Kedves Tanárkolléga!
A „SuliNet Digitális Órák” Balassi-fejezete első pillantásra ijesztőnek tűnhet a tanárok előtt. Nem technikai nehézségekre gondolok. A fejezet sok újat ad az eddigi papírtankönyvekhez képest, mert a legfrissebb kutatási eredményekre épül. A Celia-ciklus elemzését például jómagam egy február végi előadásban tártam a szakmai nyilvánosság elé, Mihály Eszter cikke pedig április elején jelent meg a Palimpszesztben. De Horváth Iván új elmélete – nevezzük a rövidség kedvéért Fragmenta-elméletnek – is csak tavaly év vége óta olvasható egy kis példányszámú tanulmánykötetben, melyet Keserű Bálint szegedi professzor tiszteletére állítottak össze.
Ezek az új eredmények olyanok, hogy a középiskolai oktatás számára is elérhetővé kell tennünk őket. Ezt a célt szolgálja ez a képzetes tankönyv. Az alábbiakban néhány ötletet és néhány óravázlat- javaslatot adok, hogy milyen módon tartom használhatónak és feldolgozhatónak az anyagot. Ezekben az óravázlatokban nem foglalkozom olyan gyakorlati kérdésekkel, amelyeket persze Önnek meg kell majd oldania, mint a napló vezetésére, a hiányzók számbavételére szánt idők, hiszen ez nekem nem feladatom.
Munkájához sok sikert kívánok
Tóth Tünde
I.
A Balassi-fejezet gerince az irodalmi pályakép, melyet a megkomponált versgyűjtemény alapján állítottunk össze. Nem a valós, hanem fiktív, lírai önéletrajzot követve ismertetjük meg a diákokat Balassival. Ennek két oka van. Egyrészt sokkal több értelme van a középpontba helyeznünk azt a művet, amelyet Balassi alkotott, mint a verseket a gyűjteményből kiragadva mutatni be, és közben szinte hallgatni a versgyűjteményről magáról. Másrészt pedig, ha akarnánk, sem tudnánk százszázalékos pontossággal datálni a körülbelül száz verset, amelyet Balassi élete során megírt. Az elmúlt korok Balassi-képeit a hatástörténeti fejezetben mutatjuk be.
A pályakép három részből áll:
1. A megkomponált gyűjtemény
2. A megkomponált gyűjteménybe be nem került versek
3. Reneszánsz magyar dráma: Szép magyar komédia
Ezek közül a Szép magyar komédiáról szóló részt csak kiegészítő anyagnak szánjuk, a pásztordrámát nem is vettük föl a szöveggyűjteménybe.
Az első, bevezető Balassi-óra
– Ismertetjük a kort, amelyben alkotott, szó eshet a régi magyar költészet sajátosságairól, Balassi újító voltáról eszme- és verstörténeti értelemben egyaránt.
– Említsük meg Balassi műveit, és ismertessük a megkomponált versgyűjtemény szerkezetét. Az elméleti tudnivalókat a pályaképben idézett versek segítségével érzékeltessük.
A második és harmadik óra: a megkomponált gyűjtemény
A megkomponált gyűjtemény három fő részből áll. Javasolnám, hogy két órában dolgozzuk fel. Az első órán remek illusztrációs anyag Fáradsága után... kezdetű vers, a petrarkista siralmakra pedig a két 5. Celia-ének. Helyesebb lenne a Fáradsága után... -t állítani a Balassi órák középpontjába az eddigiek helyett, ugyanis ez az a vers, amely a leginkább hordozza és jellemzi Balassi költészetének újdonságait.
Tehát az egyik órán:
I. „gyermekségétől fogva házasságáig” szerzett énekei.
Itt tanítsuk az
az udvari líra előtti szerelmi költészet
és a
szerelmi mitológia jellegzetésségeit.
A II. „feleségétől való elválása után” kibujdosásáig szerzett verseit tartalmazza.
Itt tanítsuk az udvari szerelem szabályait,
a platonikus irodalom jellegzetességeit,
a humanista bókverset, és
a petrarkista költészet jellemző jegyeit.
A másik órát szenteljük a Celia-ciklus elemzésének. (Ez a megkomponált gyűjtemény III., egészen új része.) A szerkezetet megtaláljuk a pályaképben, az elemzendő versek a már említett 5. és a Celia bánatjáról szóló 7. vers lehetnek. A második órát szenteljük a Celia-ciklus elemzésének. (Ez a megkomponált gyűjtemény III., egészen új része.) A szerkezetet megtaláljuk a pályaképben, az elemzendő versek a már említett 5. és a Celia bánatjáról szóló 7. vers lehetnek.
A megkomponált gyűjtemény egészének elemzését a négy dantei értelmezéssel zárjuk le, kiemelve a gyűjtemény antiplatonikus és descensiós voltát.
Az utolsó órát (ez a 4. vagy 3.)
az Adj már csendességet... kezdetű vers elemzésének szánjuk.
A verset a megkomponált gyűjtemény istenes énekeivel összevetve vizsgáljuk, és mutassuk meg, miért nem lehetséges ott, és miért lehetséges itt az ascensio. Ha katarzissal akarjuk zárni az órát, akkor az ascensiót hagyjuk a végére, és az óra elején beszéljünk a Balassi-utóéletről. Bár a hatástörténeti fejezetet a legjobban a bevezető-órán fogjuk tudni használni, mert ha a diákok már ismerik az eddigi Balassi-képeket, kevésbé fognak köztük eltévedni az órák során.
***
Ezek a rövidke vázlatok 3-4 órás Balassi-tanítást mutattak be, megemlítették a főbb hangsúlyokat. A tisztelt tanárkollégák persze a kedvük szerint színesíthetik ezeket, kioszthatnak referátumokat (csak olyan anyagot érdemes kiselőadásnak kiadni, amit a diákok egyedül is képesek feldolgozni, és nem kulcsfontosságúak, hogy az előadás esetleges kudarca ne tegye tönkre az egész órát!), kiadhatnak csoportos feladatokat, írathatnak házi elemzéseket, vagy órai teszteket, ahogy a csoport és a saját igényeik szerint helyesnek látják.
Ezekre a kérdésekre írásos vagy szóbeli fogalmazásban kell válaszolni, részletezve és kifejtve a témát. (A jó megoldáshoz a zárójelben szereplő fogalmak, kifejezések használata ha nem is elengedhetetlen, de a velük megnevezett tartalmak tárgyalása mindenképpen szükséges.)
1. Balassi verstani újítása (a régi magyar költészet monotóniája, izoversek; Balassi-versszaktípus, pl. Balassi-strófa)
2. Az udvari típusú szerelmi költészet meghonosítója (archaikus szerelemkép, női dalok; udvari szerelem; petrarkizmus, platonizmus, humanista bókvers; megkomponált gyűjtemény)
3. A Celia-ciklus szerkezete (helye a megkomponált gyűjteményben; verstípusok szerinti és a történetmondás szerinti szerkezet)