Pálfi Norbert

IRODALOM, SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:

Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai

 

 

 

 

 

1. BEVEZETÉS

 

1.1 A dolgozat tárgya

 

Dolgozatom célja, hogy felkutassam azt a diskurzust, ami az utóbbi időben az ebook fogalma körül forog. Tárgya tehát az ebook. A vizsgálat azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy mi az ebook, hogyan működik, mi a jövője. Első részében ismertetni fogom azt, amit az ebook mai formai jellemzőinek meghatározásához szükséges. Második részében ezen ismeretek összegzésével együtt az ebook lehetőségeiről és buktatóiról lesz szó, azaz arról, amit jövőjéről ma feltételezni lehet.

 

Dolgozatom koncepciójának része, hogy az ebook körüljárásához az interneten, szűkebben a World Wide Weben megtalálható forrásokat használom fel. Ennek egyszerű oka van: nagy része annak, amit az ebookról tudunk, közvetlenül vagy közvetve az internetről származik. Ebook fájlokat, olvasó szoftvereket, a speciális könyvolvasó berendezések leírásait, demójukat csak az interneten találhatjuk meg. Emellett nagyon fontos szempont, hogy bár elektronikus szövegeket már 1971-ben is hoztak létre[1], az ebook mai széleskörű diskurzusának létrejöttében az internetnek meghatározó része van. A könyvkultúra átmentését az információs vagy digitális korba az internet nyilvánossága fogalmazta meg kérdésként és fogalmazza meg az erre adandó válaszokat, nem pedig a háztartási számítógép (PC) körüli csoportosulások, fogyasztók vagy az általuk előidézett közbeszéd. Jogos kérdés, hogy a digitális korszak szereplőinek offline csoportja miért nem kezdett bele a könyv digitális formájának kialakításába. Dolgozatomnak nem célja ennek a kérdésnek a megválaszolása; mindazonáltal a könyvkultúra digitalizálását súlyosan hátráltató, ha nem ellehetetlenítő jelenség az offline könyvkiadás elterjesztésének elmulasztása[2]. Az ebook iparban érdekelt OverDrive Systems alapítója és ügyvezető igazgatója, Steve Potash ezt így magyarázza: „Specializált piacokon (pl. jogtudomány, iskolai tankönyvek, üzleti kézikönyvek) számtalan [ebook] termékcsalád hozott profitot és cserélte le nyomtatott elődjeit. Mégis a tömegkereskedelem és a fogyasztói piacok területén ez az eredmény elérhetetlen volt. Ez annak is köszönhető, hogy sikeres nyomtatott kötetek vonzó elektronikus verzióinak elkészítése tekintélyes összegekbe került. A népszerű nyomtatott termékek elektronikus könyv formájában történő megjelentetése a legtöbb tömegpiacon ténykedő kiadónak munkás és költséges feladat lett volna.”[3] Hogy nem lett volna elég pénz ebook-fejlesztésre, nem hiszem, mert teoretikusan most mitől lenne inkább. Ez a kijelentés rámutat arra, hogy a piac paradigmáját elsősorban nem a költségek, hanem a piacot produkáló és reprodukáló szereplők piac-értelmezése, hite és meggyőződése adja.

 

Internetes forrásaim nagyrészt angol nyelvűek[4]. Magyarul leginkább pontatlan újságcikkeket, híradásokat olvashatunk e témában. A magyar könyvpiac szereplői nem hallatják a hangukat, feltehetően azért, mert számukra az ebook egyelőre még nem létezik. Sajnos ez egész Európára igaz. Hiába rendezték meg az ebook európai premierje előtti bemutatóját a Párizsi Könyvszalonon[5], ha az ebookkal kapcsolatos történések meghatározó része az Egyesült Államokban zajlik. Később bővebben is szót ejtek az internetpolitika az ebook jelenségre gyakorolt hatásáról, most legyen elég annyit megjegyeznem, hogy Európa ebben a versenyben sem vesz részt. Az euronacionalizmusnak lenne létjogosultsága, hiszen Európa piaca sokban különbözik az USÁétól. Csak nem műveli senki. Az Európában igénybe vehető internetes szolgáltatások legnagyobbjai amerikaiak. Az AMAZON.COM például Angliában és Németországban nyújtja ugyanazt, amit az USÁban[6], a német központú Bertelsmann Online 40%-os részesedésével és részvételével a BARNES & NOBLE amerikai kiadó szolgáltatásban[7], amely az egyik meghatározó szereplője ma az ebook-kereskedelemnek, szintén egy amerikai struktúra, piaci paradigma és könyvkiadási normarendszerhez járul hozzá.

 

Gyakorlatilag 1998-tól[8] indult meg, a web nyilvánosságának szeme előtt a könyv széleskörű digitalizálása körüli mozgolódás. Mintha most vette volna észre a digitális világ, hogy könyv is van a világon. A digitális korszak különféle meghatározó szereplői, a hagyományos könyvkiadók, könyvkereskedők, a szerzők, a jogvédők offline és online szereplőként egyaránt lázas munkába kezdtek: konzorciumokat alapítanak, szabványosítanak, felvásárolják egymást csak azért, hogy a könyvpiac 2.0-ás verziójának kiadásakor minél nagyobb helyet foglaljanak el. Ha egyáltalán lesz könyvpiac 2.0.

 

1. 2 A tárgy elnevezése

 

Dolgozatom tárgyának nevét, az ebook kifejezést nem fogom lefordítani. Egyrészt azért nem, mert forrásaim meghatározó része angol nyelvű, és ezt a szót használja a fogalom megjelölésére. Másrészt különbözik például az etexttől, különbözik a hypertexttől, különbözik a szövegszerkesztők fájlkiterjesztésétől, és ezek magyar megfelelőitől is. A párbeszéd, amely az elektronikus könyv széles körű elterjesztésére irányul, leggyakrabban az ’ebook’ szóval, ezzel az írásmóddal nevezi meg az objektumot. Harmadrészt a forrásokhoz az ebook szóra keresve jutottam el. Szinonimaként fogom használni az elektronikus könyv, digitális könyv és hasonló kifejezéseket, de a tárgy hivatalos megnevezéseként, szakkifejezésként megmaradok az ebooknál.

 

1.3 A tárgy definíciója

 

Az ebookot nagyon nehéz definiálni, ezért nem is fogok megpróbálkozni vele. Mindazonáltal kijelölök bizonyos határokat, melyeket dolgozatomban az ebook vizsgálata során érvényesítek.

 

Meghatározni azért nem lehet, mert a szót következetlenül, vegyesen használják a források: az interneten sok helyen bármilyen digitalizált szöveget ebooknak neveznek, csak eleje legyen meg vége. Erre jó példa egy .txt formátumú regény. Sokan a hiperszövegben írt regényeket, rövidebb szövegeket is ebooknak nevezik. A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR már nevével is jelzi, hogy elektronikus könyveket tárol, rendszerez, dolgoz fel, a jelen tanulmány a MEK által közölt objektumokat mégsem nevezi ebooknak. Ugyanígy ebooknak lehetne nevezni online szótárakat, mondjuk az ENGLISH-HUNGARIAN DICTIONARY-t is. Sőt ebooknak nevezhetnénk a MATÁV TUDAKOZÓt, a MÁV MENETRENDet vagy bármelyik portál oldalt is, az INDEXet, az ORIGÓt, stb. Azt is el tudom képzelni, hogy bizonyos értelmezésben nem válik el az interneten megrendelhető papírkönyveket forgalmazó oldalak (pl. AMAZON.COM, FOKUSZONLINE.HU) az ebookokat kínáló oldalaktól (pl. BARNES & NOBLE) (és egyáltalán, kiadó sem válik el tisztán a könyvtől). Összegezve: a könyv hagyományos jelentésköre elképzelhető, hogy a digitális technológiák következtében módosulni fog: lehet, hogy a szótárakat, telefonjegyzékeket és hasonlókat nem fogjuk többé könyvnek nevezni, de a jelentéskör módosulhat máshogy is, a jövőt vizionáló értelmezői ízlés szerint.

 

Jó példa erre az Open eBook Forum honlapján található, a gyakran feltett kérdések (FAQ) oldalon leírt ebook definíció.

 

„Kérdés: Mi az elektronikus könyv (ebook)?

Válasz: Különböző emberek különbözőképpen határozzák meg ezt a kifejezést. Némelyeknek az ebook az olvasandó tartalmat jelenti, papírt nem tartalmazó digitális könyvet, cikket vagy más dokumentumot. A Nyitott eBook Specifikáció [Open eBook Specification] az ebookot mint OEB publikáció definiálja. Másoknak az ebook az, amin olvasnak, azaz asztali vagy hordozható személyi számítógép, tenyér-méretű számítógép [palm] vagy éppen az olvasóberendezés [itt: dedicated eBook reader, egyébként dedicated reading device, mindkettőt ’olvasóberendezésként’ fordítom], ami egy kifejezetten elektronikus könyvek olvasására tervezett készülék.”[9]

 

Azért sem tudjuk az ebookot pontosan meghatározni, mert ez a formátum a programnyelv, a fájl, a szoftver és a készülék szintjén egyaránt átalakulóban van. A diskurzuson belül ma még ebooknak nevezhetjük például a .pdf kiterjesztésű fájlokat, de a szakirodalom egy része egyáltalán nem tekinti annak, és az Adobe kemény terjeszkedési politikába kezdett annak érdekében, hogy a .pdf formátum ott maradhasson a meghatározó könyvformátumok között.

2. KÖNYV A G2 GALAXISBAN

 

2.1 A G2 galaxis

 

„Stay Tuned! We will soon unveil our company to the world, bringing incredible value to consumers, business and education markets worldwide. Digital Books will revolutionize reading, by making information more accessible and by increasing the portability of knowledge. Are you a consumer of books, an Author, a Publisher or an Investor? Perhaps you own an on-line bookstore or are a member of the Media. If so, you’ll want to know about the exciting things we have got planned. Simply click Register me! - Provide us with your email address and we will notify you of our launch date. Looking for more information? If so please send your inquiry to inquire@ebook.com.”[10]

 

[Maradjon vonalban! Hamarosan felfedjük vállalkozásunkat a világnak, hatalmas értéket hozunk a fogyasztóknak, az üzletnek és az oktatás piacainak világszerte. A digitális könyvek forradalmasítják az olvasást azzal, hogy könnyen elérhetővé teszik az információt és szállíthatóvá a tudást. Ön könyvek fogyasztója? Szerző? Kiadó? Befektető? Talán saját online könyvesboltot üzemeltet, vagy a média tagja? Ha így van, biztos meg akar ismerkedni izgalmas teveinkkel. Csak klikkeljen a Regisztrációra! Adja meg email címét, és értesítjük önt indulásunk dátumáról. Több információt szeretne? Ha igen, küldje el kérdéseit az inquire@ebook.com címre.]

 

„FORBIDDEN You don’t have permission to access / on this server. Additionally, a 500 Internal Server Error error was encountered while trying to use an ErrorDocument to handle the request.”[11]

 

[TILTOTT Önnek nincs belépési engedélye / ezen a szerveren. Továbbá 500 Belső Szerver Hiba hibát számoltunk meg, mialatt kérésének kezeléséhez megpróbáltunk használni egy HibaDokumentumot.]

 

„This site is under construction and will be available soon”[12]

 

[Ez az oldal szerkesztés alatt áll és hamarosan elérhető lesz.]

 

Mindhárom idézet a megadott címen szereplő oldalak teljes tartalma. Az ebook helyzetére nagyon is jellemző példa ez. Ráadásul az igazi tárgypróba során jutottam el ezekre a helyekre. Az igazi tárgypróbát annak nevezem, ha az ember bekapcsol egy internet hozzáféréssel ellátott számítógépet, elindítja a böngésző programot, és ha mondjuk az internetre kiváncsi, beírja az URL sorba azt, hogy www.internet.com, aztán ugyanezt .nettel, majd .orggal. Megcsináltam ezt az ebookkal, és a fenti három oldal lett az eredménye.

 

Jellemző ez az ebook pillanatnyi helyzetére. Minden csak készül, még semmi sincsen készen. Tudjuk, mit szeretnénk, de még nem tudjuk, hogy hogyan kell elkészíteni, mi a tökéletes formája és ha elkészül, hogyan fog kinézni.

 

A szövegek, az angol eredeti rá a bizonyíték, hevenyészett közhírré-tételek arra vonatkozólag, hogy ugyan ezeket a címeket már valakik megvásárolták, a hozzá tartozó tartalommal még sehol sem állnak. És lévén szöveges tartalmakról van szó, a stilisztika alapján messziről kell kezdeniük az ilyen tartalmak elkészítéséhez szükségek képességek elsajátítását.

 

Egy honlap címének éves bérlete nem különösebben nagy összeg. Nem kell hozzá kölcsön, holding-jellegű tulajdonos, befektető vagy lottónyeremény. Egy fogalom domain nevének bérlete mögött üzleti sikerek sejtése áll. Az ebook domain névként való ilyen hirtelen, még tartalom nélküli regisztrációja mögött, három előfordulással, egyenesen színaranyat sejthetnek a bérlők. Pedig könnyen előfordulhat az is, hogy mindhárom címen szereplő tartalom ebben a formában marad egészen addig, amíg bérlőik fel nem mondják a bérleti szerződéseket - sikertelenségük miatt.

 

A helyzet az, hogy az ebook koncepció egyáltalán nem áll annyira stabilan a lábán, ahogy promóciós e-kiadványokban, portál oldalakon vagy hírlevelekben olvasni lehet. A technológiai buktatókon túl jogi, piaci és nem utolsó sorban szakmai (könyvészeti, tartalmi, stb.) problémák előtt áll az ebook széleskörű elterjedése, alkalmazása.

 

Dolgozatom címe, a G2 galaxis nem az ebook korszakára utal. A G2 galaxis Gutenberg korszakának második felvonása, vagy akár négyzetre emelkedése: annak technológiai szinten gyökeres változata, tele forradalmi újításokkal, lényegét tekintve azonban az első korszak változatlan folytatása. A digitalizált szövegek terjedésének, egyre szélesebb körű felhasználásának, életünk egyre nagyobb részében jelen lévő tartalom-formának a korszaka. A G2 galaxis tehát már van, tart. Nem tudom, mikor, de számomra biztosan elkezdődött már. Benne élek a képernyőre-írás és képernyőről-olvasás korában: számítógép szövegszerkesztőjén írom a dolgozatomat, az egyetem elvégzése alatt készült számtalan dolgozatomat számítógépen írtam, ma is ezt a készüléket használom, ha dolgozom, valamint szintén az egyetem ideje alatt, az egyetem szerverén kaptam meg az első email címemet, az internetet pedig nemcsak dolgozatom, de a munkám és a hírfogyasztásom meghatározó forrásaként olvasom nap mint nap.

 

Mindez azt jelenti, hogy a digitális könyv megszületéséhez megvan a kontextus. Számomra, mindennapi tapasztalatként mindenképpen, és biztos vagyok abban, hogy ez nemcsak velem, de rengeteg kortársammal és a nálunk fiatalabb generációk mindegyikével így van.

 

A G2 galaxisból a klasszikus értelemben vett könyv azonban egyelőre hiányzik. Legalábbis azoknak, akik tapasztalják ezt a hiányt. Beírják a címsorba, hogy www.egricsillagok.hu, és semmi nem érkezik meg. Furcsállják, hogy ha a www.starwars.com egy létező oldal, ez a csillag miért nem fénylik fel. Ugye milyen furcsán hangzik? Azt hiszem, nem sokan írnak be ilyen címeket a helymeghatározó sorba.

 

Mert a könyv a hálózatról egyáltalán nem biztos, hogy hiányzik. Nem biztos, hogy tömegek hiányolják. Nem biztos, hogy minden nap annyian látogatják az Országos Széchenyi Könyvtár honlapját, mint mondjuk az ORIGO olimpiai oldalait a játékok ideje alatt. Az ORIGO olimpiai oldalán a játékok ideje alatt olvashatóak voltak a - leginkább magyar vonatkozású - eredmények, általános hírek, pletykák, egyebek. És vajon mi van az Országos Széchenyi Könyvtár hivatalos honlapján? Hét és félmillió könyv?

 

Sajnos nem. Azon az oldalon bizony az van, hogy milyen busszal, milyen átszállással lehet a könyvtár épületét megközelíteni. Meg rövid ismertető anyagok a különböző gyűjteményekről. Meg válaszok a gyakran feltett kérdésekre. Szóval oda kell utazni, bérlet vagy vonaljegy igénybevételével. A könyvtár rendkívüli zárva tartása esetén pedig helyben panaszt tenni a webszerkesztő lustaságára.

 

Furcsa dolog ez az internet, később még bőven lesz róla szó. Most csak annyit, hogy a tömegek valószínűleg nem klikkelnek annyit az OSZK-ra, mint az olimpia.origo.hura, mert valószínűleg nem hiányzik nekik annyira a könyv, mint a népi és/vagy nemzeti mozgás. De az biztos, hogy az Országos Széchenyi Könyvtárnak sem hiányzik az OSZK-ról. És ez azért megdöbbentő, még akkor is, ha tudom, hogy hét és félmillió kötet digitalizálása nem kevés idő és pénz és munka. Ha nem is hétmilliót, de néhányat feltehetnének. Elvégre az internet természete az, hogy ha olimpiát akarok, elmegyek az „olimpiába”. Ha könyvtárba szeretnék menni, de nincs sok időm, beugrok az OSZK-ba. Ha több időm van, esetleg személyesen látogatok az Oszk-ba.

