KERTÉSZ
ILONA:
SZENT
ORBÁN PÁPA LEGENDÁJÁNAK KÉT VÁLTOZATA AZ ÉRDY-KÓDEXBEN ÉS KAPCSOLATUK A LEGENDA
AUREA SZÖVEGÉVEL
Az Érdy-kódexben először
elég valószínűtlen helyen, a május 3-ára eső Inventio crucis után
szerepel Urbán pápa története. A kódex írója azonban nem fejezi be a
történetet, sőt az elkészült két hasábot át is húzza (pag.
294b) – kitépni nem lehetett, mivel a lap másik oldalát már teleírta.
A margón latin bejegyzés jelzi, hol keressék a hiányzó legendát ([va]cat in loco [post?] festum Urbani
p[ate]t queratur), ahol a legenda első része is újra megtalálható,
természetesen a befejezéssel együtt, némiképp kibővítve és megtoldva az ünnepre
szánt prédikációval (pag. 324b: a sermo kezdete; pag. 329-330a: a legenda). A
történetnek mintegy kétharmad része tehát kétszer olvasható a kódexben.[1]
Mindkét változat látszólag egy kéz munkája. Valószínűleg a szerző már két
hasábot megírt, mikor rájött, hogy valamilyen okból nem jó helyre kezdte el
írni. Madas Edit arra hívja fel a figyelmet, hogy a kódexben a szentek ünnepei
következetesen az egyházi év rendjében követik egymást, így okkal feltételezi,
hogy a Névtelen tévedésből kezdte írni a szent pápa legendáját közvetlenül a
„Krisztus szent keresztfájának megleletiről” szóló legenda, a május
3-ra eső Inventio crucis után.”[2]
A legenda két változata közti szentek: Szent Szaniszló, Páduai és Remete
Szent Antal lazán kötődnek a magyarországi szentekhez, Szent Zsófia pedig félig
mitologikus személy.[3]
Egy másik lehetséges magyarázat szerint a Karthauzi Névtelen ezek történetét
eredetileg talán meg sem akarta írni, majd valami okból mégis meggondolhatta
magát.
Mindenesetre érdekes, hogy ahol az első változat (továbbiakban 1a),
ugyanott a második változat is (továbbiakban 2a) – egy mondat közepén
– megszakad (pag. 330a), az író/másoló új lapot kezd, és szükségesnek
látja megjegyezni: “semmi fogyatkozás nincsen”. Ez vajon 2a-ra
vonatkozik az 1a-hoz képest, vagy ez már a kódex egy másolata, és a meglepő
befejezés miatt került oda? A legenda első változata (1a) és a pár lappal
később szereplő befejezés (továbbiakban 2b) szépen illeszkedik egymáshoz,
stílusban is inkább összeillenek, mint a kódexben egymáshoz közelebb eső 2a és
2b. Talán a kódex írója/másolója ezeket a részeket írta egymás után, a legenda
másodszor szereplő elejének (2a) kihagyott egy paginát, s azt később töltötte
ki? Ha így történt, bőven számolt: egy teljes hasáb üresen maradt, s hogy az
olvasó nehogy eltévedjen, vagy mielőtt csalódna, hogy már megint nem tudja meg
Orban pápa izgalmas történetének befejezését, egy szépen megrajzolt kéz
mutatja, hol folytatódik a történet.
Négy lehetőség jöhet számításba a második szöveg (2a) keletkezését
illetően:
(1) A kódex írója egyszerűen lemásolta az első szöveget (1a), ám már Madas
Edit fölhívta rá a figyelmet, hogy „a
két szöveg egyezése esetén egyszerű másolásról lenne szó, s a Karthauzi
Névtelen tévedése nem érdemelne figyelmet. A második változat azonban nemcsak
bővebb az elsőnél, hanem gyakran megfogalmazásában is eltér attól.”[4]
Ezt a lehetőséget tehát kizárhatjuk.
(2) Elvileg fordíthatta mindkét szöveget a latin eredetiből, illetve Madas
Edit még két további lehetőséget sorol fel: „A két magyar változat vagy
(3) egy közös magyar alapszövegből készült, melyet a Névtelen az Érdy-kódex
összeállítását megelőzően készített, vagy
(4) a másodk legenda leírásakor az első változat szövege feküdt a szeme
előtt.”[5] „A Névtelen botlása
mindenesetre példa nélküli lehetőséget kínál: a két szöveg összehasonlításával
tanúi lehetünk egy magyar szöveg még a szerző általi átdolgozásának”,
(feltéve, ha ki tudjuk zárni, hogy 2a-t latinból fodította), s talán
bepillantást nyerhetünk a Karthauzi Névtelen fordítói műhelyébe is.
Ő maga a kódex latin előszavában fejti ki fordítói alapelveit: „Újfajta
írási, kifejezési és tanítási módszerrel elismert egyházdoktorok műveiből és
a Szentírás legtisztább forrásából merítve, keveset ugyan, de hiteles
szövegeket [ültettem át] latinból a mi népnyelvünkre. Szóról szóra
[fordítottam le] az episztolákat és az
evangéliumokat az év összes vasárnapjaira s a szentek ünnepeire
magyarázatokkal, példákkal és nagyon hasznos tanulságokkal vagy példázatokkal,
a mindkét nembeli egyszerűbb testvérek és a latinban kevésbé jártas ifjak
számára. E szent együgyű testvéreknek és nővéreknek is legyen mindez
hozzáférhető, hogy nagy és kis ünnepeken mintegy tanulva, a szentbeszéd és az
olvasmány idejét hasznosabban tölthessék el.”[6]
Orbán pápa legendája
– a kódexben található többi legendához hasolóan – a legszorosabb
rokonságot a Legenda Aureával[7] mutatja, ezzel vetem össze. Ám előbb vessünk egy
pillantást a legenda történelmi alapjaira.[8] A
történet főszereplője, I. Orbán pápa születésének ideje ismeretlen, 222-ben, I.
Callixtus halála után választották a római gyülekezet püspökévé, s ezt a
tisztséget nyolc évig viselte – ez az időpont nagyjából meg is felel a
legendában jelöltnek. Ugyanebben az évben koronázták császárrá a legendában
szintén szereplő Alexander Severust, aki egyfajta vallási szinkrétizmust
képviselt, és a kereszténységet is védelmezte. Édesanyja, Julia Mammea az
alexandriai tanító, Órigenész barátja volt, akit magához is hívatott
Antiókhiába. Kettejük szimpátiájának köszönhetően a keresztények lényegében
teljes háborítatlanságot élveztek uralkodása alatt, noha törvényi helyzetük nem
változott.[9]
Kétségkívül a római gyülekezet is élvezhette ennek áldásos hatását:
zavartalanul működhetett, sőt a császár meg is védte őket egy földvásárlási
vitában.
