- Arany János -
Inni hosszut és körömre,
Kedvet búra, bút örömre;
Sok megissza vad-őszintén:
Egy-kettő vigyázva, mint én.
Kivel egykor én mulattam,
Többnyire már pad alatt van:
Én, ki a mámort kerűltem,
Helyt maradék, hol leűltem.
De, ha végignézek romján:
Oly sivár, dúlt e tivornyám!
Mért nem ittam úgy, hogy jó-rég
Én is a pad alatt volnék?...
(1878. március 23.)
508.Inni hosszut és körömre: a poharat fenékig üríteni.
509.pad: a népnyelvben ravatalt is jelentett; Arany is használta ilyen értelemben a Tetemre hívás első fogalmazványában.