GYARMATHI MIKLÓS: KEREESZTYENI FELELET MONOZLOI ANDRAS Vesperini Püspõk, es Posoni Praepost kõnyve ellen, az mellyet irt, De Invocatione. & Veneratione Sanctorum, az az, az mint õ fordittya, Az Szentek hozzank valo segitsegekrûl, valoba kedig, az mint egesz irasabul megh tetzik, az Szenteknek segitsegekrûl, segitsegûl hivasokrol, erdemes kõzbenjarasokrul, esedezesekrûl, es szoszolasokrul, ket reszben osztattatot, es irattatot 0110


FELELET AZ ELSÕRE De mind ezekbûl is, meltatlan karhoztat bennûnkõt Monozloi: Mert az mi az elsõt illeti, oia az Ur Isten az mi fejûnkõt attul, hogy mi az Szenteknek, tõkelletessegõket, tagadnank, avagy attul õket meg foztanank, az minemûben az Ur Isten õ szent fõlsege most az kõzõnseges fel tamadasnak elõtte akarja õket tartani es reszeltetni, mely felõl mi mind az altal igen keveset tudunk szollani. Mert hogy meg ertse Monozloi, mi-is vallyuk es hiszûk azt hogy azoknak az kik Christus hitiben halnak megh, lelkek az õ fejekhez, az Jesus Christushoz gyûtetnek az paraditsomban, az az, az eghekben, az hova Christus fel ment elõszõr, es ûl mostansaggal Atyanak jobjan. Azt is hiszûk hogy valoban, es allat szerint reszeltetnek az õrõke valo es ki mondhatatlan dicsõssegben, de mondgya szerint, az mint most az Isten akarja, mind addig, mig az õ testekvel egyesûlven, tõkelletesen õrõke megh dicsõitessenek. Azt mondgyuk ez mellet mind az altal, hogy az Szenteknek tõkelletessege, nem abban al, hogy kõzõnsegessen es resz szerint mindeneket lassanak, tudgyonak, halyonak az eghben, az az, hogy minden-tudok es minden-hatok legyenek, mert az minden-tudas, es minden-hatosagh, csak az õrõkke valo Istennek oly tulaydonsaghi, az melyekbûl mi õ Istensegenek bizonitasara gyõzhetetlen,es ketseg nelkûl valo erõssegeket szoktunk venni, hanem mas dolgokban, tudni illik, az õrõke valo igassagban. 2. Pet:3. Õrõkke valo õrõmben Iohan: 15. Istennek latasaban, az menyben jelenesinek altala magat azoknak (az mind Monozloi-is mondgya fol [!] : 13. ) ot mutattya, 1.Cor: 13. Joha: 3. Isteni es atyafiui szeretetben, minden Isteni joknak reszelteteseben, igaz es õrõke valo bekesegben, õrõke valo tisztessegben, ûdvõssegben, batorsagban, igaz kintseben es gazdagsagokban, az kik el nem veszhetnek: Angyali tarsasagban, es az reghi Szenteknek esmeretsegekben es polgar tarsasagokban, egyenessegben, meltosagban, halalansagban, es egy summaban minden joknak reszelteteseben, es minden gonoszoknak el tavoztatasaban. [p 0111] Mert azt mondgya az Esaias Propheta, 64, es sz. Pal, 1 Cor.2 ) hogy szem nem latta, fûl nem hallotta, es embernek elmejeben ingyen sem jõt, az minemû jokot keszitetet az Ur Isten az õtet szeretõknek. Tavul vagyon ezektûl minden szomoru dolog, az