Ezokaért nem az Istennec teremtet álattyába vagyon à gonosság, auagy à bûn hanem aual valo gonoszul életb vagyon, à telhetettlen es elégtelenségbe. a nap azért nem gonosz, hogy sokan à poganoc kõzet [p 0026] saszt imadgyác, es báluánt chinalnac belõle: Az arany nem azért gonosz, hogy sokan lopóc es oruoc lesznec miatta, es sokan felakasztatnac. A mezõi virag né azért méreg hogy à Póc mérgeszi belõle. A tisztáknac mi8dé álat tiszta: Es minden álat olyanáua lészen. à minémû az, à ki véle él. A fertelmeseknec semmi ninchen tiszta, mint szent Pál szól. Tit. 1. DEMET. : Hála legyen az õrec WR Istennec, hogy è mai szent vasarnapõ hozzád találkosztam: Tudom hogy à tarsaság eddig tiszeris meg keresset: Õc nyiluan most à boron vadnac, ot déseln1c. de miert hogy immar halottam à te édes beszédedbõl, szeretõ Antal vram, mely igen iszonyosagos gonosság legyen à részegség es tobzodás, bizõy én à borra nem megyec: hanem haza megyec, es lefekszem: Holnap az Isten akarattyábol felkelec, es veled à predicaciora megyec: A predicacio vtan ismet hozzád megyec, ha meg nem bántatnál véle, es tanulnéc tõled: mert nyiluan eszembe võttem, hogy à szét lélec WR Isten szól ki belõled. ANTAL. : Vgy vgy szeretõ attyamfia Demeter, Ió vtba vagy immar. Igé konyoreggy az Wr Istennec, hogy az õ szent lelkéuel latogasson meg, hogy az õ [p 0027] szent igasságat meg érthessed, En kedig õrûlec annac, hogy annyéra fogt raytat az WR Isténec beszéde: e héten mindennap iõy hozzam, es iobban addom elõdbe, az WR Istennec ayandékábol, mely igen nagy gonodsság legyen à részegség es à tobzodás, es minémû károc származzanac belõle. Most az WR Isten tarchon meg, ió attyamfia Demeter, es erõsitsen az õ szent lelkéuel, az vyonnà meg ismert igasságba. DEMET. : Amen. Az WR Isten fizesse kegyelménec, szeretõ Antal vrà, es tarcha meg kegyelmedet minden ióba: Ayanlom szolgalatomat kegyelménec.

2. RESZ

HOgy à Tobzódas es à Részekség az embernec lelkét eluesztuén,testétis elueszti, es kûlemc [!] kûlemb fele betegségeknec, es idõtlen halálnac, oka.

ANTAL. : Isten adgyon ió napot, attyamfia Demetter: Ott valålè à predicacion? DEMETER. : Isten fogadgya kegyelmednec, ió Antal vram: Aszt kérdi kegyelmet, [!] ha a predicacion vóltam? Hogy nem vóltam volna? chac alég gyõzém várni, hogy meg virradgyon, hogy oda ményec. ANT. : Nó0, mint tetzé0c? [p 0028] DEMET. : Kinec nem tetzenéc è iambor predicatornac tanitása? hanem annac ki nem akarna iduezûlni, ANT. : Meltan szidalmazzåkè à Barátoc es az egyéb képmutatóc è predicatorokat? DEMET. : Nyiluán méltattlan. De szegényec nem értic, miképen hogy énis ez elõt sem hallottam, sem értetté. De had iaryianac: meg talalyåc à vermet, à houa sietnec. Kérlec tégedet, ió Antal vram, tégy eleget igíretednec: Mert tudod, hogy tegnap meg igirted, hogy mais tanitasz. ANT. : Õremest meg mûuelem: Legyen az WR Istennec hála, meg szenteltûc tegnap à vasarnapot az WR Istennec beszédiuel: Mais eszt mûuelyûc hétfén. Ier attyamfia Demetter, illyûc mind eszt è hetet az WRnac: Nám az Izraelfiaiis haromszor minden esztendõbe fel mentec Ierusalembe, es egy egész hétic mind ot marattac, es az WRnac innepet szenteltec, vgy mentec azutan haza. Miis aszt mûuelyûc: Gyûlyûnc mindennap à predicacio vtan egybe, es szólyunc az WR Istennec igiic felõl: es kiualtképen szolyunc è mostani idõnec gonosságirol, fõképen à tóbzodàsrol es à részegségrõl, hogy è rettenetes gonosságoktol meg tudgyuc magunkat oltalmazni. [p 0029] DEMET. : En édes Antal vram, soha keduesb dolgot nem adhátz elõmbe: Kérlec ezokaért, kezdgy hoza, es mondmeg ennékem, michoda tõb kárt teszen à tobzodas es à részegség: Mert tegnap nágy bõlchen meg mondát, miképen meg õli à részegség az embernec lelkét, es mely igen nagy lelki nyomorusågba eyti az embert. ANT. : Hidgyed ió attyamfia Demeter, hogy à tobzodás es à részegség az embernec lelkét eluesztuén, testétis elueszti, es kûlemb kûlemb féle betegségeknec, idõtlen halálnakis oka. Bizonyába mondom, hogy ha Isten nem vólnais, sem bûn, sem bûtettés, sem õrec karhozát, még is meg kellene az embernec magát kemileni, hogy anyéra borral meg né terhelnéie magát. Mert è nyiluan valo dolog, hogy à tobzodåssal, es à részegséggel az egész természet meg rontatic. Abbol iõ à nyaualyas es idõttlen vénség: Abbol iõ à fõnec eszueszése es szédelgésse: Abbol lesznec à kõnyuezõ es pechenes szõmec: A bûdes leheleté0c es fekete fogac, A fayo es nem emésztõ gyomor Areszketõ kezec, A víz kórság, à kõszuén minden testébe, A colica es bélnec poklossága, Az olayal származo es turos lábac [p 0030] Reuideden: Minden betegségec à fõlette valo ételbõl es italbol szarmaznac. Mert miképen hogy à mértékletes élet à mentõl iobic oruofság, mint à tudos emberes, es minnyaian az oruos Doctoroc mondgyác: azonképén à tobzódas leg ártalmasb dolog, mely meg ronttya à természetet, es az embernec életét meg reuideti. Honnan vagyon az, hogy mikoc [!] most egy hatuan esztendõs embert látunc, hogy vgy tõrédet, vgy fõyodot meg, mint ha egy holnapig az akasztofán fûgget volna, ninché sémi erõie, telyefségel meg górbedet? Là mely tzinterem szinû vagy te, ió attyamfia Demeter, mely igé ràtzos az ortzád, vgyan discantot írhatnánac rea: la mint eset be mind à két szõmed, maga alég vagy huszonkét esztendõs ember: Valyon honnét vagyon ez? Nemde innét vagyõè, hogy iffiuságtokba mindenitec az õ természetit à nagy tobzodással még tõrtte, es meg foytotta? Mert tekinch chac a korchoma, auagy egyéb lakodalomnac hazához, lásd meg chac mit mûuelnec az emberec: Nám vgy isznac, mint ha átockal parancholtác volna nekiec: meg kel halnyioc. DEMETER. : Nyiluan igen igazat beszélesz. En nyiluan [p 0031] mind erõmet, s' mind egéss1gemet eluesztém è hituan tobzódas miat: Szánya az élõ WR Isten. De ió Antal vram, vadnac azétt mostis szép vén emberec. ANT. : Valahol egymaga biro szép vén embert latz, kerd meg tõle, miképen iutot olyan nemes vénséghõz: Nyiluan aszt feleli, hogy alkolmas munkáual, es ió lakásba vagyon minden mesterség, es minden igyekezet, elanyéra, hogy az embereknec zúg à fûlec belé, hogy kõnyuez à szõmec, hogy dedereg az ayakoc, és hogy telyességel elbolondulnac: Bezzeg nyaualyasságos emberec ezec, kic ez ondoc szertelenségbe estenec. Mert nyiluan nyaualyás dolog ez, es annac, à ki eszebe veheti, elég rettenetes, hogy eféle részegeseknec ninchen nagyob ellenségec, mint tulaydon õmagoc: Mert õ magoc magokat meg õlic. Ha egyéb volna valaki, ki õket meg akarnaia õlni, vay mint kergetnéiéc aszt? Talain soc országokat meg iárnác azért. Eszt kedig az õ fõ ellenséget, à bó0rrt, es az õnen testétnem gyûlõlic, nem kergetic, nem bûntetic: hanem még hizelkednec né0ki, vntalan tõltic [p 0032] is terõlgetic: ó nagy bolondság. DEMET. : Enis vallom, hogy ennél nagyob bolõdság ninchen. ANT. : Nyiluan hiszem hogy efféliekbe tiz kõzet sem hal egy meg igaz es természetszerént valo halållal. Mert ha igaz meg né halnac ackor, mikor részegec, es mikor à borrtól mé0g dûhõttec: azért vgyan à termeszetet meg rontottac, eluesztettec, és à borral készé bényeltéc a pókot, melyel meg kel halnioc. Mikor az vtán meg halnac, nem kûlemb, mint hsa fegyuerrel õltéc volna meg magokat: Mint adhatnac számot az Isten elõt?

