GYARMATHI MIKLÓS: KEREESZTYENI FELELET MONOZLOI ANDRAS
Vesperini Püspõk, es Posoni Praepost kõnyve ellen, az
mellyet irt, De Invocatione. & Veneratione Sanctorum, az az, az
mint õ fordittya, Az Szentek hozzank valo segitsegekrûl,
valoba kedig, az mint egesz irasabul megh tetzik, az
Szenteknek segitsegekrûl, segitsegûl hivasokrol,
erdemes kõzbenjarasokrul, esedezesekrûl, es
szoszolasokrul, ket reszben osztattatot, es
irattatot 0110
FELELET AZ ELSÕRE De mind ezekbûl is, meltatlan
karhoztat bennûnkõt Monozloi: Mert az mi az elsõt illeti,
oia az Ur Isten az mi fejûnkõt attul, hogy mi az
Szenteknek, tõkelletessegõket, tagadnank, avagy attul
õket meg foztanank, az minemûben az Ur Isten õ szent
fõlsege most az kõzõnseges fel tamadasnak elõtte
akarja õket tartani es reszeltetni, mely felõl mi mind az
altal igen keveset tudunk szollani. Mert hogy meg ertse
Monozloi, mi-is vallyuk es hiszûk azt hogy azoknak az kik
Christus hitiben halnak megh, lelkek az õ fejekhez, az
Jesus Christushoz gyûtetnek az paraditsomban, az az, az
eghekben, az hova Christus fel ment elõszõr, es ûl
mostansaggal Atyanak jobjan. Azt is hiszûk hogy valoban,
es allat szerint reszeltetnek az õrõke valo es ki
mondhatatlan dicsõssegben, de mondgya szerint, az mint
most az Isten akarja, mind addig, mig az õ testekvel
egyesûlven, tõkelletesen õrõke megh
dicsõitessenek. Azt mondgyuk ez mellet mind az altal, hogy
az Szenteknek tõkelletessege, nem abban al, hogy
kõzõnsegessen es resz szerint mindeneket
lassanak, tudgyonak, halyonak az eghben, az az, hogy
minden-tudok es minden-hatok legyenek, mert az minden-tudas, es
minden-hatosagh, csak az õrõkke valo Istennek oly
tulaydonsaghi, az melyekbûl mi õ Istensegenek
bizonitasara gyõzhetetlen,es ketseg nelkûl valo
erõssegeket szoktunk venni, hanem mas dolgokban, tudni
illik, az õrõke valo igassagban. 2. Pet:3. Õrõkke
valo õrõmben Iohan: 15. Istennek latasaban, az menyben
jelenesinek altala magat azoknak (az mind Monozloi-is mondgya
fol [!] : 13. ) ot mutattya, 1.Cor: 13. Joha: 3. Isteni es
atyafiui szeretetben, minden Isteni joknak
reszelteteseben, igaz es õrõke valo bekesegben,
õrõke valo tisztessegben, ûdvõssegben,
batorsagban, igaz kintseben es gazdagsagokban, az kik el
nem veszhetnek: Angyali tarsasagban, es az reghi
Szenteknek esmeretsegekben es polgar tarsasagokban,
egyenessegben, meltosagban, halalansagban, es egy
summaban minden joknak reszelteteseben, es minden
gonoszoknak el tavoztatasaban. [p 0111] Mert azt mondgya
az Esaias Propheta, 64, es sz. Pal, 1 Cor.2 ) hogy szem
nem latta, fûl nem hallotta, es embernek elmejeben ingyen sem
jõt, az minemû jokot keszitetet az Ur Isten az õtet
szeretõknek. Tavul vagyon ezektûl minden szomoru
dolog, az mi ez vilagh szerint õ nekiek bantast
szõrzõt, tudni illik, az halal, banat, keserûsegh,
betegsegek, faratsag, ehsegh, szomjusagh, hevseg,
hidegseg, fogyatkozas, keserûseg, szolgalat, ado
fizetes, &c. Esa. 57. Apoc. 21, mely jokval meg elegedven az
Szentek, nem szorgalmatoskodnak az mi dolgainkrol,hanem
azoknak erteset, tudasat, gondviseleset az Istenre
hadgyak, kit tudgyak hogy nagy szeretettel vagyon mi hozzank,
