FÉLEGYHÁZI TAMÁS:AZ MI VRONC IESVS CHRISTVSNAC VY TESTAMENTOMA. 0045


35 Mert ehõztem, es attatok nekem ennõm: szomiuhoztam, es attatok nekem innom: iõueuin voltam, es be fogattatok engemet.

36 Meszitelen, es meg ruhaztatok engemet: beteg voltam, es meg latogattatok engemet: az tõmlõczben valek, es iõttetõk en hoszam.

37 Akkoron felelnek õ neki az igazat, monduan, Vram, mikor lattunk tegedet ehõzuen, es taplaltunk? auag1 szomiuhozuan, es innod attunk?

38 Mikor pedig lattunk tegedet iõueueniõl, es be fogattunk: vag1 meszitelenõl, es meg ruhaztunk?

39 Mikor lattunk tegedet betegõn, vagy az tõmlõczben, es iõttûnk te hoszad?

40 Es feleluen az Kiral6 mond nekiek, Biszonnial mondom nektek az menire czelekõttetõk eggikkel az en attiamfiaiual az leg kissebbikkel, en velem czielekõttetõk.

41 Akkoron mond azoknak is az kik bal felõl vannak Mennietõk en tõlem ti atkoztak az õrõkke valo tûszre, az mel6 keszittetõt az õrdõgnek es az õ Ang1alinak.

42 Mert ehõztem, es nem attatok nekem ennõm: szomiuhoztam, es nem attatok nekem innõ.

43 Iõueueni valek, es be nem fogattatok engemet: meszitelen, es meg nem ruhaztatok engemet: beteg, es az tõmlõczben, es meg nem latogattatok engemet.

44 Akkoron felelnek õneki ezõkís, mõduan, Vram, mikoron lattunk tegedõt ehõzuen, vagy szomiuhozuan, vag1 iõueueniõl, vag1 meszitelen, es nen szolgaltunk teneked?

45 Akkoron felel nekiek, monduan, Bizonial mondom nektek valamit nem czelekõttetõk ezekkel az kicziniekkel, en velem sem czelekõttetek.

46 Es mennek ezek õrõkke valo bûntetesre: az igazak pedig az õrõk eletre.

CAPUT XXVI. ES lõn mikorõ el vegezte volna az Iesus mind ezeket az beszedeket, mõda az õ tanituaninak,
Tudgiatok hog1 két nap vtan husuet leszen, es az embernek Fia el adattatik meg feszittetni.

3 Akkoron õszue g1õlenek az fõ Papok es az Irastudok, es az nepnek uenei az fõ papnak palotaiaban ki neueztetik vala Caiaphasnak.

4 Es tanaczkozanak hog1 az Iesust meg fognak alnoksaggal, es meg õlnek.

5 Mondgiak vala pedig, Nem az innep napõ, hog bodulas ne legien az nep kõszõt.

6 Az Iesus pedig mikor volna Bethaniaban belpoklos Simonnak haszaban,

7 Iarula õ hosza aszoniallat, tartuan alabastrum edeniben czinaltatot draga kenetõt, es ki õnte az õ feiere mikor vezteg ûlne.

8 Latuan pedig az tanituaniok boszõkodanak, monduan, Mire valo ez az veztõgetes?

9 Mert ez az kenet el adattathatik vala sokon, hog1 adattatnek az szegeniõknek.

10 Ertuen pedig az Iesus monda nekiek, Miert hog1 bantasaravattok ez à3zoniallatnak? mert io dolgot czielekõdõt en velem.

11 Mert mindenkoron az szegeniõk veletõk vannak; en pedig nem mindenkor vagiok. [p 0046]

12 O7ntuen pedig ez az kenetet az en testemre, az en temetesemre czelekõtte.

13 Biszony mondom nektek, valahol hirdettetik ez Euangelium ez szeles vilagon, meg beszeltetik az mit czelekedet ez, az õ emlekezetire.

14 Akkoron elmenuen eg1 az tiszenkettõ kõszõl, ki mondatik Iudas Iscariotesnek, az fõ Papokhoz,

15 Monda, Mit akartok nekem adni, es en õtet nektek el arulom? Azok pedig rendelenek neki harmincz eszûst penszõket.

16 Es attul fogua keres vala alkalmatossagot hog1 õtet el arulna.

17 az elsõ napian pedig az kouaztalan keniereknek iarulanak az Iesushoz az õ tanítuani, mõduan neki, Hol akarod hog1 el keszicziûk neked meg enni az Husueti barant?

18 Õ pedig monda, Mennietõk el az varosban nemõlhõz, es mõdgiatok neki, Az mester mõdgia, az en ûdõm kõszel vagion, te nalad szõrzõm meg az Husueti barannak etelet az en tanituanimmal.