mi ez vilagh szerint õ nekiek bantast szõrzõt, tudni illik, az halal, banat, keserûsegh, betegsegek, faratsag, ehsegh, szomjusagh, hevseg, hidegseg, fogyatkozas, keserûseg, szolgalat, ado fizetes, &c. Esa. 57. Apoc. 21, mely jokval meg elegedven az Szentek, nem szorgalmatoskodnak az mi dolgainkrol,hanem azoknak erteset, tudasat, gondviseleset az Istenre hadgyak, kit tudgyak hogy nagy szeretettel vagyon mi hozzank, hogy szent Fiat ertûnk adta, azert semmi oly draga marhaja nincs immar, az kit ezzel es ennek kedveert, minekûnk meg nem adna. Ezekben al, es ezekben vagyon most az Szenteknek tõkelletessegek, de az fõ es tellyes Isteni esmeretseg menyere legyen, mi azt nem tudhattyuk. Tudgyuk azt mind az altal az szent irasokbol, hogy az mi dolgainkrul az Szentek semmit nem tudnak. Azert az Isteni esmeretsegbûl ez vilaghi dolgoknak minden tudasara igen nehez minekûnk elmelkednûnk. Mert csak vilaghi modon szolvan, sem kõvetkezik, hogy az ki nagyob javaval bõvõlkedik az Istennek, mindgyarast kisseb-is nala legyen: mint peldanak okaert, nem kõvetkezik: Az ember okos es bõlts alat, esmeri az Istent, tudgya akarattyat, azert rõpûlhet is. Vai nem ûti. Mert az Isten az õ ajandekit, nem egy arant oztogatta, kinek im-ezt kinek am-azt, kinek nagyobbat, kinek kissebbet adot. Az sem kõvetkezik azert: Az Szentek az Istent lattyak, es esmerik modgyok szerint, az mint most Isten magat nekiek jelenti: Azert õk-is mindent tudnak. Nem illik õszve, mert az minden tudast, Isten maganak hadta, es senkivel azt nem kõzli. Vegezetre it csudalkoznunk esik mi nekûnk Monozloi dolgan, ki azon ostoroz bennûnkõt, hogy az Szenteket, meg foztyuk az õ tõkelletessegektûl, es isteni tellyes esmeretsegtûl. Maga nem mi vagyunk azok az kik azt cselekedgyûk, hanem õ maga Monozloi, ki azt írja betû szerint, fol:14. hogy az Istent az hivek testeknek le tetelek utan, lattyak, ug mond, de nem oly tõkelletessen mint itilet utan, mert az testhez valo kivansagoknak miatta, nem bocsattatnak tellyesseggel az Istennek esmeretihez. Ismet fol: 17. Isten ugy mond az tõkelletes bodogsagot nem rendelte adni csak az lelkeknek, hanem az embernek, kik testbûl es lelekbûl valok. Ismet fol: 18. ûdvõzitõnktûl, ugy mond, az lelkek nem oly tõkelletesen mutattattnak meg be szent Atyanak, hanem az fel tamadas utan, az mikor orszagolni fognak az Christussal. Esmet fol: 21 az Florentiai Conciliumbol. Az hiveknek lelkek, ki ki az õ erdemehez kepest tellyesben fogja latni az Istenseget. Ezeket irja betû szerint Monozloi, kikbûl nilvan meg tetzik, hog1 õ az, az ki az Szenteknek lelkeket tõkelletes bodogsagoktul, es tellyes Isteni esmeretsegektûl meg foztya. Azert az õ maga beszedibûl, mi õ ellene illyen erõsseget csinalunk.