Orbán személyes munkásságáról semmit nem tudunk. A legendás Szent Cecília cselekedetei (Acta sanctae Caeciliae) összefüggésbe hozza Cecíliával, valamint férjével és sógorával is, akiket állítólag megkeresztelt. Ez és
a még későbbre datálható Orbán
mártíromságának cselekedetei (Acta martyrii sancti Urbani) tisztán
legendák, nem hitelesek, a történelem szempontjából nem forrásértékűek. Nem
ismerjük Orbán halálának körülményeit, de a békés korszakból adódóan
valószínűleg természetes halállal hunyt el. A Liber Pontificalis Diocletianus császár idejére helyezi halálának időpontját, de ezt
más tekintély nem erősíti meg. A Martyrologium Hieronymianum-ban a május 25-i bejegyzésben szerepel a neve, ezt vélik tehát temetése
dátumának, és ünnepét is ekkor tartják.
A Jacobus de Voragine gyűjteményében szereplő legenda nem tükrözi
kifejezetten hűen a történelmi valóságot – szinte csak a neveket tartotta
meg –, de kellően épületes, és izgalmas is: hiába beszéli le Alexander
édesanyja fiát a keresztényüldözésről, Almachius, a város kegyetlen bírája
korlátok nélkül kínozza a híveket. Ő fejezi le Szent Cecíliát, majd Orbán pápát
és társait is elfogatja, kegyetlenül megveri, tömlöcbe veti – ahol Orbán
még megkeresztel három polgárt és a börtönőrt –, majd miután megtagadják
az áldozat bemutatását, a börtönőrrel együtt őket is kivégzi. Az epilógusban
végül a kegyetlenkedők elnyerik méltó büntetésüket.
LA[10] :
1a, 2a-b
A Karthauzi Névtelen még ezen túl is kiszínezte a
történetet, és kegyes magyarázatokat fűzött hozzá, nehogy olvasói/hallgatói
elmulasszák levonni a tanulságokat. Néhol kicsit talán félreérthetőbb
lett a történet, így a latin szövegből lesz egyértelmű, hogy Alexander nem pápa
volt, hanem császár, és nem üldözte (közvetlenül) a keresztényeket.
Előfordulhat, hogy egyes helyeken maga a fordító is félreértette vagy elnézte a
latin szöveget. A Legenda Aurea szerint Valerianus és Tiburtius Orbán pápa munkatársai voltak a
misszióban, melynek eredménye ötezer ember megtérése lett: ők maguk nem
tartoztak az ötezerbe; s Carpasius feleségének nem a lakóhelye volt Armenia, hanem a neve.
A Karthausi Névtelen általában hozzátett Jacobus de Voragine szövegéhez,
nagyon kevés, amit nem vett át
– például azt, hogy Alexander édesanyját Órigenész térítette keresztény
hitre, illetve hogy a legenda végén némiképp rejtélyesen fölbukkanó Carpasius
talált rá Orbán pápára és társaira.
A bővítés sokkal jellemzőbb
irány: ezek szerepe többnyire a jellemek fokozása, ill. kegyes
betoldások, magyarázatok. Az egyes szám harmadik személyű névmásokat szinte
mindig kifejti, sokszor a nevek helyett vagy mellett is jelzős szerkezetek
szerepelnek: így Almachius állandó megnevezése a gonosz kegyetlen bíró vagy
fejedelem (pl. 294a:41; 329b:29; 294b:45; 330a:41 etc.), illetve e szavak
különböző kombinációja; Orbán pápa pedig többnyire mint szent vén, vagy szent
jámbor jelenik meg (pl. 294b:39; 330a:1; 330a:31 etc.).
A latin cuius tempore kifejezést
a második változatban már mesélősen ’történék, hogy az időben’-nek
fordítja (329b:12-13), s Orbán pápa névmagyarázatához mindkét változatban
beszúrja a 'míg éle ez világon' (294a:12-13; 329a:36) időhatározói mellékmondatot.
A változtatások szinte mindig magyarító jellegűek, a szenvedő
szerkezeteket többnyire aktívvá alakítja. Előfordul, hogy egy latin igét
kétféleképpen fordít: pl. cederent
alakot ’cedo
Kétségkívül gazdag szókincse van: az előbb említett etimológiánál
nem elégszik meg az amabilis
’szerelmetes’ fordításával, hanem hozzáteszi: ’kedves és
kévánatos nyájasságra’ (329a:47). A duco
(ducere, duxi, ductum) igét is háromféleképpen fordítja, attól függően, hol
kerül elő a szövegben: Orbán pápa a fejedelem elé ’vitetik’
(294b:19-20; 33a:6), akiről megállapítja, hogy ’nagyobban vonzza’
(294b:29; 330a:21) őt ’az telhetetlen kévánság’, végül áldozat
bemutatására ’készerejtetik’ (331a:24). Érdekes, hogy a szavak
számát tekintve bővít, a jelentésüket azonban általában szűkíti [kivéve mater: ’édes szileje’
(294a:43)], mint ahogy azt a fentebbi példák is mutatják.
Egy-két epizóddal is gazdagabb lett az Érdy-kódex változata. Ezek: Orban pápa ’lappang’ a keresztények között (ez talán a Catalogus Sanctorum egy motívuma), és eltemeti a keresztény vértanúkat (294a:38-39 és 294b:8-11; 329b:20-22 és 45-49), valamint az epilógus színes kibővítése: a keresztényeken kegyetlenkedő Carpasius megtérő családjának története: miután felesége hall férje haláláról (megfojtotta az ördög), 'ottan nag/y:/ eremben leen' (!), s megtérése után élete végéig
nag/y:/
/y:/rgalmassagban zolgalaa
az
wr Istent ./ az zenteknek ew
testeket
el temet/y:/ vala . zeghe
n/y:/eket
rwhaz vala es azonke
ppen
m/y:/ndden /y:/ozagokban fog/-/
lalwan
ennen magaat . bodog/-/
wl
mwleek k/y:/ es wr Istennek
orzagara meene
(331b: 15-22)
Kegyes hozzáfűzéseit látszólag egy már kialakult vagy kialakulóban
lévő terminológia felhasználásával írja. Ilyenek: 'isteni és atyafiúi szent
szeretet' (= caritas, 294a:15-16; 329a...); 'ez világi idvezendő népek /
setétségben járó bűnös Ádámfiak tanítása' (294a:26; 329a:37-38), hogy 'Úr Jézus
Krisztusnak parancsolatja szerint csókolták meg egymást' (= dato pacis osculo,
331a:28-30). Kommentálja Szent Orbán pápa és társainak, de a gonosz Carpasiusnak
a halálát is.
Magyaráz és magyarít, s az egész történetet szépen le is kerekíti: ’azonképpen
minden jószágokban foglalván ennen magát, boldogul múlék ki és Úristennek
országára mene, kit minékönk is adjon Atya, Fiú, Szentlélek. Amen.’
