A versgyűjtemény első része bűnbánó énekkel zárul, melyben ifjúsága vétkeiért kéri az Úr kegyelmét a házasodni szándékozó költő. Ez, a Bocsásd meg Úristen... kezdetű a 33. számú vers.
Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét,
Sok hitetlenségét, undok fertelmességét,
Töröld el rútságát, minden álnokságát, könnyebbíts lelkem terhét!
(33.1.)
Itt ér véget a házassága előtt szerzett énekek gyűjteménye, jóllehet kettő híja, azaz két ének hiányzik ebből a korszakból. A 33. ének Balassi egyik legismertebb verse volt, számos kiadványban megjelent a 17. században. A versfők a Balassi Balinthé szöveget adják.
Balassi verseskönyvének ez a része mindössze két istenes éneket tartalmaz, a 32-et és a 33-at. A második részben viszont majd egy egész csokorra való istenes éneket találhatunk. Nem véletlen ez a szerkesztés: az első rész sok szerelmi kalandja után két versben fordul Istenhez; a második részben viszont egyetlen és komoly szerelem szerepel majd, s ötször ennyi istenes vers.