GépeskönyvCímlapNyitólapSzövegekTárlóForrásokNévjegy

Szakirodalom

Rimay János

Rimay János Balassit vallotta mesterének, és költői elődjének. Sokáig készült rá, hogy Balassi műveit kiadja, ez a kiadás azonban nem jött létre. Ránk maradt viszont néhány előszótervezet a kiadáshoz. Itt megírja, hogy milyen elv szerint akarta Balassi verseit kiadni.

„Mely munkáját három részre való osztásomban foglaltam ez jelen való írásomban. Az első részében Istenhez tött keresztyén buzgó könyörgéssi vagynak helyheztetve, de avval az elveszett éneke híjával, kinek kezdeti: Pokolbeli kísértetek faggatnak etc. Ez énekeinek eleiben penig mindeniknek deák summácskát jegyzettem, az három első himnusát ő maga is deák argumentumocskával ékesítvén, kiből arányozám, hogy bizonyos emberek kedvéért nem alkolmatlanul helyheztetek az többi eleiben is deák nyelven való rövid argumentumocskákot. Az másik részében elegyedett állapatrúl való, elvegyült énekeinek engedtem helyt magyar argumentumocskát írván mindenike eleihez, de hármát ezen énekeinek is nem kaphatám. Egyiknek kezdeti: Szít Zsuzsánna tüzet szívembül magára. Másiknak: Egy nagy követséggel, Venus sietséggel küldé hozzám Cupidót. Harmadiknak: Eger, vitézeknek ékes oskolája, jó katonaságnak nevelő dajkája. Juliáról szerzett énekei foglalták penid az harmadik részét magoknak, úgy hogy mindenik eleiben deák argumentumocskákot jegyezgettem,minthogy ő maga is kettei eleiben avégre csinált volt deák summácskát, hogy az többnek oly rekedési lehettek volna.”

A Balassi-apológiában Rimay idézi, hogy mit írt öccsének Balassi Bálint a kibujdosás okairól:
„Ne véljen, uram, senki oly bolondnak, hogy ha ott kinn tisztességesen szolgáltatnának velem, hogy örömesben az szolgálatban mint az versfaragásban nem foglalnám az elmémet. De ha nem szolgáltanak velem, megyek? Az hibbei bíróságot vegyem-é fel? Nem illik. Megházasodjam-e? Annak ellent mondtam. Azért uram, így lévén az dolog, hogy meg sem házasodhatom, s az szolgálatra sem lévén hivatalom, nem jobb-e, itt kisebb boszúsággal s elmémnek vékony törődésével urakkal s hercegekkel való nyájasságban az időmöt elmulatnom, mint otthon csak az szamorságban és morgolódásban? Bezzeg ha valamely szorgos gondot bíznának reám, mint Tatát vagy Palotát, ahol kin-kintelen distrahálnom kellene az elmémet az Virtus gyakorlásra, elhadnám Krakkót érette, s úgy el is távoztathatnám az emberek rágalmazását, mert az mindennapi munka és fáradság az testet is megszelidítené, az gondviselés penig az elmémet is megenyhítené az hivolkodásban, mert alio esset mens atque cogitatio conversa, atque in unico solaeque Virtuti exercenda studio omnis cura defixa etc.

Forgách Simon, Losonczy Anna új apósa, így meséli el a kibujdosást:
„Amely gyalog követem ma jütt meg Késmárkról, beszéllé, hogy Hibbén Balassi Bálintra találkozott volt, és igen jól tartotta. Végre szolgáinak osztotta minden marháját, és csak másod magával, egy rossz paripán és egy rossz bőr dolmánban ment Késmárkká. Énnekem, a fiamnak és az feleségének örökkön örökké való szolgálatját üzente. Kérdette tőle, hová megyen, hogy énnekem tudja meg mondani. Azt mondta, hogy oda megyen, a hová a két szemével lát. Azt is mondta, hogy egy nemes ember volt vele. Annak az útban azt beszéllette, hogy Krakkóba megyen, és ott öltözik olasz ruhába, úgy indul el onnét. Kérdette, hová megyen. Azt mondta, hogy az tengeren túl megyen és soha ez országba nem jű, és hogy azt sírva beszéllette volna, és az nemesember is sírt volna rajta, és hogy Késmárkká sem tért volna be, hanem menten ment volna mellőle.”

Rimay a következőket idézi abból a levélből, melyet Balassi Braunsbergből küldött neki:
„Küldtem Kegyelmednek magam elméje faradékiból vágatott rövid három énekecskémet is, de magának Kegyelmednek, tudván, hogy természetekben való neveléssel ékesgettessék s tudja őket magánál tartani s igazgatni is Kegyelmed. S nevetem azokat s búsulás nélkül sem szenvedhetem, akik akármi írásimot is elméjeknek csomós pórázára kötvén sok igéknek változtatásával (obruálván sensusit is) vesztegetik, fesletik, ízetlenítik és az mellett engem való rágalmazásokkal, nyelveknek hegyit is fenik.”

Ráday Gedeon
Toldy Ferenc
Eckhardt Sándor
Szerb Antal
Gerézdi Rabán
Klaniczay Tibor
Varjas Béla
Horváth Iván
Pirnát Antal
Jorge Luis Borges


Életrajz
Pályakép
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Tárló
Tanári kézikönyv


Jegyzetek

Balassi Ferenc (1563–1594) Balassi Bálint öccse.(Vissza)

Losonczy Anna: a hős temesvári kapitány, Losonczy István leánya. Annának három férje volt, sorrendben: Báthory Miklós, Ungnád Kristóf és Forgách Zsigmond.(Vissza)

Rimay János (1573–1631) költő, Balassi tanítványának vallotta magát, szándéka Balassi verseinek kiadására sikertelen maradt.(Vissza)

Braunsberg: tengerparti város Gdansktól keletre, jezsuita kollégiumában magyar diákok is megfordultak.(Vissza)

Megyek, megyen, stb. Jelentése: „mit tegyek/tegyen stb.”(Vissza)

Distrahál: itt: felé fordít(Vissza)

Elveszett mű; Rimay híradásán kívül semmit nem tudunk róla(Vissza)(Vissza)(Vissza)

deák summácska: latin összefoglaló(Vissza)

szamorság: „szomorúság” vagy „sanyarúság”(Vissza)

alio esset ... etc.: akkor az elme és gondolkodás másfelé fordulna, és minden fáradság egyetlen törekvésben egyedül a vitézi erény gyakorlására összpontosulna, stb.(Vissza)

ige: szó(Vissza)

obruálván sensusit:elrontván értelmét(Vissza)