1a : 2a-b
Mikor a legenda első
részét másodszor is megírta, kegyes magyarázatokat, kiegészítéseket fűzött
hozzá (ezek természetéről nagyjából ugyanazt lehetne elmondani, mint a LA és
1a-2 közöttiekről). A változtatások, illetve a bővítések elsősorban nyelvhelyességi
és stilisztikai természetűek: értelemszerűen betold kötőszavakat, értelmező
megjegyzéseket fűz hozzá, magyarosítja, mintha lektori munkát végzett volna.[11]
Ugyanakkor fokozza a végleteket, a szenteket még szentebbnek, a
pogány Almachiust még kegyetlenebbnek tünteti föl. Ezt többnyire jelzők
betoldásával teszi, egy helyen az ige kicserélésével: hag/y:/a hog/y:/ onos botokkal verneek (294b:37-39) helyett paranchola hog/y:/… (330a:30-32).
Érdemes figyelemmel kísérni, hogyan lesz Almachius a latin szövegben eredetileg
az esemény passzív nézőjéből először csak a felelősséget viselő negatív
személy, míg végül a kínzásra buzdító aktív személy.
A Névtelen író több új epizóddal is színesíti a legendát, melyek szintén a
jellemek végletesítését szolgálják: például a kegyetlen fejedelem a
keresztények vagyonára is ráteszi a kezét (329b:40-41), azért dühös, mert nem
lehet meg az akarata (330a:28-30), és azon töri a fejét, mit árthatna még Orbán
pápának és társainak (330a:44-45).
A bővítések harmadik fajtája kegyes
magyarázatok, frázisok betoldása, melyek csak ritkán jelölnek új
információt. Ilyen például, hogy Isten a világ bűnei miatt engedte a
keresztényüldözést (329b:13-14), vagy hogy Orban pápa ’Szent Tóbiás
regulája szerint’ temette a holtakat (329b:47-48).
Madas Edit a két szöveget a Legenda Aurea latin szövegével összevetve meggyőzően bizonyítja, hogy a második változat írásakor “nem a latin szöveg feküdt a szerző előtt, hanem vagy az első magyar változat, vagy a közös impurum.”[12] Ehhez szeretnék egy kis adalékkal szolgálni.
A legszembetűnőbb különbséget abban a szövegrészben
találtam, ahol Orbán pápára imádkozás közben bukkannak rá. A helyszín 1a
szerint egy setét barlang
(294b:15), míg ezt 2a meglepő módon sűrű harasztnak
(330a:2) nevezi. 1a még érthető módon fordította a latin in antro
kifejezést a 'barlangban' magyar szóval. Az Új
Magyar Tájszótár szerint ez egyes (déli) nyelvjárásokban ‘erdőben,
kertben, szántóföldön levő gazos, bokros helyet, illetve sűrű erdőt,
rengeteget’ is jelent, csakúgy, mint a szláv eredetű haraszt (MNyTESz:
‘tölgyes, vagy cserjés, bozót’).
Nagyon úgy tűnik, hogy a 2a írója nem a Legenda Aurea alapján fordított (az antrum
szót bajosan lehetne 'haraszttal' fordítani), logikusnak látszik viszont arra
gondolni, hogy a már meglévő fordítás (1a) volt előtte – esetleg ugyanezt
a kifejezést használó közös magyar alapszöveg –, ahol is a barlangot
könnyedén értelmezhette erdőként vagy cserjésként. Talán még inkább ezt a
feltevést látszanak igazolni a következő fordítások, ahol az első változat még
híven követi a latin kifejezést, 2a pedig egy magyar szinonimát választ:
-
‘thesaurus’
fordításaként először kincs (294b:27), majd jószág (330a:18) szerepel;
-
ugyanígy a
‘crudeliter’ fordítása az 1a-ban kegyetlenség (294b:4), 2a-ban már szörnyű kínzás (329b:38);
-
illetve
‘nomen domini Elyon inuocaret’ kifejezést még szó szerint fordító
1a [Isten szent nevét hívta segítségül
(294b:40-41)], némiképp módosul a 2a-ban: Istennek ajánlották lelküket (330a:36-37)
- uult uideri → ’alojtatja magát’ (294b:43) → ‘alojtja magát’ (330a:39-40; elírás is lehet)
A Karthauzi Névtelen a
2b-ben ismét hűen követi a Legenda Aurea
szövegét – az egy-két epizód beszúrásától eltekintve. Nem „szórul
szóra” fordít ugyan, mint ahogy azt a bevezetésben ígéri; a bővítések
miatt a legenda elveszti a latin szöveg tömörségét, ám ugyanakkor sokszor
gördülékenyebbé és életszerűbbé, színesebbé is teszi. Sok helyen még keresi a
megfelelő kifejezéseket ['az szent mártiromságnak koronáját nyakok vágásának
miatta beteljesíték' (331a:32-34) egy kissé nyakatekertre sikerült fordítás],
de úgy tűnik, a kornak volt már egyfajta rögzült, magyar nyelvű terminológiája:
bűnös Ádámfiak, idvezendő/idvezülő népek, Istennek ajánlják ennen magokat,
szent keresztnek jegyével magokat megjegyzették, bemenének az mennyei
dicsőségnek véghetetlen örömében, teljes hozzá tartozó népével szent
keresztséget vőn.
„Kompiláló, stilizáló ösztöne saját szövegével szemben is éber, s az
olvasott mondatok a legnagyobb természetességgel alakulnak át tollán.”[13] A
Karthauzi szeme előtt tartotta leendő olvasóközösségét, s ha nem is mindig
szöveghű, de élvezetes olvasmány született.
I. FÜGGELÉK: LA→1a→2a –
fordítási változatok
Legenda Aurea |
Érdy1 |
Érdy2 |
in quodam antro |
eg/y:/ seteet barlangban (294b:15) |
eg/y:/ seerew haraztban (330a:2) |
crudeliter seuiebat |
nagy keg/y:/etlenseeghet teezen (vala) (294b:4) |
nag/y:/
zerny/w”/ keenzasth teezen vala es haborwsagot 329b:38) |
obiecit |
myndenek elette az vetee zemeeben (294b:20) |
monda m/y:/ndennek elette bozzwkeeppen ewnek/y:/ (330a:10-11) |
predicatione |
tanwsaagh teetelettre (294a:27) |
tano/y:/tasara (329b:4) |
thesaurus |
keenche
(294b:27) |
yozaagh
(330a:18) |
nomen domini
Elyon inuocaret |
Istennek zent
neveet h/y://y:/a vala segheedsegewl (294b:3-41) |
a/y:/anlyaak
vala leelk/o’/ket az wr istennek (330 :36-37) |
in contemplatione |
az /y:/oknak
gondolatt/y:/ara (294a:25) |
az lelk/y:/ es
menn/y:/e/y:/ yoknak elmeelk/o’/deseere (329b:2) |
plumbatis
cederent |
hag/y:/a
hog/y:/ onos botokkal verneek (294b:37-39) |
paranchola
hog/y:/… (aktív
szerkezetté alakítja és betold még egy igét) (330a:30-32) |
grauissime laniantur |
|
nag/y:/ keserew
keenokat teenek ew ra/y:/tok (331a:22-23) |
conuersationem |
ew ... maga meg
tartassaban (294a:13-14) |
maga
/y:/gazgatasanak 329a:39) |
urbis prefectus |
fe/y:/edelem az warasnak byraya (294b:3) |
fe/y:/edelem es az varasnak b/y:/raya (329b:37) |
prefectus |
b/y:/ro
(294b:41-42 |
b/y:/ro
(330:36) |
prefecto |
|
fe/y:/edelem
(331a:5) |
decollauerat |
zenwede
mart/y:/romsagot (294b:6-7) |
zenwede
mart/y:/romsagot (329b:42) |
decollatur |
|
feyeet veetetee
(331a:9) |
presbiteris |
papok (294b:17) |
papok (330a:5) |
sancto Fortunato
presbitero |
|
fortunatus
p/y:/spektewl (331b:12) |
quinque milia
hominum |
ewt ezer
neepeketh (294b:24) |
ezer embereketh
(330a:15) |
quod eius uxor
Armenia uidens... |
|
Halwan azt
armenyaban az ew azzon felesseege (331b:7-8) |
II.
FÜGGELÉK: 1a→2a - bővítések
-
kötőszavak
értelemszerű beszúrása: vyzon ellen (329b1); m/y:/koron azert (329b:9)
-
pl.: ige
vonzathelyének kitöltése: az nag/y:/
d/y:/hesseeghnek ellene nem alhatna (329b:18)
- zent Orban papa Cristusnak vykariossa (329b:17)
- ez zent Iamborth (330a:1)
- zerny/w”/ keenzasth teezen vala es haborwsagot az zegheen kereztt/y:/enek/o’/n kynek mynd erekseegeer . /y:/ozagaat el foglalwan (329b:40)
-
az kegyetlen feyedelemnek eleyben (330a:6)
- rekezteek be ewket eg/y:/ seteet temleczben (330a:8)
- az d/o’/lff/o’/s fe/y:/edelem ottan megh haraghweek hogy sem/y:/ben kewansaga nem lehet/o’/t volna . (330a:28-30)
-
az keg/y:/etlen B/y:/ro (330a:36)
-
mosol/y:/odeek
ra/y:/tta es monda Ez n/y:/awal/y:/as
veen ember b/o’/lchnek alo/y:/tt/y:/a magaat azeert zool eel/y:/n
t/y:/tok bezeedeket . (330a:38-40)
-
ewtet
meg nem g/y://o’/zhetnee . akarattyara
sem ha/y:/thatnaa . esmegh az temleczbe rekeztetee gondolkozwan rola m/y:/t tenne ewnek/y:/k 330a:42-45)
-
alo/y:/thwan sok keench/o’/t ew nala
Awa/g’/ kedeeg vel/y:/k vala ha az fe/y:/edelmet el ha/y:/thatnaak az
kereztt/y:/en h/y:/ttr/o’/l az k/o’/z neepet hamarab
keezere/y:/thetneek balwan /y:/madasra . (329b:24-28)
-
az seteethseegben /y:/aro bynes Adamff/y:/a/y:/nak (329a:37-38)
-
az lelk/y:/ . es menn/y:/e/y:/ yoknak elmeelk/o’/deseere (329b:2-3)
-
foganatus Idwez/w”/lew adamffyaynak
/y:/gazgatasokra . mert az vygaztalo zent leeleknek b/o’/cheseeghes malaztt/y:/a
nem vala hewolkodo ez isten/y:/ zenth emberben . (329b:4-5)
-
T/o’/rteneek
hog/y:/ az /y:/d/o’/ben ez
w/y:/laghnak b/y:/neerth wr
istentewl enghetteteek nag/y:/ mondhatatlan haborwsaagh An/y:/ zent
egyhaaz ellen
az pogan neepektewl .(329b:12-14)
- Cecilia azzon ees zenwede mart/y:/romsagot Cristus Iesusnak hyty mellet .(329b:42-43)
- Ballaghna es hallotta kath temethne zent Thobias regula/y:/a zerent kyket megh /o’/lnek vala Cristus Iesusnak zent h/y:/t/y:/ mellet .(329b:46-49)
- M/y:/koron azerth ez zent Iamborth eg/y:/ seerew haraztban megh talaltak volna
/y:/matkozwan ennen magaert es
an/y:/a zent egyhazeert ottan meg fogaak ewtet
harom papokkal es harom zolgalo
deakonosokkal... (330a:1-6)
-
m/y:/koron oll/y:/an keg/y:/etlen
sentenciat eerdemlettek vona A/y:/anlyaak vala leelk/o’/ket az wr istennek . Azth halwaan az keg/y:/etlen B/y:/ro hog/y:/ wr istennek a/y:/anlanak ennen
magokot . (330a:33-37)
III.
FÜGGELÉK: a két változat összevetése a latin forrásokkal
kurzív: a Legenda Aurea fordítása
aláhúzott: feltételezhetően motívum
a Catalogus Sanctorumból
294a Zent Orban papanak /y:/nnepeer/o’/l[14] Bodogssagus zent
Orban papa tama da azon
/y:/d/o’/ben m/y:/koron Idweze/y:/ tenk Iesus
xp/u-/snak z/y:/leteese wtan /y:/rnanak
kethzaaz hwz eztend/o’/ben Mag/y:/araztatyk
kedeeg ewnek/y:/ ne- we
vylagossaag . t/y:/z . awagy felelet B/y:/zon/y:/awal m/y:/g eele ez vylagh- on v/y:/lagossaag leen ew t/y:/ztessee- ghes maga meg
tartassaban : T/y:/z leen Isten/y:/ es at/y:/aff/y:/w/y:/ zent zere- tethnek zenetlen valo gher/y:/ed/o//zee seben . Es
felelet b/y:/zon twdoma- n/y:/anak
haznalatossagaban
M/y:/ert koronkeed wr
Istennek zent malaz tt/y:/aban
lakoz/y:/k vala m/y:/kent ( az t/y:/zben) az vylagossaag
wg/y:/n zerelmetes vala myndeneknek
latasaara . kywanatos
n/y:/a/y:/assagra
meg z/y:/kkadot ez vy lagnak
wtalatt/y:/ara . gheryed/o’/zew az /y:/oknak
gondolatt/y:/ara : haznala tws ez vylaghy ydwezend/o’/ neepek nek tanwsaagh teetelettre kinek ew eelete
ezenkeppen /y:/rattatoth meg
r/y:/w/y:/deden D/y:/ch/o’/seeges
zent Orban papa wr Istennek
valaztasa zerent meene be az papasagban
. kalyxtus papanak Wtanna , Ez
zent Orban papanak wrasaga
/y:/de/y:/en leen nag/y:/ kereztt yen
haborgatas az pogan
neepekt/w”/l mykoron lathnaa hogy sem/y:/keppen ellenek nem
alhatna , helt ada az wrasagnak es kezde hol et . hol oth lappagn/y:/ az zeghen/y:/ek k/o’/z/o’/t
. mert ha larra keres/y:/k[15]
vala ewtet zalla be
azert eg/y:/
keg/y:/etlen az pa passagban
k/y:/nek Alexander vala newe kynek ew
edes zyleye Ba- mea vala
kereztt/y:/en Annak oka ert ees
koroonkeed nag/y:/on ken/y:/e regh vala az
ew ff/y:/anak hog/y:/ ne
294b Haborgathnaa
az zegheny kerezttyeneket De m/y:/nd
azon atal ees Az Almachios fe/y:/edelem
az warasnak byraya nagy
keg/y:/etlenseeghet teezen vala az zeghen
kerezttyeneken . Azon yd/o’/ ben zenwede
zent Cecilia azzon ees
mart/y:/romsagot . Annak wtana m/y:/koron
hallotta vona hog/y:/ zent Orban papa
ballaghna[16] az
zeghen kereztt/y:/en
neep k/o’/z/o’/t es m/y:/ndent el temethne k/y:/k meg
/o’/lethnek va la nag/y:/on meg
haragwek es w tanna
k/y:/lde ho/g”/ meg keresneek es foghwa
hoznaak : M/y:/koron eg/y:/ seteet
barlangban meg talal taak vona
ymatkozwan fogaak meg : harom
papokkal es harom d/y:/aconosokkal
. Veteek ewkwt az temleczbe .
Annak wtanna k/y:/ wy tetee
ele/y:/ben ewkwt Es myndenek elette az
vetee zemeeben hog/y:/ az atkozot
Cecilia azzonnal az nemes f/y:/rffyakat
Valeriwsth es Tibeerciusth Annak felette
ewt ezer neepeketh h/y:/tettek
vona el az
kereztt/y:/en hy ttre Es hog/y:/ Cecilia azzon nagy sok keenche
nala vona . Monda ewnek/y:/
zent Orban papa M/y:/ keppen en
latom . nag/y:/obban vonzon teeghed az
telhetetlen k/y:/wansaag az wr Istennek zent/y:/nek haborgatasara honnem az
istenek /y:/madasanak bew chewlety :
Cecilia zent azzonnak kedeeg
keenche az zeghenyek kezee m/y:/at
menn/y:/ekben v/y:/et/o’/t Azth halwan haraghra[17]
reemewle es hag/y:/a hog/y:/
zent Orban papaat my nd ew
tarssa/y:/wal onos botokkal ver neek . Es az
zent papa chak az wr Istennek zent
neweet h/y://y:/a vala Segheedsegewl
. Azt halwan az feye delem mosol/y:/odeek
ra/y:/tta es monda Ez ween ember
b/o’/lchnek alo/y:/tattya magaat azert
zool eell/y:/en t/y:/ok be zeedeket . De
m/y:/koron az gonoz
ke/g’/e tlen b/y:/ro ewtet meg gyezhet nee esmeg az
temleczbe rekeztetee yeweenwk ewhozyaa
harom |
329a Legenda . Bodogssagus zent
Orban papa tama da azon
/y:/d/o’/ben m/y:/koron Idwezeytenk Iesus
Cristusnak zenth z/y:/letety wtan /y:/rnanak
keth zaaz hwz eztendoben Mag/y:/araztatyk
kedeegh ewnek/y:/ newe vylagossaghnak
. t/y:/znek es felelethnek B/y:/zon/y:/awal m/y:/gh eele ez v/y:/lagon v/y:/ lagossagok
leen az seteethseegben
/y:/aro bynes
Adamff/y:/a/y:/nak An/y:/azent eg/y:/h aznak es maga /y:/gazgatasanak . Tyz l een isten/y:/ es at/y:/affywy zent zereteth nek zenetlen valo gheeryed/o’/zeseeben
Es felelet ew
b/y:/zon twdoman/y:/anak
b/o’/lchesseeges
haznalatt/y:/aban . M/y:/eert koronkeed wr
istennek zent malaztt/y:/a ban lakoz/y:/k
vala . m/y:/kent az t/y:/zben az
v/y:/lagossaagh . Annak okaert zerelm etes kedwes : es keewanatus vala m/y:/ ndeneknek
latasaara n/y:/ayassagara megh zykkadot
vala ez wylagh/y:/ak nak 329b Wtalattyara . Vyzon ellen gheryed/o’/z/o’/
vala az lelk/y:/ . es
menn/y:/e/y:/ yoknak elmeelk/o’/de seere .
haznalatus ez
v/y:/lagh/y:/ twdatlan neepeknek tano/y:/tasara . foganatus Idwe z/w”/lew
adamffyaynak /y:/gazgatasokra . m ert az vygaztalo zent leeleknek b/o’/chesee ghes malaztt/y:/a nem vala hewolkodo ez isten/y:/ zenth emberben . M/y:/koron azert
wr istennek reea val aztasa zerent bel menth volna az papa saghnak
wrasagaban : zent kalixtus pa panak rokon
wtanna . T/o’/rteneek hog/y:/ az
/y:/d/o’/ben ez
w/y:/laghnak b/y:/neerth wr istentewl
enghetteteek nag/y:/ mondhatatlan haborwsaagh
An/y:/ zent egyhaaz ellen
az pogan
neepektewl . kynek mykoron zent Orban papa
Cristusnak vykario ssa lathnaa hogy
az nag/y:/ d/y:/hesseeghn ek ellene nem
alhatna . helt ada az wrasaghnak es k/y:/ n/y:/omoteek az papa sagbol es kezde hol eeth . hol ott lapp aghn/y:/ az zegheen kerezttyenek
k/o’/z/o’/th Mert halarra ees keresyk vala ewtet alo/y:/thwan sok
keench/o’/t ew nala Awa/g’/ kedeeg vel/y:/k
vala ha az fe/y:/edelmet el
ha/y:/thatnaak az kereztt/y:/en h/y:/ttr/o’/l az k/o’/z
neepet hamarab keezere/y:/thetneek balwan
/y:/madasra . Zalla be azeerth istentewl
tawozot kegyetlen az papasag ban kynek
Alexander vala newe es ew
z/y:/leyeenek Bamea vala kedeeg ez
azzon/y:/allat Iambor es kereztt/y:/en Annak okaert
ees koronkeed ken/y:/eregh vala az ew
ff/y:/anak hogy zenneek m egh az kerezttyen neepnek haborgatasa twl . De mynd
azon atal ees az Ama chius
fe/y:/edelem . es az varasnak b/y:/ra ya nag/y:/
zerny/w”/ keenzasth teezen va la es haborwsagot az zegheen kereztt /y:/enek/o’/n kynek mynd erekseegeer . /y:/oza gaat el
foglalwan . Azon yd/o’/ben zent z/y:/z Cecilia azzon
ees zenwede mart/y:/romsa got Cristus Iesusnak hyty mellet . Ann ak wtanna hallaa
megh Almachius fe/y:/edelem
hog/y:/ zent Orban papa az zeghenyek kozot
Ballaghna es hallotta kath temethne
zent Thobias regula/y:/a zerent kyket
megh /o’/lnek vala Cristus Iesusnak zent
h/y:/t/y:/ mellet . Nag/y:/on m egh haraghweek Es ottan wtanna kyl de hog/y:/
meg keresneek es foghwa
hoznaak . 330a M/y:/koron
azerth ez
zent Iamborth eg/y:/ seerew
haraztban megh talaltak volna /y:/matkozwan ennen magaert es an/y:/a zent egyhazeert ottan meg fogaak ewtet harom
papokkal es harom zolgalo deako nosokkal v/y:/week az kegyetlen feyedel emnek eleyben es
rekezteek be ewket eg/y:/ seteet
temleczben . Masod napon m/y:/koron
/y:/teelew zek/y:/ eleyben hozatta volna ewket
monda m/y:/ndennek elette bozzwkeeppen
ewnek/y:/ . hogy az atkozoth erdenghes
Cecilia azonn/y:/al az keth nemes
ffyrffyakat Valeriosth es T/y:/b bwrciosth az kereztt/y:/en h/y:/ttre h/y:/tetteek volna es velek eegyetembe ezer emb ereketh
haytottanak volna el . Mas odot azt vetee
ele/y:/ben hog/y:/ Cecilia azzontwl sok
yozaagh maradot volna reeaya . ky ewtet nem /y:/llethnee felele ewneky zent
Orban papa es monda mykeppen en
latom . nagyobban vonzon teeg/o’/det
az telhetetlen k/y:/wansaagh az wr istennek zentynek haborgatasara honnem az
balwan istenek /y:/madasa nak
bewchewlet/y:/ zent Cecilia azzo nnak kedeegh
keenche az zegheen/y:/ek keze m/y:/at
meenn/y:/ekben v/y:/teet/o’/t . ezt halwan az
d/o’/lff/o’/s fe/y:/edelem ottan megh haraghweek
hogy sem/y:/ben kew ansaga nem
lehet/o’/t volna . es paran cholaa hog/y:/ az zent veen Iamborth mynd ew
tarssaywal onos botokkal verneek m/y:/koron oll/y:/an keg/y:/etlen sen tenciat
eerdemlettek vona A/y:/anlyaak vala leelk/o’/ket
az wr istennek . Azth halwaan az
keg/y:/etlen B/y:/ro hog/y:/ wr is tennek
a/y:/anlanak ennen magokot .
mo sol/y:/odeek
ra/y:/tta es monda Ez n/y:/a wal/y:/as
veen ember b/o’/lchnek alo/y:/ tt/y:/a
magaat azeert zool eel/y:/n t/y:/tok bezeedeket .
De m/y:/koron az gonoz b/y:/ro ewtet meg nem
g/y://o’/zhetnee .
akarattya ra sem
ha/y:/thatnaa . esmegh az temleczbe rekeztetee gondolkozwan rola m/y:/t ten ne ewnek/y:/k Es yme yeweenek ew hozyayok
harom /et/c pal . [üres sor] Semy
fogyatkozaas n/y:/nchen |
331a
Palogarok az
temlecz tartowal es
zent Orban papa
ewket azon temlecz
ben meg
kerezt/o//lee . kyknek az el/o’/tt/o’/k
/y:/aro ,
Anolinos vala . halwan
azt az
keg/y:/etlen fe/y:/edelem hog/y:/
az Anolinos
kerezttyennee leth
vona . ottan ele/y:/ben
v/y:/tetee es
mykoron nem
akarna aldozn/y:/
az balwannak
ottan feyeet veete
tee . Annak
wtanna zent Orban
papaat ees
m/y:/nd ew tarssa/y:/wal
Az balwan
istennek ele/y:/ben v/y:/
tetee hog/y:/
zent tem/y:/ent gy/o’/tana
ew
aldozatt/y:/ara , De m/y:/koron az
zent veen
at/y:/a /y:/machagot tett
vona . wr
istennek . ottan lewe
eseek az
balwannak ozlopa . es
hwzon keth papy
fe/y:/edelmeket m
ynd ew hozya/y:/ok
tartozokkal kyk
az aldozattra
t/y:/zet zolgaltathnak
vala . azon
t/y:/z meg emeeztee . ho/g”/
a’ dolog
lett vona : nag/y:/ keserew
keenokat teenek
ew ra/y:/tok . es
aldozattra
keezere/y:/teteenek : De m/y:/
koron az
bal/w’/ant meg pekdesteek
vona az zentek
, es zent kereztnek
/y:/egyeewel
magokat meg /y:/e/g’/zett
eek vona ,
egymast wr Iesuss :
xp/u-/snak
parancholatt/y:/a zerent
nag/y:/ eedesdeden
meg apolgataak
Es azonkeppen nag/y:/ halaa adas
sal az zent mart/y:/romsagnak ko
rona/y:/aat .
nyakok vagasanak m
/y:/atta be
tell/y:/ese/y:/teek , es
azon
keppen nag/y:/
eedes tarssassaggal
meneenek be az
mennye/y:/ d/y:/ch/o’/
seeghnek
veeghetetlen eremee
ben . k/y:/t meg
zerzet wr isten
az ew zerelmes
zolga/y:/nak ,
Annak wtanna . meg
fyzetee
az gonoz hytetlen
fe/y:/edelmek-
nek ees ew
solgyokat merth az
karpasius ky az zenteket keenoz-
tatta vala az erdegt/w”/l el raga-
ttateek es az
balwant k/y:/t an-
nak
331b
Elette
tyzt/o’/l vala es ymaad vala
/y:/maran
nag/y:/on karomlya vala
es wrwnk Iesus
Cristusnak z/e-/t
h/y:/t/y:/t
m/y:/nden tehechegheewel ffel
magaztall/y:/a
vala : Es azonke
ppen meg
fo/y:/tateek erdegtewl
Halwan azt
armenyaban az
ew azzon
felesseege . ottan
nag/y:/
eremben leen . es ew eg/y:/etlen
eg/y:/
leanyawal k/y:/nek lucina
vala newe . es
mynd tell/y:/es
hozyaa tartozo
neepeywel z/e-/t
kereztsseeget
veen zent fortuna
tus
p/y:/spektewl , Es m/y:/g
eele
nag/y:/
yrgalmassagban zolgalaa
az wr Istent , az zenteknek ew
testeket el
temet/y:/ vala . zeghe
n/y:/eket rwhaz
vala es azonke
ppen m/y:/ndden
yozagokban fog
lalwan ennen
magaat . bodog-
wl mwleek k/y:/ es
wr Istennek
orzagara meene kyt
m/y:/nekew
nk ees agg/y:/on[18]
Atya /
ffyw / zent lelek
/ Amen /
IV.
FÜGGELÉK: az Érdy-kódex két szövegváltozatának összevetése
aláhúzott: a másik változatban nem szerepel
kurzív: eltérés
a latin szöveg fordításában
aláhúzott és kurzív: eltérés
a Karthauzi saját betoldásaiban
294a Zent Orban papanak /y:/nnepeer/o’/l Bodogssagus zent
Orban papa tama da azon
/y:/d/o’/ben m/y:/koron Idweze/y:/ tenk Iesus
xp/u-/snak z/y:/leteese wtan /y:/rnanak
kethzaaz hwz eztend/o’/ben Mag/y:/araztatyk
kedeeg ewnek/y:/ ne- we vylagossaag .
t/y:/z . awagy felelet B/y:/zon/y:/awal
m/y:/g eele ez vylagh- on
v/y:/lagossaag leen ew t/y:/ztessee- ghes maga meg tartassaban : T/y:/z leen Isten/y:/
es at/y:/aff/y:/w/y:/ zent zere- tethnek zenetlen
valo gher/y:/ed/o//zee seben . Es
felelet b/y:/zon twdoma- n/y:/anak
haznalatossagaban M/y:/ert koronkeed wr
Istennek zent malaz tt/y:/aban
lakoz/y:/k vala m/y:/kent ( az t/y:/zben) az vylagossaag
wg/y:/n zerelmetes vala myndeneknek
latasaara . kywanatos n/y:/a/y:/assagra
meg z/y:/kkadot ez vy lagnak
wtalatt/y:/ara . gheryed/o’/zew az /y:/oknak gondolatt/y:/ara : haznala tws ez vylaghy ydwezend/o’/ neepek nek tanwsaagh teetelettre kinek ew eelete ezenkeppen /y:/rattatoth meg r/y:/w/y:/deden D/y:/ch/o’/seeges
zent Orban papa wr Istennek
valaztasa zerent meene be az papasagban .
kalyxtus papanak Wtanna , Ez zent
Orban papanak wrasaga
/y:/de/y:/en leen
nag/y:/ kereztt yen
haborgatas az pogan
neepekt/w”/l mykoron lathnaa hogy sem/y:/keppen ellenek nem
alhatna , helt ada az wrasagnak es kezde hol et . hol oth lappagn/y:/ az
zeghen/y:/ek k/o’/z/o’/t . mert ha larra keres/y:/k
vala ewtet zalla be azert
eg/y:/ keg/y:/etlen az pa passagban
k/y:/nek Alexander vala newe kynek ew edes zyleye Ba- mea vala
kereztt/y:/en Annak oka ert ees
koroonkeed nag/y:/on ken/y:/e regh vala az ew
ff/y:/anak hog/y:/ ne 294b Haborgathnaa az
zegheny kerezttyeneket De m/y:/nd azon
atal ees Az Almachios fe/y:/edelem az
warasnak byraya nagy keg/y:/etlenseeghet teezen vala az zeghen
kerezttyeneken . Azon yd/o’/ ben zenwede zent
Cecilia azzon ees
mart/y:/romsagot . Annak wtana m/y:/koron
hallotta vona hog/y:/ zent Orban papa
ballaghna az zeghen kereztt/y:/en
neep k/o’/z/o’/t es m/y:/ndent el temethne k/y:/k meg
/o’/lethnek va la nag/y:/on meg
haragwek es w tanna k/y:/lde
ho/g”/ meg keresneek es foghwa
hoznaak : M/y:/koron
eg/y:/ seteet
barlangban meg talal taak vona
ymatkozwan fogaak meg : harom
papokkal es harom d/y:/aconosokkal
. Veteek
ewkwt az temleczbe . Annak wtanna k/y:/ wy tetee ele/y:/ben ewkwt Es
myndenek elette az vetee zemeeben hog/y:/ az atkozot Cecilia
azzonnal az nemes f/y:/rffyakat
Valeriwsth es Tibeerciusth Annak felette
ewt ezer neepeketh h/y:/tettek
vona el az
kereztt/y:/en hy ttre Es hog/y:/ Cecilia azzon nagy sok keenche nala
vona .
Monda ewnek/y:/ zent
Orban papa M/y:/ keppen en latom
. nag/y:/obban vonzon teeghed az
telhetetlen k/y:/wansaag az wr Istennek
zent/y:/nek haborgatasara honnem az
istenek /y:/madasanak bew chewlety :
Cecilia zent azzonnak kedeeg keenche
az zeghenyek kezee m/y:/at
menn/y:/ekben v/y:/et/o’/t Azth halwan haraghra reemewle
es hag/y:/a hog/y:/ zent Orban
papaat my nd ew
tarssa/y:/wal onos botokkal ver neek . Es az
zent papa chak az wr Istennek zent
neweet h/y://y:/a vala Segheedsegewl . Azt halwan az feye delem mosol/y:/odeek ra/y:/tta es monda Ez ween ember
b/o’/lchnek alo/y:/tattya magaat azert
zool eell/y:/en t/y:/ok be zeedeket . De
m/y:/koron az gonoz ke/g’/e tlen b/y:/ro ewtet meg gyezhet nee esmeg az
temleczbe rekeztetee yeweenwk ewhozaa
harom |
329a Legenda . Bodogssagus zent
Orban papa tama da azon
/y:/d/o’/ben m/y:/koron Idwezeytenk Iesus Cristusnak
zenth z/y:/letety wtan /y:/rnanak keth
zaaz hwz eztendoben Mag/y:/araztatyk
kedeegh ewnek/y:/ newe vylagossaghnak .