Az Szentek most nem lattyak tõkelletesen az Istent. Nem latnak tehat õ benne tõkelletesen, es nem-is tudnak mindent.

Ismet: Az Szentek nintsenek még az tõkelletes bodogsagban. Azert az mint oda fel-is Gergel Papabul akarja vala bizonitani, az õ bodogsagoknak altala nem tudnak tõkelletesen es tellyesen mindent.

Ismet: Az Szenteket még tõkelletesen nem mutatta be Christus Vrunk szent Attyanak.

Azert nintsenek oly bodogsagban az kinek heja nintsen.

Ismet: Az Szentek erdemek szerint, ki tellyesben, ki nem oly tellyesen, lattyak az Istent. [p *011] 2 De mi arrul it ez fõldõn nem tudunk itiletet tenni.

Azert csak hejaban valo nekiek kõnyõrgenûnk, mert erdemeket nem tudgyuk, es azt-is nem tudgyuk az mi szûksegeinket, menire jelenti avagy nem jelenti nekiek meg az Isten.

FELELET AZ MASIKRA ES HARmadikra. Kõvetkezik az masodik es harmadik dolog. Holot Mon: még-is ez vilagon tõt jelentesit forgattya az Istennek, az kiket tõt Samuelnek. Danielnek, Peternek, Abrahamnak, Elisaeusnak, es az õ tanitvaninak, mint ha mostansaggal-is azont cselekedne velek az eghben. De mivel hogy erre ez ellenvetesre bûsegessen meg feleltûnk, az negyedik rendbeli locusoknak meg oltalmazasaban: azert it sok beszeddel az keresztyen olvasot nem tartoztatunk, hanem rõvideden csak arrol intyûk meg, hogy vegye eszeben, minemû hûsegel hozza elõ es magyarazza, az mit Samuel mond Saulnak, 1. Sam: 9. Velem egyetek ma, az utan el bocsatlak tegedet, es valami vagyon az te szivedben mindent meg mondok teneked. Ezt Mon: arra tekeri, hogy Samuel Saulnak kõzõnsegesen minden gondolatit tudta, maga az dolog szerint az mibõl hozzaja ment volt, szol Samuel, tudni illik, az szamaroknak el veszese, es meg talalasa felõl, nem kedig egyeb gondolatirol. Mely dolognak igassaga abbol tetzik meg, hogy Samuel sem feyti meg az õ szivenek egyeb gondolkodasit, hanem csak errõl szol, es teszen jelentest neki. Azt is tovabba vegye eszeben, minemû erõsseg legyen ez.

Az tanitvanyoknak valamit Vrunk Attyatul hallot, mindent meg jelentet Ioh. 15.

Azert az õrõk dicsõssegben az Szentek mindent tudnak.


Nem kõvetkezik. Mert, az minden, az kirõl szol Christus Urunk, csak az ûdvõssegre nezõ dolgokat fogja be, nem foglal pedig egyeb dolgokat, az kik arra nem szûksegessek, Mely magyarazatnak, igassaga abbol tetzik megh, hogy az itilet napjat, es egyeb dolgokat-is sokakat nem tudtanak. Mas az hogy ez vilaghi dologrol, az mas vilaghira nem szolgal ez erõsseg, hanem ha meg bizonittyak az Papistak, hogy az Isten azok felõl akar tenni, es teszen-is jeleneseket az Szenteknek, kit soha meg nem bizonnithatnak. De ez dologrol az megh jadzet hellyen elegte szolottunk.

NYOLTZADIK LOCUS AZ MIATYANKbol, es annak Mon: ellen meg oltalmazasa.

Itt ez helyen im-ez mi erõssegûnkõt akarja meg hamissitani Mon: fol, 161, 162. Arra tanitot bennûnket az mi Urunk, midõn imatkoztok azt mondgyatok: Mi Atyank, ki vagy menyekben. Tehat nem illeti az imadas sem az Angyalokat, sem az Szenteket, mert az Fiu-is csak az Atyat imadta Joh. 12: Ez ellen elsõben Mon: azt feleli, hogy semmi hellye nintsen. Mert ugy sem az Fiut, sem az szent Lelket nem kellene imadni, maga ugy mond, mind az kettõt nem kûlõmben, mint az Atyat kel imadnunk. Masodszor, hogy az Mi-atyankban nem tanit minket Urunk arra kit kellene imadnunk, hanem csak azt jelenti meg, minemû dolgokrol kellene kõnyõrgeniek az hiveknek, es mit kellessek az imadsagban kerni I43tentûl. Okat jelenti kedig, miert nem tanit arra kit kel imadnunk, mert tudtak az tanitvanyok am-az derek parantsolatot: Az te Uradat Istenedet imadgyad.

FELELET.

Erre-is nem kel sok munka: mert jelen vagyon mind az kettõre az felelet. Az mi azert az elsõt illeti, holot azon fel Monozloi, hog1 az Fiu, es az sz. Lelek ki reked az imadasnak tisztiletibûl, ha az mi erõssegûnknek valami helye leszen: nem illik õ neki azon semmit rettegni: mert hamis beszed az, az mit mond, es hejaban fel attul, nem kûlõmben mint ha az meny rea szakadasatul felne, Mely felelme Monozloinak abbol esik, hog1 nem veszi [p 0113] eszeben, avagy nem akar felõle gondolkodni, hogy az attyai nevezet, haromkepen vetetik az irasban.

Elõszõr. Az Atya mondattatik nezven az Fiu Istenre, es akkor jedzi az elsõ szemelt az szent Haromsagban, az ki õrõk ûdõktûl fogva szûlte allattyabul az õ szent Fiat, mikepen vetettetik Joh: 14, ver: 2, 6, 7, 8, 12, 13, 16, 20, 21, 24, 26, 28, 31. holot Christus Urunk az Istent Atyanak mondgya. Esmet Joha. 20, ver: 17. Fel megyek az en Atyamhoz, es az ti Atyatokhoz, &c.