hogy szent Fiat ertûnk adta, azert semmi oly draga
marhaja nincs immar, az kit ezzel es ennek kedveert, minekûnk
meg nem adna. Ezekben al, es ezekben vagyon most az Szenteknek
tõkelletessegek, de az fõ es tellyes Isteni
esmeretseg menyere legyen, mi azt nem tudhattyuk. Tudgyuk azt
mind az altal az szent irasokbol, hogy az mi dolgainkrul az
Szentek semmit nem tudnak. Azert az Isteni
esmeretsegbûl ez vilaghi dolgoknak minden tudasara igen
nehez minekûnk elmelkednûnk. Mert csak vilaghi modon
szolvan, sem kõvetkezik, hogy az ki nagyob javaval
bõvõlkedik az Istennek, mindgyarast kisseb-is nala
legyen: mint peldanak okaert, nem kõvetkezik: Az ember okos es
bõlts alat, esmeri az Istent, tudgya akarattyat, azert
rõpûlhet is. Vai nem ûti. Mert az Isten az õ ajandekit,
nem egy arant oztogatta, kinek im-ezt kinek am-azt, kinek
nagyobbat, kinek kissebbet adot. Az sem kõvetkezik azert:
Az Szentek az Istent lattyak, es esmerik modgyok szerint,
az mint most Isten magat nekiek jelenti: Azert õk-is
mindent tudnak. Nem illik õszve, mert az minden tudast,
Isten maganak hadta, es senkivel azt nem kõzli. Vegezetre
it csudalkoznunk esik mi nekûnk Monozloi dolgan, ki azon
ostoroz bennûnkõt, hogy az Szenteket, meg foztyuk az õ
tõkelletessegektûl, es isteni tellyes
esmeretsegtûl. Maga nem mi vagyunk azok az kik azt
cselekedgyûk, hanem õ maga Monozloi, ki azt írja betû
szerint, fol:14. hogy az Istent az hivek testeknek le
tetelek utan, lattyak, ug mond, de nem oly tõkelletessen
mint itilet utan, mert az testhez valo kivansagoknak miatta,
nem bocsattatnak tellyesseggel az Istennek esmeretihez.
Ismet fol: 17. Isten ugy mond az tõkelletes bodogsagot
nem rendelte adni csak az lelkeknek, hanem az embernek, kik
testbûl es lelekbûl valok. Ismet fol: 18.
ûdvõzitõnktûl, ugy mond, az lelkek nem oly
tõkelletesen mutattattnak meg be szent Atyanak, hanem az
fel tamadas utan, az mikor orszagolni fognak az
Christussal. Esmet fol: 21 az Florentiai Conciliumbol. Az
hiveknek lelkek, ki ki az õ erdemehez kepest tellyesben fogja
latni az Istenseget. Ezeket irja betû szerint Monozloi,
kikbûl nilvan meg tetzik, hog1 õ az, az ki az Szenteknek
lelkeket tõkelletes bodogsagoktul, es tellyes Isteni
esmeretsegektûl meg foztya. Azert az õ maga
beszedibûl, mi õ ellene illyen erõsseget csinalunk.
Az Szentek most nem lattyak tõkelletesen az Istent.
Nem latnak tehat õ benne tõkelletesen, es nem-is tudnak
mindent.
Ismet: Az Szentek nintsenek még az tõkelletes
bodogsagban. Azert az mint oda fel-is Gergel Papabul akarja
vala bizonitani, az õ bodogsagoknak altala nem tudnak
tõkelletesen es tellyesen mindent.
Ismet: Az Szenteket
még tõkelletesen nem mutatta be Christus Vrunk szent
Attyanak.
Azert nintsenek oly bodogsagban az kinek heja
nintsen.
Ismet: Az Szentek erdemek szerint, ki
tellyesben, ki nem oly tellyesen, lattyak az Istent.
[p *011] 2 De mi arrul it ez fõldõn nem tudunk itiletet
tenni.
Azert csak hejaban valo nekiek kõnyõrgenûnk, mert
erdemeket nem tudgyuk, es azt-is nem tudgyuk az mi
szûksegeinket, menire jelenti avagy nem jelenti nekiek meg
az Isten.
FELELET AZ MASIKRA ES HARmadikra.
