Horváth Iván

A HÁLÓZATI KULTÚRA FENOMENOLÓGIÁJA:
egy általános textológia vázlata

**************************************************

 

 

 

2. A hálózati kultúra alapja: a szöveg

 

2.1 Szöveggé válás

 

Állítás

A mai kultúrában a kulturális tárgyak másolásuk során szöveggé alakulnak.

 

Kifejtés

Régebben a nem-szöveges kulturális tárgyakat analóg módon másolták. Ilyen a korai gépi hangrögzítés és a fényképezés, de a régibb és kevésbé gépies másolási eljárások is, a metszet, a gipszmásolat stb. A kevésbé gépies eljárásoknál az analógia a másolatkészítés, a másolattárolás és a másolat kulturális befogadása során egyaránt érzékszervileg ellenőrizhetően fennállt: a fényes mindvégig fényes, a sötét sötét maradt.

A fényképezés és az elektronikus hangrögzítés fiziko-kémiai, ill. elektronikai folyamatai az érzékszervek elől rejtve maradtak, de továbbra is megőrizték analóg jellegüket.

A hangbarázda-oldalkitérésének (később, a sztereólemezek idején mélységi kitérése is szerepet játszott), a magnetofonon a hangszalag-mágnesezettségének mértéke és a hangrezgés amplitúdójának mértéke között majdnem egyenes arányosság állt fönn. (Az egyenes arányosságtól való eltéréstől való eltérés okai részint a berendezések (a jelhordozók, a jelrögzítő és –lejátszókészülékek) nonlinearitásai ellen bevezetett megállapodások (a lemezjátszásnál a legismertebb a RIAA-görbe, a szalagjátszásnál a különböző – általában Dolby rendszerű – zajszűrő eljárások), részint pedig maguk a berendezések nonlinearitásai, a torzítások. A hangreprodukciós folyamat során a hangrezgés-amplitúdóval rendre másfajta rezgések amplitúdói válnak arányossá (mágneses térerő, kapacitás, áram, feszültség, továbbá mechanikai kitérések a hangszedőtű hegyétől a hangszórópalástig), de az egyenes – a negatív visszacsatoló hurokban pedig természetesen: fordított – arányosság mindvégig fönnmarad. Nem ilyen könnyen, de belátható, hogy a frekvenciamodulált hangközvetítésben is fennáll jelölő (a modulált frekvencia) és jelölt (a moduláló frekvencia) arányossága.

Mutatis mutandis a fiziko-kémiai elvű fényképezés klasszikus esetében a fényképezőgépbe helyezett felvevőanyag egy pontját érő monokróm fénysugár erőssége bizonyos határok – továbbá a felvevőanyag alinearitásai, a Schwartzschild-hatás stb. – beszámításával egyenesen arányos az előhívott és rögzített negatív megfelelő pontján észlelhető ezüst mennyiségével.

Mindazonáltal a klasszikus analóg (fiziko-kémiai) kép- és (elektronikus) hangátvitel és –rögzítés során három fázis világosan elkülönül. Az elsőben az érzékelhető (látható vagy hallható) dolog átfordul egy vele arányos, de érzékszervileg nem hitelesíthető közegbe, a második folyamatai e közegben –lényegében az érzékszervek elől elzárva – zajlanak le, a harmadikban pedig visszaalakulnak érzékelhető adatokká.

 

Meghatározás

Az első és a harmadik fázis berendezéseit összefoglalva érzékszervi csatolóknak nevezem.

 

Kifejtés

A második fázis berendezései az utóbbi évtizedekben szöveges módban működnek. A látható és hallható jelenségeket az első érzékszervi csatoló után szövegszerűen (számjegyek formájában) leírják, a műveletek e szövegeken történnek meg, itt történik a tárolás, ellenőrzés, javítás. A visszajátszás helye aztán a második érzékszervi csatoló.

 

Állítás

A második fázis következtében a hálózati kultúrában minden kulturális tárgy – másolása (közvetítése) során – szöveggé alakul. Minden adatbázis szöveges adatbázis. Az érzékszervi csatoló akkor marad analóg, ha az érzékelés is az.