|
|
|
|
|
|
A látványköltemény olyan
vers, amely egyúttal kép is. A kombinatorikus költemény olyan vers, amelyben
a beszédelemek egymásutánját matematikai, közelebbről variációs, kombinációs vagy
– a leggyakrabban – permutációs, azaz felcserélési szabályok határozzák meg.
Az újabb magyar költészet főművei közül kombinatorikus költemény Weöres
Sándortól a Téma és variációk,
Lajtai Pétertől A felső út, a tisztás,
az alsó út és a szakadék. Tamkó Sirató Károly Egy üres karosszék c. kombinatorikus költeményét Papp Tibor előbb
szétszedte, majd más elemekből, de ugyanazon szabályok szerint újra
összerakta. Az eredeti: egy üres karosszék egy üres karosszék egy üres karosszék Rhodéziában készült Mája-földön készült a Rajna mélyén készült Aszoka király ül benne Hacsepszut császárnő ül
benne egy dinoszaurusz ül benne Petrarca
elektrokardiogrammja ül benne hordágyon visznek ül benne egy lábszárcsont a
Szaharában ül benne Lidérc lidérce ül benne összes verseim ül benne az új szintézis ül benne egy sejt nem fogant meg ül
benne Vízöntő-Messiás ül benne Argentinába utaztam ül
benne sóhaj-tengervíz ül benne kék viszontlátásod ül
benne pitvarlibegés ül benne Ülbenne fehéren ül benne egy üres karosszék egy üres szandál egy üres csókörvény fájdalomföld fájdalomfény fájdalomfelhő . . te vagy te vagy szomorú
asszony! Papp Tibor átirata: egy forró karóra egy forró karóra egy forró karóra Kongóban repedt ketté Inka-földön repedt ketté a Visztula torkolatában
repedt ketté Dagobert király hasal
alatta Meztelen császárnő hasal
alatta egy gerincoszlop hasal
alatta Majakovszki fénymásolata
hasal alatta lócán itatnak hasal alatta egy vasmacska a Pusztában
hasal alatta Fiuma fiúja hasal alatta első balladáim hasal
alatta az izgalmas gittrágás
hasal alatta egy csukló nem csuklott
össze hasal alatta Sárdagasztó-Mózes hasal
alatta Patagóniába repültem hasal
alatta reménység-talajvíz hasal
alatta ultramarin búcsúd hasal
alatta mozdonyzokogás hasal
alatta Hasalalatta sápadtan hasal
alatta egy forró karóra egy forró zokni egy forró simogatáshullám szenvedésszörp szenvedéssziget szenvedésszikra . . te voltál, te voltál
szederjes kamaszlány A kombinatorikus költemény létrehozásához és olvasásához
nem okvetlenül szükséges számítógép, de valamilyen egyszerű eszköz
segítségére rászorulhatunk. Raymond Queneau karcsú verskötete (1961) például
összesen tíz szonettből áll, összehangzó rímeléssel. Mindegyik szonett külön
lapra van nyomtatva, s a lapokat a nyomdában verssoronként csíkokra
vagdalták. Akárhol ütjük föl a könyvet, olyan szonettet szemlélünk, amelyet
soha életünkben nem fogunk viszontlátni, hiszen a kötet százezer milliárd
költeményt, több mint egymillió évszázadra elegendő olvasmányt tartalmaz
választékos borítólapjai között: a világirodalomnak lényegében minden
szonettjét Raymond Queneau írta. Papp Tibor Queneau könyvéből készített
francia szöveggenerátora, verslétrehozó programja önműködően, lapozás nélkül
gondoskodik arról, hogy a verssorok az egyes szonettekben véletlenszerűen
helyezkedjenek el, és, ha úgy látjuk jónak, megszünteti az eredeti
verskötetnek azt a sajátosságát, hogy benne két szonettnek, az elsőnek és az