Kõvetkezik az masodik es harmadik dolog. Holot Mon: még-is
ez vilagon tõt jelentesit forgattya az Istennek, az kiket
tõt Samuelnek. Danielnek, Peternek, Abrahamnak,
Elisaeusnak, es az õ tanitvaninak, mint ha
mostansaggal-is azont cselekedne velek az eghben. De mivel
hogy erre ez ellenvetesre bûsegessen meg feleltûnk,
az negyedik rendbeli locusoknak meg oltalmazasaban: azert it
sok beszeddel az keresztyen olvasot nem tartoztatunk,
hanem rõvideden csak arrol intyûk meg, hogy vegye
eszeben, minemû hûsegel hozza elõ es magyarazza, az
mit Samuel mond Saulnak, 1. Sam: 9. Velem egyetek ma, az utan el
bocsatlak tegedet, es valami vagyon az te szivedben mindent
meg mondok teneked. Ezt Mon: arra tekeri, hogy Samuel Saulnak
kõzõnsegesen minden gondolatit tudta, maga az dolog
szerint az mibõl hozzaja ment volt, szol Samuel, tudni
illik, az szamaroknak el veszese, es meg talalasa
felõl, nem kedig egyeb gondolatirol. Mely dolognak igassaga
abbol tetzik meg, hogy Samuel sem feyti meg az õ szivenek
egyeb gondolkodasit, hanem csak errõl szol, es teszen
jelentest neki. Azt is tovabba vegye eszeben, minemû
erõsseg legyen ez.
Az tanitvanyoknak valamit Vrunk
Attyatul hallot, mindent meg jelentet Ioh. 15.
Azert az
õrõk dicsõssegben az Szentek mindent tudnak.
Nem
kõvetkezik. Mert, az minden, az kirõl szol Christus
Urunk, csak az ûdvõssegre nezõ dolgokat fogja be, nem
foglal pedig egyeb dolgokat, az kik arra nem
szûksegessek, Mely magyarazatnak, igassaga abbol
tetzik megh, hogy az itilet napjat, es egyeb dolgokat-is
sokakat nem tudtanak. Mas az hogy ez vilaghi dologrol, az mas
vilaghira nem szolgal ez erõsseg, hanem ha meg
bizonittyak az Papistak, hogy az Isten azok felõl akar
tenni, es teszen-is jeleneseket az Szenteknek, kit soha
meg nem bizonnithatnak. De ez dologrol az megh jadzet hellyen
elegte szolottunk.
NYOLTZADIK LOCUS AZ MIATYANKbol, es
annak Mon: ellen meg oltalmazasa.
Itt ez helyen im-ez mi
erõssegûnkõt akarja meg hamissitani Mon: fol, 161,
162. Arra tanitot bennûnket az mi Urunk, midõn imatkoztok azt
mondgyatok: Mi Atyank, ki vagy menyekben. Tehat nem illeti az
imadas sem az Angyalokat, sem az Szenteket, mert az Fiu-is
csak az Atyat imadta Joh. 12: Ez ellen elsõben Mon: azt
feleli, hogy semmi hellye nintsen. Mert ugy sem az Fiut,
sem az szent Lelket nem kellene imadni, maga ugy mond, mind
az kettõt nem kûlõmben, mint az Atyat kel imadnunk.
Masodszor, hogy az Mi-atyankban nem tanit minket Urunk arra
kit kellene imadnunk, hanem csak azt jelenti meg, minemû
dolgokrol kellene kõnyõrgeniek az hiveknek, es mit
kellessek az imadsagban kerni I43tentûl. Okat jelenti
kedig, miert nem tanit arra kit kel imadnunk, mert tudtak az
tanitvanyok am-az derek parantsolatot: Az te Uradat Istenedet
imadgyad.
FELELET.
Erre-is nem kel sok munka: mert
jelen vagyon mind az kettõre az felelet. Az mi azert az
elsõt illeti, holot azon fel Monozloi, hog1 az Fiu, es az
sz. Lelek ki reked az imadasnak tisztiletibûl, ha az
mi erõssegûnknek valami helye leszen: nem illik õ
neki azon semmit rettegni: mert hamis beszed az, az mit
mond, es hejaban fel attul, nem kûlõmben mint ha az meny rea
szakadasatul felne, Mely felelme Monozloinak abbol esik,
hog1 nem veszi [p 0113] eszeben, avagy nem akar felõle
gondolkodni, hogy az attyai nevezet, haromkepen vetetik az
irasban.
Elõszõr. Az Atya mondattatik nezven az Fiu
Istenre, es akkor jedzi az elsõ szemelt az szent
Haromsagban, az ki õrõk ûdõktûl fogva szûlte
allattyabul az õ szent Fiat, mikepen vetettetik Joh: 14, ver:
2, 6, 7, 8, 12, 13, 16, 20, 21, 24, 26, 28, 31. holot Christus
Urunk az Istent Atyanak mondgya. Esmet Joha. 20, ver: 17. Fel
megyek az en Atyamhoz, es az ti Atyatokhoz, &c.
