GépeskönyvCímlapNyitólapSzövegekTárlóForrásokNévjegy

Szöveggyűjtemény

Harmincharmadik

Az nótája: Bánja az Úristen
Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott
Balassi Bálint nevére

1 Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét,
Sok hitetlenségét, undok fertelmességét,
Töröld el rútságát, minden álnokságát, könnyebbíts lelkem terhét!

2 Az én búsult lelkem én nyavalyás testemben
Té-tova bujdosik, mint madár a szélvészben,
Tőled elijedett, tudván, hogy vétkezett, akar esni kétségben.

3 Látja magán való szántalan nagy sok jódat,
Kiért, tudja, téged nem tisztelt, jól tött urat,
Háládatlanságát látván hamis voltát, ugyan szégyenli magát.

4 Akarna gyakorta hozzád ismét megtérni,
De bűnei miatt nem mér elődben menni,
Tőled oly igen fél, reád nézni sem mér, színed igen rettegi.

5 Semmije sincs penig, mivel elődben menjen,
Kivel jóvoltodért viszont téged tiszteljen,
Vagy alázatossan, méltó haragodban tégedet engeszteljen.

6 Sok kísértet éri, mindenképpen rettenti,
Veled ijeszgeti, kétségre sietteti,
Ki miatt majd elvész, ha vele jól nem téssz, magát Pokolra ejti.

7 Jajgatván nagy sokszor említi szent nevedet,
Mondván: Vajha az Úr hozzá venne engemet,
Bizony kedvét lelném, mert őtet követném, mint édes Istenemet!

8 Bátorítsad, Uram, azért bíztató szóddal,
Mit használsz szegénynek örök kárhozatjával?
Hadd inkább dicsérjen ez földön éltében szép magasztalásokkal.

9 Az te szódat, tudom, mihelyen meghallhatja,
Ottan szent nevedet, mint atyját, úgy kiáltja,
Kiterjesztett kézzel, sűrű könyves szemmel magát reád bocsátja.

10 Legörögvén könyve orcáján, úgy megkövet,
Magad is megszánnád, látván, mely keseredett,
Mert zokogásokkal, siralmas szép szókkal kér fejének kegyelmet.

11 Irgalmasságod is annál inkább kitetszik,
Az mennél több vétkem nekem megengedtetik,
Inkább kegyelmedben, mint büntetésedben te irgalmad tündöklik.

12 No, nem tartod, tudom, tovább haragod rajta,
Mert az békességre te jobb kezed kinyújtva,
De csak olyanoknak, kik utánad járnak, mert vagy mindennek ura.

13 Térj azért, én lelkem, kegyelmes Istenedhez,
Szép könyörgésekkel békéljél szent kezéhez,
Mert lám, hozzáfogad, csak reá hadd magad, igen irgalmas úr ez.

14 Higgyünk mindörökké igazán csak őbenne,
Bűntül őrizkedjünk, ne távozzunk el tőle,
Áldott az ő neve örökké mennyekbe, ki már megkegyelmeze.

15 Éneklém ezeket megkeseredett szívvel,
Várván Úr kegyelmét fejemre szent lelkével,
Té-tova bujdosván, bűnömön bánkódván, tusakodván ördöggel.

Ezek az énekek, kiket Balassi Bálint gyermeksígétül fogva házasságáig szerzett. Jóllehet kettő hía: az egyik egy virágének az Irgalmazz, Úristen nótájára, kinek az kezdeti így volt: Vallyon meddig akarsz engem kesergetni... Az elveszett. Másik egy könyörgés a Palatics nótájára, ki az Nyíri Báthory Istvánnál és Ugnotnénál is volt. Így kezdetik el: Láss hozzám, ödvessígemnek Istene.
Ezek után immár akik következnek, azokat mind kiket házasságába, kiket a felesígítül való elválása után szerzett. Jobb részre a virágénekeket inkább mind Juliárul, mely nevére azért keresztelte az szerelmesét, hogy a rígi poétákat ebben is kövesse. Kik közül Ovidius Corinnának, Joannes Secundus Juliának, Marullus Neérának nevezte szeretűjét.



Életrajz
Pályakép
Hatástörténet


Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv


Jegyzetek

kísértet: kísértés(Vissza)

könyv: könny(Vissza)

Losonczy Anna: a hős temesvári kapitány, Losonczy István leánya. Annának három férje volt, sorrendben: Báthory Miklós, Ungnád Kristóf és Forgách Zsigmond.(Vissza)

poeta: költő (latin)(Vissza)

Ovidius: Publius Ovidius Naso (Sulmo, Kr. e. 43. – Tomi, Kr. u. 17/18.), híres római elégiaköltő.(Vissza)

Joannes Secundus: (Haaga, 1511. november 14–Uttrecht, 1536. szeptember 24.), igen híres, latinul író reneszánsz költő. Legismertebb műve a Csókok könyve (Basia). Balassira az ő költészete is hatással volt, tőle vette át a Julia nevet.(Vissza)

Marullus: Michael Marullus (1450–1500) görög származású itáliai, latin nyelven író költő. Néhány versét mintául használta Balassi.(Vissza)

szerető: Nem a mai értelemben, hanem „szerelmes, társ” értelemben használták a korban.(Vissza)