Balassi versei közül saját keze írásában csak az ún. Cím nélküli gyűjtemény maradt ránk. Ezt egy levél mellékleteként küldte Batthyány Ferencnek, aki Balassi verseivel udvarolt kedvesének. Itt említi azt a hölgyet is, akit máshonnét nem ismerünk, s akit költői néven Fulviának nevez. Részlet Balassi leveléből:
Nagyságod elmente után jutottak vala valami új versek elmémre, Poszedarszkynak adtam, Nagyságod kérje el tőle. Nem rosszak bizony, az mint én gondolom. Ha Nagyságod az gyűrőt Fulviának megküldené, bizony oly verseket küldhetnék, hogy az Stalmaster leányának (ha értené ám) megímelyednék az gyomra belé miatta!
A Cím nélküli gyűjtemény öt versből áll, mindegyik egy-egy strófa terjedelmű, s mindegyiknek saját címe van. (A gyűjteménynek magának azonban nincs címe, ezért Cím nélküli.) Az első és az utolsó verset csak innét ismerjük, a második a Julia-ciklusban, a harmadik és a negyedik a Celia-ciklus 2.b és 7. énekében már egy kicsit másképp előfordult. A gyűjtemény darabjai a Julia- és Celia-ciklusbeliekkel összevetve jól mutatják a költő életében mutatkozó versrövidülési tendenciát: Balassi egyre tömörebben, egyre csiszoltabban fejezi ki magát.
A stalmaster leánya kifejezés Lobkowitz Poppel Évára, Batthyány Ferenc nagy szerelmére vonatkozik, bár nincs róla adatunk, hogy apja udvari istállómesteri címet viselt volna.