Masodszor. Mondattatik az atya nezven az valasztatokra,
kiknek Christus Urunk azt az hatalmat adta, hogy Isten fiai
lennenek valakik hisznek az õ neveben, Johan. 1, ver: 12,
Ebben ez ertelemben mind Christus Urunk, mind az sz. Lelek es
az Atya Isten, atyanak mondattatik. Es ehez kepest Esa: 9,
6. Christus Urunk õrõke valosagnak Attyanak neveztetik.
Es igyveszi szent Pal-is Ephes: 4. v:6. Egy az Isten,
az ki Atya mindeneknek. Ertsed az uyonnan szûlõtteket,
mert azokrol szol ot szent Pal.
Harmadszor vetettetik
az Atyai nevezet, nezven az teremtesre, meg tartasra, es
kõzõnseges gondviselesre, melyre kepest minden
emberek Istennek fiai az meniben õket Isten teremtette es
õ tartya taplallya. Es igy vetettetik Iob 38, 28. Kitsoda az
elsõnek Attya ? Esai: 63. ver: 16. Te vagy Ur Isten az mi
Atyank, Ismet Deut: 32. ver: 19. Matth: 23. ver: 9 &c.
Holot
azert az Attyai nevezet ez haromkepen vetettessek, azt kel
Monozloinak eszeben venni, hogy it ez helyen ez
kõzõnseges imadsagban, nem az elsõ-kepen, hanem
masodik es harmadik. kepen vetettetik, es jedzi az Attya, Fiu,
es szent Lelek Istent, kit ugy mint egy es õrõkke valo
Iehovat, kel mi-nekûnk segitsegûl hinunk,
tisztelnûnk es õrõkke dicsirnûnk. Nem reked tehat
innen ki, sem az Fiu, sem az szent Lelek. Mely dolognak
igassaga abbul-is ki tetzik, hogy ha az Fiu kivaltkepen az
Atyai nevezetbûl it magat ki rekeztette volna, es csak az
elsõ szemelt az õ szent Atyat ertene rayta, tehat
ketseg nelkûl az mint egyeb helyeken tanitotta az õ hiveit,
hogy mindent az õ neveben kerjenek az Atyatul. It fõkepen azt
el nem halgatta volna, hanem ez imadsag veghiben az õ nevet,
es kõzben jarasat meg emlitette volna, es meg intette volna
õket hogy arra kõnyõrgenenek az õ mennyei szent
Attyanak, az kihez nem mehet soha senki, hanem csak õ
altala Iohan: 4. v: 6. Nints azert semmi helye Monozloinak
elsõ feleletinek.
De legyen ugy bator, kit mind az altal
Monozloinak meg nem engedûnk, hogy Urunk az Atyai nevezeten
csak az szent Atyat ertette: vallyon mi, az Szenteket es az õ
segitsegûl hivasokat innen ki rekezrven es tagadvan, ki
rekeztyûke azzal az imadasnak tiszteletibûl az Fiu es
az szent Lelek Istent: Tavul legyen az.Nem rekeztyûk
semmikepen. Mert mihelt az Istent mi Atyanknak mondgyuk,
tudgyukazt hogy az õ szent Fiaban lõt mi-nekûnk edes
Atyank, kitûl es az Atyatul egyenlõ-kepen szarmazik az
szent Lelek-is: azert mihelt az Atyat emlityûk, ot ertetik
mindgyart az Fiu es az szent Lelek. Mas az, hogy vadnak
mi-nekûnk arrul egyeb bizonyos irasunk, hogy imadnunk kel az
Fiu Istent es az szent Lelket-is: de az Szentekrûl
nintsenek. Azert Monozloi nagy Istentelenûl teszi azt,
hogy it Christus Urunkot es az szent Lelket az Szentekvel
egyben veti, mint ha egyenlõ rendben es allapatban volnanak, de
sokkal kûlõmben vagyon az dolog. Mert noha Christus Urunk
in statu humiliationis , az alazatos allapatban szent
Attyat imadta es mi nekûnk-is ezt parantsolta volna-is, hogy
szent Attyat imadgyuk: meg vagyon mind-az-altal õ felõle
irattatvan: Hisztek Istenben, en bennem-is hidgyetek.
Johan: 14. Ismet. Hogy mindenek ugy tisztelyek az Fiat mint
az Atyat, Johan: 5. Esmet ugyan ottan. Az ki nem tiszteli
az Fiat, nem tiszteli az Atyat, az ki ûtet bocsatta.
