- József Attila -
Az illegális kommunista párthoz csatlakozásával csaknem egy időben került kapcsolatba József Attila a pszichoanalízissel is, ami hasonlóképp sorsdöntő, de az előzőnél is mélyebb és - mondhatni - végzetes hatással volt rá. Föltehetően 1929 végén vagy 1930 elején, egy véletlen találkozást követően, vált a Szegedről ismert Rapaport Sámuel doktor betegévé. Rapaporthoz, aki „a gyomor Freudjának” tartotta magát, mintegy két évig járt analízisbe.
Ettől az időtől kezdve rendszeresen olvassa a pszichoanalitikus irodalmat. A lélektant korábban lebecsülő József Attila most egyre inkább úgy látja: a társadalmi elnyomorodás és elidegenedés nemcsak megszüntetőjét, a forradalmár proletáriátust „termeli ki”, hanem tehetetlen áldozatát, a neurotikus embert is. Következésképp az egyéni lét problémáit (részben) társadalmi determinációból származtató freudi személyiségfelfogás valójában szövetségese a marxista társadalommagyarázatnak, a kettő együtt teljes.
A kommunista párttal való szakítás után a költő átmenetileg légüres térbe került. Az indulatok erejét jelzi, hogy - mint arra nemrég a József Attila-kutatás felfigyelt - a kommunista párttól nem azonnal vezetett az út a szociáldemokratákhoz: közbeékelődött egy súlytalan jobboldali epizód. Az 1933 végén, 1934 elején írt Eszmélet című nagy gondolati költeménye (pontosabban: versciklusa) mintegy összegezése a zsákutcák sorozataként megélt életútnak: olyan összetett módon fejezi ki a disszonáns világállapotot, amilyenre költészetében sem korábban, sem később nincs példa.
1933 nyarán magánélete is válságba jut. Június közepén részt vesz az Írók Gazdasági Egyesületének lillafüredi íróhetén, ahol megismerkedik Marton Márta művészettörténésszel, s a fiatalasszony szépsége szerelemre lobbantja - így születik meg az Óda, e korszakában ritka, nagy szerelmi költeménye. Szántó Judit féltékenységében öngyilkossági kísérletet követ el, amit a költő egy barkochba-játék keretében vall meg barátainak. 1934 elején annyira megromlott a kapcsolata Judittal, hogy az év felét Hódmezővásárhelyen tölti.
Az analitikus kezelés abbahagyását József Attila egyre nehezebben viseli el. 1934 tavaszán hódmezővásárhelyi menedékéből Rapaport doktornak címzett levelek formájában pszichoanalitikus vallomást ír. Az öngyógyítás hatásosabb módjának bizonyul, hogy összeállítja és megszerkeszti verseinek válogatott gyűjteményét: a Medvetánc december elején kerül a boltokba. Igyekszik új szellemi közösségre találni: 1934 derekán közel kerül a Szocializmus című folyóirat értelmiségi köréhez, melynek vezetője a Szociáldemokrata Pártban is meghatározó szerepet játszó Mónus Illés. A lap novemberi számában jelenik meg A szocializmus bölcselete című írása, amely a folyóirat körére jellemző szellemiséget tükröz.
1935 elejétől Gyömrői Edithez járt analízisre, aki éppúgy, mint a betegségének utolsó korszakában József Attilát kezelő Bak Róbert hasadásos elmezavart állapított meg. A pszichoanalitikus kezelés ugyan új dimenziókat nyitott meg kései költészete számára, de nem tudott segíteni rajta. Sőt az, hogy viszonzatlan szerelemre gyulladt analitikusa, Gyömrői Edit iránt, meggyorsította lelki szétesését (ennek költői dokumentumai a Gyermekké tettél - eredeti címe: Egy pszichoanalitikus nőhöz -, ... aki szeretni gyáva vagy, Nagyon fáj című versek, valamennyi 1936-os).
35. Egy 1932-ben írt, végül nem publikált recenziójában (Az ifjúság nemi problémái) egyenesen így fogalmaz: „A marxizmus az elnyomott proletáriátus fölszabadításának, a pszichoanalízis az elfojtásokkal teli lélek gyógyításának a tudománya”. Míg az analitikus terápiába egyéni problémái vitték bele a költőt, addig Marx és Freud összekapcsolása ideologikus keretül szolgált ahhoz, hogy az önmagáról szerzett új tapasztalatokat, az önismeret új dimenzióit összeegyeztesse kollektivista eszméivel. Ahogy ezt legplasztikusabban A város peremén (1933) sokat idézett versszakában fejezte ki: „Míg megvilágosúl gyönyörű / képességünk, a rend, / mellyel az elme tudomásul veszi / a véges végtelent, / a termelési erőket odakint s az / ösztönöket idebent.”
36. Már Szántó Judit (1984-ben publikált) naplójában szó esik a költő megingásáról és a Nemzeti Kommunista Párt alapítását tervező Rátz Kálmán befolyásáról. Azóta előkerült A nemzeti szocializmus című programszöveg kézirata (1933) - ezt József Attila Rátz kérésére írta -, melynek az az alapgondolata, hogy a szocialisták által vallott nemzetköziség eszméje megbukott a német dolgozók nemzetiszocialistává válása miatt. Szántó Judit kérésére a költő elállt a cikk közlésétől.
37. A történetet először Németh Andor beszélte el; Kosztolányi annyira jellemzőnek találta, hogy feldolgozta Ezerkilencszázharminchárom című elbeszélésében, később Koestler is említi megemlékezésében.
38. Az ő kórtani leírása meg is jelent a Szép Szó 1938-as emlékszámában.
39. Ha így lett volna, a költő betegségének előrehaladott állapotában nem tudott volna megírni olyan kötött formájú, szonettekből álló ciklust, mint a Hazám (1937). Az orvosok és barátok által leírt tünetek alapján ma a szakértők ún. borderline személyiségzavarként diagnosztizálják József Attila betegségét, ami napjainkban már gyógyítható, de amit akkor még nem ismertek.
40. Nemcsak az olyan versek tanúsítják ezt, ahol tematizálja a freudi tanítást, mint az 1935-ös Én nem tudtam című művében, hanem az anya alakját eltávolító-mitizáló, az áttétel különböző szintjein álló költemények is.