Pálfi Norbert

IRODALOM, SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:
Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai

**************************************************

 

 

 

1. BEVEZETÉS

 

1.1. A dolgozat tárgya

 

Dolgozatom célja, hogy felkutassam azt a diskurzust, ami az utóbbi időben az ebook fogalma körül forog. Tárgya tehát az ebook. A vizsgálat azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy mi az ebook, hogyan működik, mi a jövője. Első részében ismertetni fogom azt, amit az ebook mai formai jellemzőinek meghatározásához szükséges. Második részében ezen ismeretek összegzésével együtt az ebook lehetőségeiről és buktatóiról lesz szó, azaz arról, amit jövőjéről ma feltételezni lehet.

 

Dolgozatom koncepciójának része, hogy az ebook körüljárásához az interneten, szűkebben a World Wide Weben megtalálható forrásokat használom fel. Ennek egyszerű oka van: nagy része annak, amit az ebookról tudunk, közvetlenül vagy közvetve az internetről származik. Ebook fájlokat, olvasó szoftvereket, a speciális könyvolvasó berendezések leírásait, demójukat csak az interneten találhatjuk meg. Emellett nagyon fontos szempont, hogy bár elektronikus szövegeket már 1971-ben is hoztak létre,[1] az ebook mai széleskörű diskurzusának létrejöttében az internetnek meghatározó része van. A könyvkultúra átmentését az információs vagy digitális korba az internet nyilvánossága fogalmazta meg kérdésként és fogalmazza meg az erre adandó válaszokat, nem pedig a háztartási számítógép (PC) körüli csoportosulások, fogyasztók vagy az általuk előidézett közbeszéd. Jogos kérdés, hogy a digitális korszak szereplőinek offline csoportja miért nem kezdett bele a könyv digitális formájának kialakításába. Dolgozatomnak nem célja ennek a kérdésnek a megválaszolása; mindazonáltal a könyvkultúra digitalizálását súlyosan hátráltató, ha nem ellehetetlenítő jelenség az offline könyvkiadás elterjesztésének elmulasztása[2]. Az ebook iparban érdekelt OverDrive Systems alapítója és ügyvezető igazgatója, Steve Potash ezt így magyarázza: „Specializált piacokon (pl. jogtudomány, iskolai tankönyvek, üzleti kézikönyvek) számtalan [ebook] termékcsalád hozott profitot és cserélte le nyomtatott elődjeit. Mégis a tömegkereskedelem és a fogyasztói piacok területén ez az eredmény elérhetetlen volt. Ez annak is köszönhető, hogy sikeres nyomtatott kötetek vonzó elektronikus verzióinak elkészítése tekintélyes összegekbe került. A népszerű nyomtatott termékek elektronikus könyv formájában történő megjelentetése a legtöbb tömegpiacon ténykedő kiadónak munkás és költséges feladat lett volna.”[3] Hogy nem lett volna elég pénz ebook-fejlesztésre, nem hiszem, mert teoretikusan most mitől lenne inkább. Ez a kijelentés rámutat arra, hogy a piac paradigmáját elsősorban nem a költségek, hanem a piacot produkáló és reprodukáló szereplők piac-értelmezése, hite és meggyőződése adja.

 

Internetes forrásaim nagyrészt angol nyelvűek[4]. Magyarul leginkább pontatlan újságcikkeket, híradásokat olvashatunk e témában. A magyar könyvpiac szereplői nem hallatják a hangukat, feltehetően azért, mert számukra az ebook egyelőre még nem létezik. Sajnos ez egész Európára igaz. Hiába rendezték meg az ebook európai premierje előtti bemutatóját a Párizsi Könyvszalonon[5], ha az ebookkal kapcsolatos történések meghatározó része az Egyesült Államokban zajlik. Később bővebben is szót ejtek az internetpolitika az ebook jelenségre gyakorolt hatásáról, most legyen elég annyit megjegyeznem, hogy Európa ebben a versenyben sem vesz részt. Az euronacionalizmusnak lenne létjogosultsága, hiszen Európa piaca sokban különbözik az USÁétól. Csak nem műveli senki. Az Európában igénybe vehető internetes szolgáltatások legnagyobbjai amerikaiak. Az AMAZON.COM például Angliában és Németországban nyújtja ugyanazt, amit az USÁban[6], a német központú Bertelsmann Online 40%-os részesedésével és részvételével a BARNES & NOBLE amerikai kiadó szolgáltatásban[7], amely az egyik meghatározó szereplője ma az ebook-kereskedelemnek, szintén egy amerikai struktúra, piaci paradigma és könyvkiadási normarendszerhez járul hozzá.

 

Gyakorlatilag 1998-tól[8] indult meg, a web nyilvánosságának szeme előtt a könyv széleskörű digitalizálása körüli mozgolódás. Mintha most vette volna észre a digitális világ, hogy könyv is van a világon. A digitális korszak különféle meghatározó szereplői, a hagyományos könyvkiadók, könyvkereskedők, a szerzők, a jogvédők offline és online szereplőként egyaránt lázas munkába kezdtek: konzorciumokat alapítanak, szabványosítanak, felvásárolják egymást csak azért, hogy a könyvpiac 2.0-ás verziójának kiadásakor minél nagyobb helyet foglaljanak el. Ha egyáltalán lesz könyvpiac 2.0.

