Terry Pratchett

Az Ötödik Elefánt1

Azt mondják, a világ lapos, és négy elefánt tartja a hátán, akik maguk is egy óriási teknős páncélján állnak.

Azt mondják, hatalmas bestiák lévén, az elefántok csontjai kőből és vasból, idegeik pedig, a hosszú távú jobb vezetőképesség okán, aranyból vannak.2

Azt mondják, az ötödik elefánt hosszú évekkel ezelőtt, a világ egy fiatalabb korszakában bömbölve és trombitálva érkezett az atmoszférán át, és elég keményen landolt ahhoz, hogy kontinenseket válasszon szét és hegyeket emeljen.

Valójában senki nem látta földet érni, mely tény egy érdekes filozófiai kérdés felvetődését eredményezte: amikor egy mérges elefánt milliónyi tonnája az égbolton keresztülsöpörve megérkezik, és senki sincs, aki hallja, ad-e hát ki – filozofikusan szólva – zajt?

És ha senki nem látta a becsapódást, becsapódott-e akkor valójában?

Más szóval, vajon nem csak egy gyermekmese az egész néhány érdekes természeti jelenség kimagyarázására?

A törpék, akik ezt a legendát magukénak vallják, és akik mindenki másnál jóval mélyebbre szoktak ásni, azt mondják, hogy van benne egy szemernyi igazság.

Fordította Hegedűs Orsolya

1 Részlet a szerző The Fifth Elephant című, 24. korongvilág-regényéből – a fordító.

2 Nem halott kő és vas, mint most, de élő kő és fém. A törpéknek meglehetősen találékony mitológiájuk van, ami az ásványokat illeti. (A szerző jegyzete.)