Igy szól à Iesus Sirakhis, cap. 38: Mindenféle éteckel meg ne tõlch magadat, mohon se egyél: Mert à mohság betegséget nenz, es à meg elégethetetlen tobzodo socféle faydalmat szenued.

Innen vagyon amà kõz mondásis, hogy tõbben halnac az iuekbe es kupába, hogy nem mint à folyo vizbe. Item: Tõbben õlmeg à Bakhus, hogy nem à Mars.

Ide valo à Salamõ kiraly mõdasais, Prouerb. 23. cap. Kinél vagyon à Iay? Kinél vagyon à bánat? Kinél à versengéssec? Kinél à panaszolkodásoc? Kinél az oknékûl valo sebec? Kinél à pechenes szõmec? Mondom azoknál, [p 0033] à kic à korchomán heuernec: Es azoknál kic duskát isznac. Ne nézd à bornac verességét, es hogy à pohárbaolyan szépen fénlic, kõnyen megyen bè, De végre meg mar, mint à kégyo, es mérge meg hat, mint à Iaspis kégyoé. A te szõmeid nézic az idegen aszszonyálatot, es á te szûued viszszafordultakat beszél. Es olyan lész minc [!] az, à ki à tenger kõzepibe aloszic: A uagy mint az, å ki az árbosz fa teteién aloszic: Es eszt mõdod: Meg ûtetec engemet: De nen fayt: Meg vettenec: De nem érzettem. Nézetsze menye soc nyaualyát számlálya elõ bõlch Salomon à részegségnec. DEMET : Minden ember erõl bizonságo veszen, hogy így vagyon, à minte beszélesz: Mi oka ezokaért ennec, hogy meg nem iobbúlunc es más ember kárán nem tanulunc? ANT. : Az Õrdeg ennec oka: Mert ez meg vakittya az embereket, es à bûn altal meg fogia, es meg ketelezi õket, vgy annyéra, hogy telyességel õ szolga lesznec, meg sem szabadulhatna tõle. Mert latyuc, hogy sokan vadnac, kic vgy isznac, hogy vgyan meg reszket à lélec testekbe, es testec felfuualkodic, es chac meg nem szakadnac belè: Esz kedig vitességnec terttyác. It sokan [p 0034] vitességet nyernec, kic az elõt soha semmi elléséggel szõmbe nem vóltac: es vgy haragosznac à borra, hogy az ellen minden vitességeket meg akaryiác mutatni. Valyon szegényec mit nyernec véle? DEMET. : Nem sokat vgyan. ANT. : Nyiluan nem sokat. Mert nem soc idõ mulua egyiket it haigálya à gradichon alà, à masikot amot: Es à kic az itkezetbe vitézûl vittanac, es ellenségõket meg gyõsztéc: azoc à borrtol meg gyõzetetnec nagy szégyenségel. Mikor immar à borrtól meg bolondultac, egy igen kichin okból õszue vesznec, es egymást húzác, vonszác, vagdolyác, nem kûlemben mint à fene es kegyetlen vad álatoc, el annyéra, hogy egynyihanszor vgyan ot à helyen halua marad bennec: kiknec lelkec egyenesen megyen à menyországon túl, amà kis faluba, kinec Perdut neue. Ingyen sem emlitem à tõb károkat, hogy egynyihányan chonkac bonkác es bénac lesznec miatta, es kuldulásra iutnac: de nem chac õmagoc, hanem mind feleségec s mind gyermekec. Vgyan nékedis, attyamfia Demeter, elég marha marada attyáttól: De hol vagyon immar? La mely igen rontzos vagy: Tizenkét matska alég foghatna [p 0035] egy egered dolmányodba. DEMET. : Mind oda vagyon: De mit tehetec nékie: Szûuem szerént banom: Rût élet vgyan, à mint most beszédedbõl eszembe vészem, à részegesseknec életec. ANT. : De hogy nem rút? Nyeluek gyakran ezis terténic hogy à borr ital vtán meg szalad à nyeluec, es olyant pottyantnac ki, hogy mint magokat, s mind egyébeket, vélec egyetembe, nagy nyaualyába es keserûségbe hoznac. Es olyant chachognac olykor, kit iozonkoraba nagy kénzással sem vallottác volna meg. Mert à borban szertelenség vagyon, semmit reytekbe es titkon nem hágy: hanem az õunen gonosságátis meg ielenti à borros, kérkeszic es dichõkedikis vé0le. Ebbõl támadot amà kõzbeszéd: hogy à részegõc, a bolondoc, es à gyermetskéc õremest igazat mondnac.

Nagy kar ezokaért, es nagy veszedelem támad à részegsegbõl, mint immár meg hallottad: Hól még az egyéb rútság, hogy å részegõsec a disznockal egy tarsasagba vadnac, sárba heuernec, az õnen nadrágokat meg tõltic, es à fogokon mint à kányác altal fotskandnac &c, Iay ondokság: Iay rútság Ha emberec volnánac: tahát az emberi természetét, [p 0036] es annac nemes voltát meg kellene kimileniec: holot az ember az Isteni szõmelyére teremtetet legyen, miuel hogy keresztyénec, es Isten fiai: maga ninch anyi értelem bennec, menye egy ü9nõbe, auagy számárba vagyon.

Mert eszt iól láttyuc, hogy ez oktalan álatoc, mikor eleget ittac, elhadgyác, es ismet à gazda hazához térnec: De è teremtet álatoknac szidalmazot, és meg vesztegetõi tõbbet isznac szomiuság és szûksé0gnelkûl, hogy nem mint szomiuságokba. Es eképen tõb borrt vesitnec el, hogy nem mint szûkseg volna. Azután chodalkozunc minnyaian, honnan legyen az, hogy oly szûc à borr, hogy ol drága: Es nem vészûc eszûnkbe, hogy eféle tobzodással hatzor tõb borr kél el, hogy mint à szûkség keuannaia.

