Pálfi Norbert
IRODALOM,
SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:
Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai
**************************************************
4. AZ EBOOK-PARADIGMA ÉS A
HATALOM KÉRDÉSEI 4.3. Ár, marketing, freebook
és internet Az internet még nagyon sokba fog kerülni
nagyon sokunknak. Hatalmas tanulópénzek fognak lefolyni az öblítővízzel.
Erősen hiszem, hogy az internet egy egészen komoly gazdasági
világválságot fog produkálni, a következő század egyik meghatározó
történelmi eseményeként. Az internet az olcsó és ingyenes dolgok,
tárgyak, sőt termékek médiuma. Ennek gyökerét talán a múltjában,
függetlenségében, sajátos világában kereshetjük, de ezt firtatni most nem
feladatom. A megérzésem az, hogy az utóbbi években oly divatossá lett
e-kereskedelem, e-piactudomány és így tovább totálisan felkészületlen az
internetre. Az új jövevények, e-guruk, valamint az olyan átpozícionálók mint
az IBM és a Microsoft, nem tudnak megbirkózni a hálózattal, mert nem veszik
tudomásul sajátosságait, mert felkészületlenek, mert kritikátlanok és
tiszteletlenek a meghódítandó területtel szemben. A marketing hadtudomány. A
hadtudományt pedig okos emberek művelik, akik soha nem becsülik alá az
ellenfelet. A piactudomány harcművészet, nem divatdiktátum. A fogyasztó
pedig a maga ignoranciájával a legnemesebb ellenfél. Bill Gates, az óriáscsecsemő, aki ha nem
kapja meg a cuclit, dührohamot kap, máig nem tudja igazán elfoglalni az
internetet. Nem, kapcsolt időben, aztán amikor kapcsolt, folyamatosan
bajba keveredett, mert a korábbi törvények, amikhez szokva volt, az internet
esetében már nem működnek. A Microsoft egyébként kezd magához térni, ez
a MS Reader ütőképességén is látszik. Kutatásom elején azt hittem, hogy
ez is egy használhatatlan MS-homály, a végére rájöttem, hogy az egyik
legpontosabb megfogalmazása ma az ebooknak (bár lehet, hogy holnap már más
lesz a helyzet). Az internet tehát lehet, hogy egyáltalán nem
piac, lehet, hogy itt pénz alig forog. Lehet, hogy csak egy kommunikációs
csatorna, egy szekunder forrás, promóciós csatorna, reklámfelület. Az
információ útja, az információé, ami szabad és szabad akar lenni, free,
ingyenes. Talán a tartalmat tényleg
nem lehet áruba bocsátani. Azt elő lehet számlálni, hogy a papír
mennyibe került, a nyomda mennyiért dolgozik, a kereskedőnek mennyi az
árrése, a szerzőt pedig hogy nem fizetjük ki az árengedmény miatt. De az
internet, a jel nem megfogható, csereértékkel tehát nem biztos, hogy
rendelkezik. Alvin Toffler Hatalomváltásában olvastam a
harmadik hullám koncepcióról: a mezőgazdasági majd ipari termékek után a
harmadik árutípus a tudás, a szakértelem, ami a hatalmat vezérlő
tényezővé válik a jövőben. De a tudás hatalma nem monetáris
hatalom. A tudás, a tapasztalat, a kombináció, az analitikus és kreatív
gondolkodás az nem megfogható áru, lemérhető tőke, tőzsdei
index. Ahhoz gazda kell, okosság, mert múlandó. Aki adja, felelős azért,
hogy karban legyen tartva. Aki veszi, joggal várja el, hogy ne a már sokszor
áruba bocsátott ötleteket vásárolja meg újra. A konzultációt sokan, akik csinálják, nem
értik. A konzulens feladata nem papírra nyomtatott tanulmányok, tervek,
stratégiák, tudd-hogyanok,
felmérések, kutatások áruba bocsátása. A konzulens a partnere várható jó
eredményét adja el a partnerének. A tulajdon nem cserél gazdát. Valaki mégis
fizet. Az internet-szakértők nagy része azt hiszi, hogy hangzatos
jövőképeinek tárgyiasult formáiért fizetik. Hát nem. Avatottságáért
fizetik, jóslataiért, buddhai bölcsességéért, az ezeregy meséért. De nem a
papírra vetett mesékért, hanem a képességért, hogy bármikor képes elmondani
megint ezeregyet. Amit mindezzel mondani akarok, az a piaci
paradigma gyökeres, ám egyelőre lassú átalakulása. A piac egyre több
paradigmatikus alaptézise veszíti el értelmét. A paradigmaváltásnál pedig
figyelni kell. A Microsoft, az Adobe a Glassbookkal már nem képes új
paradigma bevezetésére. Nagy mamutként biztonságra törekszik, lassan mozog,
halálra van ítélve. Nem fogja kiváltani a tartalomipar fellendülését, mert
nincs hozzá motivációja. Az olvasószoftver letölthető az internetről,
ezzel ők foglalják a a helyüket és várnak. Tényleg jó lesz odafigyelni. Az ekereskedelem egyelőre
gyermekcipőjét tapossa szét. Hogy hova totyog, ma még
megválaszolhatatlan. Az interneten zajló mai helyfoglalós versenyben a
nyertesekhez nem ömlik a pénz, az ígért bevétel. A honlapok
reklámszerződései banális banner-barterekre, filléres klikkelésre
épülnek. A Pfeiffer Reportból már idézett jelenség, az előfizetési
formák elutasítása általános jelenség. Az interneten minden árucikknek van
ingyenes, feltört változata. Akkor az internet fogyasztója ingyenélő
lenne? Nem erről van szó. Egyrészt a
világgazdaságban van egy általános recesszió, pontosabban egy általános
recesszió-recepció. Másrészt az internetért igenis mindannyian fizetünk.
