Pálfi Norbert
IRODALOM,
SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:
Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai
**************************************************
2. KÖNYV A G2 GALAXISBAN 2.2. Az ebook A már említett
1998-as évszám[1] óta emlegetik mind gyakrabban az
ebook kifejezést. Bár, mint említettem, a könyv formájának digitális adaptálására
már közel húsz éve van példa, most mégis minden eddiginél nagyobb súlyt kap a
könyv digitalizálásának és digitalizálhatóságának kérdése az internet
szereplőinek körében. De mi is az az
ebook? Mielőtt a saját körülírásomat bemutatom, javaslom, hogy
segítségképpen tekintsünk meg néhány forrást. Egy bizonyos Wade
Roush szójegyzéke az EBOOKNET.COM oldalán, mely „az ebook ipar iránt érdeklődők a témába való
gyors bevezetését segíti elő, és egyelőre folyamatosan bővül”,
a következő definícióval él: „Ebook:
Az elektronikus könyv rövidítése. Általában tartalmat, nem olvasóberendezést
jelent.” [2] Hát ez bizony nem sok. Hasonlóan a már
idézett OEB FAQ definícióhoz, amely ugyan részletesebb, de ugyanúgy nem vezet
közelebb tárgyunkhoz. Az Open eBook Forum, amely egy kiadókból,
könyvkereskedőkből, szoftverfejlesztőkből és a könyvipar
körébe tartozó egyéb intézményekből álló szervezet, és mint ilyen,
egyelőre a legnagyobb erőnek mutatkozik az ebook szabványosított
változatának kifejlesztésében, bevezetésében és széleskörű
elterjesztésében, kidolgozott egy dokumentumot, amelyet lehetne kár az ebook
alkotmányának is nevezni, kodifikációjának, sztenderdleírásának. A címe Az ekiadás ökológiájának szerkezete[3].
Ennek egy meghatározó része a szójegyzék, amely a használt terminológia
definícióit tartalmazza. Ez az a forrás, aminél pontosabbat most nem lehet
találni (bár a mű egyelőre 0.78-as, „fejlesztés” alatt áll, bárki
szabadon elküldheti építő jellegű javaslatát). „Ebook: lásd elektronikus könyv. Elektronikus könyv: sokszor ekönyv. 1. Olyan digitális objektum formában létező
irodalmi mű, amely egy vagy több szabványos egyedített azonosítót,
metaadatot és a tartalom monografikus szövegtestét tartalmazza acélból, hogy
kiadassék és elektronikusan elérhetővé váljék. Lásd ekiadás. 2. Jelentheti a hardver berendezést is, amelyet
abból a célból hoztak létre, hogy ebookok olvasását tegye lehetővé (lásd
RocketBook, Softbook, Franklin e-bookman).” Ettől sem leszünk sokkal okosabbak.
Talán egy tetszőlegesen kiválasztott, a közelmúltban publikált online
hír segíthetne. „Az alighanem nagy érdeklődést kiváltó, de egyelőre
kevéssé ismert eszköz [az ebook] megalkotói szerint lehetővé teszi
valóságos, mégis könnyen szállítható könyvtár birtoklását, olyanét, amelyben
bármikor tallózhat tulajdonosa” (Megnyílt
a Párizsi Könyvszalon, ORIGO, 2000 március 17.). Nos, ezeknél csak pontatlanabb
meghatározásaim vannak. Ezért kénytelen vagyok magam meghatározni az alábbi
kitételekkel azt az ebookot, amit ebben a tanulmányban vizsgálok. 1. kitétel Akár fájlról, akár ezt a fájlt olvasó
szoftverről, akár ezt a szoftvert futtató berendezésről van szó, a digitális szöveg nem változtatható meg.