t/y:/znek es felelethnek B/y:/zon/y:/awal
m/y:/gh eele ez v/y:/lagon v/y:/ lagossagok leen az seteethseegben /y:/aro bynes Adamff/y:/a/y:/nak An/y:/azent eg/y:/h aznak es maga /y:/gazgatasanak . Tyz l een isten/y:/ es
at/y:/affywy zent zereteth nek zenetlen
valo gheeryed/o’/zeseeben Es felelet ew
b/y:/zon twdoman/y:/anak b/o’/lchesseeges haznalatt/y:/aban . M/y:/eert koronkeed wr
istennek zent malaztt/y:/a ban lakoz/y:/k
vala . m/y:/kent az t/y:/zben az
v/y:/lagossaagh . Annak okaert zerelm etes kedwes : es keewanatus
vala m/y:/ ndeneknek
latasaara n/y:/ayassagara megh zykkadot
vala ez wylagh/y:/ak nak 329b Wtalattyara . Vyzon ellen
gheryed/o’/z/o’/ vala az lelk/y:/ . es
menn/y:/e/y:/ yoknak elmeelk/o’/de seere . haznalatus ez v/y:/lagh/y:/ twdatlan neepeknek tano/y:/tasara . foganatus Idwe z/w”/lew adamffyaynak /y:/gazgatasokra . m ert az vygaztalo zent leeleknek b/o’/chesee ghes malaztt/y:/a nem vala hewolkodo ez isten/y:/ zenth emberben . M/y:/koron azert
wr istennek reea val aztasa zerent
bel menth volna az papa saghnak
wrasagaban : zent kalixtus pa panak rokon
wtanna . T/o’/rteneek hog/y:/ az
/y:/d/o’/ben ez
w/y:/laghnak b/y:/neerth wr istentewl enghetteteek nag/y:/ mondhatatlan haborwsaagh
An/y:/ zent egyhaaz ellen az pogan
neepektewl . kynek
mykoron zent Orban papa Cristusnak vykario ssa lathnaa hogy az
nag/y:/ d/y:/hesseeghn ek
ellene nem alhatna . helt ada az wrasaghnak es k/y:/ n/y:/omoteek az papa sagbol es kezde hol eeth . hol ott lapp aghn/y:/ az
zegheen kerezttyenek k/o’/z/o’/th Mert halarra ees
keresyk vala ewtet alo/y:/thwan sok keench/o’/t ew nala
Awa/g’/ kedeeg vel/y:/k vala ha az fe/y:/edelmet el ha/y:/thatnaak az kereztt/y:/en
h/y:/ttr/o’/l az k/o’/z neepet hamarab keezere/y:/thetneek balwan /y:/madasra . Zalla be azeerth istentewl tawozot kegyetlen az papasag ban kynek
Alexander vala newe es ew
z/y:/leyeenek Bamea vala kedeeg ez azzon/y:/allat Iambor es kereztt/y:/en Annak okaert ees
koronkeed ken/y:/eregh vala az ew
ff/y:/anak hogy zenneek m egh az kerezttyen neepnek haborgatasa twl . De mynd
azon atal ees az Ama chius
fe/y:/edelem . es az varasnak b/y:/ra ya nag/y:/ zerny/w”/ keenzasth teezen va la es haborwsagot az
zegheen kereztt /y:/enek/o’/n
kynek mynd erekseegeer .
/y:/oza gaat el foglalwan . Azon yd/o’/ben zent z/y:/z Cecilia azzon
ees zenwede mart/y:/romsa got Cristus Iesusnak hyty mellet . Ann ak wtanna hallaa megh Almachius fe/y:/edelem hog/y:/ zent Orban papa az zeghenyek kozot
Ballaghna es hallotta kath temethne zent Thobias regula/y:/a zerent kyket megh /o’/lnek vala Cristus Iesusnak zent h/y:/t/y:/ mellet . Nag/y:/on m egh haraghweek
Es ottan wtanna kyl de hog/y:/ meg
keresneek es foghwa hoznaak . 330a M/y:/koron
azerth ez zent Iamborth eg/y:/ seerew
haraztban megh
talaltak volna /y:/matkozwan ennen magaert es an/y:/a zent egyhazeert ottan meg fogaak ewtet harom papokkal
es harom zolgalo deako nosokkal v/y:/week az kegyetlen feyedel emnek eleyben es rekezteek be ewket eg/y:/ seteet temleczben . Masod napon m/y:/koron /y:/teelew zek/y:/ eleyben
hozatta volna ewket monda m/y:/ndennek elette bozzwkeeppen
ewnek/y:/ .
hogy az atkozoth erdenghes Cecilia azonn/y:/al az keth nemes
ffyrffyakat Valeriosth es T/y:/b bwrciosth az
kereztt/y:/en h/y:/ttre h/y:/tetteek volna es velek
eegyetembe ezer emb ereketh haytottanak volna el . Mas odot azt vetee ele/y:/ben hog/y:/ Cecilia azzontwl sok yozaagh maradot
volna reeaya . ky ewtet nem /y:/llethnee felele ewneky zent
Orban papa es monda mykeppen en
latom . nagyobban vonzon teeg/o’/det
az telhetetlen k/y:/wansaagh az wr istennek
zentynek haborgatasara honnem az balwan istenek
/y:/madasa nak
bewchewlet/y:/ zent Cecilia azzo nnak kedeegh
keenche az zegheen/y:/ek keze m/y:/at
meenn/y:/ekben v/y:/teet/o’/t . ezt halwan az d/o’/lff/o’/s
fe/y:/edelem ottan megh haraghweek hogy sem/y:/ben kew ansaga nem lehet/o’/t volna . es paran cholaa hog/y:/ az zent veen
Iamborth mynd ew
tarssaywal onos botokkal verneek m/y:/koron oll/y:/an keg/y:/etlen
sen tenciat eerdemlettek vona A/y:/anlyaak vala leelk/o’/ket
az wr istennek .
Azth halwaan az keg/y:/etlen B/y:/ro hog/y:/ wr is tennek a/y:/anlanak ennen magokot . mo sol/y:/odeek
ra/y:/tta es monda Ez n/y:/a wal/y:/as veen ember b/o’/lchnek alo/y:/ tt/y:/a magaat azeert zool eel/y:/n t/y:/tok bezeedeket . De
m/y:/koron az gonoz b/y:/ro ewtet meg nem
g/y://o’/zhetnee . akarattya ra sem ha/y:/thatnaa . esmegh az temleczbe rekeztetee gondolkozwan rola m/y:/t ten ne ewnek/y:/k Es yme yeweenek ew hozyayok harom /et/
c. pal . [üres sor] Semy
fogyatkozaas n/y:/nchen |
Ilona
KERTÉSZ:
Two
Versions of the Legend of
While preparing the online digital edition of the Érdy Codex, the Karthauzi Névtelen’s translation and composition techniques were examined. The legend of St. Urban appears twice possibly because of a change in his structural concept. A comparison of the two translations shows that the second appears to be translated not from a Latin source but is a remade version of the earlier Hungarian translation.
[1] V.ö. Nyelvemléktár IV.,
szerk. Volf György, Bp., 1876,
426-7, 482-4.
[2] Madas Edit, Urbán pápa két legendája az Érdy-kódexben = Kovács
Sándor Iván (szerk.), Prodromus, Tanulmányok a régi és az újabb magyar
irodalomból, Bp., 1985, 8-11.
[3] V.ö. Bán Imre, A Karthausi Névtelen műveltsége, Bp.,
1976, 17-8.
[4] Madas, 1985, 8.
[5] Madas, 1985, 8.
[6] Prológus (ford. Madas
Edit) = A néma barát megszólal,
szerk. Madas Edit, Bp., 1985,
11-12.
[7]V.ö. Vargha Damján, Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum, Bp., 1923, 22, 31.
[9]Lampridius történetíró külön is
megemlíti, hogy a keresztények békében élhettek.
[10] Iacopo da Varazze, Legenda
aurea, ed. crit. cura di Maggioni,
G. P., I-II.,
[11] Ld. II. FÜGGELÉK.
[12] Madas, 1985, 8.
[13] Madas, 1985, 11.
[14] Három sor kézrajzzal jelölt marginális bejegyzés: [v]acat in loco / [..] festum Vrbani / patet queratur.
[15] Áthúzott szó: keresy.
[16] Szóbelseji áthúzás: ballanghna
első n betűje.
[17] Áthúzott betűk a szóban: haharaghra
első három betűje.
[18] Kb. nyolc betűnyi szó áthúzva, talán: Vristen.