Európában telefondíjat (mennyiségi alapon, használat függvényében)
hozzáférési díjat (fix), esetleg adatforgalmi díjat, vagy nagyon magas bérelt
vonalat, egyéb, még drágább eszközöket. Ehhez képest a tévé ingyen van, vagy
nagyon olcsón. Ott ugyan nem lehet kölcsönhatni, de vásárolni például igen. A fogyasztó a recesszió miatt, a folyamatos
költségmegtakarítási kampányok láttán, a benzinár, a tej, a lakásbérlet és
-ár következtében egyre tudatosabban fogyaszt. Nem vesz meg mindent, csak
amire nagyon szüksége van, és azt is a legolcsóbban. Ha Rolls Royce-t vesz,
akkor is vidékre megy, mert ott kap hozzá egy pótüléshuzatot, és elengedik a
forgalombahelyezési díjat is. A vásárlás egyre kevésbé jelent
identitás-választást. Az okos vásárlás, a megtakarítás viszont értékmérő
a születendő kispolgárival kevert y-generációs értékrendben. Az ember fizet az internetért, hogy
beléphessen, aztán pedig kéri, követeli, ami jár. Ha ezért megint fizetnie
kell, feszült lesz és kiszáll a játékból. Az ebookot pénzért árulják. Mint árucikknek,
ez az egyik legfontosabb tulajdonsága. Az ebookból soha nem lesz semmi, ha
20%-os engedménnyel árulják a hálón, ráadásul ugyanúgy 20%-kal olcsóbban,
mint a papírkönyvet. Miért változtatna a fogyasztó a szokásain, ha
ugyanannyiért ugyanazt kapja, csak az egyik a megszokott forma, a másik pedig
egy ismeretlen valami? Az ebook elterjedésének legnagyobb gátja,
hogy a kimúlófélben lévő piaci paradigma szerint készül. Kis
árengedménnyel, hangzatos jelszavakkal. De már az interneten szeretne
érvényesülni, az új piaci paradigma kellős közepén. A Napsteresek,
Warezesek, és eredeti Britney Spears fotográfiák között. Az ebookot be kell tanítani mindenkinek, aki elszánt arra, hogy használja.
De ez nem az iskolapad, ahol a rossz tanuló rossz jegyet kap. A fogyasztó
feláll és elmegy. Az ebook elterjesztéséhez egyéb fogyasztói szükségletek
megtalálása kell. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Gutenberg
Galaxis kezdetét nem a nyomtatás feltalálása, hanem a reformáció indította el
(a piactudomány szempontjából ez volt a vallásmarketing első nagy
tömegekhez szóló kampánya). Az ebook tartalom nélkül mit sem ér. Olyan
tartalom kell hozzá, ami legalább annyira egyedi, mint a technológia. Amit
csak ebook formában kaphatunk meg, és aminek a tulajdonlását
elkerülhetetlenül fontosnak érezzük. De ez még kevés. Fontos az is, hogy az a
fránya ár hogy alakul. Az ebook népszerűsége szempontjából a
papírkiadások árának körülbelül 20 százalékát (azaz 80 százalékos engedményt)
tartom elfogadhatónak. Persze lehet, hogy az interneten ez is sok, az internet
közössége ezt sem tolerálná. A tömegessé váláshoz azonban mindenképpen
drasztikus árengedmény szükséges. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ha az
ebook nagyon drága marad, lesz majd bookster, és a példányok nagy része
feltört formában fájlmegosztott csatornán fog keringeni a hálón. Ez nem gazdasági számítások, költségvetés,
hanem a piac recepciójának kérdése. A piac tervezőjének is lehetnek
elvárásai. Az „olcsóbb áruból több fogy” elve alapján az olcsóbb ebook nem
jelent feltétlenül kisebb pénzforgalmat. Az ingyenes könyv koncepció, a PROJECT
GUTENBERG örökség, egyelőre megbukni látszik. Elképzelhető, hogy
azért, mert az ingyenesség egyszersmind az elektronikus könyv értékét is a
nullával tette egyenlővé. Biztos következtetést azonban nem vonhatunk
le: az internet igazán kb. 1993 óta tömegmédium. Leellenőrizni talán úgy
lehetne, ha a teljes digitális könyvkészletet az ebook formátumában valahol
összegyűjtenénk és rendszerezetten szolgáltatnánk. Mivel ezen könyvek
nagyrésze angol nyelvű, ezt itthon nem érdemes megcsinálni. Az internet ma még egy végtelen nagyságú és
befogadóképességű keret, ami nagyon kevés tartalommal van feltöltve. A
tartalomnélküliségére alapozom azt a megérzésemet, hogy fel fogja borítani a
gazdasági egyensúlyt. A körülötte egyre forróbb hisztéria nem irányul másra,
csak magára a technológiára. De hangsúlyozom: a technológia csak egy eszköz
arra, hogy varázsoljunk, nem egyenlő a varázslással magával. Nem látok olyan lehetőséget nemzetközi
szinten, ami az ebook technológiát mindennapi használatba átemelné. A
határozottan kirajzolódó technika egyelőre nem tökéletes. A
tömegtermékként kifejlesztett „legarculatosabb”, leginkább felhasználóbarát
szoftverek professzionális alkalmazásra egyelőre alkalmatlannak tűnnek.
Tömeges felhasználásukhoz pedig nincs elég mennyiségű izgalmas vagy
hasznos tartalom. |