Kérlec, mit félelnec az vtolso napon, mikor à borr, minden teremtet álatockal ot lészen, es vádolya õket ebbõl, hogy szidalmas kepen éltenec véle, s mind à tõb teremtet álatockal? Mert iól látyuc, hogy sokan, mikor részegec, medue természetûec, nekic diszno természetûec, nemelyec kedig eb természetûec, es telyességel õrdegecké lesznec: hogy à iåmbor iozan es szelid erkõlchû [p 0037] ember inkáb keuánna à farkasockal egyût lakni, hogy nem mint efféléckel.

Efféle chapoc nem soc idõ mulua, miert hogy à nagy tobzodással természeteket meg rontottác, es à nagy itallal egésségeket eluésztettéc, elõ kullagnac, es ha meg tekinted õket, tahát ortzåioc felpuffadot, mint egy felfut hogy ac: es reuid lehelet miat futnac mint a vidrác: Az idéttlen halált szõmec elõt láttyác, mert meg foyttatnac. Mikor immar hertelen meg hóltac: mint à férgec õrûlnec à testnec: igy õruendeznec az Õrdegõc à léleknec. Mert mag vakultac à nagy tobzodás543nac miatta, es meg bolondultac: Ezokáert penitenciat sé tarthatnac. Mert gyakran igy essic az embernec halála, á mint annak elõte volt élete. Azokaért kõzbeszédbe szoktac mondani: A ki iól aránz iolis lõ az &c.

Igen panaszolkodnac az emberec most arrol, hogy è mostani idõbe keuesset élnec az emberec: De ki bûne, hogy oly szertelen mind ételel s mind italal torkoskodnac: hogy egy esztendõbe tõb borrt vesztnec el, hogy nen à mi attyainc õt auagy hat esztendõbe: Semmiképen nem gyõzi à természet meg emészteni. DEM. : Vay ki vac, es viszafordult è világ, [p 0038] mint én látom. De ió Antal vram, ha szinte ezeket meg beszéled è világi emberec elõtis, nem fog semmit raytoc. ANT. : Had iáryion. Lássuc ki bánnya meg: Bátor káros bankodgyéc. Leszé még az idõ, hogy bõreckel fizetnec, noha most minden tanitást meg vtålnac, es meg chufolnac. DEMET. : Am iáryianac: De hálå legyen az Istennec, ki engemet meg szabaditot è soc rutságbol. Isten tarcha meg kegyelmedet, ió Antal vram. ANT. : Veled egyetembe, ió attyamfia Demetter.

A RESZEGSEGNEC ES TOBZOdásnac veszedelmes vóltárol valo Dialogus

III. RESZ.

[p 0001] HOgy nem chac à Lélec es a Test vész el à reszegség es à tobzodás miat: Hanem mind à io hir new, mind á ió erkõlch, s mind à szemérmesseg. &c

DEMETER. Isten adgyon ió napot szeretõ Antal vrà: Meg bochassa kegyelmed, mayd késtem egy keuesset, hogy nem szinte à pradicacionac eleire iuttottam. ANTAL. En aszt hiszem hogy ez estue à gonosz tarsasághoz találkosztál volt, es azockal dõsõltél, es azért volt nehéz à feyed hogy ma fel nem kelhettél: [p 0002] Nem így vala az elmult két nap à beszéd kõsztûnc. DEMET. Aszt nem mûueltem, nyiluà hidgyed Antal vrám: Mert è gonosságnac véget vetettem. Vay ki iól iut à tegnapi beszéd eszembe, hogy aszt mondát, hogy à részegesec meg vakúlnac, es meg bolondulnac, hogy penitenciat né tarthatnac, es nem imadkoszhatnac: hogy ittam volna tahat à gonosz tarsasággal? ANT. Miert késtél tahát, hogy ideien felnem iõttél? DEMET: Igazán meg mondom, ió Antal vram. Imé az vtafogua, hogy az WR Isten adta, hogy szõmbe lõttem velled, és hogy értettem oly drága dolgokat tõled, mely igen rettenetes gonosság légyen à részegség: oly igen irtozom à borr italtol: Ezokaertis è két nap chac etzer etzer õttem ebédet. Reggel kedig hogy felkõtem, oly igé iól uóltam, oly igé kõnyi, hogy én magamis chodalkosztà Annakelõtte valo idõkbe, mikor à gonosz tarsasagal estue duskat ittam, reggel oly igen gonoszul voltam, es à feyem olyan volt mint egy fa bott: Most kedig, WR Istennec hála, oly igen kõnyen voltam, mint ha vy ember volnéc. Annakelõtte sem estue, sem reggel nem iutot az imadsag eszembe: most kedig szûuem [p 0003] szerént imatkoszhatom: Es ez ennec ocka, hogy mais idein fel nem iõtté: Mert felkeluén, mindgyarást térdre esém, es miert hogy oly nagy buzgossággal imádkozzám, eluéttetem volt á harang szót. De ió Antal vram, aszt mondád tegnap, hogy eszt ez egész hettet szentelyûc es illyûc az WR Istennec: Kérlec ezokaért, meg ne bántassál véle, szám áld elõttemm à tõb károkat, kic lesznec á részegségbõl. ANT. Dichirtesséc az WR Isten õreken õrecké, ki adta eszt az õ szént lelke altal à te szûuedbe, hogy engõdnél az õ szent igssagánac. Kérem az õ szent felségét, az õ szent fianac, à mi Wrunc CHristus Iesusnac altala, hogy erõsitsen tegedet az õ meg ismert igasagába, es tarchon tiszta, iozan es szent életbe: Amen. En kedig õremest mindenkor minden iora tanitlac. Ved eszedbe ezokáért, ió attyámfia Demeter, hogy nem chac à lélec es à test eluész részegség, es à tobzódás miat: hanem mind à ió hir new, mind a io erkõlch, s6 mind à szemérmesség, &c.

