IV. KI AZ OLVASÓ

A Hypertext létrehoz egy érdekes figurát: a szerző olvasót, aki már, amint láttunk, osztozik a szöveg örömében, nem csupán olvasó, hanem klónokat készíthet, vagy a szöveg szabadsági fokától függően változtathat is benne.

Minden klónszövegnek saját szerzője van, akinek digitális aláírása, ha nagyon akarjuk, kikereshető a dokumentum forrásából. Fish gondolatmenetét követve: ezen az órán van szöveg, de annak értelmezésére csupán klónjait használhatjuk fel, újra és mindig más úton olvasva az adott szöveget, a belső linkeket használva útvonalul. A katalogizálást a nagy adatmennyiségen túl az is nehezíti, hogy a különböző klónoknak más-más lehet a szerzője, nehéz megállapítani, ki a szerző, s így a szerzői jogok is értelmüket veszítik ebben az új közegben.

A hypertext először is az időrendiséget lúgozza ki: a szöveg keletkezésének időpontja már nem számít, hisz az itt található szövegek időtlenek, ehelyett új dátum válik fontossá: a szöveg első megjelenése a hálózaton. Az ennél későbbi dátumú változatai már klónok. A hypertext kilúgozza a szövegek pszichológiai aspektusait is, ugyanis hatástalanítja a szerzőt, azzal, hogy a szöveg sokadik klónjának megjelenítésekor már nem is közli azt, vagy azzal, hogy egy szöveghez már nagy számú társszerző rendelhető. A szövegek közti átjárhatóság következményeként nem alkalmazhatók egységes szempontú pszichológiai, pszichoanalitikus, és az erre alapozó strukturalista szövegvizsgálatok sem.

A hypertext semlegesíti a szöveg szociológiai, filozófiai, történeti vonatkozásait, egyik pillanatról a másikra szögellentétes felfogású szövegközegben találhatjuk magunkat, és a teljes átjárhatóságból kifolyólag képtelenek vagyunk egy eszmerendszernek alávetni magunkat.

A hypertextre, ha sarkítva is, alkalmazhatjuk T. Morgan intertextualitásra vonatkozó megállapítását, amire Kulcsár Szabó Zoltán is rámutat, hogy az a szerző/mű/hagyomány hármasáról áthelyezi a hangsúlyt a szöveg/diszkurzus/kultúra hármasára.

A hypertext a fenn említett okok miatt szövegcentrikusságra „kényszerül”.