Esmet Heb. 1. Imadgyak ûtet, az Istennek minden Angyali. De
az meg holt Szentek felõl semmi az fele nintsen, hanem
inkab ezeknek tiszteletit [p 0114] tiltya az szent iras,
az mint az-hol helye volt bûsegesen meg bizonitottuk. Azert
az elsõrõl immar beszedûnket ebben hadgyuk, csak arrol
intyûk megh ismeth az keresztyen olvasot, vegye
eszeben minemû Istenseget tulaydonitson Monoz:
Christus Urunknak es az szent Leleknek, tudni illik, csak
ollyat az minemû az Szenteke. Mert ig1 elmelkedik itt az
helyen. Ha az Szentek nem imadtatnak es az õ segitsegûl
hivasok az Mi-attyankbol ki rekeztik, tehat nem kel
Christust es az szent Lelket-is ímadni. Ha ennek okat
kerded tûle, bizon nem mondhat egyebet, hanem hogy mind egyik,
mind masik azon rendben es allapatban vadnak.
Kõvetkezik az
masodik felelet. De az nem felelet, hanem merõ hazugsag.
Mert mire valok tehat am-az elsõ igek: Mi Atyank ki vagy
menyegben. Hiszem nem kerõ beszedek azok hanem azt
declarallyak es mutattyak kit kel minekûnk imadnunk. Az kinek
szeme vagyon jol lattya azt. Holot kedig Monozloi azt
mondgya, hogy nem volt szûksegh arra tanitani az
tanítvanyokat kit imadgyanak, mert volt arrol kõzõnseges
parantsolat: mi az ellen az dolognak vilagossagat
tamaztyuk, mellyet az ki tagad esz-nelkûl
szûkõlkõdik, es nem feleletvel hanem botval es
paltzaval kel azt megh tanitani, hogy illyen nilvan valo dolgot
tagad. Mas az hogy nagy sok dolgok vannak az kikrûl mind az
O, smind az Uy Testamentomban tanusagok es parantsolatok
vadnak, s-õt az Uy Testamentom declaratioja, magyarazatya
az O Testamentomnak. Nem kõvetkezik tehat, az O
Testamentomban vagyon errûl parantsolat: azert nintsen az
Uyban, Sõt lenni kel. Mert az mi homalyosban volna-is az O
Testamentomban, nilvabban meg magyaraztatik az Uyban.
KILENTZEDIK LOCUS AZ MELyet meg piskalt Monozloi.
Kilentzedszõr Urunk mondasat Johan. 16: vlamit [!] kertek
Atyamtul en nevemben meg adgya tinektek, rantya elõ. De mivel
hog1 ezaz Christusnak kõzben jarasarul szol, errûl
irasunknak masodik reszeben fogunk szollani, ha
Isten azt adg1a ernûnk.
TIZEDIK ES UTOLSO
PATVARKODAsa Monozloinak am-az mi ellen vetesûnk ellen,
melyben azt mondgyuk hogy az Szentek imadasa nem
parantsoltatot az irasban.
Ez ellen kettõt mond
Monozloi: Elõszõr azzal akarja rontani: Hogy ha ennek
helye volna, az Apostoli Credot-is meg kellene vetnûnk, mert
az egesz szent irasban nem talaltatik. Ha kedig mi azt
mondanank, hogy ha nem egyût-is, czikkelenkint mind-az-altal
meg talaltatik: Arra azt mondgya, hogy az Szenteknek erettûnk
valo kõnyõrgeset-is nem csak czikkelenkint, hanem ugyan
valoban meg tapaztalyuk.
Masodszor, reank forditya ezt az
ellenvetest, es azt kerdi, ha nem kel semmit be venni, az mi
nilvan nem parantsoltatot az irasban: Miert vitattyak tehat,
hamissan es vakmerõûl az Augustana Confession valok,
hogy az Szentek kõzõnseggel imadkoznak az
Anya-szent-egyhazert, ha ez-is ez mondas es tanitas bizon meg
nem talaltatik az irasban? Mint ha azt akarna innen ki hozni,
hogy ha azoknak szabad iras nelkûl azt vallani, nekiek is
volna iras-nelkûl-is azt be hozni: kit mind-az-altal õk nem
cselekeznek, mert irasok vadnak felõle, mi-nekûnk
im-ezek-is az tõbbi kõzõt. Psalm: 137. Az Angyaloknak
szine elõt eneklek neked Uram. 1. Corinth: 4. Csuffa
lõttûnk ez vilagnak, az Angyaloknak, es az embereknek: Ezeket
irja Monozloi fol: 164. 165. az kik valami feleletre meltok.
FELELET
De ezek-is szinte ollyan erõs feleletek mint
az tõbbi. Az mi azert az elsõt illeti, kõnyen hadg1uk
Monozloit.