A poganoknac irasiba oluosuc, hogy à Philosophusoc, maga azoc poganoc voltac, es chac à természet okossagánac intésé Kõuettéc, eszt végesztéc: hogy ni [p 0004] alkolmas, sem illic, hogy egy iàbor ember felõtte valo borral meg terhelye magát, es meg részegûlyen. Es effeleket õc mindé tisztességtõl meg fosztottác: soha semmi tisztességet reayoc nem bisztac. Mert iól láttác, hogy abba, à ki részeges, semmi szemérem ninchen, minden oknélkûl szól, ingyen sem gondolkodot à dologrol, melyet végezni kel, sem eleit, sem kezepit, sé végét meg nem forgatta, de mégis neki kákog. Es à mit egy tikmony sûlt elõt meg mondot, arrol ingyen sem emlekezic. mert à bortol meg veszet à feye, eltompult az elmeie: ninchen semmi válogatas, auagy, ítilet feyébe. Mit mondgyunc, chac egy darab hus s6 két szõme, tõke es tõrsec, ha ez okaért à setésségnec fiai, à pogànoc, kic az Istent nem ismertéc hanem chac à termeszet okossagánac intése vtan éltec, eszt mûueltéc, hogy à részegest tisztességes tisztet rea nem bisztác: Menyeuel inkáb nékûnc kelléc aszt mûuelnûnc, kic aual kérkeszûnc hogy à vilagosságnac es Istennec fiai vagyunc? DEM. Mint én eszembe vehettem, igen iamboroc vóltac à pogan bõlchec Keues heia, hogy azokat elnem halottác, kic most igen kérkestnec, hogy keresztyénec volnanac. [p 0005] ANT. Vgyan elhallattác. Mert mit mûuelnec most az emberec, mind nemes, mind városbeli, s6 mind falubeli: minyaian mondom mit mûuelnec? Sockal kûlemben chelekednec mint à poganoc: Mert ha valami tisztte feyedelmet valasztani kel: ottan à nemes vraim eszt mondgyác: lér, valaszuc eszt: Mert igen ió nyayas ember. Ha kérdic: Mibõl tudgyátoc? Ottà eszt felelic. Mert minap oda mentûnc vala hazához: Bezzeg ember modra tatta. Királi modra fézetet vala: Vgy hordata à borrt, mint à vizet, elanyéra, hogy eyfelikoron mentûnc volt haza: Bezzeg à társaság kõzét nékic nem iól tõttéc volt fel az oculárt: mert à sárba estec egynehányan, Nézetze, io attyà fia Demeter, eszt mondgyác, immár az vraim nyayasságnac. Nyiluan à poganoc, mint Cicero, Zeno, Socrates. &c. soha né dichirtéc volna aféle nyayaskodo feyedelmet, sem annac, sem à tõbbinec nyayaskodását. DEMET. Mely igen iól tudod à nemeseknec szokássát. En szolgaltam õket: Igaz így beszélnec, mint kegyelmed mondgya. ANT Nem chac à nemes vraim mûuelic eszt, hanem szinte azonképen vagyon à városbelieknekis dogoc. Mert ha egyût vadnac à választot [p 0006] emberec, ielesen à borrhaznál (mert ot kel elõszer mind birot, s6 mind polgart tenni) ismet mondgyác: No, kit tegyûnc biroa, polgára, &c? Ha mégis valamely iozan kõsztec vagyon, kinec még langaz az Istennec szent lelke valami keueset szûuûbe, az eszt mondgya. Io vraim: Iertec tegyûc eszt biroua, polgara &c, Mert iambor ember: Igasság szeretõ: Io eszeis vagyõ: NNem felõtte haragos: Nem akaratos, Iózan: Gonduiselõ: Gyakorta iár az egyhazhoz: Es mindenkor hazánal talalyác &c. DEMET. Valyon mit felel à tõbbi è ió tanachra? ANT. Mit felelnénec Meg meuetic es meg chufolyác mõduan: Kuc Lourente: Bezzeg szépen találya. Eb volna, ki aszt Biroua, auagy Polgára tennéie: Mert soha egy pohar borrát sem láttuc: Osztan, felõtte igen eszes: Soha senkihõz nem megyen: Senkiuel nem nyaiaskodic: olyan mint à passer solitarius &c. De inkáb eszt tegyûc biroua. Mert è ió ember, nyayas ember: Soha nem maradhat hazánál: Mindéltic baratihoz megyen: Tegnapis aszt értõtte volt, hogy egyût vagyûc, oda iõue hozzàc, maga immar vachorált volt othon: es mayd tiz oraig mind velûnc mulata. De még hazamenetis [p 0007] soha elnem bochát vala: hanem beuûn hazahoz, liktariomot hozata: ió piros bort hozzaia, vgy ereszte haza. Ma reggel vgyan ràtzos vala az ortzaia, es boytos à feie beleie, mikor à piatzra iõue Eszt tegyûc ezokaért biroua. DEMET. Valyon mit itiltec volna à féle ember felõl à pogaoc, kikrõl ez elõt emlekõzzél? ANT. Nyiluan efféle chapoc soha nem dichirtéc vólna à poganoc: Soha semmi tisztess2eges tisztet rea né bisztác volna. DEMET. Mit mûuelnec tahat a falubeliec? ANT. Vgyan ezenképen vagyon à falubelieknekis dolgoc. Azoc ha lelki pásztort kel valasztani: Elõszer egybe gyûlnec, es mikor iól laktac immár, hogy à soc kolbasznac bûze, á fokhagyma es à bornac szaga altal verte feyeket, ackor elkezdic nagy módol à plebanos valasztást: Io komaim kit valaszunc plebanossa? ha oly vagyon kõzetec, kinec valaha szûuébe fért az igasság, az eszt mondgya. Io vraim: Minap it à szonszed faluba valéc, es tõrténec reggel oda ionem, igaz hogy harangoznac vala: Bemenéc énis a templumba, tahat nagy chédeszség vala á templomba, maga soc iambor vala benne. Keués idõ mulua elkezde a plebanos nagy szep lassan egy lelki éneket, [p 0008] es az egész kõsség mind mõda véle, oly igé szep egyenessen, mint ha chac egy ember mondanaia: Mert mint értém, meg tanitotta volt õket annakelõtte reaia: Azutan felméne à predicacio székre, bezzeg szépé predicala, oly dolgokat halléc ot tõle, kiket soha annak elõtte nem halottam. Ió vólna ezokaért, hogy aszt hoznoioc ide: auagy mas iambort, ki olyan volna mint az. DEMET Fogadgyaè å tõbbi eszt à ió intést, es io tanachot? ANT. Patuart fogadgyác: Inkáb elene áluan meg chufolyác.

Minap ideki egy faluba menté vala, tahat szinte az én gazdamhoz gyûltec volt, ot kezdéc eszt è dolgot. De rutsag mint pirongatnac vala egy iåmbort, ki olyan ió tanachot ád vala nékic. DEMET. Kérlec mit mõdánac? ANT. Nám mondám: chufolyác vala, eszt monduán: Ió, Bator: Igen tudod te. Mi is ismeryûc aszt à papot, kit te beszélesz. Minap miis betértûnc vala ot egy keuessè az egyházba: tahat szinte ackor predikál. Nagy keménséggel eszt monda, hogy az Isten haragia vagyon feyeken, es hogy az Isten à poklot készitõtte effé0léknec, ha meg nem térnec. Oly haragos szõmmel néz [p 0009] vala, mint ha reggel mint tormat õt volna, es etzetet iyut volna reaia: Maga nem igen nagy bûnt tõttec volt: Chac hogy né bûntettéc volt meg az iffiakat, kic éyel tizenkét oráig valami fonoháznál à leanyockal tomboltac volt, es egyéb aprolékot mûueltec volt &c: Ki hozna ilyen papot ide? DEMET. De kérlec tégedet, michoda tanáchot adnac vala õc? ANT. Õc eszt mõdác. E napookba miis menntõnc vala egy szomszéd faluba, es ot à torba iólakozánc: Tahát tisztes iambor volt à plebanos, szép fodorhaiu, vig. Nem volt egyis kõsztûnc, kire hat, auagy hét pohár borrt nem kõszent volna: végre chac nem tántzra kõlt vala à dolog: hazáhozis vûn az vtán bennûnc: még à pintzébeis bé vit vala: vala még egy hordo borotskaia: talam volt hetuen chap hely benne. Mert nem kimili az õuét: Vgy tarta, vgy, hogy alég lattunc volt haza menni: Eszt hozzuc ezokaért: Mert ez nem szid; sem dorgál minket: mert alég Predikal vagy haromszor esztendeig &c. DEM. Vgyan è tanachot kõuettékè? ANT. Vgyan chac ebbe marada à dolog: Mert elmenénec à bolondoc, es ismet nagyob bolondot hozánac kõzikbe, mint õmagoc [p 0010] valánac. Immar egy bolond vezérli à masikat, es minnyaian egyût az õrdegnec kûrtõibe esnec &c.

