GépeskönyvCímlapNyitólapSzövegekTárlóForrásokNévjegy

Balassi Bálint

Életrajz

Bornemisza Péter tanítványa

Báthory István erdélyi és lengyelországi udvarában

Szerelmek, Losonczy Anna

Az egri vár hadnagya

Viharos házasság várfoglalással

Perek, „válás”; a 33. év

Dobó Ferenc kettős pert akaszt Balassi nyakába. Az egyiket felségsértés miatt, hiszen Balassi egy királyi várat próbált meg elfoglalni, a másikat vérfertőzés címén a rokonházasságért. Egy másik perben Balassi Andrással kell hadakoznia Végles várának örökségéért. A bajokat tetézte, hogy felesége hűtlen lett hozzás, s titokban a Dobókkal is egyezkedni kezdett. Balassi válópert indít, s hogy ennek lefolyását siettesse, katolizál (1586). Vagyonának elvesztésétől való félelmében potom pénzért mindenét eladja Balassi Andrásnak (1587).

Krisztusi korban van, 33 éves (1588), amikor hirtelen jobbra fordul sorsa. Az ellene folyó főbenjáró pereket megszűntetik, házasságát érvénytelenítik. Balassi Andrástól – miután a szép szó nem használ – erőszakkal veszi vissza Liptóújvárt; majd pedig hadnagyi kinevezést kap Érsekújvárra. Ungnád Kristófné Losonczy Anna is megözvegyül. „Ládd-é, ki csuda az Isten dolga?” – írja Balassi híres levelében Kapy Sándornak. Versekkel ostromolja Annát, akit a latin költők példájára Juliának nevez. 1588-ban írja meg a Szép magyar komédiát, és ekkor, 1588–89-ben keletkezett a megkomponált versgyűjtemény Julia-ciklusa. Balassinak e heves udvarlás közepette az érsekújvári kapitány feleségével, Luciával van viszonya, s perbe is fogják emiatt. Liptóújvár megtartása sem sikerül, Balassi Andrással még mindig rosszul állnak ügyei. Losonczy Anna Forgách Zsigmond felesége lesz, Balassi pedig úgy dönt, hogy – engedély nélkül – Lengyelországba távozik.

Lengyelországi bujdosás

1589 szeptemberének végén „egy rossz paripán és egy rossz bőr dolmánban” indul Lengyelországba. Ekkor találkozhatott azzal a nővel, akit verseiben Celiának nevez, ha tényleg valóságos élményt, és nem költői kitalálást, Julia képzeletbeli alakmását kell sejtenünk Celia neve mögött. Rimay János közli egy levél részletét, melyet Balassi Krakkóból írt öccsének, s melyben beszámol kibujdosásának okairól.

Állítólag Lengyelországban kezdi fordítani Edmundus Campianustól a Tíz okokat, egy katolikus vallási írást. A braunsbergi jezsuita kollégiumból ír Rimaynak; könyveket és saját verseit is küldi neki.

Újra Magyarországon, halála Esztergom alatt

1591-ben hazatér Magyarországra. 1593-ból való az a levele, melyet Batthyány Ferenchez írt, s amelyben valószínűleg a szintén Batthyánynak küldött ún. „Saját kezű versfüzér”-ről és Fulviáról, új kedveséről esik szó.

1593-ban kitört a török elleni tizenötéves háború. Balassi csatlakozik Pálffy Miklós seregéhez, a Felvidék több várát (így Divényt és Kékkőt, Balassi János volt várait is) visszafoglalják a töröktől a hadjáratban. 1594. május 30-án, az Esztergom visszafoglalásáért vívott harcban hal hősi halált. Május 19-én mindkét combját ólomgolyó járja át, Rimay szerint a halálos ágyán írja a Végtelen irgalmú... kezdetű versét. Május 30-án, pünkösd hétfőjén hal bele sebeibe. Gyóntatója, Dobokay Sándor szerint, aki majd befejezi a Tíz okok fordítását, ezek voltak végóráján mondott szavai: „Christus mortuus est pro me, et ego diffidam? Tuus miles fui, Domine, tua castra secutus sum. Christus – úgymond – megholt én érettem, és én hogy kételkedjem? Te katonád voltam, Uram, és az te seregedben jártam.”



Pályakép
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv


Jegyzetek

Balassi Ferenc (1563–1594) Balassi Bálint öccse.(Vissza)

Balassi András (1538–1591) Balassi Bálint unokatestvére.(Vissza)

Dobó Ferenc az egri hős, Dobó István fia, Dobó Krisztina bátyja, Balassi Bálint unokatestvére.(Vissza)

Losonczy Anna: a hős temesvári kapitány, Losonczy István leánya. Annának három férje volt, sorrendben: Báthory Miklós, Ungnád Kristóf és Forgách Zsigmond.(Vissza)

Katolizál: A családjogi, válási ügyek még mindig a Szentszékhez tartoztak, ezért siettethette a pert a katolikus felekezetre való áttérés.(Vissza)

Házasságát érvénytelenítik: A korabeli válás általában azt jelentette, hogy az elválasztott feleknek tilos volt házasságot kötniük mással, hiszen „a házasságok az égben köttettek”, a házasság szentség, mely a földi törvényszéken nem szüntethető meg, mindörökké fennmarad. Az újabb házasság tehát éppúgy bigámiának számított volna, mintha válás nélkül kötötték volna. Más volt a helyzet, ha a házasságot érvénytelenítették. Ekkor tulajdonképpen – a jog szerint – nem történt házasság. Az érvénytelenítés akkor történhetett meg, ha olyan felek kötöttek házasságot, akiknek nem volt joguk erre; közeli rokonok például, vagy olyanok, akik alkalmatlanok voltak a „házaséletre”.(Vissza)

Forgách Zsigmond (1565–1621), magyar főúr. Feleségei időrendben: Losonczy Anna (neki harmadik férje volt), Thurzó Zsuzsa és Pálffy Kata.(Vissza)

Rimay János (1573–1631) költő, Balassi tanítványának vallotta magát, szándéka Balassi verseinek kiadására sikertelen maradt.(Vissza)(Vissza)

Edmund Campion (1539–1581) oxfordi születésű eredetileg anglikán vallású katolikus pap és jezsuita, akinek híres műve tíz okot sorol fel a katolizálás mellett.(Vissza)

Braunsberg tengerparti város Gdansktól keletre, jezsuita kollégiumában magyar diákok is megfordultak.(Vissza)

Batthyány Ferenc (+1625) nyugat-magyarországi főúr, akinek anyja, Zrínyi Dorottya a szigetvári hős, Zrínyi Miklós leánya volt.(Vissza)

A tizenötéves háború (1593–1606) a török portának a Habsburg udvarhoz küldött hadüzenetével kezdődött, váltakozó sikerekkel folyt. Az 1606-os bécsi béke kimondta a törökkel való békekötést.(Vissza)

Pálffy Miklós (1552–1600) 1589-ben nevezték ki a Felvidék főkapitányává.(Vissza)

Felvidék: A történelmi Magyarországnak ma Szlovákiához tartozó része.(Vissza)