Masodszor. Mondattatik az atya nezven az valasztatokra, kiknek Christus Urunk azt az hatalmat adta, hogy Isten fiai lennenek valakik hisznek az õ neveben, Johan. 1, ver: 12, Ebben ez ertelemben mind Christus Urunk, mind az sz. Lelek es az Atya Isten, atyanak mondattatik. Es ehez kepest Esa: 9, 6. Christus Urunk õrõke valosagnak Attyanak neveztetik. Es igyveszi szent Pal-is Ephes: 4. v:6. Egy az Isten, az ki Atya mindeneknek. Ertsed az uyonnan szûlõtteket, mert azokrol szol ot szent Pal.

Harmadszor vetettetik az Atyai nevezet, nezven az teremtesre, meg tartasra, es kõzõnseges gondviselesre, melyre kepest minden emberek Istennek fiai az meniben õket Isten teremtette es õ tartya taplallya. Es igy vetettetik Iob 38, 28. Kitsoda az elsõnek Attya ? Esai: 63. ver: 16. Te vagy Ur Isten az mi Atyank, Ismet Deut: 32. ver: 19. Matth: 23. ver: 9 &c.

Holot azert az Attyai nevezet ez haromkepen vetettessek, azt kel Monozloinak eszeben venni, hogy it ez helyen ez kõzõnseges imadsagban, nem az elsõ-kepen, hanem masodik es harmadik. kepen vetettetik, es jedzi az Attya, Fiu, es szent Lelek Istent, kit ugy mint egy es õrõkke valo Iehovat, kel mi-nekûnk segitsegûl hinunk, tisztelnûnk es õrõkke dicsirnûnk. Nem reked tehat innen ki, sem az Fiu, sem az szent Lelek. Mely dolognak igassaga abbul-is ki tetzik, hogy ha az Fiu kivaltkepen az Atyai nevezetbûl it magat ki rekeztette volna, es csak az elsõ szemelt az õ szent Atyat ertene rayta, tehat ketseg nelkûl az mint egyeb helyeken tanitotta az õ hiveit, hogy mindent az õ neveben kerjenek az Atyatul. It fõkepen azt el nem halgatta volna, hanem ez imadsag veghiben az õ nevet, es kõzben jarasat meg emlitette volna, es meg intette volna õket hogy arra kõnyõrgenenek az õ mennyei szent Attyanak, az kihez nem mehet soha senki, hanem csak õ altala Iohan: 4. v: 6. Nints azert semmi helye Monozloinak elsõ feleletinek.

De legyen ugy bator, kit mind az altal Monozloinak meg nem engedûnk, hogy Urunk az Atyai nevezeten csak az szent Atyat ertette: vallyon mi, az Szenteket es az õ segitsegûl hivasokat innen ki rekezrven es tagadvan, ki rekeztyûke azzal az imadasnak tiszteletibûl az Fiu es az szent Lelek Istent: Tavul legyen az.Nem rekeztyûk semmikepen. Mert mihelt az Istent mi Atyanknak mondgyuk, tudgyukazt hogy az õ szent Fiaban lõt mi-nekûnk edes Atyank, kitûl es az Atyatul egyenlõ-kepen szarmazik az szent Lelek-is: azert mihelt az Atyat emlityûk, ot ertetik mindgyart az Fiu es az szent Lelek. Mas az, hogy vadnak mi-nekûnk arrul egyeb bizonyos irasunk, hogy imadnunk kel az Fiu Istent es az szent Lelket-is: de az Szentekrûl nintsenek. Azert Monozloi nagy Istentelenûl teszi azt, hogy it Christus Urunkot es az szent Lelket az Szentekvel egyben veti, mint ha egyenlõ rendben es allapatban volnanak, de sokkal kûlõmben vagyon az dolog. Mert noha Christus Urunk in statu humiliationis , az alazatos allapatban szent Attyat imadta es mi nekûnk-is ezt parantsolta volna-is, hogy szent Attyat imadgyuk: meg vagyon mind-az-altal õ felõle irattatvan: Hisztek Istenben, en bennem-is hidgyetek. Johan: 14. Ismet. Hogy mindenek ugy tisztelyek az Fiat mint az Atyat, Johan: 5. Esmet ugyan ottan. Az ki nem tiszteli az Fiat, nem tiszteli az Atyat, az ki ûtet bocsatta. Esmet Heb. 1. Imadgyak ûtet, az Istennek minden Angyali. De az meg holt Szentek felõl semmi az fele nintsen, hanem inkab ezeknek tiszteletit [p 0114] tiltya az szent iras, az mint az-hol helye volt bûsegesen meg bizonitottuk. Azert az elsõrõl immar beszedûnket ebben hadgyuk, csak arrol intyûk megh ismeth az keresztyen olvasot, vegye eszeben minemû Istenseget tulaydonitson Monoz: Christus Urunknak es az szent Leleknek, tudni illik, csak ollyat az minemû az Szenteke. Mert ig1 elmelkedik itt az helyen. Ha az Szentek nem imadtatnak es az õ segitsegûl hivasok az Mi-attyankbol ki rekeztik, tehat nem kel Christust es az szent Lelket-is ímadni. Ha ennek okat kerded tûle, bizon nem mondhat egyebet, hanem hogy mind egyik, mind masik azon rendben es allapatban vadnak.

