Pálfi Norbert

IRODALOM, SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:
Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai

**************************************************

3. KÖNYV A G2 GALAXISBAN

3.2. Ebook-szoftverek

3.2.1. Adobe Acrobat Reader

A tárgyalt .pdf kiterjesztésű fájlok információs célra kifejlesztett olvasó programja. 1993-ra és ’94-re teszik megszületését a források. Lényege, hogy kis méretre törmörített, grafikusan és tipográfiailag egy az egyben az eredetivel megegyező, információs célú fájlok forgalmazásához készült. Ingyenesen letölthető az ADOBE.COMról, a Macintosh operációs rendszerének része (Mac OS). A programhoz mellékelt ismertető a dokumentumok „megtekintésére, navigálására és nyomtatására” tartja alkalmas szoftvernek a Readert. Web böngésző csatólójának segítségével a böngésző programon belül is elindíthatjuk ezt a szoftvert. A dokumentumot 90 fokban mindkét irányban elfordíthatjuk, hogyha hordozható számítógépen használjuk, és a dokumentumot álló fornmátumban kívánjuk olvasni. A PDF formátum biztonsági szolgáltatásainak köszönhetően a nyomtatás, a szöveg vagy kép kijelölése és másolása engedélyezhető vagy tiltható.

Ez mind szép és jó. Hat éve ingyenesen hozzáférhető a szoftver, aki dolgozik számítógépen, vagy információit az interneten is gyűjti, vásárol, ismerkedik, hozzáféreget, biztosan találkozott már ezzel a szoftverrel, nyílván le is töltötte. A PDF az összes többi olvasó szoftverrel szemben hatalmas előnnyel indulhatna.

Ha alkalmas lenne a képernyőn való olvasásra. De alkalmatlan. Elsősorban a már említett fájlformátum-probléma miatt. Mivel teljesen rugalmatlan a monitoron megjelenő ebook képének vezérlésében, és feláldozza a képernyőn való olvashatóságot az eredeti megőrzése érdekében, az ebook körüli erőteljes fejlesztések pillanatában elveszteni látszik a versenyt, elveszti a tüneményes PDF formátum ebookként való megjelenésének hatalmas lehetőségét.

De tegyük fel, hogy adott ebook kiadója is számol ezzel, és olyan oldaltervvel adja ki elektronikus könyvét, amely megfelel a Readeren keresztüli olvashatóság követelményének. De akkor itt jön a kettes számú probléma.

A Reader minden versenytársánál kevésbé alkalmas az aktív olvasásra. És ez megriaszthat minden olvasót. A szöveget nem lehet jegyzetekkel ellátni, aláhúzni, összefirkálni. Még könyvjelzőt sem lehet lerakni. Ezekhez már az Adobe Acrobat kell, a .pdf formátumú fájlt készíteni is képes program. Ami pénzbe kerül. És úgy lehet vele PDF-et olvasni, mint a MEK kiadványait 6.0-ás MS Wordben. Az Acrobatra tehát olvasáshoz semmi szükségünk nincsen.

Az aktív olvasás hiánya viszont nyomasztó. Nem tehetjük magunkévá az olvasott anyagot. Az Egri Csillagok esetében ez még csak-csak tűrhető volna, de egy dolgozat kutatási munkálatai alatt tűrhetetlen. Ha nincs meg a lehetőségünk, hogy összefoglaljuk magunk számára az olvasott anyagot, az az érzésünk, mintha el sem olvastuk volna. Lehet a dokumentumot kinyomtatni, ebookból papírhalmazt előállítani.

Az Adobe tehát egyből le is maradt volna mindenről. Azonban szerencséje van: a PDF elterjedtsége miatt további szoftvereket találunk a hálózaton, amely erre a fájlformátumra építette olvasó technológiáját. Az egyik ilyen a Glassbook. Mint már említettem, ezt az Adobe fel is vásárolta. A másik ilyen az Everybook által kifejlesztett DocAble. Ezt ugyan még nem vette meg az Adobe, tekintve, hogy még csak nevét és bemutató brosúráittették közzé, mert a szoftver maga egyelőre készülőfélben van. Mindenestre ez is a PDF-re épül.