Eszt soha még à poganoc sem mûueltéc volna: Mert hallottad touafel, hogy õc afelieket minden tisztességes tisztbõl kiuettettéc, es vgy tartottác, mint tisztesfége veszeteket. Még mostis olaszországba aszt mûuelic az olaszoc, hogy ha valaki õ kõzzûlec meg részegûl, annac az vtán soha nem szabad egy tanachbais bemenni. Chac mi keresztyénec bolondultunc anyéra meg, hogy à tobzodást es à részegséget tisztefségnec tarttyuc: maga iól tudgyuc, iól halyuc, hogy å szét Lélec iayt mond azoknac, Esa. 5. cap.

Eszt mûueli ezokaért az WR Isten raytunc, es így vér meg minlet ez ondõksággal. Mert minékûnc adta az igasságot, eszt tamasztotta elõnkbe, hogy à szerént élyûnc: Miert hogy kedig mi az igasságot à hamisságba rekesztyûc, mint szent Pál, Rom. 1. cap. mondgya: az Isten aszt engedi, hogy efféle ondokságba es rutságba essûnc, hogy aszt tarchuc tisztességnec, aszt szeressûc, kit még å vac poganokis gyûlõltéc, es szidalmasztác Ott álunc, látyuc à részeget, mosolgûc [p 0011] neki, es halgattunc: maga keseruesen kelene sirnunc. Mert à mi felebaratunknac, kit latûc, meg õli az õrdeg à bor által, mind testét, s6 mind lelkét: mert szent Pál szárazon ezeket kirekeszti mennyországbol, es az õrec életbõl, Ephes. 5. 1. Corinth. 6. DEMET. Lás dolgot, mely igé vac è világ: Mert ebbe semmit nem vészen eszébe. Eszt iól láttyuc mindenfelõl, mint isznac az emberec duskát: mint kõszenic el à borrt: mint tõlti egyic à masikat: Maga vgyan aual à chelekedettel egyic meg õli à masikat, mind testbe s6 mind lélekbe, mint beszédbõl immar meg értõttem: De honnan leszen ez? ANT. Az WR Istennec haragiabol: Mert ez az WR Istennec haragianac nagy ostora, miuel hogy õnék - halaadatlanoc vagyunc, es tetettés képen kérkeszûnc az õ neuéuel, es keresztyéeknec hiyuc magunkat: azert ostoroz bûnt bûnnel: ondogságat ondoksagal: Es oly setétségbe hágy esnûnc, hogy keuésb vilagossag vagyon bennûnc, hogy nem mint Ciceroba, Socratesbe, auagy egyéb poganokba, es mind hitûnkel, szent irásunkal, bõlchességûnkel oda nem érhettûnc, houa à poganoc értec, az õ természetszerént valo okosságockal. DEM. [p 0012] Bezzeg nagy viszafordultság, es nagy vakság vagyon most a keresztyéneknél, hogy aszt né tudgyác sem ismeric bûnnec lenni, ami bûn, kit maga à poganokis ismertéc, hogy bûn es gonosság. ANT. Bezzeg nagy vagyon: Mert miért hogy à poganoc tuttác, hogy minden emberség es tisztesség eluész effele diszno élet miat: ezért à Romabeliec, mint Valerius íryia, meg tiltottác à bort az iffiuságtol, es az aszszonyálatoktól. DEMET. Valyon miért? ANT. Bezzeg azért hogy az aszszonyálatoc, es az iffiac efféle szertelenség miat vadda es szemérmettlenè ne lennénec: hanem iamborságba es tisztassagba maradnàac. Mert nyiluan valo dolog ez, hogy à borba semmi szemérmesség ninchen: Es valamit å borros meg mér gondolni, aszt megis méri mûuelni: Ackar ferfiu, s6 akar aszonyalat legyen, fõképen ha aszszonyálat leiend. Es à Bakhus vtan mindenkor à måsic gradic å szemérmetlenség. Es valamely aszszonyálat a bort kezdi szeretni annal minden ióság, iamborság tisztasság &c meg hal. Azoc helyé0be kedig iõ minden faytalanság: Mert valahol Ceres es Bachus õszuegyûl: oda iõ à Venusis a menyekõzére. Ménye soc kuruat, [p 0013] paraznát, cháchagót, ondoklót &c teszé à borr miat chachogni kezdnec, nyakokat felemelic, téstoua szõmlélnec &c kic iozankorába nagy emberségel, tisztességel es chendességel veszteg ûltec volna, es nagy ayandokert egy ferfiuual batrõ nem szoltac volna. Nem heaba mondgya ezért salomon, prouerb. 23. Ackor à te szõmeid, vgy mond. idegen aszszonyálatoc vtå néznec: es à te szûued viszafordultakat beszél &c.

Vay ha é dologba chac oly iamboroc lé0nnénc mint à poganoc, kic eszt è gonoszágot igen gyûlõltéc: Mert igy szól Vergilius felõle: Nox & amor vinumq; nil moderabile fuadent: Áz az, Az éy, a borr, á szerelem semmi alkolmatost, auagy mértékletest nem tanacholnac.

Mit beszélyec sokat: A ki iozan s iámbor, az iol láttyá à rútsagot, es az vndokságot, kit mûuelnec à részegesec: Mert azoknál semmi ninch, hanem chac vndoc beszed: Mert oly vagyon, ki ackor az onen gonossagát, latorságát, es kùlemb kûlembféle faytalàságát beszéli, kit iozan korába soc pénzért sem mûuelne Vagyon ismet heiaba ualo terecheles, es mit mondgyunc? [p 0014] Minden lakásnac mind kezdete, mind vége ondokság Egyic kõszeni à masikra à borrt nagy kupáual: a masic (tisztességgel mondua) az alfeleuel fogadgya. Egyic elkezdi à kabálkodast, es olyant hazud, hogy chac nem meg hayolnac à grendác beléic Egyic kérkeszic marhaiáual: maga szalmasákon hál, mind felességestõl, gyermekestõl: A másic dichõkedic kazdagságáual, nagy hazáual maga ha tekinted, tahát alól ûres, felyûl, ninchen semmi benne: Harmadic oly igen tudos, oly igen magyaráz: maga tiszta kába es bollõd. Vagyon oly bennec, ki még szemérem testét nem fedezi be. Vgy iszic egynehány bennec, hogy még az ebeknekis elég iut benne. Reuideden efféliec meg szûntec az emberségtõl, el anyéra, hogy az ebec meg vtályác õket, es à legyec meg chufolyác. DEMET. Iay WR Isten, soc ideig éltem ez ondokságos életbe: De ió Antal WRam, á te beszédedbõl eszembe võttem magamat, es à mint annakelõtte szérettem eszt az életet, oly igen gyûlõlem immar. ANT. Istennec hála. Isten adion ió éyet. DEM. Amen.

IIII. RESZ.

HOgy nem chac à Lélec à Test, a ió hir new a ió erkõlch es szemérmesség vés el a tobzodás es á résegseg miat: Hané elués à marhais, es az emberec elszegényednec miatta, koldusságra es egyéb nyaualyákra iutnac.