 

Lehet, hogy a nagy tömegeknek, az általános mosóporos fogyasztóknak, vagy akár az olvasgatásra vágyó nagyobb szókincsű társadalmi egységeknek nem kell az online könyv, nem kell az egész OSZK. De ha egyébként meg sem kaphatja, mi erre a valós bizonyíték?

 

Az OSZK példája nem esztétikai, nem elemzői kifogás, nem formai kritika, nem heverészős nyafogás. Sokkal többről van szó: arról a hatalomváltásról, amit a digitális formájú kontextus, kommunikáció és kultúra, és elemi részeinek hálózati kapcsolatának alakulása, terjedése generál. Ez a hatalomváltás észrevétlenül történik, nem kis tétek forognak a kockán. Például a nemzet identitása. Tizenhuszon millió magyarok miniszterelnöke egy szép napon felkel majd, szép kompjúterszekrényét megnyitja, szép egerét megragadja, az AltaVista kereső sorába beírja, hogy ’magyarok’, és hamarosan megkapja a „Sorry, 0 item found” választ. Jó lesz odafigyelni!

 

A dolgozat címe lehetett volna könyv 2.0, mert a könyv digitális formájával foglalkozik. De nem lett. Méghozzá azért, mert a könyv valahol 1.999 körül áll, közelít a 2.0-hoz, de egyelőre nem ért oda. Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy lesz 2.0, de nincs olyan sok bizonyítékunk és bőven van kétségünk felőle, hogy ezt biztosan állíthassuk.

 

2.2 Az ebook

 

A már említett 1998-as évszám[13] óta emlegetik mind gyakrabban az ebook kifejezést. Bár, mint említettem, a könyv formájának digitális adaptálására már közel húsz éve van példa, most mégis minden eddiginél nagyobb súlyt kap a könyv digitalizálásának és digitalizálhatóságának kérdése az internet szereplőinek körében.

 

De mi is az az ebook? Mielőtt a saját körülírásomat bemutatom, javaslom, hogy segítségképpen tekintsünk meg néhány forrást.

 

Egy bizonyos Wade Roush szójegyzéke az EBOOKNET.COM oldalán, mely „az ebook ipar iránt érdeklődők a témába való gyors bevezetését segíti elő, és egyelőre folyamatosan bővül”, a következő definícióval él: „Ebook: Az elektronikus könyv rövidítése. Általában tartalmat, nem olvasóberendezést jelent.” [14]

 

Hát ez bizony nem sok. Hasonlóan a már idézett OEB FAQ definícióhoz, amely ugyan részletesebb, de ugyanúgy nem vezet közelebb tárgyunkhoz.

 

Az Open eBook Forum, amely egy kiadókból, könyvkereskedőkből, szoftverfejlesztőkből és a könyvipar körébe tartozó egyéb intézményekből álló szervezet, és mint ilyen, egyelőre a legnagyobb erőnek mutatkozik az ebook szabványosított változatának kifejlesztésében, bevezetésében és széleskörű elterjesztésében, kidolgozott egy dokumentumot, amelyet lehetne kár az ebook alkotmányának is nevezni, kodifikációjának, sztenderdleírásának. A címe Az ekiadás ökológiájának szerkezete[15]. Ennek egy meghatározó része a szójegyzék, amely a használt terminológia definícióit tartalmazza. Ez az a forrás, aminél pontosabbat most nem lehet találni (bár a mű egyelőre 0.78-as, „fejlesztés” alatt áll, bárki szabadon elküldheti építő jellegű javaslatát).

 

„Ebook: lásd elektronikus könyv.

Elektronikus könyv: sokszor ekönyv. 1. Olyan digitális objektum formában létező irodalmi mű, amely egy vagy több szabványos egyedített azonosítót, metaadatot és a tartalom monografikus szövegtestét tartalmazza acélból, hogy kiadassék és elektronikusan elérhetővé váljék. Lásd ekiadás. 2. Jelentheti a hardver berendezést is, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy ebookok olvasását tegye lehetővé (lásd RocketBook, Softbook, Franklin e-bookman).”

 

Ettől sem leszünk sokkal okosabbak. Talán egy tetszőlegesen kiválasztott, a közelmúltban publikált online hír segíthetne. „Az alighanem nagy érdeklődést kiváltó, de egyelőre kevéssé ismert eszköz [az ebook] megalkotói szerint lehetővé teszi valóságos, mégis könnyen szállítható könyvtár birtoklását, olyanét, amelyben bármikor tallózhat tulajdonosa” (Megnyílt a Párizsi Könyvszalon, ORIGO, 2000 március 17.).

 

Nos, ezeknél csak pontatlanabb meghatározásaim vannak. Ezért kénytelen vagyok magam meghatározni az alábbi kitételekkel azt az ebookot, amit ebben a tanulmányban vizsgálok.

 

1. kitétel

Akár fájlról, akár ezt a fájlt olvasó szoftverről, akár ezt a szoftvert futtató berendezésről van szó, a digitális szöveg nem változtatható meg. Szemben a .txt, .doc vagy .htm kiterjesztésekkel, és ezek minden szintű környezetével, az ebookot nem lehet menteni, csak legfeljebb másképp menteni. Önmagára, ugyanazzal a névvel jelölt fájlra nem írhatunk rá.

 

Ennek magyarázata, hogy: a digitális könyvben se lehessen a szövegen változtatni. Bizonyos ebookok lehetővé teszik a szövegek kiemelését, más szoftverekkel, más fájlformátumban való szerkesztését. Más esetekben lehetőség van a szöveg jegyzetekkel való ellátására, aláhúzására, stb. Ezek az adatok elmenthetők, de semmi esetre sem változtatnak az ebook eredeti szerkezetén, tartalmán. Összefoglalva: nem foglalkozom a PROJECT GUTENBERG kezdeményezte könyvkiadási technológiával, hiszen ezek .txt, .doc vagy ASCII kiterjesztésű dokumentumok.

 

2. kitétel

Az ebook adaptálja a papírkönyv tulajdonságait. Lapozzuk, nem görgetjük. Az oldalnagyság egy átlagos könyv oldalméreteihez közelít (oldalanként kb. 40 sor, soronként 50 karakter), nem az A4-es papíréhoz. Az ebook struktúrájában hasonló a könyvéhez: címoldal, fejezetekre, alfejezetekre tagolt szöveg, tartalomjegyzék, stb.

 

Ezt azzal magyarázom, hogy a könyv olvasása lineáris, hogy egy ebook oldalnak a monitoron olvashatónak kell lennie. Mivel számtalan klasszikus könyv ebook formátumban is elérhető, a könyvkultúra egységét nem lenne okos dolog a publikálás formai alapjainak gyökeres változásával megnehezíteni. A görgetés (volumen) és a lapozás (codex) közül a lapozás tűnik ebben a pillanatban előremutatónak. Ezt megmagyarázni nem tudom. Valahol a görgetett szöveg védelmében olvastam azt, hogy a tekercs görgetése teljesen normális, hasznos formája volt az olvasásnak. Máshol azzal támadják a görgetős szöveget, hogy sokkal kényelmetlenebb a lapozásnál, valamint a lapozás a visszakeresést, a könyv adatbázis-szerű használatát segítette elő. Tudjuk, hogy a kódex megszületése legalább annyira az írásnak, mint az olvasásnak köszönhető, és ez a könyv minden formai változására igaz. Egyelőre úgy tűnik, hogy a görgetendő szövegek nem válnak a köztudatban könyvvé.

 

Az oldalnagyság a monitorról való olvashatóság feltétele. Emellett az ebook definícióm ilyen értelemben is olyan digitális objektum, ami zárt. Nem lehet gyökeresen újratördelni az oldalakat, átváltani a betűkészletet, új címoldalt rajzolni. Az olvasó ne legyen ilyen értelemben társszerző.

 

Végül ha már ebookról beszélünk, érdemes ragaszkodni a könyvformátumhoz. Nemcsak az új művek, de a klasszikusok digitalizálása is erre az eszközre vár (már csak a szerzői-kiadói intenció digitalizálhatóságáért is).

 

E fenti kitételből következik a további kettő:

 

3. kitétel

Az ebook elsősorban lineáris szöveg, és csak másodsorban hiperszöveg. Forrásaimat tanulmányozva arra jöttem rá, hogy a lineáris olvasás sem egyirányú: csak a másik tengely a memória, az analízis, az értelmezés, vagy éppen egy szótár. A hiperszöveg szintugrásai csak lineáris olvasás során nem zavaróak (például a portáloldalak hírei). A kísérleti hiperszövegű regények, amikre az interneten kutatásaim során akadtam (például https://www.ryman-novel.com), áttekinthetetlenségük miatt érdektelenek voltak.

 

Az ebook azonban használja a szintugrásos technikát, az általam bemutatandó eszközök jó részében van erre példa. Csakhogy ezek minden esetben segédinformációk. Szótárak, keresőpanelek, széljegyzet-keretek, stb.

 

4. kitétel

Az ebook nem nyomtatható. Nem papírkönyv, nem papírból készül. Lényege, hogy monitoron olvassuk. Ez a legfontosabb kitétel, tulajdonképpen minden fenti kitétel ebből vezethető le.

 

Ami pedig most következik, az annak a bemutatása, hogy hol tart az a folyamat, ami a tökéletesen működőképes, nem papírból készült, azaz digitális ebook kifejlesztésére irányul.

 

Fájlformátumokról, szoftverekről és az ezeket életre keltő berendezésekről lesz szó. Ide tartozik, az egyelőre kevésbé kiforrott állapotban lévő epapír és etinta. Majd szó lesz ebook kiadókról, kereskedőkről, könyvtárakról, az ebook paradigma egészét vizsgálva pedig az ebook iparról, jogi és piaci vonatkozásairól és az oktatásról.

3. AZ EBOOK MAI ÁLLÁSA

 

3.1 Az ebook fájlformátumai

 

A fájlformátum fejezetben három meghatározó formátumról lesz szó: a desktop publishing (íróasztali kiadványszerkesztés, DTP) iparban már 1993 óta alkalmazott .pdf-ről és az ehhez kapcsolódó, szintén az Adobe-tól származó PostScript eljárásról, majd az ezt az eljárást adaptáló, a Microsoft által elkészített .lit formátumról, végül pedig az OEB 1.0-ról, amely az XML programozási nyelvre épülve szabványosítani kívánja az ebook-kiadást. Végül néhány periférikus formátumot mutatok be ellenpéldaként.

 

3.1.1 PDF

 

Nézzük meg, mit ír az Adobe a PDF-ről. „Az Adobe Portable Document Format (PDF) [mozgó dokumentum formátum] világszerte az elektronikus dokumentum forgalmazásának nyílt de facto szabványa. Az Adobe PDF olyan egyetemes fájlformátum, amely megőrzi adott alkalmazás vagy platform alatt elkészített bármilyen forrásdokumentum egyedi betűkészletét, formátumát, színét és grafikai képét, és egy ingyenes Adobe Acrobat Reader segítségével megosztható, bárhol megnézhető és kinyomtatható pontosan ugyanaz, amit a dokumentum készítője eltervezett és elkészített. Bármilyen dokumentumot PDF-fé formázhatunk, akár egy beszkennelt dokumentumot is az Adobe Acrobat segítségével.

 

Az Adobe PDF az elektronikus dokumentumok ideális formátuma, mert mindazt a számtalan problémát megoldja, amivel fájlmegosztás során számolni kell:”[16]

 

Már a nyitó mondatban ott az OEB-nek, és az OEB tevékenységében határozottan részt vevő Microsoftnak címzett penge: a PDF az elektronikus dokumentumok nyílt de facto szabványa. Az OEB célja, hogy szabványosítsa az ebookot. Az OEB tagjai között megtalálható az Adobe is[17], nyílván a marginalizálódástól fél. De a kijelentés egyelőre igaz: a PDF komoly múltja és széleskörű felhasználásának ereje fennáll.

 

A PDF formátum előzményének a PostScript technológia bevezetését tekinthetjük. „Vissza 1986-ba... Az Apple, az Aldus és a Linotype járják az országot, hogy bemutassák az a szoftverből és hardverből álló berendezés prototípusát, amely forradalmasítja a jövő kiadványiparát. A „ragasztó”, amely összetartja őket, az Adobe Systems által kifejlesztett elegáns „posztszkript” formátum. Ahelyett, hogy kizárólag alacsony felbontású mátrix képeket gyártanánk durva mozaikos, pixeles felülettel, a posztszkript a szöveget és képet vektorokként határozza meg. Vonalak és irányok egyenleteivel, amely végtelenül sima, végtelenül nagyítható és rendkívül tömöríthető. Az egyetlen határa a kimenet felbontásának maximuma, a hardveré, amely előállítja azt. Ez az új megközelítés digitális pontosságot és ellenállhatatlan hatékonyságot ad a kiadványok tervezőinek, gyártóinak és forgalmazóinak kezébe.”[18]

 

Magyarul: alaphelyzetben ahhoz, hogy kinyomtassunk egy kiadványt, nem csak az a fájl kell, amiben a teljes kiadvány minden eleme egyben megtalálható. Egy kiadványszerkesztő program a fájl összerakása alatt a betűkészletet a betűkészleteket tartalmazó mappából használja, nem illeszti be a kész fájlba, csak referál rá. Ha ezt a dokumentumot egy másik forrásgépről akarjuk kinyomtatni, a fájl mellett magunkkal kell vinni a felhasznált betűkészleteket, a felhasznált képeket, és minden egyéb olyan elemet, amit nem a kiadványkészítő programmal állítottunk elő. Rosszabb esetben magát a programot is installálnunk kell a nyomtatást (levilágítást) vezérlő számítógépre. Ezzel szemben a posztszkript technológia a teljes anyagot egyetlen vektorgrafikus fájllá írja össze. A vektorgrafika lényege, hogy nem képpontokra tagolt, azaz gyakorlatilag szabadon nagyítható, míg a képpontokból tagol képeknél adott felületre adott számú adat jut, és ez nagyításkor sem változik.

 

A posztszkript technológia hátránya, hogy a betűkészletre mégis szükség van. Emellett a posztszkript fájlok mérete is elég nagy. A posztszkriptet továbbfejlesztették, és megkapták a PDF-et. A betűkészlet-probléma megoldására a betűket beágyazták a dokumentumba. Azaz a digitális felület része lett a betű rajza is. A posztszkripttel ellentétben a PDF fájlok nemcsak nyomtathatóak, de a monitoron is megnézhetőek, azaz a PDF monitorra is nyomtat. Mivel jóval „beszédesebbek”, mint a posztszkript, jóval több célra használhatóak. A már említett Acrobat Readerrel egyszerűen megtekinthető. És mindezen túl az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a dokumentum szövegtartalma szövegként kezelhető. Kijelölhető és átemelhető más szoftverekbe, mondjuk szövegszerkesztőbe. Az Acrobat Readeren belül kereső funkciót is találunk: szavakra, szósorokra kereshetünk rá. Nem különösebben szofisztikált keresés, de bonyolultabb keresésre átemelhetjük a szöveget egy másik programba.

 

A PDF fájlt az Acrobat Readerben nem lehet menteni. Megnyitni, meg becsukni lehet. Szöveget vagy képet kijelölni és kimásolni. De a fájl semelyik részén, sem a verbális, sem az audiális adottságain nem változtathatunk: a dokumentum sérthetetlen.

 

A PDF előnye tehát univerzalitása: a PC-re és Macintoshra egyaránt ingyenesen letölthető Acrobat Readerrel olvasható (de csak azzal olvasható). A fájl formátuma, grafikai felépítése, betűkészlete, tördelt szerkezete változatlanul jelenik meg bármilyen monitoron és bármilyen nyomtatóról nyomtatott lapon egyaránt.[19]

 

A DTP iparban való széleskörű elterjedése ennek köszönhető. A nagyteljesítményű gépeket, sok forrást és szoftvert használó dokumentumok egyetlen felületre összetömöríthetők. Kis méretüknél fogva adathordozón, hálózaton könnyen forgalmazhatók. Információs fájlként, a nyomdagépek beindítása előtt az elkészült munkák jóváhagyására, korrektúrázására (de csak kinyomtatott változatában) tökéletes megoldás.

 

A PDF dokumentum biztonsági beállításai programozhatók. Megnyitási és biztonsági jelszavakkal láthatjuk el, engedélyezhetjük vagy tilthatjuk a dokumentum nyomtatását, a dokumentum szövegének és grafikai elemeinek kiválasztását valamint széljegyzetek hozzáadását vagy megváltoztatását.

 

Mindemellett a PDF-hez kifejlesztett CoolType technológia az olvashatóság további elősegítését szolgálja. Az eljárás lényege, hogy a képernyőn képpontokként megjelenő betűszélek „lépcsőzetességét” további, elhalványított képpontokkal simítja ki. Ez egy átlagos, képcsöves (CRT - cathode ray tube) monitor esetében is érezteti hatását, de az igazi megoldás a sub-pixel technológia a folyadékkristályos kijelzők számára, ahol a képpont maga tovább osztható a három színre, ezért ezek a subpixelek tovább vezérelhetők (erről részletesebben a kijelzőkkel kapcsolatos fejezetben lesz szó).

 

Az Adobe a DTP ipar és környezete kiszolgálására bevezette Epapír nevű szolgáltatását[20], amely a dokumentumforgalom egészét szolgálja ki. Az Epapír Központ elsősorban az ipari felhasználóknak szól, általános kiadvány szerkesztési célokat szolgál. A PDF a nyomtatáshoz való „rugalmas” hozzáállásával egyébként sem látszik tökéletesen és kérlelhetetlenül megvalósítani a papír nélküli dokumentum forradalmát. Az Epapír Központ technológia-csomagja azonban lehetőség a könyvkiadás számára is, hiszen teljes körű megoldást kínál a dokumentumok digitalizálására.

