- József Attila -

Életrajz

Gyermek- és ifjúkora
A felkészülés évei

A Vágó Márta-szerelem

József Attila 1927 őszén került közelebbi ismeretségbe nemzedéktársaival, ekkor lett barátja Illyés Gyula is. 1928 elején mutatták be őt Vágó Mártának, a kiváló közgazdász Vágó József lányának, s nagy szerelem szövődött közöttük. Márta révén szorosabb kapcsolatba került a polgári radikális, illetve liberális körökkel: Vámbéry Rusztemmel és másokkal. Egyáltalán nem túlzás e szerelem egyik motivációját a költő szellemi nevelődésében látni. Márta, aki az előző évben a heidelbergi egyetemen Karl Jasperst, az egzisztencialista filozófia egyik vezéralakját hallgatta, igen nagy hatással volt József Attilára: ő hívta fel a költő figyelmét a szociológia jelentőségére és Bergson intuicionista filozófiájára is. A Márta-szerelemnek s az abban lappangó szociális feszültségeknek egyik dokumentuma az 1928 nyarán írt Klárisok című vers, e költői korszakának talán legtökéletesebb alkotása.

Már házasságukat tervezgették (a költőt be is ajánlotta Vágó József a barátai által alapított Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt-hez francia levelezőnek), amikor szeptember elején Márta hosszabb időre Londonba utazott, részben hogy kitanulja a szociális gondozói szakmát, részben mert a lány szülei ily módon akarták próbára tenni a fiatalok szándékának komolyságát. 1929 végéig tartott intenzív levelezésük; szerelmüket végül nem a távolság győzte le, hanem hogy Márta belátta: József Attila alkalmatlan a folyamatos hivatali munkára, képtelen megfelelő körülményeket biztosítani a családi élet számára. A költő úgy próbálta kompenzálni szerelmi kudarcát, hogy a köztük lévő társadalmi különbséggel magyarázta: „Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem” - írta Végül című verse átdolgozott változatában (1930). Az 1929 februárjában megjelent verseskötetét, a Nincsen apám se anyámat Vágó Józsefnek ajánlotta.

A közösségkeresés évei
József Attila és a kommunista párt
Válságkezelése: pszichoanalitikus és más orientációk
A Szép Szó szerkesztője

Életrajz
Pályakép
Értelmezések
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv

Jegyzetek

16. Vágó Márta 1942-ben lejegyzett (de csak 1973-ban publikált) emlékezései pontos és érzékletes képet adnak a körülötte kialakult, fiatalokból álló társaság magas hőfokú intellektuális vitáiról. Az egyetemi stúdiumait ismételten megszakító költő természetesen nem volt egyenrangú vitapartnere a művelt Kecskeméti testvéreknek, de e kihívásra azzal válaszolt, hogy elméletileg próbálta megalapozni a maga költészeteszményét - ennek eredménye az az Ihlet és nemzet címmel tervezett, végül töredékesen maradt művészetbölcseleti munkája (1828-30?), amely legfontosabb esztétikai műve.(Vissza)

17. S bizarr módon ez annyiban „igazolódott”, hogy francia levelezői állását a költő három hónap után elveszítette, mert szakításukat követően idegösszeomlást kapott és munkaképtelenné vált.(Vissza)

18. Időközben radikális fordulatot vett Jolán házassága is. A Makai házaspár 1928 végén leköltözött Hódmezővásárhelyre és 1929 farsangján elváltak egymástól. Makai Ödön Jolán húgát, Etát vette el feleségül. Jolán pedig Bányai László pénzintézeti tisztviselőhöz ment feleségül, aki igen közel került József Attilához.(Vissza)