DEMETER. Isten adgyon ió napot, szeretõ Antal vram. ANTAL. Isten fogadgya attyà fia Demetter. DEMET. Io Antal vram: fogadásunc vagyon, hogy mind ez egész hetet meg akaryiuc illeni: hállottam kedig immár tõled, hogy ez az innepnec igaz szentelése, hogy ember azon à napon az WR Istennec igeiét tanulya es halgassa: Kérlec ez okaert, szeretõ Antal vrà, hogy ne restelyed ilyé goromba legént oktatni, es tanitani. Nyiluan à pokolbol kihozzál: segéts ezokaért, hogy mehessec à keresztyéneckel mennyországba. ANT. Õ remest mûuélem, ió attyámfia Demetter: Nem chac azért, hogy régi paytarsom vagy: hanem fõképen az WR Istennec parancholattyaért. Mert az Isten aszt parancholya, hogy felebaratunkat oktassuc es intsûc: ha enged intéssûnknec, es penitenciara tér: tahát meg nyertûc [p 0016] felebaratunkat: Kichin nyereségnec véledé immár aszt? DEMET: Bizonyába nagy nyeresség ez. ANT. Hogy nem volna nagy? Latodè Demeter: Mikor az emberi nemzet az Adam attyánknac, es az Eua anyanknac vétkekért, mind testestõl, s6 mind lelkestõl az Õrdegnec rabsagába esõt volna: onnan ki nem szabadulhatnac vala semmiképen. Mert ha szinte è világnac minden kázdagsága õuéc volt volnais, de mind az altal sé válthattác volna meg magokat. Chac az Isten az ö nagy irgalmassagabol talála à váltságnac módgyát: Mert õ ada az egyetlen egy fiat mi erõttûnc, es az altal meg válta minket: kic mind ez világ kazdagsagáual sem valtoszhattunc volna meg. Veszedò oszedbe Demeter, mely draga dolog, az WR Istennec egy embert meg nyerni. DEMET. Igaz ezért kérlec, ió Antal vram, hogy ne legyé nehéz, hogy immar sokszor hozzád iõuec. AN. De mi nehéz? Nagy gyõnyõrûségem vagyon béne Illetûc immár es meg szenteltûc è hétnec három napiát: Szentelyûc meg immar à negyediket, az az, å Szeredát. Négy dologról szólyunc kedig è mai napon.

Hogy az emberec à rèszegség [p 0017] es tobzodás miat marhaiokat el uesztic, es elszegényednec: Kulduságra es egyéb nyaualyákra iutnac.

2 Hogy à duskà itallal az emberec szomiuságokat meg nem ólttyác: hanem aual inkáb geryesztic.

3 Hogy à borr az itiletet meg hamissittya, az okosságot meg vakittya, es à hamisságot igasságnac mondgya.

4 Hogy à részegségbõl es tobzodásbol iõ mind habornság, [!] s mind nyughatatlanság. DEMET. Szóly io Antal vram, az elsõrõl. ANT Nagy pánaszolkodás vagyon mindenût à mostani idõrõl, miuel hogy szûkség vagyon es minden drága. Es így vagyon. Mert szûkség es dragaság vagyon. De valyon honnan vagyõ ez? Ki imerre, ki amarra vét. De igazán mondom nem kelene senkire vetnûnc, hanem chac à nagy torkosságra, es à nagy tobzodásra: Mert à soc lakafnac ninchen vége. A hól kedig vntalan sokat kõltnec: ot sokat kel keresni ismet helyébe. Miert kedig, hogy minden ember sokat es szertelen kõlt, mind kichin, s mind nagy: mind firfiu, s6 mind aszonyálat, nem lehet, hogy semmibe olchoság legyen. Mert à gyermetskéket, [p 0018] még ideyén szoktattyác à borra, meg à bõlchõbe aszt adgyác innya: mert félnec, ha fel neuekednec, nem tanulhattyác meg aszt innya: Ezokaert iedién hozà kezdnec.

Nem choda hogy å Sidóc es à Tõrekõc oly igen gazdagoc. Mert munkálkosznac azoc, es à mellet mértékletesen élnec: de minálunc minden ember hiuolkodni akar: es à mellet vgyan iól lakni, es à botba vgyan feredni: Erre kedig kõlchég kel. Ezec mellet mindennap vy ekesség tamad mindenféle ruhazátba, mind firfiunál, s6 mind aszszonyálatnál, fõképen az aszszonyálatoknál, es à soc frakturánac, es soc féle õltezetnec chinalasánac ninchen vége Euel kedig egyic vgyan ûzi à masikat: à pór a varosbelit: à varosbéli à nemest: à nemes à zàszlos vrat &c: Soholt semmi szertertás ninchen: Enyit sem kereshetnec minden munkayockalis az emberec, menyet ruhazattyokra es ételekre s6 italokra elkõltnec: Mert à maga mutatásnac ninchen sem módgya, sem vége: Akinec szász forintara marhaia vagyon, az vgy terengeti magát, mint ha ezer forintára volna. Ha valahoua å mènyekezebe, auagy egyéb lakodalomba mégy, nagy dolog [p 0019] mint tziffrásztat meg megokat az aszszonyálatoc: kiki mind à masiknál nagyob, tekintetesb, es szeb akar lenni. Ez elõt valo idõkbe, egy aszonyember sarut 52. penzen vesznec vala: Most kedig hatuan pénzen: Immar nem ió az orszagbeli bõr hozzaia, hanem idegen orszagbol kel bõrt hozzaia hozni. Ez elõt valo idõkbe egy ieles menyekõzébe aleg láttál ké0t selem ruhát: De most minden tõlchérgyártoné selem ruhába mórál. A soc gyûrõket, boglárokat, kapchokat, esentyûket [!] &c ki számlalhattya meg? Bezzeg efféle szertelenségre pénz kél. DEMET. Iol látom Antal vram, hogy kiûaltképen az aszszonnépec èfele tziffrálásra es heiaba valo kõlchégre igyekõznec: De nyiluan a férfiakis nagy szertelenségbe élnec, mind ruhazattyokba, mind ételbe smind italba ANT. Vgy vagyon. Mert ez elõt valo idõkbe polgár vram eliárhat vala à fekete bårà bõrrel bélet hatzokába, nagy vrac elõttis: de most szégyennec tarttya, ha hát subaba megyé odais: Ha táuoly látod, hogy nest subaiába elõ ballag, király Cantzellariusnac véled: maga kezzel sinch hozzaia. Ha mûues legényeket tekinted: tahat mindenic felûarrotta à róka [p 0020] farkat à nyakara: mert szégyenli ot viselni az engedelmes barannac bõrét. Immar telyességgel el feleytettéc à régi posztókat, melyekbe à mi attyainc nagy igyûgyûséggel es tisztességel õltesztetnec: Mind vy posztóc vadnac, ki granát, ki fél skárlát, ki egész kárlát, ki saia &c tudgya veszél. Egy egész holnapic chac à neueket sem tanulhatnám meg. Minden hituà nyilfoldozo most abba õltezic. Nem szoloc most à nemes rendrõl, mely telyességel à mértékletességnec tzélyát meg hágta, mind õltezetbe, s6 mind ételbe italba Mert à bokorbol tamadot láttya à nagyságosnac fénességét: Mindgyárast õ is arra igyekõzic: mindét keres, mindent elád, mindent nyuz, chac hamar talál okot, hogy à szegénytõl elhaythassa à chõrtz õkret: Hazud aláfel, marta varyiu, chac hogy õis Dorottyáual estue skárlátba, es haytot nuszt sûegébe mehessen å komasagra, auagy à mennyekõzére. Maga ha házahoz megy, ot semmit nem talalsz , hanem à hulohaznac nagy hituanul tapasztot fallåt, e égy matskát à hideg tûzhelyen

