Mária Magdaléna

Jézus megszabadította a gonosz lelkektől, betegségeitől, ettől fogva Jézus hű követője, ott állt Jézus keresztje alatt és temetésén is jelen volt. János evangéliuma szerint(Ján.ev.20: 1-18.) elsőként neki jelent meg feltámadása után Jézus.[1] A középkorban a római kat. egyház tanításaiban alakja egybeolvadt Betániai Máriával, Lázár és Márta testvérével, ill. a bűnbánó asszonnyal (a keleti egyházakban a három nőt külön tartják számon).[2]Nagy Szent Gergely pápa a VI. szd-ban egyik szentbeszédében ezt mondta:[3] „Lukács evangéliumának bűnös asszonya, kit a Jánosé Máriának nevez, nem más, mint a Márk-beli , a- hét- démontól-megszabadított.” Korábbi lexikonainkban is, pl. A Pallas Nagy Lexikonában (1895.) a Mária Magdaléna (Magdolna) címszó alatt a bűnös nővel összemosott nőalak szerepel.[4]Egy XIX. századi angol romantikus esszében[5] is a szerző Mária Magdaléna nevét  egy „ bűnös életet folytató” nőre vonatkoztja .

 Az egybemosás oka, hogy mindhárom személy illatszert öntött vagy akart önteni Jézus testére annak életében vagy holtában, mindhármat a Mester előtt látjuk térdelve, leborulva, szemlélődést és imádatot kifejező testhelyzetben.[6]

---

[1] Magyar Larousse Enciklopédia, Akadémiai Kiadó, Bp., 1992.

[2] Egyetemes Lexikon, Magyar Könyvklub, Bp., 1998.

[3] Idézi: Georges Duby, A nő a középkorban, Corvina, 2000., 29. oldal

[4]A Pallas Nagy Lexikona, 11. kötet, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1895.

[5] Thomas de Quincey : Egy angol ópiumevő vallomásai , Európa Könyvkiadó , Bp., 1983., 72.old.

[6] Georges Duby, A nő a középkorban, Corvina, 2000., 29. old.