 

 

 

 



[1] A Project Gutenberg 1971-ben kezdődött azzal, hogy egy bizonyos Michael Hart begépelte a Függetlenségi Nyilatkozatot egy számítógépbe az Illinois Egyetem számítástechnikai laboratóriumában, és azt szétküldte az erről a számítógépről hálózatban elérhető többi gépre. Fontos megjegyezni, hogy az ősi, ahogy a Project Gutenber nevezi, etext születésekor nemcsak a nyomtatott szöveg digitalizálása történt meg, hanem egyidőben hálózati forgalomba hozatala is. Bár számítógépen digitalizált szövegeket forgalmazhatunk adathordozó egységeken, mágnes- vagy sugárlemezen, az első etext-forgalmazás mégis hálózaton történt. A személyi számítógép széles körű elterjedése óta, gyakorlatilag a kilencvenes évek közepétől megvan a lehetőség arra, hogy könyvkiadók mágnes- vagy akár már sugárlemezen terjesszenek könyveket, könyvtárakat. Ez mégis elmaradt, egészen addig, amíg a World Wide Web meghatározó szereplői és alakítói el nem kezdték forszírozni  az elektronikus könyvkiadás fejlesztését. Párhuzamba állíthatjuk tehát ezt a két jelenséget azzal, hogy az elektronikus szövegek nemcsak digitális fájlok, de azonnal elérhető objektumok: a hálózat a benne szereplő terminálok között azonnali kapcsolatra képes, lásd PROJECT GUTENBERG.

[2] Miközben rengetegen dolgoztak 1998 előtt is a digitális formájú szöveg létrehozásán. Az említett Project Gutenbergtől kezdve számtalan hely van a hálózaton, amely hosszadalmas kísérletezésről árulkodik (ilyen például a THE EBOOK DIRECTORY is, ahol html formájú - ingyenes - szövegek gyűjteményét találjuk), vagy éppen a MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR, de ide sorolható mindaz a kutatói, kísérletező tevékenység (ide értve iskolámat, kollégáimat, mesteremet), amely szövegek digitalizálásához vezetett, valamint egyes dokumentumtípusok, mint például szótárak, szakkiadványok, jogi adattárak, könyvtári katalógusok stb. egymástól elszigetelt digitalizásása. Az általam említett hiány a digitális szöveg elterjedésének tömeges voltára vonatkozik. Talán azért, mert a személyi számítógép paradigmája mérnöki szemlélet volt, amely nem ismerte fel a tömegtermék piacának sajátosságait. Nem véletlen, hogy az eredetileg ipari felhasználásra készült számítógépet a komoly informatikus mérnökemberek egy periférikus, bütykölgető-pogramozgató, dohszagú, csövezgető senkiházi figura közbenjárásával tudták nehézkesen tömegtermékké tenni. Ez a figura, ösztönösen ráérezve valamire, átlépett a mérnökemberek befogadási horizontján: - többedmagával - ráeszmélt arra, hogy a garázst nem kizárólag autók tárolására lehet használni, számítógépet pedig nem kizárólag atomerőművek vezérlésére. Egy nyílt, multifunkcionális operációs rendszerrel a hétköznapi emberre bízhatjuk a számítógépet, hogy meg tudja nézni, hány óra van, határidőnaplót vezethessen, szöveget, ne adj isten adatbázist építhessen, dolgozatot írhasson. Nem akarom az egekbe magasztalni Bill Gates mohóság és megalománia vezérelte ösztönös tehetségét, de a mérnökember paradigmája soha nem adott volna számítógépet mindannyiunk kezébe. Az ebook tétje szerkezetileg hasonló, értékét nézve jóval súlyosabb. Annyi különbséggel, hogy a fenti hiány miatt születésekor hátránnyal indul.

 

Az általam feltételezett számítástechnikai ipar tömegpiac- és tömegfogyasztás-recepcióját alátámasztani látszik az is, hogy az IBM 1981-ben, a személyi számítógép piacra dobásakor fekvő képernyőt vezetett be sztenderdként. A ’70-es évek közepétől a Xerox palo altói kísérleti központjában már dolgoztak egy személyi számítógép koncepción (az Altón), amelyhez álló formátumú képernyőt használtak, mivel rájöttek, hogy a személyi számítógépet rövidtávon, otthon és az irodában elsősorban dokumentumok, tipográfiai objektumok kezelésére fogják használni (a történetet ismerteti POTASH). Az IBM fekvőmonitor-koncepciója mögött az lehetett, hogy ez a formátum a programozáshoz ideális. Az IBM tehát félt attól, hogy háztartási készülékként dobja piacra a személyi számítógépet, hagyott magának kiutat a bukás esetére is: ha az irodáknak és háztartásoknak nem jön be az új ketyere, bejön majd a fusizgató programozóknak. Mert az IBM hite szerint a személyi számítógépet azért elsősorban, és a világ végéig a programozók fogják érteni és használni. Hát ebben szerencsére nem lett igazuk.

[3] POTASH

[4] A forrásokból származó idézetek saját nyersfordításaim.

[5] ORIGO

[6] ORIGO

[7] ORIGO

[8] „Két évvel ezelőtt az elektronikus könyv még kuriózumnak számított a közönség körében, ma azonban az ebook már valóság, megérkezett, hogy megváltoztassa az olvasás módját, és információt terjesszen tudásunk növelése érdekében” Victor McCary (az Open Ebook Forum korábbi elnöke, jelenleg a National Institute of Standards and Technology munkatársa), idézi az EBOOK2000.