 

És elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy mi köze az Adobe-nak az ebookhoz? Ha az Adobe nem specializálódik a könyvre, hogy kerül mégis ebbe a tanulmányba? Nos, az Adobe specializálódik a könyvre, csak mindezt nagyon lassan teszi.

 

A PDF szerepe az interneten óriási. Rengeteg .pdf kiterjesztésű termékbrosúrát találhatunk a hálózaton: az epiac kínálati oldala minden komolyabb dokumentációját, termékismertetőjét, specifikációit, árlistáját PDF formában is elérhetővé teszi. Az ADOBE.COMon egy külön oldalt találhatunk az interneten létező .pdf kiterjesztésű fájlok kereséséhez.

 

Ezen dokumentumok lapszerkezete azonban, és az ebook szempontjából sajnos, a nyomtatott formát, és nem a kijelzőn történő olvasást támogatja. Általában A4-es formátumú, széles margójú oldalakról van szó, egyszerre képek és szövegek alkalmazásával, 10-12 pontos betűvel készült kenyérszövegekkel.

 

Ezek a dokumentumok tehát oldal-tagolásúak (lapozás), nem szövegszerkezet-tagolásúak (görgetés, szintugrás). A képernyőn mégis görgetni kell őket, hiszen a relatív kis betű a dokumentum teljes oldalnagyságú megjelenítésekor nem olvasható. A görgetés azonban kényelmetlenné teszi az olvasást, zavaró, hogy nem az oldal egészét, csak egy szeletét látjuk. Ráadásul az oldalak is inkább „görögnek” mint „lapozódnak” És akkor az olvasáshoz nem vezet más, mint a kinyomtatás.

 

A PDF bejáratottsága hatalmas előny a többi fájlformátumhoz képest. Tökéletes megoldás a dokumentum sérthetetlen voltának megtartásához, és a dokumentum aktív használatához is sokban hozzásegít. Sajnos a PDF szövegek nagy része teljes egészében nem, csak oldalanként jelölhető ki, azaz oldalai szerkezetileg nincsenek összekapcsolva, amely megnehezíti egy PDF szöveg idézetként való átemelését egy szövegszerkesztőbe, mégis a beágyazott szöveg ezzel a korláttal kijelölhető, kereshető (a keresés funkció, szemben a kijelöléssel, a teljes dokumentumra vonatkozik).

 

Hátránya ugyanúgy bejáratottságából fakad: a PDF fájlok nagy része papíron, nem kijelzőn történő felhasználásra készült. Olyan szokás ez, amin maga az Adobe is inkább egy olvasó szoftver felvásárlásával[21] szeretne változtatni, nem pedig az Acrobat Reader használatának kiterjesztésével, a program szolgáltatásainak, tudásának bővítésével.

 

Az „Adobe és az ebookok”[22] című, .pdf formátumú kiadványuk a maga oldalankénti 60 sorával és soronkénti 80 leütésével nyomtatásra készült, én is kinyomtattam. A PDF szerepét taglaló fejezetnek már a címe is eljópofáskodott mellébeszélést ígér (Az Adobe PDF az ebookot e-lképesztővé teszi). A könyvkiadást a zenekiadáshoz, az mp3-hoz hasonlítja, t. i. a kiadói ipar is ugyanazzal a hiánnyal néz szembe, keresi az ebook konzisztens formájának és az olvasókhoz való eljuttatásának nyílt szabványát. A PDF, az Adobe epapír-megoldásának lelke, 1994-es bevezetése óta széles körben elfogadott a szabvánnyá vált a professzionális nyomtatottkiadvány-szerkesztésben. A PDF előnyeit az alábbiakban foglalja össze:

 

Vizuális hűség (fent ismertettem), vizuális gazdagság (a legnagyobb felbontás, teljes színkészlet, pontos nyomtatás), a megszokott oldalszerkezet (a PDF megtartja a hagyományos könyvek oldalszerkezetét és lapozós formátumát - ez, a fentiek miatt kissé döcögősen működik) jellemző). Tömör, gyorsan letölthető kis fájlméret[23], széljegyzetelhető (széljegyzetelhető, aláhúzható stb., sőt még audiális jegyzetekkel is ellátható az Adobe Acrobat segítségével[24]), különféle platformokon egyaránt igénybe vehető (PC, Macintosh, zsebPC, palm, stb, illetve Web böngészőkhöz készült csatolójával [plugin] a böngésző oldalán belül is megnyitható), és végül biztonságos átviteli technológia (szerzői jogvédelem, e-kereskedelmi biztonság stb.).

 

A cikk utolsó fejezete a jövőt taglalja. Azt állítja, hogy ma minden eddiginél több papírt használunk, mindent, még az ebookot is kinyomtatjuk. Az ebook elterjedésével az Adobe szerint az átvitel elektronikus formájának széleskörűvé válása lesz meghatározó, a könyv könnyebb elérhetősége, szállíthatósága.

 

A Pfeiffer Report elemzése szerint a PDF-nek úgy kell továbbfejlődnie, hogy aktualizálni kell az egyes PDF formátumokat az adott feladatra, azaz a PDF-fet fájlcsaládként ki kell szélesíteni: „Pontosabban a szabványnak egyszerre több szabványra van szüksége. Biztonsággal kijelenthetjük, hogy a mai PDF formátum különböző funkciókat lefedő terjedelme elérte határait. Itt az ideje, hogy minden piac kikényszerítse a maga számára azt a verziót, ami értelmet ad a felhasználásnak. [...] A jövő megmutatja majd, a PDF melyik implementációja lesz az igazi, a piacvezető. Egy biztos: ez az egy formátum ma már határozottan nem egyformán jó mindenkinek.” Példaként a forrás a Norvégiában használt PDF-ekhez illesztett add-on implementációkat hozza fel, amelyek megoldják a plain-vanilla ASCII következményeként fellépő problémákat.[25] Ez az elvárás kísértetiesen emlékeztet az újonnan terjedőben lévő XML programnyelv felépítésére: egy egyszerű alaphoz annyi kiegészítő nyelvet rendelünk hozzá, ahány szoftver ahány célra használja.

 

Magyarul a PDF egyelőre félmegoldást jelent az ebook problémára. De lépjünk tovább.

 

3.1.2 LIT

 

A PDF-fel szemben eséllyel induló versenytársak (versenytárs) éppen a PDF ebookká történő transzformációjának lassúságát, körülményességét használja ki. Persze mondhatnánk, vesszen az Adobe, egy ilyen nagyra nőtt, lassan mozgó mumustól úgysem várhatunk el túl sok jót, a baj csak az, hogy a PDF versenytársai közül messze a legütőképesebb forma az a .lit fájltípus, amely a Microsoft Reader nevű szoftverrel olvasható.

 

A LIT-ről messze nem tudok annyi forrást felmutatni, mint a PDF-ről. Bár hasonlóan nyíltra tervezett forma ez is, és SDK-k (software developement kit, szoftverfejlesztési egységcsomag) ugyanúgy letölthetők hozzá, mint a PDF-hez, a LIT formátumról a Microsoft Reader hivatalos oldalán[26] nem túl sokat olvashatunk.

 

Ami elsőre feltűnik, az a LIT és a PDF közti nagyfokú hasonlóság. Mindkét formátum grafikus alapú, mindkét formátum zárt, csak a saját olvasó szoftverével működik. A LIT is tartalmaz egy betűtípus-finomító eljárást, ennek a neve ClearType. Hasonlóan a CoolType-hoz, ez is elsimítja a képpontokat a betűszéleken.

 

A két formátum között lényegi különbség tehát nincsen, a LIT is ugyanazokat az előnyöket adja, mint a PDF, így talán hasonló a helyzet, mint ami az ablakos, grafikus felületű operációs rendszer kifejlesztése körül történt, de ezt ennek az elemzésnek nem feladata kideríteni.

 

Azonban egy fontos, lényegi különbség mégis van: a LIT nem általános dokumentum-forgalmat megkönnyítő dokumentumformátum, hanem ebook formátum. A Microsoft Reader - a .lit kiterjesztést olvasó szoftver - ebookok olvasására készült. A LIT tehát speciális formátum, a képernyőről olvasható digitális könyv formája. És ezzel elég nagy lendületet adott az ebook fejlődésének.

 

A LIT nem tiszteli a szerzői intenciót olyan mélységben, mint a PDF. Ha zsebPC-n olvassuk ezt a formátumot, a MS Reader áttördeli a fájlt, hogy ugyanúgy olvasható legyen, mint monitoron. A PC-n történő olvasás esetén a könyvoldal valóban könyvoldal nagyságú, nem A4-es lap. A sorszám és a sorhosszúság egy papírkönyv megfelelő adataival egyenlő. Sőt, kevesebb: a sorszám oldalanként nem negyven körül mozog, hanem maximum harminc[27], ennél csak kevesebb lehet a betűméret növelésével. Kényelmesen olvasható tehát monitorról.

 

A Microsoft Readerrel kapcsolatos gyakori kérdések listáján található egy nyilatkozat, a PDF-fel való szembenállásról:

 

„Kérdés: Miért hoztak létre egy új formátumot a PDF használata helyett?

Válasz: A PDF egy remek formátum ahhoz, hogy dokumentumokat és nyomdai információkat rögzítsünk. Mégis ez egy statikus fájl, nem jók az arányai, és ez használatát behatárolja. A Microsoft Reader dinamikus olvasómotor, ami azt jelenti, hogy az aktuálisan használt képernyő méretéhez képes igazítani a dokumentumoldalt. A dinamikus dokumentumoldal legnagyobb előnye az, hogy optimális lehetőséget teremt az olvasásra, és számunkra ez a legfontosabb. Az olyan szoftverrel, amely támogatja a dinamikus dokumentumoldalt, a könyvek és dokumentumok bármilyen képernyőméreten jól olvashatóak. Mindezen felül a szövegméret növelhető vagy csökkenthető az olvasó igénye szerint.” [28]

 

A LIT fájlformátum mindazt tudja, amit egy modern ebooktól a források elvárnak: a szöveg épségének megőrzése mellett minden szóra rákattintva könyvjelző beillesztést, kijelölést, jegyzetelést, aláhúzást, szabadkézi rajzot, keresést, másolást és a szótárban való kikeresést ajánlja fel. Emellett a menürendszer ugyanúgy a könyvlap egységébe van beépítve, a fejlécben megjelölt címről gördíthető le, ugyanúgy, mint a szavakhoz kapcsolt almenü. Így egységes objektumként kezeli a könyvet, amely klasszikus, könyvszerű oldaltipográfia ellenére inkább szoftverhez, mint dokumentumhoz hasonlít. A szintugrásos szövegépítés sekély, egyszintes megoldásával lineárisan tartja a szöveget, a szintugráshoz pedig, a szövegben való vertikális mozgáshoz olyan egyéb funkciókat rendel hozzá, amit a klasszikus könyvolvasás esetében az emberi memória lát el. Ráadásul a beilleszthető szótárfunkció LIT formátumú szótárt kíván, ami pontosan olyan szerkezetű, mint bármelyik másik könyv. A LIT megfelel az aktív olvasás elvárásainak, jó pár hátránya ellenére. A szöveg oldalankénti szerkezeti lezártsága a szövegrészek kimásolását teszi körülményessé. A szótár funkció ugyan működik az ingyenesen letölthető angol szószedet használatával, de egyelőre ez az egyetlen szótár, ami elérhető hozzá. A nyomtathatóság hiánya egyelőre időszerűtlennek tűnik, bár nekem nem hiányzik.

 

A fájlformátum további tulajdonságai már a szoftvert is legalább annyira jellemzik, ezért a szoftver ismertetésének részében folytatom az MS Readerre vonatkozó további adalékok ismertetését.

 

3.1.3 OEB 1.0 (Az elmélet)

 

A OEB 1.0[29] tulajdonképpen nem fájltípus, hanem szabvány, egységesítő előírás. A XML alapjaira épülve mint közös, nyílt, ingyenesen hozzáférhető nyelv minden ebook formátum alapja kíván lenni. A specifikációs dokumentumot 1998 őszén kezdték el kidolgozni (a dokumentum alapja a Microsofttól, a NuvoMediától és a SoftBooktól származik)[30], és már elérhető az 1.0-ás változat az OEB.ORG honlapján[31]. Az OEB FAQ így határozza meg: „Az Open Ebook Publikációs Struktúra meghatározza az ebook fájlformátumát és struktúráját; azaz lehetővé teszi, hogy a tartalom bármilyen OEB kompatíbilis olvasó rendszeren láthatóvá váljék ...” POTASH ismertetése, az OEB FAQ és az OEB:ORG ködösítései alapján arra a feltételezésre jutottam, hogy az OEB 1.0 formátum valószínűleg egy olyan ősforrás formátuma, amely az ebook szövegét tartalmazza, az XML programnyelv alapján megírva. Ebből az ősforrásból készül az ebook formátum, amit szoftverek és olvasóberendezések olvasni fognak, amit olvasni fogunk digitális könyvként. Az ősforrás transzformációja során épül hozzá a jogi biztonságot adó különféle kódolás, biztonsági funkció, a vizuális megjelenést meghatározó adathalmaz és mindaz az egyéb funkció, amit egy adott formátumnak el kell látnia.

 

Ha ez a feltételezésem helytáll, az OEB 1.0 szabvány a könyvipar számára egy uniformizált platform, amely átalakításával az egyes kiadók létrehozhatják preferált formátumukat. A végső fájlforma viszont nem lesz tetszőleges olvasó szoftverrel vagy olvasóberendezéssel kompatíbilis. Így a fogyasztó kezébe kerülő végleges, immár sérthetetlen szöveg nem lesz univerzális. Ha mondjuk az Adobe PDF technológia megszűnik, vagy olyan újításokat vezet be, amiket korábbi fájlformátumai nem tudnak követni, kérdés, hogy a végleges, OEB szabvány szerint készült .pdf visszaalakítható-e az ősforrás formájára, hogy az újabb fájlformátum szerint készítsünk belőle újabb kiadású ebookot? Másfelől az OEB 1.0 ebben az értelemben nem tesz hozzá semmit a véleményem szerint egyik legfontosabb kérdéshez, hogy a jövő ebookja karakteres vagy grafikus alapú lesz. A két bővebben ismertetett fájlformátum, a .pdf és a .lit mellett számtalan ingyenesesen letölthető könyv elérhető a hálózaton, amely a PROJECT GUTENBERG örökségeként még karakteres, és ez a nem képernyőolvasó-barát jellemző egyelőre tehertétel az ebook előrelépése, elterjedése szempontjából.

 

3.1.4 Két periférikus fájlformátum

 

3.1.3.1 A Neobook formátum

 

A Neobook egy ebook generáló program, szintugrásos szövegeket lehet vele úgy összerakni, hogy a végtermék .exe kiterjesztésű fájl legyen, amely prezentációs szoftverekhez hasonlóan (pl. MS PowerPoint) automatizálja a vetítést. A könyv saját felületen működik, más szoftvereket olvasás közben csak a Neobookból kilépve tudunk használni. Letöltöttem H.G. Wells Világok háborúja című Neobookkal formázott e-könyvét. A könyv fejezetekre bontja önmagát, a fejezeteket azonban görgetős formában mutatja meg. Egyes fejezetek között szintugrással közlekedhetünk, a könyv felülete a 14 collos monitor felületének kb. 25%-át használja ki, 9 pontos betűkkel. Használhatatlan próbálkozás, de érdekes ellenpélda.[32], program, amellyel ebookot készíthetünk saját kezűleg.

 

3.1.3.2 A NetLibrary dokuentum-típusa

 

A netLibrary[33] online könyvtár elérhetővé tette olvasóberendezésének letölthető változatát[34] is. Ezt az olvasóberendezést letöltöttem, és vele együtt megkaptam a Velencei kalmárt. A fájl hasonlóképpen egy alkalmazás, .exe kiterjesztésű fájl, ami installálja az ebookot a netLibrary eBook Reader nevű programba. Installálás után szabadon olvashatjuk, böngészhetjük a könyvet. A fájl itt is görgethető felületet ad, a teljes könyv egészét egy ablakban nyitja meg. Lapozni egyáltalán nem kell, a fejezetek között a dokumentum szintjén maradva egy kisebb ablakban található dokumentumtérkép megfelelő címeire kattintva böngészhetünk. Emellett egy jegyzetek számára fenntartott harmadik ablak is rendelkezésre áll.

 

A fájl alapszerkezete így eléggé kiismerhetetlen, a lapozás, a betűfinomítás itt is hiányzik. Sokkal több szót nem érdemes ejteni róla, nemcsak periférikus, de messze nem olyan látványos és egyszerűen kezelhető, mint a vezető ebook fájlok. A netLibrary szerkezetéről egy rövidebb részben még esik szó.

 

3.2 Ebook szoftverek

 

3.2.1 Adobe Acrobat Reader

 

A tárgyalt .pdf kiterjesztésű fájlok információs célra kifejlesztett olvasó programja. 1993-ra és ’94-re teszik megszületését a források. Lényege, hogy kis méretre törmörített, grafikusan és tipográfiailag egy az egyben az eredetivel megegyező, információs célú fájlok forgalmazásához készült. Ingyenesen letölthető az ADOBE.COMról, a Macintosh operációs rendszerének része (Mac OS). A programhoz mellékelt ismertető a dokumentumok „megtekintésére, navigálására és nyomtatására” tartja alkalmas szoftvernek a Readert. Web böngésző csatólójának segítségével a böngésző programon belül is elindíthatjuk ezt a szoftvert. A dokumentumot 90 fokban mindkét irányban elfordíthatjuk, hogyha hordozható számítógépen használjuk, és a dokumentumot álló fornmátumban kívánjuk olvasni. A PDF formátum biztonsági szolgáltatásainak köszönhetően a nyomtatás, a szöveg vagy kép kijelölése és másolása engedélyezhető vagy tiltható.

 

Ez mind szép és jó. Hat éve ingyenesen hozzáférhető a szoftver, aki dolgozik számítógépen, vagy információit az interneten is gyűjti, vásárol, ismerkedik, hozzáféreget, biztosan találkozott már ezzel a szoftverrel, nyílván le is töltötte. A PDF az összes többi olvasó szoftverrel szemben hatalmas előnnyel indulhatna.

 

Ha alkalmas lenne a képernyőn való olvasásra. De alkalmatlan. Elsősorban a már említett fájlformátum-probléma miatt. Mivel teljesen rugalmatlan a monitoron megjelenő ebook képének vezérlésében, és feláldozza a képernyőn való olvashatóságot az eredeti megőrzése érdekében, az ebook körüli erőteljes fejlesztések pillanatában elveszteni látszik a versenyt, elveszti a tüneményes PDF formátum ebookként való megjelenésének hatalmas lehetőségét.

 

De tegyük fel, hogy adott ebook kiadója is számol ezzel, és olyan oldaltervvel adja ki elektronikus könyvét, amely megfelel a Readeren keresztüli olvashatóság követelményének. De akkor itt jön a kettes számú probléma.

 

A Reader minden versenytársánál kevésbé alkalmas az aktív olvasásra. És ez megriaszthat minden olvasót. A szöveget nem lehet jegyzetekkel ellátni, aláhúzni, összefirkálni. Még könyvjelzőt sem lehet lerakni. Ezekhez már az Adobe Acrobat kell, a .pdf formátumú fájlt készíteni is képes program. Ami pénzbe kerül. És úgy lehet vele PDF-et olvasni, mint a MEK kiadványait 6.0-ás MS Wordben. Az Acrobatra tehát olvasáshoz semmi szükségünk nincsen.

 

Az aktív olvasás hiánya viszont nyomasztó. Nem tehetjük magunkévá az olvasott anyagot. Az Egri Csillagok esetében ez még csak-csak tűrhető volna, de egy dolgozat kutatási munkálatai alatt tűrhetetlen. Ha nincs meg a lehetőségünk, hogy összefoglaljuk magunk számára az olvasott anyagot, az az érzésünk, mintha el sem olvastuk volna. Lehet a dokumentumot kinyomtatni, ebookból papírhalmazt előállítani.

 

Az Adobe tehát egyből le is maradt volna mindenről. Azonban szerencséje van: a PDF elterjedtsége miatt további szoftvereket találunk a hálózaton, amely erre a fájlformátumra építette olvasó technológiáját. Az egyik ilyen a Glassbook. Mint már említettem, ezt az Adobe fel is vásárolta. A másik ilyen az Everybook által kifejlesztett DocAble. Ezt ugyan még nem vette meg az Adobe, tekintve, hogy még csak nevét és bemutató brosúráittették közzé, mert a szoftver maga egyelőre készülőfélben van. Mindenestre ez is a PDF-re épül.

 

3.2.2 Glassbook Reader

 

Glassbook. The Way We Will Read. (Üvegkönyv. A mód, ahogy olvasni fogunk)[35] Csinos kis képzavarral kezdődik a Glassbook internetes oldala, melynek első lapjáról azonnal letölthető a Glassbook 2.0 béta verziója. Ehhez akár ingyen könyveket is letölthetünk a Glassbook boltjából[36], amely már tulajdonképpen az Adobe fennhatósága alatt működik. Hamarosan ide kerül majd a Glassbook internetes otthona is.

 

Mindenestre a Glassbook nemcsak szovftverét kínálja a GLASSBOOK.COMon. A GlassBook bétaverziója mellett, amelyet az egyetlen ingyenes ebook olvasó szoftverként aposztrofál („amely igazi hűséggel látja el a tárgyat, amit ebooknak nevezünk”), itt kínálja a GlassBook Plus Reader nevű eszközt „a komoly olvasónak, amilyen ön is”. Nyílván én komolytalan olvasó vagyok, a Plus kiadványt nem vásárolom meg. Nemcsak komolytalanságom miatt, hanem azért sem, mert lényegileg egy szótárral tud többet a béta verziónál. Így pontosan annyit tud, mint a Microsoft Reader, azzal a különbséggel, hogy ez pénzbe kerül, a MS Reader viszont ingyen van.

 

Aztán itt meg lehet vásárolni azokat a kiegészítőket is, ami nem az olvasót, hanem az ebookot előállító ipart szolgálja: tartalomszolgáltató szervert, könyvtárszervert vagy kioszkot („ez utóbbi ebook-árusító stand könyvesboltokba, kávéházakba vagy bárhová, ahol a könyv szerelmesei összegyűlnek”).Ezen az oldalon van még eszményi helyzetet ábrázoló fotográfia, ahol az olvasó egy hordozható számítógépen könyvet olvas. A számítógépet kilencven fokkal elfordítja, és így pontosan úgy tartja a kezében, mint egy valódi könyvet. A szoftver a képernyőn kilencven fokkal elforgatható, ez rendben lenne. Probléma az LCD monitorral van. De erről majd a monitor-fejezetben essék szó.

 

A Glassbook béta verziója pompás kis szerkezet, a Microsoft Reader egyetlen igazi vetélytársaként üdvözlendő. Saját gépemen teszteltem, sajnos néha leállt tőle a rendszer, a gép erőforrását elfogyasztotta egy-egy oldalszámolási művelet alatt. Dehát a béta verziók ilyenek.

 

A program funkciói az alábbiak. Elsősorban lehet olvasni az adott könyvet. Ezt a magánkönyvtárunkba lépve (Library) kijelöljük, majd rábökünk a Read parancsra. Ha a magánkönyvtárunkat nem tartjuk elég nagynak, a Read parancs helyett a Bookstore-ra klikkelünk, és ha éppen online dolgoztatjuk a számítógépet, a Glassbook egyből becsatlakozik a könyvesboltba (természetesen csak a sajátjába, a GLASSBOOK.STORE-ba). Ha először vagyunk itt, regisztrálja személyünket, és természetesen a szoftvert. Majd szabadon válogathatunk a szoftver becsatlakozása után elindított böngésző programunkban a könyvek közül. Körülbelül száz ingyenesen letölthető, valamint ötezer megvásárolhat könyv közül válogathatunk.

 

A Menu alatt kereshetünk, könyvjelzőt helyezhetünk el, információt kapunk a nyitva lévő könyv státusáról, műfaji besorolásáról, kijelölt szövegrészeket másolhatunk és, sajnos, nyomtathatunk.

 

Ezen kívül további kis ikonokra klikkelve lapozhatunk, a felületet elfordíthatjuk kilencven fokkal (ez egy asztali számítógép esetében nem igazán hasznos funkció), nagyíthatjuk a képet, dupla oldalasra nyithatjuk a könyvet (ami fekvő formátumú monitornál nem olyan rossz), különböző színekkel sorkiemelhetünk és lapszéli jegyzeteket helyezhetünk el. A betűrajz „élesítésére” is van mód: egy ikon megnyomásával kikapcsolhatjuk a CoolType-ra emlékeztető funkciót, ami egy hagyományos monitoron apró betűs, sok szöveget tartalmazó oldal esetében hasznos lehet.

 

A Glassbook Reader barátságos felület, jól kezelhető ebook, és a Windows gagyi vizuális kultúrájának égisze alatt kítűnő ízléssel megtervezett látványt ad. Összegezve: a MS Readernek egyelőre van vetélytársa, amely ráadásul a PDF formátumot használja. Egészen addig a vetélytársa is lesz, amíg ingyenes adja az Adobe (lásd a Plus példájával kapcsolatos félelmeket).

 

A Glassbook elnöke és alapítója, Len Kawell[37] szerint az általuk megálmodott nyílt infrastruktúrában nőni fog a könyvkiadás. A Glassbook ebben a rendszerben pedig az eredeti olvasásélményhez hasonló érzést vált ki. A jogvédelmet az ebook kritikus pontjaként említi (inkább promóciós, mintsem tudományos igényű) tanulmányában. Idézi azt a szemléletet, amely szerint a szerzői jog az interneten elveszti értelmét. Számára a kriptográfia jelenti a megoldást az ebookok esetében[38]. Érdekesebb az az összehasonlítás, hogy míg a CD, DVD vagy Ethernet szabványok felhasználásához fizetni kell a szabadalom jogtulajdonosának, az ebook szabványa nemcsak nyílt, de ingyenes is. Ez a hasonlat nem veszi figyelembe, hogy az ebook szabványigénye egészen más természetű, a PROJECT GUTENBERG kezdeményezés pedig már rég elfoglalt egy szeletet az elektronikus könyvkiadás területén. Másik fontos meglátása, hogy a CD technológiára 20 évet kellett várni, hogy az USÁban a háztartások 90%-ba eljusson. A CD szabvány jó példa arra, amikor a fejlesztés eredményeit visszatartják az előző technológiák kifutásáig. De nem jó példa az ebookra, és ha a Glassbookra gondolunk, arra a legkevésbé. A Glassbook működőképes, a baj vele nem az, hogy visszatartják, hanem hogy nincs hozzá elég számú, elfogadható áron vagy akár ingyen megvásárolható könyv.

 

3.2.3 Docable / EveryBook

 

A Glassbookhoz hasonlóan a PDF formátumra épül. Valamikor 2000 őszén fogják bemutatni / mutatták be, az Everybook oldalán legalább is ezt ígérik[39]. PDF dokumentumok rendezésére, jobb, könnyebb használatukra ajánlják. Négy alapfunkciója a „Rendezés”, „Keresés”, „Olvasás”, „Írás”. A minket érdeklő olvasásról annyit közöl az oldal, hogy az „ismerős, két oldalas, könyvszerű” formában lehet majd ezen a platformon PDF dokumentumot olvasni.

 

Amit tudni fog, és az ebook szempontjából fontos: dokumentum-rendezés, teljes szövegindexelés (hogy ezalatt mit értenek, nem derül ki, valószínűleg a szavakra való visszakeresést gyorsító eljárás lehet), kétoldalas dokumentum-olvasás. Két nem egymást követő oldal egymás mellé helyezése, egyszerre több dokumentum olvasása, teljes széljegyzet-arzenál (kiemelés, szabadkézi rajz, jegyzetek és könyvjelzők), beépített jegyzetfüzet, automatikus idézés (a szövegből kiemelt részt automatikusan ellátja a bibliográfiai adatokkal), PDF jogi szabályozás (azaz letiltható a nyomtatás, szövegmásolás, stb.). A 2.0-ás verzió 2001 közepén már tartalmazni fogja a hangzó jegyzet és a ’szövegből beszédre’ funkciókat is. Az 1.0-ás változatért, amit már meg lehet rendelni, egyéni vásárlás esetén 295 dollárt kérnek. Ami miatt nem sok esélye van a megjelenésre sem.

 

Az Everybook elnökének és alapítójának véleménye[40] szerint az ebook három területen jelenthet előnyt a hagyományos könyvvel szemben: az ár, a tárolás és az elérés területein. Az ár egyértelmű: a papír, a nyomda, az eladatlan készletek bezúzása megannyi költségcsökkentő tényező. Költségcsökkentő tényező az is, hogy a könyvet egyszer kell elkészíteni. A tárolás nemcsak a merevlemezen való tárolásra, de a könyvtár mozgékonyságára is vonatkozik. Az elérhetőség az hálózat nyújtotta gyorsaságra, a vásárló igényének azonnali kielégítésére vonatkozik.

 

Ha áttekintem eddigi ismereteimet, az ebook ebben a pillanatban a fenti három előny egyikével sem él.

 

3.2.3 Microsoft Reader

 

Elérkeztünk a nagy vetélytárshoz. A Microsoft az Open eBook Forum megalakulása idejében kezdte meg offenzíváját az ebook elfoglalására. Az ebook „érdekegyeztető tanács” egyik vezetőjének szerepében tetszelgő Microsoft azért elég gyorsan összehozta a saját ebook-megoldását: a Microsoft Reader már létezik, ingyen letölthető a Microsoft oldalról. Letölthető hozzá szintén ingyenesen egy zsebszótár is, valamint a Read in Microsoft Reader kiegészítő a Word 2000-hez[41], amelynek segítségével a Word 200-ben készített fájlból .lit kiterjesztésű ebookot generálhatunk.

 

Az Everybook elnöke is azzal a mentegetőzéssel kezdi ebook-koncepcióját, hogy az ebook nem fogja lecserélni a hagyományos könyveket. A Microsoft Reader ismertetője is ezt állítja. Van ebben valami álságosság, mintha a nyilvánosság ebook iránti idegenkedésétől végletesen rettegnének. Pedig elég lenne egy nagyobb könyvtárat ebook formátumban ingyenesen vagy valóban olcsón közzé tenni.

 

A MS READER honában az ebbok magyarázata a következő: „[A MS Reader] egyszerűen a következő logikus lépés azoknak, akik imádnak olvasni, és azoknak, akik rengeteg időt töltenek számítógépek társaságában.” El tudom képzelni a nonstop kalandjátékosokat, ahogy hirtelen olvasni kezdik a Microsoft partnerének, a Barnes & Noble kiadó ingyenes könyveit.

 

A MS Reader előnyei: ”a közvetlen kapcsolat, amely egy könyvtárat tart a kezed ügyében, az azonnali letöltés lehetősége, amely segítségével nem kell várakoznod, a boltban nem fogy el a készlet. A szabadság, azaz bárhol olvashatsz, otthon, a munkahelyeden, út közben bármilyen eszköz segítségével, könnyen szállíthatod a könyveket, nem fogysz ki a papírból, nem kell görgetned az oldalakat, hanem ugyanúgy lapozhatod, mint az igazi könyvet. Az oldal ugyanúgy néz ki, mint az igazi könyv, a ClearType lehetővé teszi, hogy a képernyőről olvasást olyan nagy felbontásúnak érezd, mint a nyomtatott oldalét, stb.”

 

A MS Reader szintén „lehetővé teszi az aláhúzást, jegyzetek készítését, könyvjelző használatát, keresést, szótározást, és mindezt elmenti. A betűtípus nagyságának megválasztásával és a monitor háttérfényével bármikor kényelmesen olvashatsz.” Satöbbi satöbbi.[42]

 

Mindezen túl a MS Reader dokumentumait valóban nem lehet kinyomtatni. A program nem tartalmazza a ’nyomtass’ parancsot, azaz saját definícióm alapján ez valóban egy ebook.

 

A Microsoft olvasó szoftvere hasonlóan a Glassbookhoz, a mezőny legjobbja. A Microsofttól megszokott, cinikusan aluldizájnolt vizuális kultúra színvonalát a MS Reader meghaladja. Valószínűleg hamarosan bevezetik hozzá a szöveget felolvasó audio-kiegészítést is. A könyvek olvashatónak tűnnek, az ingyenesen letölthető ebookok itt is nagyrészt klasszikusok. A tartalom egyelőre itt is hiányzik.

 

A Microsoft Reader további érdekessége, hogy az OverDrive nevű cég által készített, .lit kiterjesztésű fájlokat generáló program, a RealWorks alapverziója szintén ingyenesen letölthető[43], amely további lendületet adhat a program terjeszkedésének.

 

3.3 Ebook berendezések

 

Ebben a fejezetben elsőként az úgynevezett Dedicated Reading Device-ról, az „avatott olvasóberendezésről”, az általam olvasóberendezésként fordított eszközről lesz szó. Rövid említés szintjén helyet kap az asztali és hordozható személyi számítógép, illetve egyéb eszközök, mint a zsebPC, a webTV, stb. Szót ejtek a kijelzőtechnológiákról, és az olyan sokat hangoztatott eszközökről, mint az etinta, epapír.

 

3.3.1 Olvasóberendezések

 

MUNYAN hivatkozik cikkében egy bizonyos James Bryantra, mint ebook történészre, és idéz is tőle valamit a ’40-es ’50-es évek ebookjairól. Ez felkeltette a kíváncsiságomat, és rákerestem a szerzőre. Sajnos, amikor megtaláltam, kiderült, hogy egyáltalán nem ebook történész a szerző, sokkal inkább egy mérnök, aki analóg eszközöket fejleszt. Saját honlapjára összeszedett tücsköt-bogarat, közöttük egy rövid cikkecskét is, amely a jövő ebookja iránti elvárásait összegzi. A derék mérnökember igazi önkészítő férfi, honlapja csemege a modern kori elidegenedéssel foglalkozó szociálpszichológusok számára.

 

De csemege nekünk is, mert a tudós elme, ha nem is ebook történészként, de összeszedi azokat a fontos tényezőket, amiket a hordozható ebooktól, az olvasóberendezéstől elvárhatunk.

 

Az olvasóberendezés legyen könyvméretű (kb. 10.5 x 17.5 x 2.5 cm), és súlya ne haladja meg a fél kilogrammot. Legyen benne 2 gigabyte tárhely. Akkumulátorról egyvégtében minimum 10 órán keresztül működjön, a kijelzője rendelkezzen a lehető legnagyobb kontraszttal, hogy saját fény nélkül is olvasható legyen, és csak szükség esetén használja a kijelző saját fényerejét. Legyen víz-, de legalább cseppálló. Legyen rajta két gomb, vagy botkormány-szerű kar a lapozás vezérléséhez. A böngészés vagy további funkciók kiválasztásához további gombok szükségeltetnek. Ha teljes PC-funkciók ellátására használjuk, legyen hozzá egy kisméretű klaviatúra. Legyen képes a könyv felolvasására is, amely nemcsak a vakok számára jelent könnyebbséget, hanem sofőrök és más Walkman-használók számára is. Legyen képes a könyv adott nyelven írt szöveget másik nyelvre fordítani. Természetesen tartalom is kell hozzá: ezért az elmúlt kétszáz év irodalmi műveinek legfontosabbjait azonnal elérhetővé kell tenni ebook formátumban. A vásárlás történjen egy beépített modemen keresztül, ami azonnal letölti a kívánt könyvet. A legfontosabb jellemzője az ebooknak pedig az legyen, hogy ágyban is olvashassuk.[44]

 

James Bryant ugyan kicsit túl sokat akart egyszerre, de elvárásai közül bizonyosak ma már léteznek az olvasóberendezések fuknciói között. Mindazonáltal had bocsássam előre: az olvasóberendezések egyelőre még nem komolyabbak, mint Bryant ebook-történészi munkássága.

 

3.3.1.1 Rocket eBook

 

A Rocket eBookra, mint minden ebook olvasóberendezésre jellemző, hogy méretében egy nagyobb könyvre hasonlít, amelynek egyik oldalán egy beépített monitor és néhány gomb található. Honlapjáról[45] PC-re installálható változata letölthető, ami amolyan promóciós reklámkiadvány: az olvasó-szoftverekhez hasonlóan működik, megtekinthető rajta az Alice csodaországban fekete-fehérben, illusztrációkkal. Az igazi berendezés 10 könyv, 3200 oldal tárolására alkalmas memóriával rendelkezik. Letölthető hozzá a RocketWriter, amit PC-re installálva arra használhatunk, hogy .html formátumú dokumentumokat a Rocekt eBook formátumára írva feltehetünk a berendezésre.

 

3.3.1.2 SoftBook

 

A NuvoMedia olvasóberendezés felépítése külsőre hasonló, mint a Rocket eBooké. Érintőképernyője 9.5 hüvelykes, fekete-fehér. Szavakra és kifejezésekre lehet rákeresni, a képernyőre szabadkézzel lehet jegyzetelni, a szöveget megjelölni, könyvjelzőt elhelyezni, valamint szótárazásra is képes. Természetesen alkatrészei közül egyik sem mozgó, mint az olvasóberendezések alkatrészei általában: a mozgathatósága ezáltal biztonságosabb. Öt órás folyamatos működésre képes tápegységgel rendelkezik, PC-hez csatlakoztatható, beépített modemmel rendelkezik.1998 végén dobták piacra, 300 dollárba került, valamint tíz dolláros havidíjért online “könyvespolcot”, ingyenesen letölthető könyveket lehetett vele elérni[46].

 

3.3.1.3 Gemstar

 

A Gemstar[47] tulajdonképpen felvásárolta mind a SoftBookot, mind a Rocket eBookot. Emellett két további ebook licenccel rendelekezik: az RCA REB 1100-zal és RCA REB 1200-zal. Az előbbi fekete-fehér képernyővel kisebb kapacitással, az utóbbi színes képernyővel, nagyobb tárkapacitással rendelkezik. A Gemstar egyébként a közelmúltban kizárólagos használatra le akarta védeni az e-book kifejezést, döntés még nincs, de nyilvánvalóan egy ilyen elterjedt kifejezés levédetésére (védjegyeztetésére) tett kezdeményezést ma már késő elindítani. A történet pikantériája, hogy a Gemstar teljes neve (Gemstar TV-Guide) rámutat a cég alaptevékenységére: a televíziós műsorújságok kiadásában jártas intézményről nehéz elképzelni, hogy meghatározó ebook kiadóvá lépjen elő. Persze bármi megtörténhet.

 

3.3.1.4 Cytale

 

Az európai résztvevő a versenyben, sőt francia. A Cytale komoly honlappal is rendelkezik támogatandó elektronikus olvasóberendezését.

 

A Cybook nevű ebook olvasó nagy felbontású folyadékkristályos, 8 és fél hüvelykes kijelzővel rendelkezik, öt órás akkumulátoros munkaidővel, kevesebb mint 1 kilogramm, és 15 000 oldal tárolására képes. Az általánosan elvárható aktív olvasást segítő funkciók (széljegyzetelés, szövegkihúzás, könyvjelző, stb.) ezen a berendezésen is megtalálhatók.

 

3.3.1.5 Franklin EbookMan

 

Az eBookMan[48] méretei révén már inkább egy zsebPC-re emlékeztet. Azért került mégis ide, mert a nevében megjelöli, hogy elsősorban ebook. Másrészt a Microsoft nem olyan régen megállapodást kötött a Franklinnel, hogy a Microsoft Reader lesz az eBookMan ebook-olvasó szoftvere[49].

 

Ez a berendezés 200x240-es felbontású 16 árnyalattal rendelkező fekete-fehér érintésérzékeny kijelzővel rendelkezik, hangzó könyvlejátszóval (amellyel letöltött hangzó-könyveket tud lejátszani[50], ebookot nem olvas fel), kézírásfelismeréssel, szótárral és 8 vagy 16 MB RAM tárkapacitással. 2000 őszére tervezik a bevezetését. A Franklin kiadó további érdekessége, hogy kompakt eBibliákat is árul. A kompakt eBiblia úgy néz ki, mint egy manager-kalkulátor, a csúcsmodellnek nyolcsoros kijelzője van és teljes billentyűzete, valamint az Új Testamentumból több száz sort Johnny Cash felolvasásában elő is adja.

3.3.1.6 Everybook

 

A már emlegetett Everybook is tervezte a közelmúltban ebook olvasóberendezés piacra dobását, tartok tőle, hogy ez a terve megbukott,internetes központjában erről nem lehet olvasni. Az FXPALon található publikációk egyikében találtam egy rövid, erre a termékre vonatkozó szöveget[51].

 

E szerint a leírás szerint 3 változata lesz: a Professional Study Version (professzionális tanulmány verzió) 1 500 dollárért (ennyi pénzért jól felszerelt asztali gépet, vagy alapkiszerelésű hordozható személyi számítógépet vásárolhatunk), a College Study (főiskolai tanulmány) és a Personal (személyes) verzió. Nagyfelbontású passzív mátrix képernyőt, 64 Mbyte DRAMot és egy 520 Mbyte kapacitású Microdrive nevű tárhelyet kap, kívülről pedig egy régi bőrkötéses kódexnek néz ki.

 

3.3.1.7 goReader

 

A goReader[52] nem különbözik az eddig ismertetett berendezésektől. Aktív érintőképernyőjével, saját tápegységének öt órás kapacitásával, az aktív olvasást támogató szolgáltatásaival, az egyéb beépített pragmatikus elektronikával (óra, határidőnapló, stb.) semmiben sem különbözik az eddig ismertetett készülékektől. Ami viszont különbség, az az Everybook el nem készült berendezéséhez hasonló nagyobb tárhely és memória, mint az előzőeknél megszoktuk. A goReader már 5 Gbyte merevlemezzel rendelkezik, ami egy mai átlagos hordozható számítógép tárkapacitásának felel meg. Az ismertető anyag büszkén jelenti, hogy a goReade már megfelel az OEB szabványnak, valamint XML alapú böngészőprogram is jár hozzá. Az ismertető alapvetően tanulóknak ajánlja.

 

3.3.1.8 Lectrice

 

A Lectrice a szép emlékű Digital Equipments kutatólaboratóriumában készült kísérleti példány (volt)[53] A még Digital URL címet használók immár a Compaq-hoz tartoznak. Ez persze mit sem változtat a modell periférikus mivoltán. Jellemzői alapján a goReader előtti kategóriába sorolható: egy óra kapacitású akkumulátorral, 25 MHz órajelű processzorral, 8.5 Mbyte tárkapacitással rendelkezik. Modemet nem tartalmaz, ehelyett egy Ethernet hálózati csatolóval rendelkezik. Valószínűleg nem nagyon fogunk hallani róla többet, a project honlapja 1997 szeptemberében volt utoljára frissítve.

 

3.3.1.9 XLibris

 

A Palo Altóban fejlesztett[54] szerkezetnek sem jósolhatók sok jövőt, ezt az oldalt utoljára 1999 júliusában fejlesztették. A legnagyobb kutatási dokumentáció mégis ehhez a berendezéshez található. Az eddig elősorolt „gagyiarzenál” úgy tűnik, az Xlibris köpenyéből bújt elő.

 

Az ebook kérdését az ebook olvasóberendezés fejlesztése alatt az eddigiekhez képest nagy részletességgel járták körül. A honlapon található számtalan publikáció, noha egy gondolatmenetet ragoz végig, ezt támasztja alá. Én Bill SCHILIT cikke alapján fogom ismertetni az Xlibris elméleti vonatkozásait.

 

Schilit különbséget tesz aktív és passzív olvasás között. Rendszerének másik tengelyén pedig megkülönbözteti a szimpla (egy forrást használó) és összetett (egyszerre több forrást használó) olvasás között. Az összetett passzív olvasás emailek, újságcikkek, weboldalak párhuzamos olvasását jelentheti. Állítása szerint az olvasóberendezés legkevésbé a passzív szimpla, legjobban az aktív összetett olvasást támogatja. Az XLibris funkciói ez alapján kapnak értelmet. Az Xlibris aktív olvasást támogató funkciói (széljegyzetek, nagyobb jegyzetek, szövegrészek bejelölése, könyvjelzők stb.) ugyanis különböző rendszerezési elvek szerint rendezhetők. A szövegrészek bejelölésének különböző színeit is használhatjuk a későbbi rendezés során. A jegyzeteket összeszedhetjük, végignézhetjük a képernyőn, adott elvek szerint sorrendbe állíthatjuk. Emellett különböző olvasási módokat is támogat az Xlibris. Vázlatolni, kivonatolni tudja a szöveget. A kivonatoláshoz természetesen a szövegfájl megelőző kivonatolására is szükség van, de így a nem kiemelt szövegek elhalványításával a berendezés a dokumentum gyors áttekintését teszi lehetővé.

 

3.3.1.10 Egyebek

 

Az Acorn és a Librius két olyan márka, amik egyszerűen eltűntek a hálózatról. A téma feltárása alatt akadtam olyan ebooknak nevezett furcsaságokra, mint a VictorianLaptop[55], amely egy kisebb bőröndhöz hasonlító tárgy, kinyitva egyik lapja képernyő, másik érintésérzékeny írófelület. Az itt beírt szöveghez legközelebb álló szövegrészeket a tárolt különböző, Boston területéről, a telepesek idejéből származó útleírások, levelek, naplók közül kiválasztva megjeleníti.

 

(Íme a kulturált szórakozás egy formája.)

3.3.2 További ebook olvasásra alkalmas berendezések

 

A zsebPC-k, tenyérPC-k, a Személyes Digitális Aszisztensek (PDA) nagyon kis számban terjedtek el eddig. Az évekkel ezelőtt beharangozott, foteles szörfözésre lehetőséget adó WebTV sem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, nagy forgalmát, elterjedését, minden háztartásba való betörését. Ami az ebook olvasóberendezéseket illeti, a második generáció ugyan már komolyabb eredményeket fog felmutatni (goReader), áttörést azonban ettől sem várhatunk. A piac nem fogja megemészteni, hogy ahhoz a tevékenységhez, amihez eddig egy könyv elég volt, most 1500 dollárért (közel félmillió forint) vásárolható kütyüvel is végezhető. Ennek így semmi értelme.

 

Marad a PC. Az asztali és a hordozható. Mindkettő jóval elterjedtebb eszköz, mint a fent felsoroltak bármelyike. Mindkettő multifunkcionális eszköz: Mindazt az alkalmazást, amit az operációs rendszer alá tudunk helyezni, elvégzi. És emellett olvasni is lehet rajta, akár egy ingyenesen letölthető olvasóprogram segítségével. Rövidtávon tehát az ebook szoftvereknek van jövőjük.

 

3.3.3 Képernyők

 

A képernyők fejlődésének rövid áttekintése fontos rész az ebook jövőjének feltérképezésében. A sokszor elhangzó ellenérv, hogy „nem tudok képernyőről olvasni” hipotézisem szerint valami más ebook-fogyasztási gát kivetítése a számítógépre.

 

3.3.3.1 A formátum kérdése

 

A formátum kérdése az álló vagy fekvő formátumban használt monitor kérdése. A már említett IBM-Xerox vita úgy tűnik, nem zárult le a PC elterjedésével. WEARDEN ismertet egy felmérést, mely az olvasáshoz megfelelőbb kijelző formátumot kutatta.

 

Idéz egy szerzőpárost, James Craiget és Bruce Bartont, akik az álló formátum gyökereit az egyiptomi hieroglifákig vezették vissza. A vertikális irányú írásjelsorok balról jobbra követték egymást, ezzel meghatározva az álló formátum hegemóniáját. Ez a gondolatmenet tévedésnek látszik, a mai íráskép magyarázata, amely ennek a rendnek a 90 fokos elfordítására épít, értelmetlenné teszi azt.

 

WEARDEN két, 1997-ben és ’98-ban végzett kutatást is ismertet. Az eredményekből arra következtet, hogy az álló formátum a lap-alapú dokumentumszerkezet a könyv kijelzőn megjelenő képének elfogadható formátuma.

 

A kutatás eredménye egyrészt azt jelzi, hogy a könyv recepciója a képernyőn is a teljes lapot láthatóvá tévő, lapozós struktúra. A görgetés kényelmetlenné teszi az olvasást, az elsajátított információhalmazzal kapcsolatban rendezetlenség érzését kelti. A kijelzőre vonatkozó következtetéseket azonban nagyon sokan helytelenül vonják le.

 

Véleményem szerint a monitor teljes látható felületének kilencven fokos elfordítását ezzel az eredménnyel nem magyarázhatjuk. Az álló monitorral szemben a fekvőn megjelenő álló formátumú ebook, egyoldalas olvasásakor egyéb eszközök elérésére is hagy helyet (nem véletlen, hogy a Macintosh egy olyan programot is kifejlesztett operációs rendszeréhez, amely egyszerre két monitor használatát tette lehetővé: az egyik munkaasztalként, a másik eszközasztalként funkcionált –egy fekvő monitor sokszor kevésnek bizonyult a DTP-zésre).

 

Amit a PC-n történő olvasással szemben gyakran felhoznak, a fekvő képernyő, teoretikusan nem jelent fekvő könyvformátumot sem. Ha pedig a nyitott könyv egészének megjelenését akarjuk adaptálni az ebookra, a fekvő képernyő hasznos megoldás.

 

3.3.3.2 Epapír

 

Az elektronikus papírral már jó ideje kísérleteznek. Ha helyesek az előrejelzések, a jövő monitorai papírvékonyságú eszközök lesznek. Az egyelőre kísérleti stádiumban lévő kutatások végét és sikerét egyelőre nem lehet megjósolni.

 

A Dai Nippon Printing Company Központi kutatóintézetében fejlesztettek ki egy hőtermikus/elektromos újraírható papírt[56]. Az eljárás lényege, hogy speciális folyadékkristály filmre hőtermikusan írnak, az írást pedig elektronikusan törlik. Ezeknek a folyadékkristályoknak így „van memóriájuk”, hiszen a két állapot között energia nélkül tartják meg állapotukat.

 

3.3.3.3 Etinta

 

Az etinta az epapírhoz hasonlóan működik[57]. A folyékony tintát magát szinte bármilyen felületre fel lehet hordani. A tinta részecskéi olyan mikrokapszulák, amelyek belsejében sötét festékanyag és fehér színű kis golyócskák vannak. Elektromosság hatására a fehér golyócskák felúsznak a kapszulák felső részébe és láthatóvá válnak. Elektronikus kijelző készítéséhéz annyit kell tenni, hogy a tintát egy olyan műanyag lapra kell nyomtatni, amelyben apró elektromos vezetékek vannak. És már kész is a monokróm, papírvékonyságú, jól olvasható, háttérfény nélküli monitor.

 

3.3.3.4 A táblaképernyők fejlesztésének állása

 

A táblaképernyők (flat panel displays) azért érdemelnek figyelmet, mert az eddig csak hordozható számítógépekhez használt folyadékkristályos táblaképernyők terjedni kezdtek asztali változatban is. Ez annak a jele, hogy egyre nagyobb teret nyer ez a technológia, amely kényelmesebb, kevésbé fárasztó a szemnek mint a hagyományos katódsugaras képcső. Ezek az asztali képernyők aktív TFT (thin film transistor) rendszerűek, akár „suszterszögből” is jól láthatóak. A technológia tömegárucikké válása jelzi az üresedő helyet a frissebb megoldások számára.

 

A Cambridge Display Technology a Seiko-Epsonnal közösen kifejlesztett színes, LEP (light emitting polymer = fénykibocsátó polimer) technológián alapuló kijelzőjét a közelmúltban mutatta be. Ez a technoógia az LCD képernyőnek megfelelő színdinamikával rendelkezik. Kisebb fogyasztása mellett, ami a hordozhatóság szempontjából fontos, legfontosabb jellemzőjének az árát tartják: nemcsak az LCD kijelzőknél, de a hagyományos képcsöves monitoroknál is olcsóbb lesz előállításának költsége.[58]

 

DOANE, a Kent Displays társelnöke tanulmányában így foglalja össze az utóbbi három évtizedben a kijelzők fejlesztésének folyamatát: a ’70-es évektől kezdve a folyadékkristályos kijelzők fejlesztésénél az volt a cél, hogy ugyanazt a képminőséget érjék el, amit a katódsugár képcső. Ennek elérése után ma már az a cél, hogy a kijelző az eredeti papírra hasonlítson. A hordozható ebook-olvasóberendezések jövője a kijelzők fejlesztésétől nagyban függ. A könnyű, tartós, takarékos és bármilyen fényben olvasható kijelzők nélkülözhetetlenek az ebookhoz.

 

Tanulmánya elsősorban azzal foglalkozik, hogy a mai LCD kijelzők nagy fogyasztása miatt nem tud előrelépni a hordozható berendezések ipara. A kijelzők első csoportja, a fényt kibocsátók fogyasztják a legtöbb energiát. A második csoport, a környezeti fényt visszatükröző kijelzők már jóval kevesebb energiát fogyasztanak, teljesítményük kb. kilencszeres az első csoportéhoz képest. Az átbillenő memóriát használó környezeti fényt visszaverő monitorok viszont már az első csoporthoz képest minimum 150-szer hosszabb ideig képesek ugyanannyi energiával folyamatosan működni. Ezek a monitorok már csak akkor használnak energiát, ha a kijelzőt a kijelző vezérlője frissíti. A két frissítés között a monitor passzív, egyáltalán nem használ fel energiát. Ez egypercenkénti frissítés esetén több mint 150-szer hosszabb üzembentartást tesz lehetővé. Ez az úgynevezett cholesteric liquid crystal display, a Ch LCD. Fényereje a hagyományos LCD kijelző duplája.[59]

 

3.3.3.5 Felbontás: a subixel technológia

 

A subpixel technológiát a Gibson Research honlapján egy bizonyos STEVE ismerteti (vezetéknév nélkül). Lényege, hogy az RGB rendszerű képpont három színt tartalmaz: a pirosat, a zöldet és a kéket. Az LCD kijelzőkön ráadásul egy képponton belül három vertikális csíkon helyezkedik el a a három szín, sőt a sorrendet is tudjuk, sőt ezt a sorrendet programozni is lehet (ezt a hagyományos képcsöves monitorok nem tudják). Ha tehát a három subpixel pontos helyét tudjuk, és vezérelni is tudjuk őket külön-külön, gyakorlatilag háromszorosára növeltük a képernyő felbontását. Ezzel a technológiával lehet elérni a betűszélek elsimítását. A képpont egyes subpixelének más adatokat adunk, és ezzel kisimíthatjuk a két képpont közti távolságot, ezt a távolságot az egyharmadára csökkenthetjük. STEVE azt állítja, hogy a Microsoft ClearType technológiája ezért nem működik a hagyományos monitorokon, a Microsoft ezzel kapcsolatban is ködösít. Az alképpont technológia bizonyos mértékben érzékelhető a hagyományos képcsöves monitoron is, de igazi előnye az LCD képernyőn mutatkozik meg.

 

Vannak szerzők, akik azzal érvelnek az álló-fekvő vitában, hogy a modern monitorokat, az asztali LCD kijelzőket el lehet forgatni, így ezzel a vita lezárható. Csakhogy az alképpont-technológiában a képpont háromfelé osztása egyetlen adott irányban működik csak: a három csík az LCD panelnek megfelelő irányban osztja fel a képpontot. Így a subpixel technológia, vagy nevezhetjük ClearTypenak is, az LCD monitor adott fekvő vagy álló formátumában működik, a kijelző elforgatásával láthatatlanná válik, hiszen a programozott irányban a szoftver felületének elforgatásával nincs alképpont.

 

4. AZ EBOOK PARADIGMA ÉS A HATALOM KÉRDÉSEI

 

4.1 Az ebook paradigma szereplői

 

4.1.1 Ebook kiadók, ebook kereskedők

 

Az eddig vizsgált technológia és a kutatást meghatározó ebook-kitételek alapján a kiadókról és kereskedőkről szóló fejezetben alapvetően a meghatározó, ma közszájon forgó szereplőket fogom érinteni. Bemutatok egy-két periférikusabb helyet is, valamint az USA piacára jellemző, nekünk kissé furcsán ható jelenségek közül is egy párat.

 

A kereskedők és kiadók az ebook körül tulajdonképpen nem választhatók le egymásról. Az interneten a kereskedelmi láncolatból sok esetben hiányzik a kiskereskedő: a gyártó saját boltot üzemeltet, hiszen azt az egyet bárhonnan meglátogathatjuk. Kontinensenként érdemes tükröket nyitni, de ennél többre nincs szükség.

 

Az ORIGO néhány hónappal ezelőtt összefoglaló cikket közölt (2 és fél oldal) az elektronikus könyvek piaci helyzetéről. A cikk azt találja állítani, hogy az elektronikus könyvkereskedők arra ösztönzik a kiadókat, hogy elektronikus formában jelentessék meg könyveiket. Ez a kijelentés eléggé zavaros.

 

Az olyan kereskedők, mint a BARNES & NOBLE vagy a Simon & Schuster[60] háziszerzőiket nyilvánvalóan kiadják, valamint minden olyan művet kiadnak, amiben lehetőséget látnak. Számukra a másik üzleti forrás az interneten mostanában egyre többször szóba kerülő B2B (business to business, üzlet-üzlet) kereskedelem. Erre a célra az IUNIVERSE külön oldalt működtet. Itt az (önjelölt, tehetséges, gazdag) írók kiadót kereshetnek, embert, aki begépeli munkájukat, könyvelőt, aki tanácsot ad nekik, az Íróegyetemen pedig megtanulhatnak írni. Olyan szakkönyveket vásárolhatnak, mint például a „Hogyan adjam ki ígéretes munkámat magánkiadásban?” stb. Összeállíthatják kedvenc verseik gyűjteményét, majd ezt a kötetet megvásárolhatják. Szóval számtalan unatkozó nagyi találhatja meg itt a számítását.

 

Az ORIGO cikke egyébként érdekes adatokat is közöl. Természetesen összemossa az ebook ipart a könyvküldő szolgálatokkal. A könyvipari elemzést az AMAZON.COM jellegű könyvküldő szolgálatok eredményével kezdi, hatalmas sikerről számol be. Számszerűleg: az interneten értékesített könyvek tavaly az USÁban értékesített könyvek 5.4 százalékát tették ki. Ez az e-kereskedelmi diskurzusban sikernek számít. De ha az internettől mint csoda-szótól eltekintünk, ez az eredmény siralmas. Ahhoz képest, hogy a könyvesboltba el sem kell lemenni, ez az arány nagyon alacsony. Arról nem is beszélve, hogy minden e-gazdaság elemző az AMAZON.COM példájával kezdi ismertetőjét a sikeres e-üzletekről.

 

A Pfeiffer Report az online sajtó sikertelenségeiről, üzleti ellehetetlenüléséről ír[61]. Az Inside.com, egy online magazin, megindította nyomtatott kiadását a remélt eredmények elmaradása miatt. Érdemes szó szerint idézni: “Nézzünk szembe a tényekkel: az online tartalomszolgáltatás a legtöbb esetben nem termel pénzt. A reklámbevételek kiábrándítóak, az előfizetést közel az egész világon megtagadják (néhány specializált terület kivételével), és a használatot kutató elemzések kimutatják, hogy az online újságok olvasói egyre kevesebb időt töltenek online kiadvány olvasásával, mint nyomtatottéval. Más szóval: balhé készül az online kiadók számára.”

 

Ehhez képest a nagy kiadók, a BARNES & NOBLE, az IUNIVERSE, a Simon & Schuster, a RANDOMHOUSE stb. a papírárhoz képest átlagosan 20%-os árengedménnyel árulják kiadványaikat általában PDF vagy LIT formátumban.

 

Az ebook körüli elemzésekben a gyártási költséggel csökkentett ebook ára legalább 40%-kal esik. A szállítás, raktározás, újranyomtatás feleslegessé válása további árengedményeket feltételez. És mindehhez hozzá kell tennünk az internet marketing-szempontú alapszabáját: az internet az ingyenes és nagyon olcsó termékek boltja.

 

A BARNES & NOBLE könyvesboltjában, mivel a közelmúltban megállapodott a Microsofttal[62], elsősorban a Readerhez akalmas LIT formátumú kiadványokat kínál, ezeket támogatja a legtöbb kiegészítő információs anyaggal, gyakori kérdések listájával. A Glassbook letöltését is támogatja, Glassbook (PDF) formátumban is ajánl könyveket. A kínálatban a hivatalos,bolti papírkiadásénál 20%-kal olcsóbb áron szerepelnek az ebookok, bár ez a BARNES & NOBLE kínálatában szereplő papírkönyvek esetében is ugyanennyi. A Microsoft Reader szoftver is elsőként ezt a helyet támogatja (másodikként a Contentvill.comot), az installációval a szoftver könyvesbolt könyvtárába a BARNES & NOBLE linkje automatikusan felkerül. A BARNES & NOBLE körülbelül száz ingyenesen letölthető klasszikus munkával (például a Megszabadított Jeruzsálem angol fordításával) ösztönzi az érdeklődőket a Reader és a honlap szolgáltatásainak kipróbálására.

 

A BARNES & NOBLE tehát vegyes járatú könyvesbolt: az ebook-kínálat mellett hagyományos papírkönyveket is lehet itt vásárolni. És ez tulajdonképpen a jelentősebb ebook-kereskedőkre igaz, a Simon & Schusterre, az IUNIVERSE-re vagy akár az XLIBRISre.

 

Ezzel szemben vannak olyan kereskedők, akik csak ebookot forgalmaznak. Ilyen az Adobe-Glassbook közös boltja, az EBOOKNET.COM, a ROCKET-ESTORE, a SHARPWRITER, a POWELL’s, az EPULP stb. És végül vannak olyan ebook lelőhelyek, amelyek egyéb szórakoztatóelektronika mellett ebookokat is forgalmaznak, mint például az EBOOKSNET, a DEJA stb. A PREVIEWBOOKS szolgáltatása pedig kifejezetten előzetesek letöltésére vonatkozik, a könyv kb. első 50 oldalát ebook formában el lehet olvasni, majd elmenni a könyvesboltba, és a papírkiadást megvásárolni.

 

Az ebook kiadók és kereskedők között nagyon nehéz rendet tenni. Nemcsak a vegyes formátumú könyvek (elektronikus és papír) kínálása zavaró, hanem a sok körítés mögötti kevéske tartalom miatt nem indult el igazi szerkesztés ezeken az oldalakon, így nincsenek vezető szálak, megkülönböztető tematikák, arculattal rendelkező kiadók és kereskedők. Az ebook ipar indulóban van, és ezért még megbocsátható lenne ez a rendetlenség; a rend, az internet társadalom számára felismerhető identitás hiánya viszont pontosan ezt az indulást vetheti vissza hosszú időre, talán örökre. Az ingyenes könyv, mint bevezető eszköz is a cégek piactudósainak szakmai analfabétizmusáról árulkodik. A könyv új formájára való átszoktatáshoz kifejezetten nagy kínálat kell, hogy ne csak egy könyvet, de nagyon sokat érdemes legyen letölteni és a képernyőről elolvasni. Az új technológia tanulására nem elég egy nap, egy könyv: a megszokásból az újra való áttéréshez ennél jóval nagyobb befektetés kell.

 

Ami széles körben, sokak számára ismerős ebook történetként tulajdonképpen eddig egyetlen megkülönböztethető identitásként felmerült, az Stephen King[63] naplóregényének története.

 

Történt, hogy a horrorszerző saját internetes oldalán felkínálta egy, a nyolcvanas évek közepén írt naplóregényének (The Plant - A növény) első fejezetét. Egy dollár fejében, amit letöltés után kellett a mester számlájára postázni. Aztán felrakta a második részt is. Eddig a játékszabály az volt, hogyha a letöltések 75%-ának megfelelő összeg nem érkezik be, a könyv sikertelennek minősül, a további részek fiókban maradnak. Ha beérkezik, a történet folytatódik, és a további beérkező összegektől függetlenül megjelenik.

 

Az első két rész után bejött a minimum összeg. sőt megközelítette a maximumot, hiszen sok tudatos amerikai állampolgár a feltételezett bliccelőket is befizette.

 

Mindezt megelőzte a Simon & Schusternél publikált Riding the Bullet című kisregény, mely egészében 2 és fél dollárért lehetett megvásárolni. Az első napon ezt 400 000-en vásárolták meg[64].

 

Ez a két történet az interneten megkerülte a földgolyót. Tárgy: Stephen King, és olcsó ebook.

 

Hogy mindez az ebook sikere vagy bukása, az már értelmezési kérdés. Az én értelmezésem szerint az ebooknak siker, hiszen a „Stephen King” tartalommező megtöltötte a kiüresedő „ebook” tartalommezőt. Kommunikációs, reklámsiker az ebooknak. De nem hosszú távú, lényegi siker. A növény ugyanis közel annyiba került, mint papírkiadása. PDF formátumú, A4-es oldalra nyomtatható oldalszerkezettel. Kinyomtatásra készült. Ki is nyomtattam, és bár talán túlzottan kritikus vagyok, és nem dübörög bennem a rajongói olvasásdüh, ha Stephen King kerül a kezembe, de a könyv érdektelenül indult, úgyhogy bele sem kezdtem. Ha fizettem volna az egészért, kb. háromezer forintért kaptam volna egy közepes színvonalú, rövid, a szerző szándéka szerint hosszú ideig kiadásra nem megfelelőnek tartott könyvet. Papírkönyv áron, papírra nyomtatva.

 

A tömegkommunikációban, a mindenkihez szóló beszédben, az internet nyelvében nincsenek másodlagos, harmadlagos jelentési szintek. Az internet beszéde sebes. A referenciális, tartalom nélküli szavakkal nem mehetünk sokra. Az olyan kijelentések, mint „korszakalkotó elektronikus könyv” meg hasonlók, rövid ideig életképesek, ha nem telnek meg tartalommal. A „vetítést” ha nem követi tett, a projekt bukik (a projekt halála a projektálás). Stephen King, mint tapasztalat, tudás, feltöltötte az ebookot tartalommal. Egy rövid időre. Mert ezeket a történeteket hamar elfelejtjük, ha nem követi újabb hősi ének.

 

De a feltöltés egyszersmind tartalomleeresztés is volt: a King ebook jelentése az, hogy az ebook még mindig papírból van.

 

4.1.2 Ebook könyvtárak

 

Az ebook kapcsán kérdéses, hogy lehet-e egyáltalán könyvtárról beszélni. A netLibrary[65] egy könyvtárként működő hely a neten: a böngészőprogramon belül nyílik meg az olvasóprogram, az angol szótárat nem is lehet letölteni, csak online olvasás közben tudjuk használni. A Rocket eBook szolgáltatásai közül az egyik, hogy a kis tárkapacitás miatt a gép mellé online könyvespolcot is kapunk. De ha mindezt összevetjük azzal, hogy a) a kiadott ebook-példányok soha nem fogynak el, b) az 50 évnél régebben írt könyvek szerzői joga lejárt, gyakorlatilag tehát ingyenesek, c) ma az interneten a PROJECT GUTENBERG örökségeként számos ilyen könyvet találhatunk (még nem ebook formájában), d) a netLibrary ingyenes könyveit akár le is tölthetjük, ugyanúgy, ahogy online is ingyenesen olvashatjuk, nos akkor nemsokértelmét látjuk a kölcsönözhető ebooknak. Ha értékesíteni akarja a könyvtár a tartalmat, akkor megint ott vagyunk, hogy a tagdíjért miért ne vehetnénk tulajdonba az ebookot, ha a másolásvédelmek miatt úgysem tudjuk se kinyomtatni, se sokszorosítani?

 

A szereplők az ebook ipar kialakulatlansága folytán egyelőre nem igazán látszanak. Az ebook fogalmát hangzatos szlogenek, jelmondatok definiálják semmitmondóan. Hogy ki a kereskedő, ki a kiadó, és ki az, aki egyáltalán könyvet vetít a monitorunkra, egyelőre nem világos.

 

4.2 Az erőviszonyok

 

Eddig elvégzett kutatásomnak akár most is levonhatom a tanulságát: a technológia leírható, a tartalomvezérlés, a piac, a gazdaság, az ekiadás aligha. Az erőviszonyok, amelyek a későbbi hatalmi struktúrát előrevetíthetik, a technológia oldalán világosan kibontakoznak. A Microsoft frissen indult a versenyen, és ezzel a lendülettel előre is állt. A PDF kiterjesztéssel az Adobe tartani igyekszik vezető szerepét, a Glassbook szoftver, ha továbbfeljlesztik, hogy az MS Readerrel versenyben maradjon, garantálhatja mindannyiunk számára a választás szabadságát és a versenyből fakadó előnyöket. Az olvasóberendezések széles kínálatuk ellenére döcögnek, feltehetően nem fogják megdönteni a PC mint hálózati és/vagy háztartási terminál uralmát ugyanúgy, mint a néhány éve korszakalkotó készülékként útjára indított WebTV. Az olvasóberendezések körüli porhintés a teljes kínálat szegényes, elégtelen technológiai és szolgáltatásbeli színvonalának eltakarására elég. Ha nem jön valami nagy fordulat, ez a terméktípus hamarosan ki fog halni. Eredményeit feltehetően a hordozható személyi számítógépek viszik majd tovább. De a személyi számítógép legfőbb erénye, a multifunkcionalitás egyelőre verhetetlennek tűnik.

 

Az ebook előretörésében jelentős szerepet játszó OEB kezében nagy lehetőség van arra, hogy konszolidálja, összefésülje a különböző szereplők hajmeresztő elképzeléseit az ebook lehetőségeiről. Itt elsősorban az ebook árával vannak súlyos gondok, nem szabványosításával. A szabványosítás egyelőre amúgy sem ér sokat, ebook formában nem tudjuk megtapasztalni, mit jelent az OEB 1.0. De ha lenne előttünk ilyen fájl, azzal sem mennénk sokra, mert az ebook szorosan zárt szerkezet. A könyv adaptálása miatt a dokumentum sérthetetlensége nem teszi lehetővé, hogy olyan univerzális formátumban készüljön, ami az általános szoftverek jó részén megnyitható. Az ebből következő félelmek jogosak. Az ebook könyvtárak szerepe jöhet el akkor, hogy ha az adatforrást, amelyből aktuális ebookot generál a kiadó, számos kijelölt könyvtárra bízva megörizhetjük a digitális adatmennyiség folyamatosságának lehetőségét. Ez viszont offline tárolást kíván, olyan szolgáltatást, aminek semmi köze az internethez.

 

A negyedik erősnek tűnő intézmény a GEMSTAR, de mivel a csillogó ám buktagyanús ketyerékre költi befektetésre szánt pénzét, hamarosan visszatérhet tévéműsor-kiadványaihoz. A Gemstar tipikus példája annak, ha nagy erőforrással rendelkező cégnek elképzelése sincs a nagyvilágról.

 

4.3 Ár, marketing, freebook és internet

 

Az internet még nagyon sokba fog kerülni nagyon sokunknak. Hatalmas tanulópénzek fognak lefolyni az öblítővízzel. Erősen hiszem, hogy az internet egy egészen komoly gazdasági világválságot fog produkálni, a következő század egyik meghatározó történelmi eseményeként.

 

Az internet az olcsó és ingyenes dolgok, tárgyak, sőt termékek médiuma. Ennek gyökerét talán a múltjában, függetlenségében, sajátos világában kereshetjük, de ezt firtatni most nem feladatom. A megérzésem az, hogy az utóbbi években oly divatossá lett e-kereskedelem, e-piactudomány és így tovább totálisan felkészületlen az internetre. Az új jövevények, e-guruk, valamint az olyan átpozícionálók mint az IBM és a Microsoft, nem tudnak megbirkózni a hálózattal, mert nem veszik tudomásul sajátosságait, mert felkészületlenek, mert kritikátlanok és tiszteletlenek a meghódítandó területtel szemben. A marketing hadtudomány. A hadtudományt pedig okos emberek művelik, akik soha nem becsülik alá az ellenfelet. A piactudomány harcművészet, nem divatdiktátum. A fogyasztó pedig a maga ignoranciájával a legnemesebb ellenfél.

 

Bill Gates, az óriáscsecsemő, aki ha nem kapja meg a cuclit, dührohamot kap, máig nem tudja igazán elfoglalni az internetet. Nem, kapcsolt időben, aztán amikor kapcsolt, folyamatosan bajba keveredett, mert a korábbi törvények, amikhez szokva volt, az internet esetében már nem működnek. A Microsoft egyébként kezd magához térni, ez a MS Reader ütőképességén is látszik. Kutatásom elején azt hittem, hogy ez is egy használhatatlan MS-homály, a végére rájöttem, hogy az egyik legpontosabb megfogalmazása ma az ebooknak (bár lehet, hogy holnap már más lesz a helyzet).

 

Az internet tehát lehet, hogy egyáltalán nem piac, lehet, hogy itt pénz alig forog. Lehet, hogy csak egy kommunikációs csatorna, egy szekunder forrás, promóciós csatorna, reklámfelület. Az információ útja, az információé, ami szabad és szabad akar lenni, free, ingyenes. Talán a tartalmat tényleg nem lehet áruba bocsátani. Azt elő lehet számlálni, hogy a papír mennyibe került, a nyomda mennyiért dolgozik, a kereskedőnek mennyi az árrése, a szerzőt pedig hogy nem fizetjük ki az árengedmény miatt. De az internet, a jel nem megfogható, csereértékkel tehát nem biztos, hogy rendelkezik.

 

Alvin Toffler Hatalomváltásában olvastam a harmadik hullám koncepcióról: a mezőgazdasági majd ipari termékek után a harmadik árutípus a tudás, a szakértelem, ami a hatalmat vezérlő tényezővé válik a jövőben. De a tudás hatalma nem monetáris hatalom. A tudás, a tapasztalat, a kombináció, az analitikus és kreatív gondolkodás az nem megfogható áru, lemérhető tőke, tőzsdei index. Ahhoz gazda kell, okosság, mert múlandó. Aki adja, felelős azért, hogy karban legyen tartva. Aki veszi, joggal várja el, hogy ne a már sokszor áruba bocsátott ötleteket vásárolja meg újra.

 

A konzultációt sokan, akik csinálják, nem értik. A konzulens feladata nem papírra nyomtatott tanulmányok, tervek, stratégiák, tudd-hogyanok, felmérések, kutatások áruba bocsátása. A konzulens a partnere várható jó eredményét adja el a partnerének. A tulajdon nem cserél gazdát. Valaki mégis fizet. Az internet-szakértők nagy része azt hiszi, hogy hangzatos jövőképeinek tárgyiasult formáiért fizetik. Hát nem. Avatottságáért fizetik, jóslataiért, buddhai bölcsességéért, az ezeregy meséért. De nem a papírra vetett mesékért, hanem a képességért, hogy bármikor képes elmondani megint ezeregyet.

 

Amit mindezzel mondani akarok, az a piaci paradigma gyökeres, ám egyelőre lassú átalakulása. A piac egyre több paradigmatikus alaptézise veszíti el értelmét. A paradigmaváltásnál pedig figyelni kell. A Microsoft, az Adobe a Glassbookkal már nem képes új paradigma bevezetésére. Nagy mamutként biztonságra törekszik, lassan mozog, halálra van ítélve. Nem fogja kiváltani a tartalomipar fellendülését, mert nincs hozzá motivációja. Az olvasószoftver letölthető az internetről, ezzel ők foglalják a a helyüket és várnak. Tényleg jó lesz odafigyelni.

 

Az ekereskedelem egyelőre gyermekcipőjét tapossa szét. Hogy hova totyog, ma még megválaszolhatatlan. Az interneten zajló mai helyfoglalós versenyben a nyertesekhez nem ömlik a pénz, az ígért bevétel. A honlapok reklámszerződései banális banner-barterekre, filléres klikkelésre épülnek. A Pfeiffer Reportból már idézett jelenség, az előfizetési formák elutasítása általános jelenség. Az interneten minden árucikknek van ingyenes, feltört változata. Akkor az internet fogyasztója ingyenélő lenne?

 

Nem erről van szó. Egyrészt a világgazdaságban van egy általános recesszió, pontosabban egy általános recesszió-recepció. Másrészt az internetért igenis mindannyian fizetünk. Európában telefondíjat (mennyiségi alapon, használat függvényében) hozzáférési díjat (fix), esetleg adatforgalmi díjat, vagy nagyon magas bérelt vonalat, egyéb, még drágább eszközöket. Ehhez képest a tévé ingyen van, vagy nagyon olcsón. Ott ugyan nem lehet kölcsönhatni, de vásárolni például igen.

 

A fogyasztó a recesszió miatt, a folyamatos költségmegtakarítási kampányok láttán, a benzinár, a tej, a lakásbérlet és -ár következtében egyre tudatosabban fogyaszt. Nem vesz meg mindent, csak amire nagyon szüksége van, és azt is a legolcsóbban. Ha Rolls Royce-t vesz, akkor is vidékre megy, mert ott kap hozzá egy pótüléshuzatot, és elengedik a forgalombahelyezési díjat is.

 

A vásárlás egyre kevésbé jelent identitás-választást. Az okos vásárlás, a megtakarítás viszont értékmérő a születendő kispolgárival kevert y-generációs értékrendben.

 

Az ember fizet az internetért, hogy beléphessen, aztán pedig kéri, követeli, ami jár. Ha ezért megint fizetnie kell, feszült lesz és kiszáll a játékból.

 

Az ebookot pénzért árulják. Mint árucikknek, ez az egyik legfontosabb tulajdonsága. Az ebookból soha nem lesz semmi, ha 20%-os engedménnyel árulják a hálón, ráadásul ugyanúgy 20%-kal olcsóbban, mint a papírkönyvet. Miért változtatna a fogyasztó a szokásain, ha ugyanannyiért ugyanazt kapja, csak az egyik a megszokott forma, a másik pedig egy ismeretlen valami?

 

Az ebook elterjedésének legnagyobb gátja, hogy a kimúlófélben lévő piaci paradigma szerint készül. Kis árengedménnyel, hangzatos jelszavakkal. De már az interneten szeretne érvényesülni, az új piaci paradigma kellős közepén. A Napsteresek, Warezesek, és eredeti Britney Spears fotográfiák között.

 

Az ebookot be kell tanítani mindenkinek, aki elszánt arra, hogy használja. De ez nem az iskolapad, ahol a rossz tanuló rossz jegyet kap. A fogyasztó feláll és elmegy. Az ebook elterjesztéséhez egyéb fogyasztói szükségletek megtalálása kell.

 

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Gutenberg Galaxis kezdetét nem a nyomtatás feltalálása, hanem a reformáció indította el (a piactudomány szempontjából ez volt a vallásmarketing első nagy tömegekhez szóló kampánya). Az ebook tartalom nélkül mit sem ér. Olyan tartalom kell hozzá, ami legalább annyira egyedi, mint a technológia. Amit csak ebook formában kaphatunk meg, és aminek a tulajdonlását elkerülhetetlenül fontosnak érezzük.

 

De ez még kevés. Fontos az is, hogy az a fránya ár hogy alakul. Az ebook népszerűsége szempontjából a papírkiadások árának körülbelül 20 százalékát (azaz 80 százalékos engedményt) tartom elfogadhatónak. Persze lehet, hogy az interneten ez is sok, az internet közössége ezt sem tolerálná. A tömegessé váláshoz azonban mindenképpen drasztikus árengedmény szükséges. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ha az ebook nagyon drága marad, lesz majd bookster, és a példányok nagy része feltört formában fájlmegosztott csatornán fog keringeni a hálón.

 

Ez nem gazdasági számítások, költségvetés, hanem a piac recepciójának kérdése. A piac tervezőjének is lehetnek elvárásai. Az „olcsóbb áruból több fogy” elve alapján az olcsóbb ebook nem jelent feltétlenül kisebb pénzforgalmat.

 

Az ingyenes könyv koncepció, a PROJECT GUTENBERG örökség, egyelőre megbukni látszik. Elképzelhető, hogy azért, mert az ingyenesség egyszersmind az elektronikus könyv értékét is a nullával tette egyenlővé. Biztos következtetést azonban nem vonhatunk le: az internet igazán kb. 1993 óta tömegmédium. Leellenőrizni talán úgy lehetne, ha a teljes digitális könyvkészletet az ebook formátumában valahol összegyűjtenénk és rendszerezetten szolgáltatnánk. Mivel ezen könyvek nagyrésze angol nyelvű, ezt itthon nem érdemes megcsinálni.

 

Az internet ma még egy végtelen nagyságú és befogadóképességű keret, ami nagyon kevés tartalommal van feltöltve. A tartalomnélküliségére alapozom azt a megérzésemet, hogy fel fogja borítani a gazdasági egyensúlyt. A körülötte egyre forróbb hisztéria nem irányul másra, csak magára a technológiára. De hangsúlyozom: a technológia csak egy eszköz arra, hogy varázsoljunk, nem egyenlő a varázslással magával.

 

Nem látok olyan lehetőséget nemzetközi szinten, ami az ebook technológiát mindennapi használatba átemelné. A határozottan kirajzolódó technika egyelőre nem tökéletes. A tömegtermékként kifejlesztett „legarculatosabb”, leginkább felhasználóbarát szoftverek professzionális alkalmazásra egyelőre alkalmatlannak tűnnek. Tömeges felhasználásukhoz pedig nincs elég mennyiségű izgalmas vagy hasznos tartalom.

 

4.4 Honfoglalás 2.0

 

Hogy mi, magyarok mit csinálhatnánk az ebookkal, arra van egy ötletem. Ha a piac felől közelítem meg az ebook problémát, az ebooknak olyan közeget kell találni, ahol van rá szükséglet, és keríthető hozzá tartalom. Olyan közeg, amely tanulékony, fogékony az internet, a számítógép és a digitális könyv újdonságaira.

 

Logikus az a feltételezés, hogy a magyarok nagyrésze legtöbbet az iskolában olvas. Ez elméletben kötelező, mivel iskolakötelezett minden magyar állampolgár 16 éves koráig. Mindazonáltal nemzetvesztő, töredezős, szoborkidobálós, félrebeszélős, identitásvesztős történelmünk utolsó tíz évében súlyos hasadékok keletkeztek a társadalomban. Nőtt a szegénység, nőttek az életszínvonalbeli különbségek, nőtt a megosztó rés.

 

A szegény embernek is kötelező iskolába járatni gyermekét. És az bizony pénzbe kerül. Például a tankönyv is, vagy a kötelező olvasmányok. Kötelező fogyasztás. Kötelező adózás, kényszerből fizetett nyomdaköltségek, papírárak, jogdíjak. Áfa, meg ilyenek.

 

Hát nem. Használjuk fel az ebook lehetőségeit az iskolai tankönyvek, kötelező olvasmányok (és mindaz, ami az iskolakötelezettség ideje alatt és azon túl iskolai segédlet) előállítására és ingyenesen hozzáférhetővé tételére. Legyen a könyv mindenkié!

 

Végezze ezt a tartalomadaptációs munkát a felsőoktatás! A felsőoktatás szerezze vissza a tekintélyét a társadalomban, és foglalja vissza az őt megillető kulturális hatalmat! Adjon ingyenes forrást, segítséget, tudást az alsóbb oktatási szinteknek! Tanuljon meg tudással kiszolgálni bárkit a felsőoktatásban tanuló hallgató.

 

Egy ideális helyzetről van szó: az oktatási intézmények hallgatói és tanulói hozzáférnek internetterminálokhoz, szabadon használhatják a tanuláshoz. A monitorok bizonyíthatóan nem okoznak testi sérüléseket. A tanulók szabadon, bármikor elérhetik az interneten azokat a helyeket, ahol megtalálják az aktuális segédanyagokat, tankönyveket, könyveket.

 

A felsőoktatás pedig legyen kiadója ezeknek a forrásoknak. Legyen proszemináriumi feladat egy papírkönyv, tankönyv ebook-kiadásának megszerkesztése, vagy éppen az Egri csillagok széljegyzetekkel való ellátása az ebook kiadás számára. Ezek a könyvek mindenki számára legyenek elérhetők, legyenek a magyar nyelven beszélők közös tulajdona, állam bácsi ajándéka, bármi!

 

Mert nemzeti identitásunkat veszítjük el azzal, hogy történelmünket, kultúránkat, múltunkat nem adaptáljuk a jelenre.

 

A könyvtárak nem fogják belátható időn belül gyűjteményeik nagy részét digitalizálni. A könyvkiadók még a frissen kiadott könyvek digitalizálására sem fognak költeni. Az interneten való jelenléthez viszont nagy tömegű tartalomra van szükség, amely nagy tömegű fogyasztóhoz jut el - szükségből, vagy kötelezettségből. És ha oktatás céljára ebook-gyűjteményeket teszünk ingyenesen elérhetővé, az ebook funkciót kap, és a társadalom nagy csoportjait érintő problémáját (a drága tankönyvek problémáját) oldhatja meg. Az egyetem pedig, amelyek ma az egyetlen tudományos kutatásra, kísérletezésre alkalmas bázis, kihasználhatja az alkalmat, hogy régi fényét és tekintélyét visszanyerje. Mert a Honfoglalás 2.0-t, a nemzet visszafoglalását most már ideje lenne elkezdeni.

 

5. KONKLÚZIÓ

 

Az ebook jövője egyelőre kétséges. Legnagyobb lehetősége az oktatás: könyvre most ott van a legnagyobb szükség. Ha pedig az oktatás az ebookra nevel, elképzelhető, hogy átmentheti a könyvkultúrát a jövőbe is.

 

Az olvasás egyébként nem csökken, csak a módja változik. Kutatók felméréseket végeztek, és arra jutottak, hogy több, de rövidebb szöveget olvasunk. Az internet a képi rövidségű szövegek médiuma. A könyveket nem az internetre tervezték. De forgalmukat le lehet ott bonyolítani. A monitorról olvasás pedig a PC terjedésével egyre inkább magától értetődővé válik.

 

A nagy kérdés az, hogy a jövőben a könyvolvasásra is jellemző célzott befogadási formákat választjuk-e, vagy a tévénézéskor, internet-szörföléskor jelentkező „vakulásos”, céltalan információfogyasztást. Az ebook segítségével átmenthető könyvek talán segítik majd a tartalommal rendelkező forrásokra irányuló igények fennmaradását.

 

És ha eljön ez az állapot, megtaláljuk az ebook magyar megfelelőjét is.

FORRÁSOK

 

ADOBE AND EBOOKS, Adobe and eBooks. Turning a new page in publishing (Az Adobe és az ebookok. Új lappal a könyvkiadásban), 1999 szeptember,

https://www.adobe.com.

 

ADOBE CONT, Adobe Continues Charge Into eBook Market with the Acquisition of Glassbook (Az Adobe a Glassbook felvásárlásával folytatja betörését az ebook piacra), 2000,

https://www.glassbook.com.