Ha à lakodalomba az étkeket rézed, [!] tahát à soc bors miá feketéc: es á soc sáffrán miat vgyan veresec: ot kõltic á bort [p 0021] mint à vizet &c. Efféle szertelenséghõz bezzeg penz kel es kõlcheg. Nem choda ezokaert, ió attyamfia Demetter, hogy oly igen elszegényednec az emberec è mostani idõbe. Mert ez elõt à mi attyainc, mind nemes, mind kõz ember, mértékletességben éltec, ackor pénzec elég volt, marhaioc bõuen. Ackor raktac nagy várakat, nagy palotákat, io hazokat: Most à fiac è nagy szertelenség miat, még à fedelét sem foldoszhattyác rayta. DEMET. Bizony nagy szemérem ez. ANT. Nem chac szemérem, hanem vgyan nagy szégyen, bûn is, Hogy ez igy legyen, hogy à részegségbõl, tobzodásbol es szertelésekbõl szegéseg &c tamadgyon, meg mondgya à bõlch Salomon királlyis, Prouerbiorum: 21. Aki gyõnyõrkedic à ió lakásba, szûkõlkedic: Es á ki szereti á bort, es feles étket, soha meg nem gazdagodic. Ismet Prouerbiorum 23, Ne légy à részegesec hõzet, [!] se à torkoloc kõzet: Mert à részegessec, es à torkosoc elszegényednec: Es à tunyác szakadozot ruhaba iárnac. Iésus SIrakh. 19: Eltauosztasd, á tobzodást, es ne szoktasd magadat à tobzodásra, hogy ne esss1l à kulduságnac veszedelmébe, mikor elhagy tégedet az erszéy, es kenszeritettel [p 0022] az vsurasoktól kõlchen venned. A részeges munkás meg nem gazdagul, Es à ki à keueset sem kimili, napõként meg fogyatkozik. DEMET. En édes Antal vram, szóly immár à masic dologrolis. ANT, Melyic lõn à masic dolog? DEM. Ez: hogy az emberec à duska itallal szomiusagokat meg nem óltyác: hanem hogy aual inkáb geryiesztic. ANT. Vgy vagyon. Mert à mihõz valakinec szereteti vagyon, es à mibe gyakorlya magát, es à mit meg szoc, az à szokás végre tetmészeté [!] válic benne. Olyan az emberi természeteis: Ha meg szokia a borr italt: ez à szokásbol ontalan keuán innya, es mentõl inkáb iszic, annál inkáb szomiuhozic. Eképen bûnteti meg az WR Isten à résegeseket, hogy természetec meg fordul, es az ital tulaydõságat elhadgya: Mert è volna az italnac tulaydõsåga, hogy à szomiuságot meg óltana De à részegesegbe nem mûueli aszt: hané inkáb geryieszti õket: Mint lattyuc, hogy az óltatlan mész inkáb ég, menyéuel inkab tõltnec vizet rea. Igy szól Salamonis Sap. 11. es 16. cap: hogy az ember azon dolog altal vétkezet. Nyiluan draga mondas ez. Lattyuc kedig nyiluan, hogy à részegeseken [p 0023] betõlti az WR Isten eszt è mondást. Mert estue torkic megtõltic magokat: Igen reggel felkelluén ismet å borra sietnec. es napestic chac è dolgoc: Es nè vészic eszekbe az WR Istennec itiletit es haragiát.

Esaias propheta cap, 5: Iayt kialt azokra. Mi legyen ez è iay meg mondgya Christus Wrunc. Luce. 16: holot aszt mondgya, hogy az elkárhozot kazdag pokolba, nagy kénba es nagy szõiusagba vagyon.

Igy szól Esaias is, cap 5 Ezért hóltac az õ nemesi éhel meg. Miért? hogy tobzóttac, részegeskettec, sipoltac es doboltac, vigattac, duskat ittac, es az WRnac chelekedetét nem vetéc eszekbe: Ezért muuelte az WR Isten eszt rayttoc, hogy ehségel õlette meg õket.

Nagy kénba vadnac ezokaért az õrdegnec martiromi, à részegessec, még é vilagonis: Mi leszen kedig è vilag vtán? Iay azoknac. DEM. Mi legyen ez è martiromság, ha valaki tudgya, ió Antal vram, bizõy énis tudom. Nem heaba vagyoc oly beteges oly artzól vágot, oly rontzos. De WR Istennec hála, ki engemet kisegitet belõle, á te ió beszédet es tanitásod altal. De kérlec ió Antal vram, szóly immar à [p 0024] harmadic dologrolis. ANTAL. Melyic vala a harmadic? DEM. Hogy à borr az itiletet meg hamisittya, az okosságot meg vakittya, es hogy à hamisságot igasságnac mõdgya. ANT. Vgy vagyon. Nyiluan valo dolog ez, hogy à részekségbõl es tobzodásbol az okossågnac itiletinec minden élessége meg tompul, es az elménec minden ereie eluész: Onnet keuetkõzic az vtán, merésség: vakmerõ batorság, hamis itilet. Errõl szól Salomon Eccle. 10. Iay tenéked fõld, melynec gyermec királya vagyon, melynec feyedelmi reggel észnec. Az Isten fenyegotuén az irásba gyakorta eszt mondgya: hogy à népeket az õ bûnekett, efféle eszueszet feiedelmeckel akaryia meg bûntetni. Igy szól Esaias. 3. Adoc õnekic gyermekeket feiedelmûl: es gyermetskéc vralkodnac raytoc. Iay az Istentõl szakattaknac: mert gonoszoc: Es meg fizetnec nekic az õ érdemec szerént. Gyermekec az én népemnec nyuzot: Es aszonyálatoc vralkodnac raytoc. Itt Esaiasnál a gyermekõké érched à gyermec eszû feiedelmeket, kic testi gyõnyõrûség es tobzodas miat elbolondultac, kic mint a gyermekec leles gond viselésekre nem alkolmaloc, hanem [p 0025] kábác &c Igy vagyon meg irua Iob: 34: Az Isten à népnec bûneyért képmutatót ád feyedelmûl. Képmutatónac neuezi it az iras aszt, à ki viseli vgyan à feiedelénec szõmélyét: de eszel gyermec: mert á borr kitolta feyébõl mind az okosságot, s6 mind az eszt. Olyan feyedelmet mond hogy vét a népre, à népnec bûneiért.

Ez ilyen részeges es tobzodo feyedelmec es birác, miert hogy ez ételbe es italba, mind reggel s mind estue, foglalatosoc, elfeleyttic à szegény népnec nyaualyát, gondgyokat sé viselic, perreket elhalaszttyác, es vontattyác esztendõrõl esztendõre. es miért hogy õc az tobzodásba foglalatoloc, masnac engedic tisteteket, hogy itilyenec es tõruent tegyenec. Akinec vagyon osztan, à keni meg az itilõ mestereknec markokat: Es à kinec érteke vagyon rea, hogy tõbbet adhat: annac iobban foly perre De à ki nem adhat, annac ninchen helye à tõruénybe: ninch annac bizonsága: Elueszti ezokaé0rt à perrt. Honnan kõuetkezik kedig ez a szegény emberre? Innen, hogy az igasz pásztor, az igáz vr nem iambor, ném vigyáz, nem gondol à szegény ember nyomorusagáual, hanem észic, iszic [p 0026] tobzódic, marta õrdeg: es minden gonduiselést à tiszt tartókra harit. A tiszttartóc kedig nem gondolnac à szegény ember nyomorusagáual, nem fay õnékic: mert à iobágy nem õué: hanem marasztyác szegényeket, eleytic kûlemb kûlemb fortéllal, birságolyác, iiesztic, vadaszszác az ayandokokat: meg sem szûnnec, addig mig erszényeket meg nem tõltic. Az Wrnac õ magánakis kel, az is ró, vonszon, nyuz, koborl: Ha tekinted, tabat à szegéynec chac mezitelen teste, gyermeke es felesége marad, egyéb semmi. Iay è viszafordultságnac

