Pálfi Norbert
IRODALOM,
SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:
Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai
**************************************************
4. AZ EBOOK-PARADIGMA ÉS A
HATALOM KÉRDÉSEI 4.1. Az ebook-paradigma
szereplői 4.1.1. Ebook-kiadók,
ebook-kereskedők Az eddig vizsgált technológia és a kutatást
meghatározó ebook-kitételek alapján a kiadókról és kereskedőkről
szóló fejezetben alapvetően a meghatározó, ma közszájon forgó
szereplőket fogom érinteni. Bemutatok egy-két periférikusabb helyet is,
valamint az USA piacára jellemző, nekünk kissé furcsán ható jelenségek
közül is egy párat. A kereskedők és kiadók az ebook körül
tulajdonképpen nem választhatók le egymásról. Az interneten a kereskedelmi
láncolatból sok esetben hiányzik a kiskereskedő: a gyártó saját boltot
üzemeltet, hiszen azt az egyet bárhonnan meglátogathatjuk. Kontinensenként
érdemes tükröket nyitni, de ennél többre nincs szükség. Az ORIGO néhány hónappal ezelőtt
összefoglaló cikket közölt (2 és fél oldal) az elektronikus könyvek piaci
helyzetéről. A cikk azt találja állítani, hogy az elektronikus
könyvkereskedők arra ösztönzik a kiadókat, hogy elektronikus formában
jelentessék meg könyveiket. Ez a kijelentés eléggé zavaros. Az olyan kereskedők, mint a BARNES &
NOBLE vagy a Simon & Schuster[1]
háziszerzőiket nyilvánvalóan kiadják, valamint minden olyan művet
kiadnak, amiben lehetőséget látnak. Számukra a másik üzleti forrás az
interneten mostanában egyre többször szóba kerülő B2B (business to
business, üzlet-üzlet) kereskedelem. Erre a célra az IUNIVERSE külön oldalt
működtet. Itt az (önjelölt, tehetséges, gazdag) írók kiadót kereshetnek,
embert, aki begépeli munkájukat, könyvelőt, aki tanácsot ad nekik, az
Íróegyetemen pedig megtanulhatnak írni. Olyan szakkönyveket vásárolhatnak,
mint például a „Hogyan adjam ki ígéretes munkámat magánkiadásban?” stb.
Összeállíthatják kedvenc verseik gyűjteményét, majd ezt a kötetet
megvásárolhatják. Szóval számtalan unatkozó nagyi találhatja meg itt a
számítását. Az ORIGO cikke egyébként érdekes adatokat is
közöl. Természetesen összemossa az ebook ipart a könyvküldő
szolgálatokkal. A könyvipari elemzést az AMAZON.COM jellegű
könyvküldő szolgálatok eredményével kezdi, hatalmas sikerről számol
be. Számszerűleg: az interneten értékesített könyvek tavaly az USÁban
értékesített könyvek 5.4 százalékát tették ki. Ez az e-kereskedelmi
diskurzusban sikernek számít. De ha az internettől mint csoda-szótól
eltekintünk, ez az eredmény siralmas. Ahhoz képest, hogy a könyvesboltba el
sem kell lemenni, ez az arány nagyon alacsony. Arról nem is beszélve, hogy
minden e-gazdaság elemző az AMAZON.COM példájával kezdi
ismertetőjét a sikeres e-üzletekről. A Pfeiffer Report az online sajtó
sikertelenségeiről, üzleti ellehetetlenüléséről ír[2].
Az Inside.com, egy online magazin, megindította nyomtatott kiadását a remélt
eredmények elmaradása miatt. Érdemes szó szerint idézni: “Nézzünk szembe a
tényekkel: az online tartalomszolgáltatás a legtöbb esetben nem termel pénzt.
A reklámbevételek kiábrándítóak, az előfizetést közel az egész világon
megtagadják (néhány specializált terület kivételével), és a használatot
kutató elemzések kimutatják, hogy az online újságok olvasói egyre kevesebb
időt töltenek online kiadvány olvasásával, mint nyomtatottéval. Más
szóval: balhé készül az online kiadók számára.” Ehhez képest a nagy kiadók, a BARNES &
NOBLE, az IUNIVERSE, a Simon & Schuster, a RANDOMHOUSE stb. a papírárhoz
képest átlagosan 20%-os árengedménnyel árulják kiadványaikat általában PDF
vagy LIT formátumban. Az ebook körüli elemzésekben a gyártási költséggel
csökkentett ebook ára legalább 40%-kal esik. A szállítás, raktározás,
újranyomtatás feleslegessé válása további árengedményeket feltételez. És
mindehhez hozzá kell tennünk az internet marketing-szempontú alapszabáját: az
internet az ingyenes és nagyon olcsó termékek boltja. A BARNES & NOBLE könyvesboltjában, mivel
a közelmúltban megállapodott a Microsofttal[3],
elsősorban a Readerhez akalmas LIT formátumú kiadványokat kínál, ezeket
támogatja a legtöbb kiegészítő információs anyaggal, gyakori kérdések
listájával. A Glassbook letöltését is támogatja, Glassbook (PDF) formátumban
is ajánl könyveket. A kínálatban a hivatalos,bolti papírkiadásénál 20%-kal
olcsóbb áron szerepelnek az ebookok, bár ez a BARNES & NOBLE kínálatában
szereplő papírkönyvek esetében is ugyanennyi. A Microsoft Reader
szoftver is elsőként ezt a helyet támogatja (másodikként a
Contentvill.comot), az installációval a szoftver könyvesbolt könyvtárába a
BARNES & NOBLE linkje automatikusan felkerül. A BARNES & NOBLE
