Pálfi Norbert
IRODALOM,
SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:
Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai
**************************************************
1. BEVEZETÉS 1.1. A dolgozat tárgya Dolgozatom célja,
hogy felkutassam azt a diskurzust, ami az utóbbi időben az ebook fogalma körül forog. Tárgya
tehát az ebook. A vizsgálat azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy mi az
ebook, hogyan működik, mi a jövője. Első részében ismertetni
fogom azt, amit az ebook mai formai jellemzőinek meghatározásához
szükséges. Második részében ezen ismeretek összegzésével együtt az ebook
lehetőségeiről és buktatóiról lesz szó, azaz arról, amit
jövőjéről ma feltételezni lehet. Dolgozatom
koncepciójának része, hogy az ebook körüljárásához az interneten,
szűkebben a World Wide Weben megtalálható forrásokat használom fel.
Ennek egyszerű oka van: nagy része annak, amit az ebookról tudunk,
közvetlenül vagy közvetve az internetről származik. Ebook fájlokat,
olvasó szoftvereket, a speciális könyvolvasó berendezések leírásait,
demójukat csak az interneten találhatjuk meg. Emellett nagyon fontos
szempont, hogy bár elektronikus szövegeket már 1971-ben is hoztak létre,[1] az ebook mai széleskörű
diskurzusának létrejöttében az internetnek meghatározó része van. A
könyvkultúra átmentését az információs vagy digitális korba az internet
nyilvánossága fogalmazta meg kérdésként és fogalmazza meg az erre adandó
válaszokat, nem pedig a háztartási számítógép (PC) körüli csoportosulások,
fogyasztók vagy az általuk előidézett közbeszéd. Jogos kérdés, hogy a
digitális korszak szereplőinek offline csoportja miért nem kezdett bele
a könyv digitális formájának kialakításába. Dolgozatomnak nem célja ennek a
kérdésnek a megválaszolása; mindazonáltal a könyvkultúra digitalizálását
súlyosan hátráltató, ha nem ellehetetlenítő jelenség az offline
könyvkiadás elterjesztésének elmulasztása[2]. Az ebook iparban érdekelt OverDrive Systems alapítója és
ügyvezető igazgatója, Steve Potash ezt így magyarázza: „Specializált
piacokon (pl. jogtudomány, iskolai tankönyvek, üzleti kézikönyvek) számtalan
[ebook] termékcsalád hozott profitot és cserélte le nyomtatott elődjeit.
Mégis a tömegkereskedelem és a fogyasztói piacok területén ez az eredmény
elérhetetlen volt. Ez annak is köszönhető, hogy sikeres nyomtatott
kötetek vonzó elektronikus verzióinak elkészítése tekintélyes összegekbe
került. A népszerű nyomtatott termékek elektronikus könyv formájában történő
megjelentetése a legtöbb tömegpiacon ténykedő kiadónak munkás és
költséges feladat lett volna.”[3] Hogy nem lett volna elég pénz
ebook-fejlesztésre, nem hiszem, mert teoretikusan most mitől lenne
inkább. Ez a kijelentés rámutat arra, hogy a piac paradigmáját
elsősorban nem a költségek, hanem a piacot produkáló és reprodukáló
szereplők piac-értelmezése, hite és meggyőződése adja. Internetes
forrásaim nagyrészt angol nyelvűek[4]. Magyarul leginkább pontatlan
újságcikkeket, híradásokat olvashatunk e témában. A magyar könyvpiac
szereplői nem hallatják a hangukat, feltehetően azért, mert
számukra az ebook egyelőre még nem létezik. Sajnos ez egész Európára
igaz. Hiába rendezték meg az ebook európai premierje előtti bemutatóját
a Párizsi Könyvszalonon[5], ha az ebookkal kapcsolatos
történések meghatározó része az Egyesült Államokban zajlik. Később
bővebben is szót ejtek az internetpolitika az ebook jelenségre gyakorolt
hatásáról, most legyen elég annyit megjegyeznem, hogy Európa ebben a
versenyben sem vesz részt. Az
euronacionalizmusnak lenne létjogosultsága, hiszen Európa piaca sokban
különbözik az USÁétól. Csak nem műveli senki. Az Európában igénybe
vehető internetes szolgáltatások legnagyobbjai amerikaiak. Az AMAZON.COM
például Angliában és Németországban nyújtja ugyanazt, amit az USÁban[6], a német központú Bertelsmann Online
40%-os részesedésével és részvételével a BARNES & NOBLE amerikai kiadó
szolgáltatásban[7], amely az egyik meghatározó
szereplője ma az ebook-kereskedelemnek, szintén egy amerikai struktúra,
piaci paradigma és könyvkiadási normarendszerhez járul hozzá. Gyakorlatilag
1998-tól[8] indult meg, a web nyilvánosságának
szeme előtt a könyv széleskörű digitalizálása körüli mozgolódás.
Mintha most vette volna észre a digitális világ, hogy könyv is van a világon.
A digitális korszak különféle meghatározó szereplői, a hagyományos
könyvkiadók, könyvkereskedők, a szerzők, a jogvédők offline és
online szereplőként egyaránt lázas munkába kezdtek: konzorciumokat
alapítanak, szabványosítanak, felvásárolják egymást csak azért, hogy a
könyvpiac 2.0-ás verziójának kiadásakor minél nagyobb helyet foglaljanak el.