utolsónak kitüntetett helye van. A költő magyarnyelvű időmértékesvers-generátora
a Disztichon Alfa. Adatbázisa a
verstani szabályokon felül 24 üres mondatszerkezetet és mintegy százszorannyi
szót tartalmaz. A Disztichon Alfa hexametereiből (1994) Kuncog a lelkem, víz a
ruhája, a válla kilátszik. Kérked a kedves, ég a kabátja,
a háta tüzet fog. Hűsöl a drágám, nincs
bugyi rajta, a bőre aranylik. Fekszik a kislány, nyitva
a függöny, az inge futótűz. Fekszik a drágám, ég a
kabátja, a válla aranylik. Hűsöl a kedves víz a
ruhája, az inge kilátszik. Egy olyan eljárássorra, amely a részletekben is
azonos azzal, amit Papp Tibor valósít meg a Disztichon Alfában, 1679-ben kapott királyi szabadalmat egy
bizonyos John Peter. Lényegtelen különbség, hogy ő nem
véletlenszám-generátort, hanem dobókockát, nem adatbázist, hanem táblázatokat
használt. John Peter módszerét egyszerű BASIC-programocskával is
utánozhatjuk.[1] S már Peter is támaszkodhatott hasonló
törekvésekre: a szonettgépet alkotó Quirinus Kuhlmannra (1671), a permutációs
versíró automatákat ismertető Matematikai-fizikai
gyönyörűségek szerzőjére, Georg Philipp Harsdörfferre (1647) s a húszéves
Leibniz értekezésére A kombinatorikus
művészetről (1666), amely megadja az ilyen automaták általános elméletét. Miért térnek vissza – mégpedig tudván-tudva, nem öntudatlanul!
– a mai számítógépes költők a 17. századi hagyományhoz? Talán mind nekik, mind 17. századi elődeiknek
egyszerűen igazuk van, s a permutáció nemcsak a matematikai mesterkedéseken
alapuló költészetben alapvető jelentőségű, hanem öntudatlan, ki nem fejtett
rendszerként beláthatatlan idők óta része a költői hagyománynak. Költői permutációs gyakorlat: szórendi cserék
(1973). A (*) azt jelenti, hogy nem idézettel van dolgunk. *Az
sárkány rútalmas, igen mérges vala *Örök
tűznek fájdalmitul, súlyságátul retteg lelkem *A
császár parancsot (s) engedelmet ada *i
ad quatre perruns faiz de marbre „Rútalmas
az sárkány, igen mérges vala” (Tinódi) *Fájdalmitul
örök tűznek, súlyságátul retteg lelkem *Parancsot
a császár (s) engedelmet ada *quatre
perruns i ad faiz de marbre *Az
sárkány rútalmas, vala igen mérges „Örök
tűznek fájdalmitul, retteg lelkem súlyságátul” (Tordai Névtelen) *A
császár parancsot (s) ada engedelmet *i
ad quatre perruns de marbre faiz *Rútalmas
az sárkány, vala igen mérges *Fájdalmitul
örök tűznek, retteg lelkem súlyságátul „Parancsot
a császár s ada engedelmet” (Arany) „quatre
perruns i ad de marbre faiz” (Roland-ének) De az is lehet, hogy a kombinatorikai elmésségek csak azoknak a szemében tartoznak a költészet lényegéhez, akik nem tudják vagy nem akarják szétválasztani ama kétféle műveltséget, amelyet a 19–20. században humánnak és reálnak neveztek, a középkori iskolarendszerben pedig a betűk osztályaiban, a triviumban (nyelv- és költészettan, ékesenszólás, vitatkozás), ill. a számokéiban, a quadriviumban (mértan, számtan, csillagászat, zene) oktattak. A koraújkori tudományos forradalom idején, a 17. században éppoly nehezen lehetett megkülönböztetni e kétféle műveltségmintát, mint a 21. század hajnalán, az informatika korában. |
|
|
|
|
|