körülbelül száz ingyenesen letölthető klasszikus munkával (például a
Megszabadított Jeruzsálem angol fordításával) ösztönzi az
érdeklődőket a Reader és a honlap szolgáltatásainak kipróbálására. A BARNES & NOBLE tehát vegyes járatú
könyvesbolt: az ebook-kínálat mellett hagyományos papírkönyveket is lehet itt
vásárolni. És ez tulajdonképpen a jelentősebb ebook-kereskedőkre
igaz, a Simon & Schusterre, az IUNIVERSE-re vagy akár az XLIBRISre. Ezzel szemben vannak olyan kereskedők,
akik csak ebookot forgalmaznak. Ilyen az Adobe-Glassbook közös boltja, az
EBOOKNET.COM, a ROCKET-ESTORE, a SHARPWRITER, a POWELL’s, az EPULP stb. És
végül vannak olyan ebook lelőhelyek, amelyek egyéb
szórakoztatóelektronika mellett ebookokat is forgalmaznak, mint például az
EBOOKSNET, a DEJA stb. A PREVIEWBOOKS szolgáltatása pedig kifejezetten
előzetesek letöltésére vonatkozik, a könyv kb. első 50 oldalát
ebook formában el lehet olvasni, majd elmenni a könyvesboltba, és a
papírkiadást megvásárolni. Az ebook kiadók és kereskedők között
nagyon nehéz rendet tenni. Nemcsak a vegyes formátumú könyvek (elektronikus
és papír) kínálása zavaró, hanem a sok körítés mögötti kevéske tartalom miatt
nem indult el igazi szerkesztés ezeken az oldalakon, így nincsenek
vezető szálak, megkülönböztető tematikák, arculattal rendelkező
kiadók és kereskedők. Az ebook ipar indulóban van, és ezért még
megbocsátható lenne ez a rendetlenség; a rend, az internet társadalom számára
felismerhető identitás hiánya viszont pontosan ezt az indulást vetheti
vissza hosszú időre, talán örökre. Az ingyenes könyv, mint bevezető
eszköz is a cégek piactudósainak szakmai analfabétizmusáról árulkodik. A
könyv új formájára való átszoktatáshoz kifejezetten nagy kínálat kell, hogy
ne csak egy könyvet, de nagyon sokat érdemes legyen letölteni és a képernyőről
elolvasni. Az új technológia tanulására nem elég egy nap, egy könyv: a
megszokásból az újra való áttéréshez ennél jóval nagyobb befektetés kell. Ami széles körben, sokak számára ismerős
ebook történetként tulajdonképpen eddig egyetlen megkülönböztethető
identitásként felmerült, az Stephen King[4]
naplóregényének története. Történt, hogy a horrorszerző saját
internetes oldalán felkínálta egy, a nyolcvanas évek közepén írt
naplóregényének (The Plant - A növény)
első fejezetét. Egy dollár fejében, amit letöltés után kellett a mester
számlájára postázni. Aztán felrakta a második részt is. Eddig a játékszabály
az volt, hogyha a letöltések 75%-ának megfelelő összeg nem érkezik be, a
könyv sikertelennek minősül, a további részek fiókban maradnak. Ha
beérkezik, a történet folytatódik, és a további beérkező
összegektől függetlenül megjelenik. Az első két rész után bejött a minimum
összeg. sőt megközelítette a maximumot, hiszen sok tudatos amerikai
állampolgár a feltételezett bliccelőket is befizette. Mindezt megelőzte a Simon &
Schusternél publikált Riding the Bullet
című kisregény, mely egészében 2 és fél dollárért lehetett megvásárolni.
Az első napon ezt 400 000-en vásárolták meg[5]. Ez a két történet az interneten megkerülte a
földgolyót. Tárgy: Stephen King, és olcsó ebook. Hogy mindez az ebook sikere vagy bukása, az
már értelmezési kérdés. Az én értelmezésem szerint az ebooknak siker, hiszen
a „Stephen King” tartalommező megtöltötte a kiüresedő „ebook”
tartalommezőt. Kommunikációs, reklámsiker az ebooknak. De nem hosszú
távú, lényegi siker. A növény ugyanis közel annyiba került, mint
papírkiadása. PDF formátumú, A4-es oldalra nyomtatható oldalszerkezettel.
Kinyomtatásra készült. Ki is nyomtattam, és bár talán túlzottan kritikus
vagyok, és nem dübörög bennem a rajongói olvasásdüh, ha Stephen King kerül a
kezembe, de a könyv érdektelenül indult, úgyhogy bele sem kezdtem. Ha
fizettem volna az egészért, kb. háromezer forintért kaptam volna egy közepes
színvonalú, rövid, a szerző szándéka szerint hosszú ideig kiadásra nem
megfelelőnek tartott könyvet. Papírkönyv áron, papírra nyomtatva. A tömegkommunikációban, a mindenkihez szóló
beszédben, az internet nyelvében nincsenek másodlagos, harmadlagos jelentési
szintek. Az internet beszéde sebes. A referenciális, tartalom nélküli
szavakkal nem mehetünk sokra. Az olyan kijelentések, mint „korszakalkotó
elektronikus könyv” meg hasonlók, rövid ideig életképesek, ha nem telnek meg
tartalommal. A „vetítést” ha nem követi tett, a projekt bukik (a projekt
halála a projektálás). Stephen King, mint tapasztalat, tudás, feltöltötte az
ebookot tartalommal. Egy rövid időre. Mert ezeket a történeteket hamar
elfelejtjük, ha nem követi újabb hősi ének. De a feltöltés egyszersmind
tartalomleeresztés is volt: a King ebook jelentése az, hogy az ebook még
mindig papírból van. |