Szemben a .txt, .doc vagy .htm kiterjesztésekkel, és ezek minden szintű
környezetével, az ebookot nem lehet
menteni, csak legfeljebb másképp
menteni. Önmagára, ugyanazzal a névvel jelölt fájlra nem írhatunk rá. Ennek magyarázata, hogy: a digitális könyvben
se lehessen a szövegen változtatni. Bizonyos ebookok lehetővé teszik a
szövegek kiemelését, más szoftverekkel, más fájlformátumban való
szerkesztését. Más esetekben lehetőség van a szöveg jegyzetekkel való
ellátására, aláhúzására, stb. Ezek az adatok elmenthetők, de semmi
esetre sem változtatnak az ebook eredeti szerkezetén, tartalmán. Összefoglalva:
nem foglalkozom a PROJECT GUTENBERG kezdeményezte könyvkiadási
technológiával, hiszen ezek .txt, .doc vagy ASCII kiterjesztésű
dokumentumok. 2. kitétel Az ebook adaptálja a papírkönyv
tulajdonságait. Lapozzuk, nem görgetjük. Az oldalnagyság egy átlagos könyv
oldalméreteihez közelít (oldalanként kb. 40 sor, soronként 50 karakter), nem
az A4-es papíréhoz. Az ebook struktúrájában hasonló a könyvéhez: címoldal,
fejezetekre, alfejezetekre tagolt szöveg, tartalomjegyzék, stb. Ezt azzal magyarázom, hogy a könyv olvasása
lineáris, hogy egy ebook oldalnak a monitoron olvashatónak kell lennie. Mivel
számtalan klasszikus könyv ebook formátumban is elérhető, a könyvkultúra
egységét nem lenne okos dolog a publikálás formai alapjainak gyökeres változásával
megnehezíteni. A görgetés (volumen) és
a lapozás (codex) közül a lapozás
tűnik ebben a pillanatban előremutatónak. Ezt megmagyarázni nem
tudom. Valahol a görgetett szöveg védelmében olvastam azt, hogy a tekercs
görgetése teljesen normális, hasznos formája volt az olvasásnak. Máshol azzal
támadják a görgetős szöveget, hogy sokkal kényelmetlenebb a lapozásnál,
valamint a lapozás a visszakeresést, a könyv adatbázis-szerű használatát
segítette elő. Tudjuk, hogy a kódex megszületése legalább annyira az
írásnak, mint az olvasásnak köszönhető, és ez a könyv minden formai
változására igaz. Egyelőre úgy tűnik, hogy a görgetendő
szövegek nem válnak a köztudatban könyvvé. Az oldalnagyság a monitorról való olvashatóság
feltétele. Emellett az ebook definícióm ilyen értelemben is olyan digitális
objektum, ami zárt. Nem lehet gyökeresen újratördelni az oldalakat, átváltani
a betűkészletet, új címoldalt rajzolni. Az olvasó ne legyen ilyen
értelemben társszerző. Végül ha már ebookról beszélünk, érdemes
ragaszkodni a könyvformátumhoz. Nemcsak az új művek, de a klasszikusok
digitalizálása is erre az eszközre vár (már csak a szerzői-kiadói
intenció digitalizálhatóságáért is). E fenti kitételből következik a további
kettő: 3. kitétel Az ebook elsősorban lineáris szöveg, és
csak másodsorban hiperszöveg. Forrásaimat tanulmányozva arra jöttem rá, hogy
a lineáris olvasás sem egyirányú: csak a másik tengely a memória, az
analízis, az értelmezés, vagy éppen egy szótár. A hiperszöveg szintugrásai
csak lineáris olvasás során nem zavaróak (például a portáloldalak hírei). A
kísérleti hiperszövegű regények, amikre az interneten kutatásaim során
akadtam (például https://www.ryman-novel.com), áttekinthetetlenségük miatt érdektelenek
voltak. Az ebook azonban használja a szintugrásos
technikát, az általam bemutatandó eszközök jó részében van erre példa.
Csakhogy ezek minden esetben segédinformációk. Szótárak, keresőpanelek,
széljegyzet-keretek, stb. 4. kitétel Az ebook nem nyomtatható. Nem papírkönyv, nem
papírból készül. Lényege, hogy monitoron olvassuk. Ez a legfontosabb kitétel,
tulajdonképpen minden fenti kitétel ebből vezethető le. Ami pedig most következik, az annak a
bemutatása, hogy hol tart az a folyamat, ami a tökéletesen
működőképes, nem papírból készült, azaz digitális ebook
kifejlesztésére irányul. Fájlformátumokról, szoftverekről és az ezeket
életre keltő berendezésekről lesz szó. Ide tartozik, az
egyelőre kevésbé kiforrott állapotban lévő epapír és etinta. Majd
szó lesz ebook kiadókról, kereskedőkről, könyvtárakról, az ebook
paradigma egészét vizsgálva pedig az ebook iparról, jogi és piaci
vonatkozásairól és az oktatásról. |
[1] 1998 októberében alakult meg az Open eBook Forum, amely az ebook
kiadás szabványosítását tűzte ki céljául. A megalakulást az elektronikus
könyv első konferenciáján, Gaithersburgben, az USÁban jelentették be
(bizony, egyelőre ez is az Egyesült Államok kezdeményezésének
tűnik...). Az ipar jelentősebb szereplői tagjai a szervezetnek,
a tagság listája megtalálható internetoldalukon.
[2] ROUSH. A szójegyzékben a legeredetibb meghatározás nem ez, hanem
az olvasóé: Olvasó: egy személy, aki olvas.”
[3] OEB FRAMEWORK