Az eszményítő Balassi-kiadások ellen

1. Az eszményítő kiadások

Az új Balassi-kiadás védelme c. könyvfejezetben egykor így foglaltam össze azt az álláspontot, amelyet most vitatok: „Az új kiadás [...] a költő saját koncepcióját kívánja jogaiba visszahelyezni, azt a koncepciót, amely szerint a költő maga megszerkesztette verskötetét, pontosabban megszerkesztette volna, ha feltehető szándéka valóra válik. De nem vált valóra. 1989 őszén elkészült ugyan egy 2*33-as, magában is megálló gyűjtemény, ám az a külön, vallásos liber, amelyet talán e 3*33 elé szánt volna a költő, nem gyarapodott még 10 tagúnál nagyobbra, és ezért nem volt a többivel együtt közzétehető. Itt mindenesetre feltételezhetünk egy múlékony kötettervet, amelyet Balassi nyilván csakhamar feladott, hiszen már ekkoriban meg kellett, hogy írja a Valahány török bejt sorozatát, amely még a 2*33-as csoportba sem fért volna bele. A később elkészült Caelia-gyűjtemény vagy a még későbbi Cím nélküli gyűjtemény idejéből már semmi nyoma annak, hogy Balassi – kéziratban vagy nyomtatásban terjesztendő – kötetet tervezett volna összeállítani. E késői gyűjtemények gyűjteményközi utalásai viszont [...] kétségtelen jelei annak, hogy Balassi, bár 1589-es, hamar feladott kötettervét a jelek szerint újabb ilyen tervek nem követték, e kései versgyűjteményeit mégiscsak olyan eszményi olvasónak szánta, aki a korábbiakat is ismeri. Ésszerűnek látszik tehát azt a textológiai álláspontot megfogalmazni, hogy a költő 1589-es kötettervének megfelelően adjuk ki azokat a verseit, amelyek ide csoportosíthatók, a későbbi gyűjteményeket pedig – belső sorrendjük megbolygatása nélkül – soroljuk időrendben ez után. Az ilyen eljárás nem a textológiában megszokott hibavadászat – hiszen a javasolt sorrendű verskötetet a költő maga nem hozta létre. Ezt a különös textológiai helyzetet – hogy ti. a hipotézis így elvileg mindig hipotézis is marad – egy korábbi közleményben a féli amelioratíve, de félig pejoratíve alkalmazott ‘eszményi kiadás’ kifejezéssel próbáltam érzékeltetni.”[1]

Mentse az idézet hosszúságát, hogy mindmáig maradéktalanul érvényben maradtak a benne kifejtett szövegkiadói irányelvek. Ahogy Vadai István[2] írja: „Gerézdi Rabán és Klaniczay Tibor vetették fel a 3*33+1=100 versből álló kompozíció ötletét, amit Horváth Iván fejlesztett tovább, s ma ez a kompozíciós elmélet már középiskolás tananyag. A Balassi-kiadások is ennek nyomán közlik a verseket, eltérés csupán az istenes énekek elhelyezését[3] illetően mutatkozik.”

S nemcsak a (2~3)*33 kérdésében egyeznek meg egymással ezek az eszményítő kiadások, hanem olyan vonásaikban is, amelyeknek kevés közük van az egykori, ún. Gerézdi–Klaniczay-sejtéshez. Megszerkesztett versgyűjteményként kezelnek egy kései, öt versszakot tartalmazó, sajátkezű papírlapot. Így adják ki a Valahány török bejt sorozatát. Ugyanígy járnak el a három Szentháromság-himnusszal. S ilyennek tekintik a Caelia-versgyűjteményt is.

Javaslatommal a Balassi-kiadások e csoportjának[4] általános fölfogását kívánom módosítani. Az ide sorolt hat kiadást csak a versek csoportosításának szempontjából veszem egy kalap alá, és csak ebből az egy szempontból bírálom. A bírálat arra irányul, hogy e kiadások

(1) épp a legfontosabb szerzői önértelmező magyarázatot vagy nem ismerik el egyértelműen szerzői szövegnek, vagy egyszerűen elhagyják,

(2) mind a bejteket,

(3) mind az istenes verseket kimozdítják arról a helyről, ahová a Balassa-kódex másolója bejegyezte őket,

(4) az alapsorozattól elszakítják a Caelia-ciklust,

(5) nem közlik a gyűjtemény – kései, de nagyon tekintélyes és megbízható forrás által ránk hagyományozott – címét.

 

 

 

 



[1]Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., 1982, 12.

[2]VADAI István, "Forr gerjedt elmémre, mint hangyafészekre sok új vers..." Balassi Bálint saját kezű versfüzéréről, in A Tiszatáj diák-melléklete, XX (1995. január), 4.

[3]És egymásutánját. (H. I.)

[4]A következő kiadások tartoznak ide:

Balassi Bálint Összes versei a versek helyreállított eredeti sorrendjében, közzéteszi HORVÁTH Iván, Novi Sad, 1976 [1977] (Tanulmányok–Studije, 9),

Balassi Bálint és a 16. század költői, I–II, szerkesztette és a szöveget gondozta VARJAS Béla, Bp., 1979,

Balassi Bálint Összes versei és Szép magyar comoediája, szerkesztette és a szöveget gondozta VARJAS Béla, Bp., [1981],

Gyarmati Balassi Bálint Énekei, a szöveget és a dallamokat gondozta KŐSZEGHY Péter és SZABÓ Géza, Bp., 1986,

Balassi Bálint Versei, a szöveget gondozta KŐSZEGHY Péter és SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Bp., 1993,

Balassi Bálint Versei, a szöveget gondozta KŐSZEGHY Péter és SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Bp., 1994.