Pálfi Norbert

IRODALOM, SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:
Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai

**************************************************

 

 

 

2. KÖNYV A G2 GALAXISBAN

 

2.2. Az ebook

 

A már említett 1998-as évszám[1] óta emlegetik mind gyakrabban az ebook kifejezést. Bár, mint említettem, a könyv formájának digitális adaptálására már közel húsz éve van példa, most mégis minden eddiginél nagyobb súlyt kap a könyv digitalizálásának és digitalizálhatóságának kérdése az internet szereplőinek körében.

 

De mi is az az ebook? Mielőtt a saját körülírásomat bemutatom, javaslom, hogy segítségképpen tekintsünk meg néhány forrást.

 

Egy bizonyos Wade Roush szójegyzéke az EBOOKNET.COM oldalán, mely „az ebook ipar iránt érdeklődők a témába való gyors bevezetését segíti elő, és egyelőre folyamatosan bővül”, a következő definícióval él: „Ebook: Az elektronikus könyv rövidítése. Általában tartalmat, nem olvasóberendezést jelent.” [2]

 

Hát ez bizony nem sok. Hasonlóan a már idézett OEB FAQ definícióhoz, amely ugyan részletesebb, de ugyanúgy nem vezet közelebb tárgyunkhoz.

 

Az Open eBook Forum, amely egy kiadókból, könyvkereskedőkből, szoftverfejlesztőkből és a könyvipar körébe tartozó egyéb intézményekből álló szervezet, és mint ilyen, egyelőre a legnagyobb erőnek mutatkozik az ebook szabványosított változatának kifejlesztésében, bevezetésében és széleskörű elterjesztésében, kidolgozott egy dokumentumot, amelyet lehetne kár az ebook alkotmányának is nevezni, kodifikációjának, sztenderdleírásának. A címe Az ekiadás ökológiájának szerkezete[3]. Ennek egy meghatározó része a szójegyzék, amely a használt terminológia definícióit tartalmazza. Ez az a forrás, aminél pontosabbat most nem lehet találni (bár a mű egyelőre 0.78-as, „fejlesztés” alatt áll, bárki szabadon elküldheti építő jellegű javaslatát).

 

„Ebook: lásd elektronikus könyv.

Elektronikus könyv: sokszor ekönyv. 1. Olyan digitális objektum formában létező irodalmi mű, amely egy vagy több szabványos egyedített azonosítót, metaadatot és a tartalom monografikus szövegtestét tartalmazza acélból, hogy kiadassék és elektronikusan elérhetővé váljék. Lásd ekiadás. 2. Jelentheti a hardver berendezést is, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy ebookok olvasását tegye lehetővé (lásd RocketBook, Softbook, Franklin e-bookman).”

 

Ettől sem leszünk sokkal okosabbak. Talán egy tetszőlegesen kiválasztott, a közelmúltban publikált online hír segíthetne. „Az alighanem nagy érdeklődést kiváltó, de egyelőre kevéssé ismert eszköz [az ebook] megalkotói szerint lehetővé teszi valóságos, mégis könnyen szállítható könyvtár birtoklását, olyanét, amelyben bármikor tallózhat tulajdonosa” (Megnyílt a Párizsi Könyvszalon, ORIGO, 2000 március 17.).

 

Nos, ezeknél csak pontatlanabb meghatározásaim vannak. Ezért kénytelen vagyok magam meghatározni az alábbi kitételekkel azt az ebookot, amit ebben a tanulmányban vizsgálok.

 

1. kitétel

Akár fájlról, akár ezt a fájlt olvasó szoftverről, akár ezt a szoftvert futtató berendezésről van szó, a digitális szöveg nem változtatható meg. Szemben a .txt, .doc vagy .htm kiterjesztésekkel, és ezek minden szintű környezetével, az ebookot nem lehet menteni, csak legfeljebb másképp menteni. Önmagára, ugyanazzal a névvel jelölt fájlra nem írhatunk rá.

 

Ennek magyarázata, hogy: a digitális könyvben se lehessen a szövegen változtatni. Bizonyos ebookok lehetővé teszik a szövegek kiemelését, más szoftverekkel, más fájlformátumban való szerkesztését. Más esetekben lehetőség van a szöveg jegyzetekkel való ellátására, aláhúzására, stb. Ezek az adatok elmenthetők, de semmi esetre sem változtatnak az ebook eredeti szerkezetén, tartalmán. Összefoglalva: nem foglalkozom a PROJECT GUTENBERG kezdeményezte könyvkiadási technológiával, hiszen ezek .txt, .doc vagy ASCII kiterjesztésű dokumentumok.