 

ADOBE EPAPER,

https://www.adobe.com/epaper.

 

ADOBE PDF, Adobe PDF, 2000,

https://www.adobe.com/products/acrobat/adobepdf.html.

 

ADOBE.COM,

https://adobe.com.

 

AMAZON.COM,

https://www.amazon.com.

 

ANALYSIS PDF, Analysis PDF: Is the Standard in Need of a Standard? (PDF elemzés: szüksége van-e a szabványnak szabványra?) The Pfeiffer Report, 2000

https://www.pfeifferreport.com/trends/ett_pdf.html.

 

AUDIBLE, (a Microsoft előreláthatólag fel fogja vásárolni a könyveket hangzó formában kiadó céget),

https://www.audible.com.

 

BARNES & NOBLE,

https://barnes&noble.com

 

BRYANT, James Mitchell, The Electronic Book - A User’s Wishlist (Az elektronikus könyv - egy felhasználó kívánságlistája), 1997,

https://luna.co.uk/~jbryant/pages/ebook.htm.

 

CDT,

https://www.cdtltd.co.uk.

 

CNET NEWS,

https://cnet.com/news

 

COMPO, Charlee, Franfurt Fails Finalists (Frankfurt elhibázza a döntősöket), 2000,

https://www.sharpwriter.com/articles.

 

DAI NIPPON, Wataru Saito, Atsushi Baba, Keiko Sekine: Dai Nippon’s Thermal/Electric Rewritable Diital Paper (A Dai Nippon hőtermikus/elektromos újraírható digitális papírja), 1999,

https://www.futureprint.kent.edu.

 

DEJA,

https://deja.com.

 

DIGITAL, Compaq Systems Research Center (Compaq Rendszerfejlesztő Központ),

https://research. digital.com/SRC.

 

DOANE, J. William, A Comparison of Display Technologies Suitable for E-books (Az ebook számára megfelelő kijelző technológiák összehasonlítása), 1998,

https://www.futureprint.kent.edu.

 

DUSSELDORP, Monique van, The Internet Age: Threat or Opportunity For European Printed Press (Az internet kora: az európai nyomtatott sajtó fenyegetése vagy lehetősége), Future of Print Media, 1998,

https://www.futureprint.kent.edu.

 

EBOOK.COM, Stay Tuned! (Maradjon vonalban!),

https://www.ebook.com.

 

EBOOK.NET, FORBIDDEN (Tiltott),

https://www.ebook.net.

 

EBOOK.ORG, [This site is...] (Ez az oldal...),

https://www.ebook.org.

EBOOK2000, Electronic Book 2000: Changing the Fundamentals of Reading (Elektronikus könyv 2000: az olvasás alaptételeinek megváltoztatása),

https://itl.nist.gov/div895/ebook2000.

 

EBOOKNET.COM,

https://www.ebooknet.com.

 

EBOOKSNET,

https://www.ebooksnet.com.

 

EDOC, DocAble,

https://www.everybook.net/docable.htm.

 

EINK,

https://www.eink.com.

 

ENGLISH-HUNGARIAN DICTIONARY,

http//www.sztaki.hu/services/engdict.

 

EPULP,

https://www.epulp.com.

 

FATBRAIN,

https://www.fatbrain.com.

 

FIDLER, Roger F, Life After 2001: Redefining Print Media in the Cyber Age (Az élet 2001 után: a nyomtatott média újradefiniálása a kiber korban), Futuree of Print Media, 1998,

https://www.futureprint.kent.edu.

 

FITZGERALD, F. Scott, This Side of Paradise, A Glassbook Classic, é.n.

https://bookstore.glassbook.com/store/free_title_list, illetve

https://adobe.com/epaper/ebooks/freebooks.

 

FOKUSZONLINE.HU,

https://fokuszonline.hu.

 

FRANKLIN.COM

https://www.franklin.com.

 

FRANKLIN READER, Microsoft and Franklin Electronic Publishers Bring Microsoft Reader To Franklin's eBookman (A Microsoft és a Franklin Elektronikus Kiadó a Microsoft Readert rakják fel a Franklin eBookManjére), 2000 június,

https://www.microsoft.com/presspass.

 

FXPAL, FX Palo Alto Laboratory (FX Palo Alto Laboratórium),

https://www.fxpal.xerox.com/xlibris.

 

GEMSTAR,

https://www.ebook-gemstar.com.

 

GLASSBOOK.COM,

https://www.glassbook.com.

 

GLASSBOOK STORE,

https://bookstore.glassbook.com/store/free_title_list, illetve

https://adobe.com/epaper/ebooks/freebooks.

 

GOREADER,

https://www.goreader.com.

 

INDEX,

https://www.index.hu.

 

IUNIVERSE,

https://www.iuniverse.com.

 

KAWELL, Len, The Glassbook Vision: „Interoperability” for e-Books (A Glassbokk jövőkép: átjárható rendszerek az ebookok számára), Future of Print Media, 1999,

https://www.futureprint.kent.edu.

 

KING, Stephen King, The Official Stephen King Web Presence (A hivatalos Stephen King webjelenlét),

https://www.stephenking.com.

MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR,

https://www.mek.iif.hu.

 

MATÁV TUDAKOZÓ,

https://www.origo.hu/navigacio/nagy_search.

 

MÁV MENETREND,

https://elvira.mavinformatika.hu.

 

MILLER, C. Scott, Adobe's Portable Document Format: Document Standard for Publishing's Future (Az Adobe PDF formátuma: szabvány a jövő könyvkiadó iparának), é.n.

https://www.purepdf.com.

 

MS READER,

https://www.microsoft.com/reader.

 

MS READER FAQ,

https://www.microsoft.com/reader/news/faq.

 

MUNYAN, Daniel, Everybook Inc.: Developing the e-Book In Relation to Publishing Standards (Everybook: Az ebook kifejlesztése a kiadói szabványoknak megfelelően), Future of Print Media, 1998,

https://www.futureprint.kent.edu.

 

NEOSOFT,

https://neosoftware.com.

 

NETLAP,

https://www.netlap.hu.

 

NETLIBRARY,

https://netlibrary.com.

 

NETLIBRARY READER

https://netlibrary.com/download.asp.

 

OEB.ORG Open eBook Forum (Nyitott ebook fórum),

https://www.openebook.org.

 

OEB FAQ Open eBook Publication Structure Specification 1.0: Frequently Asked Questions (Nyitott ebook publikációs struktúra 1.0: gyakran feltett kérdések), https://www.openebook.org/faq.htm.

 

OEB FRAMEWORK, A Framework for the Epublishing Ecology (Az ekiadás ökonómiájának szerkezete). Public Comment Draft. Version 0.78, 2000,

https://www.openebook.org.

 

ONLINE PUB, On-line publications: the beginning of the end? (On-line kiadványok: a vég kezdete?) The Pfeiffer Report, 2000

https://www.pfeifferreport.com/trends/ett_online.html.

 

ORIGO,

https://www.origo.hu.

 

OSZK,

https://www.oszk.hu.

 

POTASH, Steve, Open e-Book Initiative: A Common Denominator For Electronic Publishers (Nyitott ebook kezdeményezés: közös nevező az elektronikus kiadók számára), Future of Print Media, 1998,

https://www.futureprint.kent.edu.

 

POWELL’S,

https://www.powells.com.

 

PREVIEWBOOKS,

https://previewbooks.com.

 

PROJECT GUTENBERG, HISTORY AND PHILOSOPHY OF PROJECT GUTENBERG (A Project Gutenberg története és filozófiája),

https://www.promo.net/pg/history.html.

 

RANDOMHOUSE,

https://www.randomhouse.com.

 

REALWORKS.COM,

https://www.realworks.com.

 

REVOLUTION, Bill N. Schilit, Morgan N. Price, Gene Golovchinsky, Kei Tanaka, Kathrin C. Marshal:

The Reading Appliance Revolution (Az olvasóberendezés forradalma), 1999,

https://www.fxpal.xerox.com/xlibris.

 

ROCKET,

https://www.rocket-ebook.com.

 

ROCKET-ESTORE,

https://rocket-estore.com.

 

ROUSH, Wade, An eBook Glossary (Ebook szójegyzék), 2000,

https://www.ebooknet.com/story.jsp?id=2735.

 

S&S, Simon & Schuster,

https://www.simonsays.com.

 

SACHS, James, SoftBook Press: Marketing a Paperless Reading System (Softbook Kiadó: egy papír nélküli olvasói rendszer piacra dobása), The Future of Print Media, 1998

https://www.futureprint.kent.edu.

 

SCHILIT, Bill, Why e-Read? Finding Opportunities In the Merger of Paper and Computers (Miért e-olvassunk? Találjuk meg a számítógép és a papír házasságának lehetőségeit!), 1999,

https://www.futureprint.kent.edu.

 

SHARPWRITER,

https://www.sharpwriter.com.

 

STEVE, Sub-pixel. Font Rendering Technology (Al- képpont. Betűderítési technológia),

https://www.grc.com.

 

THE EBOOK DIRECTORY,

https://www.theebookdirectory.com.

 

VICTORIAN, Victorian Laptop (Viktoriánus laptop),

gn.www.media.mit.edu/groups/gn/projects/vlaptop.

 

WEARDEN, Stanley, Landscape vs. Portrait Formats: Assessing Consumer Preferences (Álló vagy fekvő forma: a fogyasztói preferenciák megállapítása), 1998,

https://www.futureprint.kent.edu.

 

XLIBRIS,

https://www.xlibris.com.

 


[1] A Project Gutenberg 1971-ben kezdődött azzal, hogy egy bizonyos Michael Hart begépelte a Függetlenségi Nyilatkozatot egy számítógépbe az Illinois Egyetem számítástechnikai laboratóriumában, és azt szétküldte az erről a számítógépről hálózatban elérhető többi gépre. Fontos megjegyezni, hogy az ősi, ahogy a Project Gutenber nevezi, etext születésekor nemcsak a nyomtatott szöveg digitalizálása történt meg, hanem egyidőben hálózati forgalomba hozatala is. Bár számítógépen digitalizált szövegeket forgalmazhatunk adathordozó egységeken, mágnes- vagy sugárlemezen, az első etext-forgalmazás mégis hálózaton történt. A személyi számítógép széles körű elterjedése óta, gyakorlatilag a kilencvenes évek közepétől megvan a lehetőség arra, hogy könyvkiadók mágnes- vagy akár már sugárlemezen terjesszenek könyveket, könyvtárakat. Ez mégis elmaradt, egészen addig, amíg a World Wide Web meghatározó szereplői és alakítói el nem kezdték forszírozni  az elektronikus könyvkiadás fejlesztését. Párhuzamba állíthatjuk tehát ezt a két jelenséget azzal, hogy az elektronikus szövegek nemcsak digitális fájlok, de azonnal elérhető objektumok: a hálózat a benne szereplő terminálok között azonnali kapcsolatra képes, lásd PROJECT GUTENBERG.

[2] Miközben rengetegen dolgoztak 1998 előtt is a digitális formájú szöveg létrehozásán. Az említett Project Gutenbergtől kezdve számtalan hely van a hálózaton, amely hosszadalmas kísérletezésről árulkodik (ilyen például a THE EBOOK DIRECTORY is, ahol html formájú - ingyenes - szövegek gyűjteményét találjuk), vagy éppen a MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR, de ide sorolható mindaz a kutatói, kísérletező tevékenység (ide értve iskolámat, kollégáimat, mesteremet), amely szövegek digitalizálásához vezetett, valamint egyes dokumentumtípusok, mint például szótárak, szakkiadványok, jogi adattárak, könyvtári katalógusok stb. egymástól elszigetelt digitalizásása. Az általam említett hiány a digitális szöveg elterjedésének tömeges voltára vonatkozik. Talán azért, mert a személyi számítógép paradigmája mérnöki szemlélet volt, amely nem ismerte fel a tömegtermék piacának sajátosságait. Nem véletlen, hogy az eredetileg ipari felhasználásra készült számítógépet a komoly informatikus mérnökemberek egy periférikus, bütykölgető-pogramozgató, dohszagú, csövezgető senkiházi figura közbenjárásával tudták nehézkesen tömegtermékké tenni. Ez a figura, ösztönösen ráérezve valamire, átlépett a mérnökemberek befogadási horizontján: - többedmagával - ráeszmélt arra, hogy a garázst nem kizárólag autók tárolására lehet használni, számítógépet pedig nem kizárólag atomerőművek vezérlésére. Egy nyílt, multifunkcionális operációs rendszerrel a hétköznapi emberre bízhatjuk a számítógépet, hogy meg tudja nézni, hány óra van, határidőnaplót vezethessen, szöveget, ne adj isten adatbázist építhessen, dolgozatot írhasson. Nem akarom az egekbe magasztalni Bill Gates mohóság és megalománia vezérelte ösztönös tehetségét, de a mérnökember paradigmája soha nem adott volna számítógépet mindannyiunk kezébe. Az ebook tétje szerkezetileg hasonló, értékét nézve jóval súlyosabb. Annyi különbséggel, hogy a fenti hiány miatt születésekor hátránnyal indul.

 

Az általam feltételezett számítástechnikai ipar tömegpiac- és tömegfogyasztás-recepcióját alátámasztani látszik az is, hogy az IBM 1981-ben, a személyi számítógép piacra dobásakor fekvő képernyőt vezetett be sztenderdként. A ’70-es évek közepétől a Xerox palo altói kísérleti központjában már dolgoztak egy személyi számítógép koncepción (az Altón), amelyhez álló formátumú képernyőt használtak, mivel rájöttek, hogy a személyi számítógépet rövidtávon, otthon és az irodában elsősorban dokumentumok, tipográfiai objektumok kezelésére fogják használni (a történetet ismerteti POTASH). Az IBM fekvőmonitor-koncepciója mögött az lehetett, hogy ez a formátum a programozáshoz ideális. Az IBM tehát félt attól, hogy háztartási készülékként dobja piacra a személyi számítógépet, hagyott magának kiutat a bukás esetére is: ha az irodáknak és háztartásoknak nem jön be az új ketyere, bejön majd a fusizgató programozóknak. Mert az IBM hite szerint a személyi számítógépet azért elsősorban, és a világ végéig a programozók fogják érteni és használni. Hát ebben szerencsére nem lett igazuk.

[3] POTASH

[4] A forrásokból származó idézetek saját nyersfordításaim.

[5] ORIGO

[6] ORIGO

[7] ORIGO

[8] „Két évvel ezelőtt az elektronikus könyv még kuriózumnak számított a közönség körében, ma azonban az ebook már valóság, megérkezett, hogy megváltoztassa az olvasás módját, és információt terjesszen tudásunk növelése érdekében” Victor McCary (az Open Ebook Forum korábbi elnöke, jelenleg a National Institute of Standards and Technology munkatársa), idézi az EBOOK2000.

[9] OEB FAQ

[10] EBOOK.COM

[11] EBOOK.NET

[12] EBOOK.ORG

[13] 1998 októberében alakult meg az Open eBook Forum, amely az ebook kiadás szabványosítását tűzte ki céljául. A megalakulást az elektronikus könyv első konferenciáján, Gaithersburgben, az USÁban jelentették be (bizony, egyelőre ez is az Egyesült Államok kezdeményezésének tűnik...). Az ipar jelentősebb szereplői tagjai a szervezetnek, a tagság listája megtalálható internetoldalukon.

[14] ROUSH. A szójegyzékben a legeredetibb meghatározás nem ez, hanem az olvasóé: Olvasó: egy személy, aki olvas.”

[15] OEB FRAMEWORK

[16] ADOBE PDF

[17] OEB.ORG

[18] MILLER

[19] ADOBE PDF

[20] ADOBE EPAPER

[21] ADOBE CONT

[22] ADOBE AND EBOOKS

[23] F. Scott Fitzgerald .pdf formátumban kiadott könyve, a This Side of Paradise 293 oldalának mérete 1227 kByte színes rajzolt címoldallal, szép tipóval (FITZGERALD).

[24] Az Acrobattal akár új PDF fájlt is készíthetünk, csak éppen az a probléma, hogy az ingyenes, széles körben elterjedt Reader a jegyzetek készítésére, aktív olvasásra alkalmatlan, az Acrobat szoftver megvásárlása viszont teljesen felesleges luxus annak, aki olvasni akar.

[25] ANALYSIS PDF

[26] MS READER

[27] 14 colos képernyőn.

[28] MS READER FAQ

[29] OEB.ORG

[30] Ismerteti POTASH

[31] Címe: Open eBook Structure Specification 1.0

[32] NEOSOFT

[33] NETLIBRARY

[34] NETLIBRARY READER

[35] GLASSBOOK.COM

[36] GLASSBOOK STORE

[37] KAWELL

[38] Számomra egy mp3 fájl is kriptográfia, mégis le tudom tölteni ingyenen.

[39] EDOC

[40] MUNYAN

[41] MS READER

[42] Az idézetek forrása a MS READER.

[43] REALWORKS.COM

[44] BRYANT

[45] ROCKET

[46] SACHS

[47] GEMSTAR

[48] FRANKLIN.COM

[49] FRANKLIN READER

[50] AUDIBLE

[51] REVOLUTION1

[52] GOREADER

[53] DIGITAL

[54] FXPAL

[55] VICTORIAN

[56] DAI NIPPON

[57] EINK

[58] CDT

[59] DOANE

[60] S&S

[61] ONLINE PUB

[62] CNETNEWS

[63] KING

[64] Ismerteti a NETLAP.

[65] NETLIBRARY