Kõvetkezik az masodik felelet. De az nem felelet, hanem merõ hazugsag. Mert mire valok tehat am-az elsõ igek: Mi Atyank ki vagy menyegben. Hiszem nem kerõ beszedek azok hanem azt declarallyak es mutattyak kit kel minekûnk imadnunk. Az kinek szeme vagyon jol lattya azt. Holot kedig Monozloi azt mondgya, hogy nem volt szûksegh arra tanitani az tanítvanyokat kit imadgyanak, mert volt arrol kõzõnseges parantsolat: mi az ellen az dolognak vilagossagat tamaztyuk, mellyet az ki tagad esz-nelkûl szûkõlkõdik, es nem feleletvel hanem botval es paltzaval kel azt megh tanitani, hogy illyen nilvan valo dolgot tagad. Mas az hogy nagy sok dolgok vannak az kikrûl mind az O, smind az Uy Testamentomban tanusagok es parantsolatok vadnak, s-õt az Uy Testamentom declaratioja, magyarazatya az O Testamentomnak. Nem kõvetkezik tehat, az O Testamentomban vagyon errûl parantsolat: azert nintsen az Uyban, Sõt lenni kel. Mert az mi homalyosban volna-is az O Testamentomban, nilvabban meg magyaraztatik az Uyban.

KILENTZEDIK LOCUS AZ MELyet meg piskalt Monozloi.

Kilentzedszõr Urunk mondasat Johan. 16: vlamit [!] kertek Atyamtul en nevemben meg adgya tinektek, rantya elõ. De mivel hog1 ezaz Christusnak kõzben jarasarul szol, errûl irasunknak masodik reszeben fogunk szollani, ha Isten azt adg1a ernûnk.

TIZEDIK ES UTOLSO PATVARKODAsa Monozloinak am-az mi ellen vetesûnk ellen, melyben azt mondgyuk hogy az Szentek imadasa nem parantsoltatot az irasban.

Ez ellen kettõt mond Monozloi: Elõszõr azzal akarja rontani: Hogy ha ennek helye volna, az Apostoli Credot-is meg kellene vetnûnk, mert az egesz szent irasban nem talaltatik. Ha kedig mi azt mondanank, hogy ha nem egyût-is, czikkelenkint mind-az-altal meg talaltatik: Arra azt mondgya, hogy az Szenteknek erettûnk valo kõnyõrgeset-is nem csak czikkelenkint, hanem ugyan valoban meg tapaztalyuk.

Masodszor, reank forditya ezt az ellenvetest, es azt kerdi, ha nem kel semmit be venni, az mi nilvan nem parantsoltatot az irasban: Miert vitattyak tehat, hamissan es vakmerõûl az Augustana Confession valok, hogy az Szentek kõzõnseggel imadkoznak az Anya-szent-egyhazert, ha ez-is ez mondas es tanitas bizon meg nem talaltatik az irasban? Mint ha azt akarna innen ki hozni, hogy ha azoknak szabad iras nelkûl azt vallani, nekiek is volna iras-nelkûl-is azt be hozni: kit mind-az-altal õk nem cselekeznek, mert irasok vadnak felõle, mi-nekûnk im-ezek-is az tõbbi kõzõt. Psalm: 137. Az Angyaloknak szine elõt eneklek neked Uram. 1. Corinth: 4. Csuffa lõttûnk ez vilagnak, az Angyaloknak, es az embereknek: Ezeket irja Monozloi fol: 164. 165. az kik valami feleletre meltok.

FELELET

De ezek-is szinte ollyan erõs feleletek mint az tõbbi. Az mi azert az elsõt illeti, kõnyen hadg1uk Monozloit.