- Ady Endre -

Értelmezések

Ady Endre verskötetei és versciklusai (1906-1918)
Góg és Magóg fia vagyok én... (1905)
Héja-nász az avaron (1905)
Temetés a tengeren (1906)
Párisban járt az Ősz (1906)
A magyar Messiások (1907)
Lédával a bálban (1907)
A Sion-hegy alatt (1908)
Magyar jakobinus dala (1908)

A föl-földobott kő (1909)

A címként is kiemelt, középpontban álló hasonlat a föld nehézségi erejéhez méri ezt a racionálisan felfoghatatlan vonzerőt. Máskor, máshol előfordul, hogy talál rá okot: miért vállalja mindennek ellenére fajtáját, népét; például „Olykor utálom, néha szeretem: / Ennyi emberséges bánatot / Nem adott volna más fajta nekem” - olvasható a Pimasz, szép arccal című versében (1910). A föl-földobott kő azonban nem választásként, hanem „akaratlan”, kényszerű létállapotként írja le kötődését - mintegy vallásos vagy legalábbis irracionális meggyőződésként.

A muszáj Herkules (1908)
Hunn, új legenda (1913)
Az eltévedt lovas (1914)

Életrajz
Pályakép
Értelmezések
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv