DÁVID FERENC: RÕVID VT MVTATAS AZ ISTENNEC IGEIENEC
ERTELMERE, MOSTANI SZENT HAROMSAGROL TAMADOT
VETÉLKEDESNEC MEG FEYTESERE ES ITELESERE HASZNOS ES
SZÛKSEGES. [0064]
Summa.
Christus vrunc szent Marknac 13.
reszeben az õ menniei szent Attianac tulaydonittia
mindeneknek teremtesset kezdetben nem õ maganac, szol
kedig az kûlsõ teremtesrõl es Mosesnec
kezdettirõl, azonkeppen Adamnac es Euanac az õ teremteseket
tulaydonittia az õ menniei szent Attianac szent Marc
iria Euangeliomanac 10. reszeben, szent Mathe 19.
Esaias Propheta 45. Christus vrunknac hat es az õ igaz
magyarazattianac inkab kel hûnûanc es engednûnc hogy nem
mint à papa tudomannia mellet kialto Sophistaknac.
Ha kedig
azt mondanac azert nem emlekezic õ magarol mert embersege
szerent szol semmit nen hasznal õ nekiec az â
fogas, mert ha az atia Isten kûûl tõb teremtõ Isten
volna hat az Christus az szent Lelekrõl el nem feletkezet
volna, mert arrol senki nem gondolkothatic hanem czac az
Istensegben.
Az harmadikrol.
Az Istennec kepe es
hasonlatossaga ket keppen magyaraztatic meg elõszer
â mennyben az Isteni felsegnec es iouainac az enberrel
resz szerent valo [p [006] 5] kõszles vagyon,
anniera menniere az Isten ackor az elsõ teremtesben az embert
fel eppiteni ackarta az kûlsõ elõknec formaiaban minden
egyeb allatokat feliúl halad es az õnnen czelekedetit meg
mertekli es meg itili az bõlsõ eletnec kedig rendiben
Isteni ioual meg reszesitetet, mikor kedig az iras az
Istennec iouainac reszessiûleset az emberrel
magyarazza nem neminemû tagaiban valo annac az embernec fel
epitesserõl szol hanem az tellies emberrõl mely à
Christusban es annac az õ orszagaban, tellies keppen meg
adattic minekûnc Pal Apastalnac tanitassa szerent
elõszer kûldet Corintusbelieknec leuelenec tizenõttedic
reszeben, Miké0ppen ez fõldi Adamnac viseltuc kepet,
azõkeppen az menneinec es visseliûc, az
Colossabelieknec harmadic, es Ephesumbelieknec negiedicben,
õlteszetec ki az regi Adambol es õlteszetec az vyban,
à Romabelieknec irt niolczadic reszeben, hogy minket
hasonlatossa tenne az õ fianac kepehõsz vgyan ottan
szorgalmatosson varia az egez teremtet allat ez Isten
fiainac meg ielenesset.
Ha azert az Istennec kepet melyre
az ember teremtettet mi legyen eszûnkben akariuc venni az
Iesus Christusra tekinczûnc mely az lathattatlan
Istennec lathato kepenec es mi voltanac belegienec es mikeppen
õ kepenec mondattatic azonkeppen igenec es mindenic õ reia
iol illic, õ kepenec mert az Isteni felsegnec io voltat
niluan valo keppen meg mutatta õ magaban el anniera hogy az ki
az hûttnec vilagossaganac altala lattia â Christus vgy
mint egy eleuen túkõrben az atia Istent õ magat latia
mikeppen õnnen maga Philepnec monda az ki engemet az en atiamat
latia.
Azonkeppen meltan mondattatic az Christus igeienec
mert annac az õ beszedebe ki szol akaratia es elmeie ki
mutattatic nem maskeppen mint egy bizonios kepben es tûkerben
à melyben annac az õ abrazatia meg laczic az ki abban
abraztatic erre valo szent Ianosnac mondasa az fiu ki az
atianac kõbeleben vagyon õ magyarazta meg mi nekûnc Tolmacz
ige melyben az Istensegnec minden gazdagsagi es iouoltanac
kinczei meg talaltatnac hogy az õ testenec tagiainac az
szent gyulekezetnec ki osztogassa es meg mutassa.
Masodszor ez historiabol vegyuc eszûnkben miben
viselte az Adam Istennec kepet mel az Christus nem czac
elmeienec ioszagiban, nem ertelmenec akaratianac es elmeienec
az õ tehetsegekben, nem czac az birodalomban [p [006] 6] es
vrasagban, mert az Isten az teremtesben az egesz
emberrõl szol teremczûnc embert, az enber kedig nen czac
elme sem annac kedig czac ioszagos czelekedeti iõuendere
nez hat melyben az Christus altal fel epittetic valoban az
Istennec kepere mely fel epitest minden teremted allatoc
vannac hogy az Istennec fiainac valtsagokban es meg
szabadulasokban, az rabsagtol meg menekedienec es az
elsõ allapatra vittetessenec.
Harmadszor ez igekben
meg muttatic, az emberi nemzetnec az õ meltosaga mely igen
nagy legyen, mert sem menyben sem fõlden az teremtet
allatoc kõszet nem talaltatic az mely az Istennec kepere
es haszonlatossagara teremtettet volna hogy ha az
Angyaloc most meltosagasb allapatban vadnac ennel hogy az
Istennec szûnet [!] lattiac, es vetek nelkûl vadnac, es
nem ackeppen termeszet szerent az bûn es az halal ala
rekesztetec, euul ez meltosaggal minem mindenkoron
felliûl halladia az embert mert amit szent Ianos mond
alhatatosson meg marad. Tuggyuc kedig ha meg ielennic õ
hosza haszonlatossoc leszûnc mert meg latiuc
õtet mint õ magaban vagyon. Dauid propheta kedig niolczadic
enekeben kissebbe tõttet õtet az Angyaloknal
diczõssegel es tisztessegel meg koronasztat
õtet, Mely mondas iollehet fõkeppen à Messiasra
nesz mint az mi feiûnkre, az vtan kedig mi reanc es mint
õ tagiaira.
Bizonial hogy nagy meltosagra vittetet az
emberi allat, hogy minemû diczõsege à Christusnac
vagyon menyben azonnal reszesitetnec az hûuõc es mint
õreckes tarsoc az Angyaloc mint Istennec szolgai az õ
szeki elõt alnac es az Istennec paranczolattiatol vadnac
az hiuõknec kedig ez igirtetet, az ki gyõzedelmes leszen.
ezt adom õ neki hogy az en szekemben ûllien. Toabba ez
hiûuec itelic è vilagot mely az Angialoc felûl nem
mondattatic.
Szûkseg hat hogy mindenkoron szemûnc
ellõt legyen az mi meltosagunc es Isteni kepere es
hassonlatossagara valo teremtessûnc hogy
Istentõl minekûnc adatot irtat meg ne veszûc es az
õ templomat meg ne fertestessûc szõt inkab ennec
az õ fengeit bennûnc õriszuen, naponkent
õregbeggyûnc es az Istennec fiaiual az meg diczõelesben
az tekelletes fel epitest vehessûc.
Conclusio.
Az egygyûgyûeknec epuletiekre es az Istenfelõknec
vigasztalasokra es tanitassokra akartan ezeket
[p [006] 7] im ertem kedig az embereknec bussalasokat es
haborusagokat ez ielen valo harõsagnac vetelkedesse
felõl de sockal iob mostan meg busulnioc es hûtõket
meg probalnioc es az irasnac valo ellenkezest eszekben
venniec hogy nem mint az vtan nagy haborusagban elniec, miert
hogy az irasnac igaz egyenesseget es foliassat
eszekbe nem võttec Iob most az irassal tusakodniac
az keresztieneknec hogy nem mint az vtan õ magokban es
lelki esmeretekben meg tantorodnioc.
Ez vilagnac szokot
panaszolkodasoc ez valamikor az vr Isten az õ igeienec
tisztitassat el kezdi, hogy haborusagnac es visza
vionnasnac neueuel szidalmasztassec az õ
igassaga de meltatlan. A Prophetac Christus es Apastaloc
ellen azonfele kialtas volt hogy à bekessegnec es
egienessegeknec rontoi volnanac Christus vrunc kedig ennec
az õ okat inkab az emberekben hogy nem mint az õ igeiben
mutattia meg szent Ianosnac harmadic reszeben mikor azt
mongya az vilagossag ez vilagra iõue de az emberec inkab
szerettec az sutetseget hogy nem mint az
vilagossagot.
Az igassagnac az õ esmereti ellõ
nem megyen haborussagnelkûl mert az pokolbeli õrdeg ki az
sõttetsegnec feie az hûttetleneket kiket abban fogua tart
erõssen õriszi es bannia hogy abbol meg
szabaduluan â Christusnac es az õ igeienec az
esmeretire vittessenec es meglen hatalmasson biria az
õueit semmi haborusag ninczen, mihelt kedig az
igassaggal kezdic az õ orszagat ostromlani minden
felõl az emberec fel tamadnac es eleit akariac venni es meg
oltani.
Bizonios pelda tamasztattic errõl mi elõnkben
az Apostoli czelekedetrõl irt kõnyuenec tizenkilenczedic
reszeben, Ephesomban nagy czendesseg es bekesseg
vala Diananac templomaban ez hamis Isteni tisteletnec
palasztia allat el anniera hogy nem czac az papoknac
bõsseges iõuedelmec vala hanem meg az egesz
orszagban fõfõ mesterec kic valanac mind õtuessec
kepiro kepfarago giõngy fûszõc nagy fizetest
vesznec vala abbol az hamis tiszteletbõl, mihelt Pal
oda iutta es az Hamissag ellen az igassaggal kezde
tusakodni, nem de nagy haborusag vetelkedes es partûtõs
lõne? ezert meltan Palt nem fegyhettiuc hanem az
sõttetsegnec szolgait kic nem szenuethettic vala
hogy az õ teuelygessec es hamis Isteni tisteletec ki
muttatassec mikeppen mostani ûdõben es czelekesznec
kic az Antichristus harom Istenninec hamis velekedesseket
otalmazac, kic azt kiuianiac hogy az emberec [p [006] 8]
behunniac szemeket es semmit se lassanac se
halianac, se oluassanac hanem à mint õc ertic
predikalliac es tanitottac.
Gonosz egienesseg es
bekesseg az mely az Isten ellen es az õ igeie ellen
szerkesztettic az emberec kõszet ez felette igen
artalmas az Istennec igeienec, melyrõl Christus vrunc es az
prophetac panaszolkodnac õnnen maga azt mongya nen iõttem
hogy ez vilagra bekesseget boczassac hanem fegyuert.
Esaias kedig im az bekessegben, ennekõm felette igen nagy
kõsserûsegem vagyon, nemkel hat es vilagnac az õ
bekesseget nesznûnc, hanem õremet es bekesseget
lelekben keresnûnc mert ez az kerestieneke melliet
Christus vrunc õ nekiec adot.
Semikeppen az hûuõknec
artalmas nem lehet az irasbol tamadot visza vionnas, mert à
mely felnel az igassag vagyon az ellenkezõ bizonsagockal
fel nem feytethettic sõtt inkab meg erõssittetic es az
eges derec szent irasnac ertelmere vilagossag
nylatkosztatic viszontag az hamissag meg feytettetic
es meg muttatatic hogy ekeppen egy felõl sem lehet az
igassagnac es az hüueknec artalmara az irasban valo
hadakoszas minec elõtte kedig az vetelkedesben ki fenylec
az igassag iob Pal Apastalnac az õ tanaczat kõuetnúnc
hogy az irasnac az õ magyarazatiat meg ne vessûc es à
lelkeket meg ne foyczuc es olczuc tûszel vassal
szidolommal ne kergessuc, mert effele czelekedeteckel
mind mi magunkat mint Istenûnket meg bantiuc.
Az Atia
mindenhato vr Isten az õ lelkenec altala hordoszon es
viselen minket hogy az õ aldot szent fianac elõ es
eleuen tagiai lehessunc es az Istennec szenteiuel
egyetemben, az Antichristus belieget hyomlokunkrol le
vethessuc es õ nekie szentsegben es igassagban
szolgalhassunc Amen.