 

2. kitétel

Az ebook adaptálja a papírkönyv tulajdonságait. Lapozzuk, nem görgetjük. Az oldalnagyság egy átlagos könyv oldalméreteihez közelít (oldalanként kb. 40 sor, soronként 50 karakter), nem az A4-es papíréhoz. Az ebook struktúrájában hasonló a könyvéhez: címoldal, fejezetekre, alfejezetekre tagolt szöveg, tartalomjegyzék, stb.

 

Ezt azzal magyarázom, hogy a könyv olvasása lineáris, hogy egy ebook oldalnak a monitoron olvashatónak kell lennie. Mivel számtalan klasszikus könyv ebook formátumban is elérhető, a könyvkultúra egységét nem lenne okos dolog a publikálás formai alapjainak gyökeres változásával megnehezíteni. A görgetés (volumen) és a lapozás (codex) közül a lapozás tűnik ebben a pillanatban előremutatónak. Ezt megmagyarázni nem tudom. Valahol a görgetett szöveg védelmében olvastam azt, hogy a tekercs görgetése teljesen normális, hasznos formája volt az olvasásnak. Máshol azzal támadják a görgetős szöveget, hogy sokkal kényelmetlenebb a lapozásnál, valamint a lapozás a visszakeresést, a könyv adatbázis-szerű használatát segítette elő. Tudjuk, hogy a kódex megszületése legalább annyira az írásnak, mint az olvasásnak köszönhető, és ez a könyv minden formai változására igaz. Egyelőre úgy tűnik, hogy a görgetendő szövegek nem válnak a köztudatban könyvvé.

 

Az oldalnagyság a monitorról való olvashatóság feltétele. Emellett az ebook definícióm ilyen értelemben is olyan digitális objektum, ami zárt. Nem lehet gyökeresen újratördelni az oldalakat, átváltani a betűkészletet, új címoldalt rajzolni. Az olvasó ne legyen ilyen értelemben társszerző.

 

Végül ha már ebookról beszélünk, érdemes ragaszkodni a könyvformátumhoz. Nemcsak az új művek, de a klasszikusok digitalizálása is erre az eszközre vár (már csak a szerzői-kiadói intenció digitalizálhatóságáért is).

 

E fenti kitételből következik a további kettő:

 

3. kitétel

Az ebook elsősorban lineáris szöveg, és csak másodsorban hiperszöveg. Forrásaimat tanulmányozva arra jöttem rá, hogy a lineáris olvasás sem egyirányú: csak a másik tengely a memória, az analízis, az értelmezés, vagy éppen egy szótár. A hiperszöveg szintugrásai csak lineáris olvasás során nem zavaróak (például a portáloldalak hírei). A kísérleti hiperszövegű regények, amikre az interneten kutatásaim során akadtam (például https://www.ryman-novel.com), áttekinthetetlenségük miatt érdektelenek voltak.

 

Az ebook azonban használja a szintugrásos technikát, az általam bemutatandó eszközök jó részében van erre példa. Csakhogy ezek minden esetben segédinformációk. Szótárak, keresőpanelek, széljegyzet-keretek, stb.

 

4. kitétel

Az ebook nem nyomtatható. Nem papírkönyv, nem papírból készül. Lényege, hogy monitoron olvassuk. Ez a legfontosabb kitétel, tulajdonképpen minden fenti kitétel ebből vezethető le.

 

Ami pedig most következik, az annak a bemutatása, hogy hol tart az a folyamat, ami a tökéletesen működőképes, nem papírból készült, azaz digitális ebook kifejlesztésére irányul.

 

Fájlformátumokról, szoftverekről és az ezeket életre keltő berendezésekről lesz szó. Ide tartozik, az egyelőre kevésbé kiforrott állapotban lévő epapír és etinta. Majd szó lesz ebook kiadókról, kereskedőkről, könyvtárakról, az ebook paradigma egészét vizsgálva pedig az ebook iparról, jogi és piaci vonatkozásairól és az oktatásról.

 

 

 

 



[1] 1998 októberében alakult meg az Open eBook Forum, amely az ebook kiadás szabványosítását tűzte ki céljául. A megalakulást az elektronikus könyv első konferenciáján, Gaithersburgben, az USÁban jelentették be (bizony, egyelőre ez is az Egyesült Államok kezdeményezésének tűnik...). Az ipar jelentősebb szereplői tagjai a szervezetnek, a tagság listája megtalálható internetoldalukon.

[2] ROUSH. A szójegyzékben a legeredetibb meghatározás nem ez, hanem az olvasóé: Olvasó: egy személy, aki olvas.”

[3] OEB FRAMEWORK