Mr- 292

Az irodalomtanítás elmélete

 

Tematika és szakzáróvizsga kérdések

A folyamatos szemináriumi munkát és a félév végén az alább következõ témakörök meghatározott részébõl külön beszámolót kívánó tanegység egyszerre szeretne elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtani. Összefoglalva az irodalomtanítás általános kérdéseit és a gyakorlóiskolai tanítás megkezdéséhez szükséges tudnivalókat, szól a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tanterv és az egyéni tanítási program viszonyáról, a tanterv- és óravázlat készítésérõl, az irodalomóra irodalomtudományi, és módszertani vonatkozásairól, az irodalomóra megszervezésének és vezetésének tudnivalóiról, az iskolai munka területeirõl. Ugyanakkor közös gondolkodásra is invitál. Demonstrálni szeretné, milyen irodalomtudományi, irodalomtörténeti, pszichológiai, pedagógiai és egyéb szempontok érvényesülhetnek a tananyag megválasztásában, az anyag megszerkesztésében, a tanításban.


Témakörök


1. Változó irodalomfogalmak és az irodalomtanítás

2. Az „irodalom” tantárgy kialakulásának történeti folyamata. Irodalomtanítási stratégiák külföldön.

3. Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv, egyéni tanítási program. Az irodalomtanítás "tantárgy feletti" céljai. Az irodalomtanár személyisége.

4. Irodalomtanítási programok Magyarországon. Irodalomtanítás a 8+4, 6+6 és 4+8 osztályos oktatási formában. A tankönyvválasztás szempontjai és a könyvtárhasználat.


4. Az irodalomóra irodalomtudományi és módszertani kérdései. Egy életmû tanításának problémái Petõfi vagy Ady vagy József Attila pályája kapcsán.


5. Azonos és eltérõ vonások az 1-6. és 7-12. osztály tanításában. Arany János mûvei az 5-6. és a 7-12. évfolyamokon.


6. Az értelmezés és elemzés módszertani lehetõsége. Az explication de texte és más elemzési metódusok Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé c. versének tanításában.


7. Mûértés és mûelemzés és viszonya Balassi Bálint: Egy katonaének c. versének tanításában. A történetiség fogalma az irodalomtudományban és irodalomtanításban.


8.A drámai mûnem tanítása a középiskolában.


9.Az irodalomtanítás sajátos módszerei: a tanári elõadás, a beszélgetés, az irányított vita, a tankönyvvekkel való önálló munka, a szemléltetés, a pármunka, a csoportmunka, p stb. a Zrínyi Szigeti veszedelem című műve vagy a Babits életmû tanítása során.


10.Óratípusok az irodalomoktatásban - egy XIX. vagy XX. századi világirodalmi nagyepikai alkotás értelmezése


11.Az ismeretek megszilárdításának módszerei: a gyakorlás, az ismétlés, az összefoglalás. A lehetõségek demonstrációja a késõ modernség tanításakor szervezhetõ órákon


12.Az irodalom-, az anyanyelv és a nyelvtanítás kapcsolata egy Janus Panonius-, egy Goethe, egy Puskin-, egy Verlaine- vagy, egy T. S. Eliot-vers kapcsán.


13.Az irodalomóra elõkészítése és tervezése. Az irodalom és más mûvészetek kapcsolata az irodalomtanításban a klasszikus modernség korszakáról szervezhetõ órákon.


14.Ellenõrzés és értékelés az irodalomórán. A módszerek alkalmazásának lehetõségei a romantika tanítása közben.


15.A posztomodern költemény tanításának különleges problémái egy szabadon választott vers tanítása közben.


16.Az egyéni olvasmányok feldolgozásának módszertani problémái. A nagyepikai alkotások elemzésének lehetõségei. Móricz Zsigmond vagy Ottlik Géza vagy Mészöly Miklós tanításának tervezése.


17. A posztmodern és a legfrissebb irodalom tanításának irodalomtudományi és pedagógiai problémái. Az irodalmi sajtó az irodalomtanításban


18.Filmolvasás és kreatív dráma az irodalomórán. Az egyik folyamat szervezésének, tervezésének, megvalósításának elméleti és gyakorlati problémái.

 


 

Szakirodalom

 

Kötelezõ irodalom:

 

CSerhalmi Zsuzsa, Amit az irodalomtanításról tudni kellene…, Bp., 2000.

Irodalomtanítás az ezredfordulón, szerk. SIPOS Lajos, Celdömölk, 1998.

Sipos Lajos, Forgács Anna, Fűzfa Balázs, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás Magyarországon = Egyed Emese, Fedinec Csilla, Forgács Anna, Fűzfa Balázs, Heder Ágnes, Marcsók Vilma, Pisnják Mária, Sipos Lajos, Villányi Eszter, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát medencében, Bp., 2003, 5-89

Zsolnai József, A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) paradigmák és legitimációs fogalmi hátterérõl = ZS. J., Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, Pápa, 2001, 95-100.

 

Ajánlott irodalom:

BABITS Mihály, Irodalmi nevelés = B. M., Esszék, tanulmányok, Bp., 1978, I, 87-99

CSERHALMI Zsuzsa, Módszertár, Bp., 2001.

ECK Júlia, Drámajáték a középiskolai irodalomórán, Bp., 2000.

Egyed Emese, Fedinec Csilla, Forgács Anna, Fűzfa Balázs, Heder Ágnes, Marcsók Vilma, Pisnják Mária, Sipos Lajos, Villányi Eszter, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát medencében, Bp., 2003, 5-89

FÓRIS-FERENCZI Rita, Orbán Gyöngyi, Székely Melinda, Vincze Kala Zsófia, Zágoni Melinda, Beszélgetõkönyv a megértõ irodalomtanításról, Sepsiszentgyörgy, 2003.

Gordon Győri János, Jakobsenné Szentmihályi Róza, Jankay Éva, Juhászné Horváth Katalin, Kutyina Olga, Mann, Roni, Pála Károly, Rab Irén, Sándor Csaba, Irodalomtanítás a világ kilenc oktatási rendszerében, Bp., 2003

Karácsony Sándor, Az irodalmi nevelés, (reprint), Bp., 1993.

Kelemen Péter, Képességfejlesztõ irodalomtanítás, Bp., 1988.

Kulcsár-Szabó Ernõ, Az esztétikai tapasztalat nyomában. Irodalmi tankönyvek az évtized nyitányán = K. SZ. E., Az új kritika dilemmái. Az irodalomértés helyzete az ezredvégen, Bp., 1994, 101-112

Kulcsár-Szabó Ernõ, Irodalomértésünk néhány örökletes elõföltevésérõl = K. SZ. E., Irodalom és hermeneutika, Bp., 2000, 17-25

Margócsy István, Magyar nyelv és/vagy irodalom. Egy tantárgy kialakulása és változásai, BUKSZ, 1996/1.

Orbán Györgyi, Háttérelemzések, Kolozsvár, 2000.

Sipos Lajos, Új törekvések a humán tárgyak tanításában, Iskolakultúra, 2002/9.

Zsolnai József, Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, Pápa, 2001.