Mind ezec ellen szól Salomõ Eccle. 10. Iay tenéked fõld, melynec gyermec királya vagyon, melynec feiedelmi reggel észnec Bodog vagy te fõld, melynec nemes királya vagyon &c. It à hól Salomon à nemes királt emlegeti érts aszt à királt, à ki nem chac nemzetsége szerént nemes: hanem ki iosagáual es iamborsagáual nemes: Mert ez az igaz nemesség: Ezértis õmaga Salomon imadkozic, 3: Reg, 3. es eszt mondgya: En WRam Istené, adgy te szolgadnac engedelmes szûuet, hogy itilhesse à te népecet. Vgyà ezokaertis bodognac mõdgya à fõldet, Eccl 10. kinec királya nemes, iósagos, bõlch es [p 0027] eszes: Es kinec feiedelmi, az az, tanáchi, alkolmas idõbe észnec: nem testi gyõnyõrûsegre es tobzodásra: hanem testeknec szûségekre, es taplalására. Igy szól salomõ touáb, Prouerb. 31. O Lamuel: [!] Ne adgy à királyoknac: mondom ne agy à királyoknac borrt: se à feyedelmeknec erõs italt innyoc: hogy iuan el ne feletkezyenec à tõruenyròl, es el ne fordichac à nyomorultaknac igyét.

Lássad ezokaért, ha illic à Feiedelmeknec. Nemeseknec. Biráknac &c tobzodni es szûntelé lakásba forgani: Nyiluan nem. Mert ezec minnyaian it è fõlden az WR Istennec heltartoi Illic ez okaért hogy iozannoc tisztességbe élõc, es à ioságnac szeretõi legyenec: hogy mindenkor készec legyenec, mind éyel s6 mind nappal, az õ alattac valoknac ígyeket tisza eszel, es io tanachal forgatni, es szegényeket kártól meg menteni. Michoda à nemes ember, ha è iósagoc benne nem talaltatnac? Goromba pór, nem nemes: Noha è neuet viseli hogy nemes. Igáz mint à pispec á Biblia nékûl, nem pispec: hanem reues tõke: mint a szent miklos faképe, Nem használ à new semmit, a ioságos fifiu nélkûl: Soc pórt találhatni [p 0028] kiknec vayda neuec vagyon De azert né nemesec, sem vaydac, Titulus sine re. DEMET. Én édes Antal vram, à mint én hallom, nem chac ez a nemesseg hogy valaki nest subaiába õltezzéc, es à festet lorá falhagian es vgy mórályon: hanem más dolog kel hozza: De vay ki keuesen vadnac, kic eszt ertic. ANT Igy vagyon: keuesen értic: De ki bûne, hogy nem értic? Erthetneiéc: de nem akaryiác érteni. Mert à tudos emberec õ kosztec semmi bõchûletbe ninchenec: õc semmit nem tanultac gyermec korokba: Most sem tanitattyac fiakat: egy scolara sem viselnec semmi gondot. Mikor fioc onnyet tanulhat, hogy egy leuelkét tud magyarázni, elég azután: Maga esztis nyaualyásul tudgya, hogy egy nyihanszor szõuétneket magyaráz, szõnyeg helyébe: Az vtán mindgyárást lóra ûltetic hoszszu sarkantyuual, lakásrol lakásra megyen, észic, iszic tobzódic: Eszt sem emliti, ha vagyone Isten à vagy nichen: Vagyonè tisztesség, ninchenè. Ezér kõzbe meg hal az attya: A fiu kiûzi az anyát à házbol. Tõruény kellene tenni à iobagyoknac: tehát enyét tud hozza, mint à bagoly à Pater nosterhõz: Né tudgya, ha vagyonè Decretum, avagy [p 0029] ninch. Azonkõzbe å nagy tobzodás miat eluész à gyomra, meg chomószic à nyaka, meg gõrbed à háta, meg tekenesûl a hassa, es meg tántorodic à lába. Ha látod táuoly, nem tudod meg itilni, ha tõrseg, auagy ember. E kõuetkezic à tobzodasbol: Ez à gyõnyõrûseges bor italnac gyûmõlche. DEMET. Hadel eszt, ió Antal vram. Ne szóly: Mert ha valaki à nemesec kõzzûl eszt hallana: Vay mint haragodneiéc erõtte: Talam à székbe idézne erõtte. ANT. Had haragodgyéc chac: Had idézzé: Mayd mind el idézzic õket az WR Isten eleybe Ott nagyob harag lészen, es nem használ ot à patuaria. DEM. Kichoda mondgya ott à sentenciat? ANT. A Iesus Nazarenus: A ki mindét tud, ès mindent låt. DEMET. Kébzedè michoda Sentenciat mond ackor? ANT. Meg iõlentette à szét lélec. Mert eszt mondgya szent Pál altal, 1 Cor. 6. Tudgyuc nyiluán, hogy ezec (ide számlálya à részegesseketis) a menyorszagot nem vészic auagy nem biryiác. DEM. Bezzeg rettenetes Sentencia ez: De kérlec, szóly immar reuideden å negyedic dologrol is. ANT. Melyic vala à negyedic dolog? DEM. Hogy à részegségbõl es tobzodásból iõ, mind à [p 0030] haboruság, s mind à nyughatatlanság. ANT Vgy vagyõ: Mert mikor az emberec meg részegûlnec, ottan bátoroc: ottan mindent mernec mûuelni. Oly vagyon, ki iozonkorába oly szelid mint egy barány: ha ihatic, tahát olyan, mint ha mind az egesz heten puskaport õt volna: Forog: kap minden felé: Itis õszue vész: amotis haborusagot támaszt: mert meg vadult à borr italtol, es à borr eldulta féyét. Igy szól Salomon is, Prouerb. 20: A borr genyeté tészi az embert, es az erõs ital vadda. Valaki ezekbe gyõnyõrkedic, soha bõlch né lészen. Item, Prouerb. 23. Kinél vagyon, i iay? Kinél vagyon à bánat? Kinél à versengésec? Kinel á panaszolkodåsoc? KInél az oknélkûl valo sebec? Kinél à pechenyés szõmec? Nemde azoknál, kic duskåt isznac. Ne nézd à bornac verességét, es hogy à poharba olyan szépen fenlic: Kõnyen megyen vgyan be: De végre meg mar mint à kégyo: Es merge meg hat, mint à Iaspis kegyoè. A te szõmeid nézic az idegen aszszonyálatot: es à te szûued viszafordultakat beszel &c.

DEM. A te beszéded, ió Antal vram, mindenbe igaz: Mert én bizonsagot võttem rõla: Ez okaértis mindéltig è poffamon [p 0031] kel viselné à Bakhus tzimerét. mint ím látod. De nem gondoloc immár véle. Ez elég ennékem, hogy az WR Isté az õ szent Lelkéuel, à te ió tanitásod altal, kisegitet belõle: Ó néki legyen hála. Az WR Isten tarchõ meg, ió Antal vram. ANT. Tegedis, io Attyamfia Demeter.