Ha egyáltalán lesz könyvpiac 2.0. |
[1] A Project Gutenberg 1971-ben kezdődött azzal, hogy egy
bizonyos Michael Hart begépelte a Függetlenségi Nyilatkozatot egy számítógépbe
az Illinois Egyetem számítástechnikai laboratóriumában, és azt szétküldte az
erről a számítógépről hálózatban elérhető többi gépre. Fontos
megjegyezni, hogy az ősi, ahogy a Project Gutenber nevezi, etext
születésekor nemcsak a nyomtatott szöveg digitalizálása történt meg, hanem
egyidőben hálózati forgalomba hozatala is. Bár számítógépen digitalizált
szövegeket forgalmazhatunk adathordozó egységeken, mágnes- vagy sugárlemezen,
az első etext-forgalmazás mégis hálózaton történt. A személyi számítógép
széles körű elterjedése óta, gyakorlatilag a kilencvenes évek
közepétől megvan a lehetőség arra, hogy könyvkiadók mágnes- vagy akár
már sugárlemezen terjesszenek könyveket, könyvtárakat. Ez mégis elmaradt,
egészen addig, amíg a World Wide Web meghatározó szereplői és alakítói el
nem kezdték forszírozni az elektronikus
könyvkiadás fejlesztését. Párhuzamba állíthatjuk tehát ezt a két jelenséget
azzal, hogy az elektronikus szövegek nemcsak digitális fájlok, de azonnal
elérhető objektumok: a hálózat a benne szereplő terminálok között
azonnali kapcsolatra képes, lásd PROJECT
GUTENBERG.
[2] Miközben rengetegen dolgoztak 1998 előtt is a digitális
formájú szöveg létrehozásán. Az említett Project Gutenbergtől kezdve
számtalan hely van a hálózaton, amely hosszadalmas kísérletezésről
árulkodik (ilyen például a THE EBOOK DIRECTORY is, ahol html formájú - ingyenes
- szövegek gyűjteményét találjuk), vagy éppen a MAGYAR ELEKTRONIKUS
KÖNYVTÁR, de ide sorolható mindaz a kutatói, kísérletező tevékenység (ide
értve iskolámat, kollégáimat, mesteremet), amely szövegek digitalizálásához
vezetett, valamint egyes dokumentumtípusok, mint például szótárak, szakkiadványok,
jogi adattárak, könyvtári katalógusok stb. egymástól elszigetelt
digitalizásása. Az általam említett hiány a digitális szöveg elterjedésének
tömeges voltára vonatkozik. Talán azért, mert a személyi számítógép paradigmája
mérnöki szemlélet volt, amely nem ismerte fel a tömegtermék piacának
sajátosságait. Nem véletlen, hogy az eredetileg ipari felhasználásra készült
számítógépet a komoly informatikus mérnökemberek egy periférikus,
bütykölgető-pogramozgató, dohszagú, csövezgető senkiházi figura közbenjárásával
tudták nehézkesen tömegtermékké tenni. Ez a figura, ösztönösen ráérezve
valamire, átlépett a mérnökemberek befogadási horizontján: - többedmagával -
ráeszmélt arra, hogy a garázst nem kizárólag autók tárolására lehet használni,
számítógépet pedig nem kizárólag atomerőművek vezérlésére. Egy nyílt,
multifunkcionális operációs rendszerrel a hétköznapi emberre bízhatjuk a
számítógépet, hogy meg tudja nézni, hány óra van, határidőnaplót
vezethessen, szöveget, ne adj isten adatbázist építhessen, dolgozatot írhasson.
Nem akarom az egekbe magasztalni Bill Gates mohóság és megalománia vezérelte
ösztönös tehetségét, de a mérnökember paradigmája soha nem adott volna
számítógépet mindannyiunk kezébe. Az ebook tétje szerkezetileg hasonló, értékét
nézve jóval súlyosabb. Annyi különbséggel, hogy a fenti hiány miatt
születésekor hátránnyal indul.
Az általam feltételezett számítástechnikai ipar tömegpiac- és
tömegfogyasztás-recepcióját alátámasztani látszik az is, hogy az IBM 1981-ben,
a személyi számítógép piacra dobásakor fekvő képernyőt vezetett be
sztenderdként. A ’70-es évek közepétől a Xerox palo altói kísérleti
központjában már dolgoztak egy személyi számítógép koncepción (az Altón),
amelyhez álló formátumú képernyőt használtak, mivel rájöttek, hogy a személyi
számítógépet rövidtávon, otthon és az irodában elsősorban dokumentumok,
tipográfiai objektumok kezelésére fogják használni (a történetet ismerteti
POTASH). Az IBM fekvőmonitor-koncepciója mögött az lehetett, hogy ez a
formátum a programozáshoz ideális. Az IBM tehát félt attól, hogy háztartási
készülékként dobja piacra a személyi számítógépet, hagyott magának kiutat a
bukás esetére is: ha az irodáknak és háztartásoknak nem jön be az új ketyere,
bejön majd a fusizgató programozóknak. Mert az IBM hite szerint a személyi
számítógépet azért elsősorban, és a világ végéig a programozók fogják
érteni és használni. Hát ebben szerencsére nem lett igazuk.
[3] POTASH
[4] A forrásokból származó idézetek saját
nyersfordításaim.
[5] ORIGO
[6] ORIGO
[7] ORIGO
[8] „Két évvel ezelőtt az elektronikus könyv még kuriózumnak
számított a közönség körében, ma azonban az ebook már valóság, megérkezett,
hogy megváltoztassa az olvasás módját, és információt terjesszen tudásunk
növelése érdekében” Victor McCary (az Open Ebook Forum korábbi elnöke, jelenleg
a National Institute of Standards and Technology munkatársa), idézi az
EBOOK2000.