19 Es meg czielekõdek az tanituanok az mint el rendelte vala nekiek az Iesus: es el keszitek az Husueti Barant.

20 Estue leuen pedig le ûle az tiszenkettõkkel.

21 Es mikoron õk ennenek monda, Biszony mõdõ nektek hog1 eg1 ti kõszûletõk el arul engemet.

22 Es meg szomoroduan felette igen, kezdenek mondani eggik az masiknak, Nem de en vagioke Vram?

23 Õ pedig feleluen monda, Az ki be mart en velem az talban, az arul el engemet.

24 Noha az embernek Fia el megien az mint meg irattatot õ felõle: iai pedig annak az embernek, az ki altal az embernek Fia el arultatik: iob lõt volna neki hanen szûlettetõt volna ez az ember.

25 Feleluen pedig az Iudas az ki õtet el arulando vala monda, Nem de en vagiokke Rabbi? Mond neki, Te mondad.

26 Mikoron pedig õk ennenek, võuen Iesus az kenieret, es meg alduan, meg szege es ada az tanituanioknak, es monda, Vegietõk es egietõk; ez az en testem.

27 Es võuen az pohart, es halakat aduan, nekiek ada, monduan, Igiatok ebbõl mindniaian.

28 Mert ez az en verõm amaz Vi testamentome, mel6 sokakert ki ontatik bûnõknek boczanattiara.

29 Mondõ pedig nektek hog nen iszom mostantul fogua ez szõlõnek termesebõl, amaz napiglan mikoron iszom ti veletõk viat az en Attiannak orszagaban.

30 Es dicziretõt monduan ki mennek az Olai faknak hegiere.

31 Akkoron monda nekiek az Iesus, Mindniaian ti meg botrankoztok en bennem ez etszaka, mert meg irattatot, meg verõm az paztort, es el oszolnak az niainak iuhai.

32 Minek vtanna pedig fel tamadok elõl vezlek titeket Galilaeaban.

33 Feleluen pedig az Peter monda neki, Ha mindenek meg botrankoznakis te benned, en soha meg nem botrankoszom.

34 Monda neki az Iesus, Biszon mondõ neked, hog1 ez etszaka minek elõtte az kakas szollana, haromszor meg tagacz engemet.

35 Monda neki az Peter, Ha szinte meg kel veled halnomis, semmi keppen tegedet meg nem tagadlak. Hasonlatoskeppen mindniaian az tanituanokis mondanak. [p 0047]

36 Akkoron mene az Iesus velõk az maiorban mel6 mondatik Gethsemanenak: es monda az tanituanioknak, V20llietõkle it, mig nem el menuen imatkoszom amot.

37 Es fel võuen az Petert es az Zebedaeusnak ket fiait, kezde szomorkodni es kesergeni.

38 Akkoron monda nekiek, Igen szomoru az en lelkem mind halalig: maradgiatok it, es vigiaszatok en velem:

39 Es eleb menuen keuesse, le borula az õ orczaiara kõnio02rõguen, es monduan, En Attiam, ha lehetsegõs, tauoszek el en tõlem ez à pohar, mind az altal nem az mint en akarom, de az mint te.

40 Es mene az õ tanituanihoz, es talala õket aluuan: es monda Peternek, Ekkeppen nem vigiazhattatoke en velem eg1 oraig?

41 Vigiaszatok es kõnioro02gietõk, hog ne iussatok kesertetben: noha az lelek kezde az test erõtelen

42 Ismeg masodszor el menuen kõniõrge, mõduan, En Attiam, ha el nen tauozhatik ez pohar en tõlen hanem ha azt meg iszom, legien az te akaratod.

43 Es el iõuen talala ismeg õket aluuan: mert az õ szomõk el neheszittettenek vala.

44 Es el hag1uan õket, el mene ismeg, kõniõrge harmadszor, azon beszedet monduan.

45 Akkoron mene az õ tanituanihoz, es monda nekiek, Alugiatok ez vtan, es niugodgiatok: ime el iõt az ora, es az embernek Fia adattatik az bûnõsõknek kezeben.

46 Kellietõk fel, menniõnk el: ime, el kõszelget az ki arul engemet.

47 Es mikoron õ szollana, Ime, az Iudas eg1 az tiszenkettõ kõszõl el iõue, es õ vele soksereg fegverõkkel es botokkal az fõ Popoktol es az nepnek veneitõl.

48 Az ki pedig el arulando vala õtet, ada nekiek iegiõt, monduan, Az kit meg cziokolok, az leszen: fogiatok meg õtet.

49 Es mindgiarast eleiben menuen az Iesusnak, monda, Egesseggel mester. Es meg cziokola õtet.

50 Az Iesus pedig monda neki, Baratom, mi dologert vag1 ielen? Akkoron elõ iõuen vetek keszõket az Iesusra, es meg fogak õtet.

51 es ime, eg1 azok kõszõl kik az Iesussal valanak, kiniuituan keszet, ki vonia az õ feg1ueret, es cziapuan az fõ Papnak szolgaiahoz, el vaga az õ fûlet.

52 Akkoron monda neki az Iesus, Erezd az te feguerõdet annak heliere: mert mindenek az kik fognak feg1uert, feg1uer altal veznek el.

53 Auag1 velõde hog1 nem kerhetnem mostan az en Attiamat, es allatna en mellem tõbbet tiszenket sereg Ang1aloknal?

54 Mikeppen azert télliesõdnenek be az irasok, ha ekkeppen kellene lenni?

55 Abban az oraban monda Iesus az seregõknek, Mint az toluaira lûttetõk ki en ream feg1uerõkkel meg fogni engemet: napokent ti nalatok ûlõk vala tanituan az templomban, es meg nen fogtatok engemet.

56 Ez pedig egezlen lõt hog1 be telliesõdnek az Prophetaknak irast. Akkoron az tanituaniok mindniaian el hag1uan õtet el futanak. [p 0048]

57 Az kik pedig meg fogak õtet viuek az Caiaphashoz az fõ paphoz, ahol az Irastudok es Pharisaeusok õzue giõltek vala.

58 Az Peter pedig kõueti vala õtet tauol6 az fõ papnak palotaiaig: es be menuen oda, ûl vala az szolgakkal, latni az veget.

59 Az fõ papok pedig es az venek es az egez g1ûlekõzet keresnek vala hamis tanubizonsagot az Iesus ellen, mikeppen õtet halalra adhatnak.

60 Es nem talalnak vala, es sok hamis tanubizonsag teuõk el iõuen, nen talalnak vala, vegezetre pedig elõ iõuen ket hamis tanu bizonsag teuõk.

61 Mondanak, Ezt mondotta, Hog1 el ronthatom az Istennek templomat, es harmad nap vtan fel eppitem azt.

62 Es fel keluen az fõ pap monda neki, Senmit nem felelsze? mit ezek te ellened bizonitanak?

63 Az Iesus pedig veztegle. Es feleluen az fõ pap monda neki, Keszeritlek tegedet az elõ Istenre hog1 nekõnk mond meg ha te vag1 az Christus amaz Istennek Fia.

64 Monda neki az Iesus, Te mondad: mind az altal mondom nektek, hog1 ez vtan lattiatok az embernek fiat ûluen az hatalmassagnak iobian, es iõuen az egeknek kõdiben.

65 Akkoron az fõ Pap szaggata az õ ruhait, monduan, Hog1 karomlast tõt: tõbbe mi szûkseg biszonsagok nelkûl? ime mostan halliatok az õ karomlasat.

66 Mi teczik nektek? Azok pedig feleluen mondanak, Melto az halalra.

67 Akkoron põkdõsenek az õ orczaiara, es niakon cziapdosak õtet: nemelliek pedig arczul verek.

68 Monduan, Mondg1 iõuendõt nekõnk, Christe, kiczoda az ki vert tegedet?

69 Az Peter pedig kiuõl ûl vala az palotaban: es menuen õ hoszaia eg1 szolgalo leany, monduan, Teis valal az Galilaeabeli Iesussal.

70 Õ pedig meg tagada mindeneknek elõtte, monduan, Nem tudom mit mondaz.

71 Mikoron pedig ki menne az tornaczban, lata õtet mas leany es monda azoknak kik ot valanak , Ezis vala az Nazarethbeli Iesussal.

72 Es ismeg meg tagada eskûuessel, Hog1 nem esmerõm az embert.

73 Keues idõ muluan pedig el iõuen az ot allok, mondanak az Peternek, Valoban teis azok kõszûl vag1: mert az te szolasodis niluan valoua teszen tegedet.

74 Akkorõ kezde atkoszodni, es eskûdni, Hog1 nem esmertem az embert. Es mindgiarast az kakas szola.

75 Es meg emlekôszek az Peter az Iesusnak beszederõl, melliet mondot vala neki, Hog1 minek vtanna az kakas szollana, haromszor meg tagacz engemet. Es el menuen oda ki, sira keseruesõn.

CAPUT XXVII.

REggel leuen pedig tanacziot tartanak mindniaian az fõ Papok es az nepnek venei az Iesus ellen, hog1 halalra adnak õtet.

2 Es meg kõtõzuen õtet el viuek, es adak õtet Pontius Pilatusnak az tiztartonak.