|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
4.1 A bölcsészettudományokban az adatok olyan
szöveges, képi vagy hangállományok, amelyeknek hordozóit is nyilvántartjuk
(irodalmi művek esetében például a nyomtatott kiadásokat és a kéziratokat),
és igényt tartunk arra, hogy kérdéseinket akár az elsődleges adatok, akár a
hordozók felől tegyük fel. Épp magyar irodalomtörténeti adatbázisok
építéséből leszűrt általános tapasztalat, hogy a valóságot legpontosabban
leíró adatfelvételi alapegység (a "record") nem az elsődleges adat
(a példában: az irodalmi mű) és nem is a hordozója (a példában: az egyik kiadás),
hanem egy elsődleges adatnak (műnek) és egy hordozónak (egy bizonyos
kiadásnak) találkozása, hiszen a különböző hordozókhoz (kiadásokhoz)
tulajdonképpen különböző elsődleges adatok (szövegváltozatok) tartoznak: a
több forrásban előforduló irodalmi mű a népköltészeti alkotásokra hasonlít. 4.2 Helyes, ha a tanulók a szöveges adatbázisokban
szemantikai, a szövegrészletek jelentésére vonatkozó kereséseket is
végezhetnek. (Ez a kívánalom a gépi fordítás kérdésével függ össze.) |
|
|
|
|
|
