1 A tanulmányban szereplő oldalszámok a következő kiadásra vonatkoznak: Daniela Hodrová: Trýznivé město. Podobojí, Kukly, Théta. Praha, 1999, Hynek. A regényből vett részeket saját fordításomban idézem.
2 Kirk, G. S.: A mítosz. Fordította: Steiger Kornél. Második kiadás. Budapest, 1993, Holnap Kiadó. 290. o.
3 Hodrová dendrites szerkezetnek nevezi.
4 Erről épp Hodrová ír a Místa s tajemstvím. Kapitoly z literární topologie („Titok-helyek” vagy „Titkokkal bíró helyek”) című könyvében. Praha, 1994, Koniasch Latin Press. 185–196. o.
5 Hodrová, Daniela: Místa s tajemstvím… 9–10. o.
6 Az univerzum összefüggéseibe bekapcsoló holotróp tudatba való átmenet kitüntetett helyszínei, „a szakrális helyek specifikus irodalmi változatai” (Hodrová, 10. o.).
7 Hodrová Gustav Meyrink A láthatatlan Prága (1916) című regényére hivatkozva mutat rá a Praha szó egyik lehetséges etimonjára: a cseh práh = küszöb. Hodrová, i. m. 113. o.
10 Polistopadová dekáda je jedno z nejplodnejších období v české literatuře. Rozhovor s Lubomírem Machalou. It Tvar 2001/8, 8. o. Az interjút Michal Jareš készítette.
11 Lubomír Machala: Česká próza na konci tisíciletí. In Slovenská literatúra 2000/4–5, 334. o.
12 Ezeket inkább „közelítő-körbeíró” szinonimákként, mintsem valamely közös jelöltre utaló poétikai fogalmakként használja a cseh irodalomtörténészek nagy része. Egyszerűbb, de meglehet, pontatlanabb volna a „posztmodern” jelző használata, a terminusnak a hazai tudományos és laikus(abb)-zsurnaliszta diskurzusban érzékelhető pejoratív zöngéje miatt azonban az irodalmárok általában ódzkodnak a használatától.
13 Ennél az összefoglalásnál olvasói tapasztalataimon kívül az alábbi tanulmányokra támaszkodtam: Machala, Lubomír: Česká próza na konci tisíciletí. In Slovenská literatúra, 2000/4–5, 334–339. o.; Machala, Lubomír: Ve znamení svobody… (nad základními trendy české polistopadové prózy. In Romboid, 1999/8, 55–67. o.; Haman, Aleš: Fikce a imaginace v prózách devadesátých let. In Tvar, 2001/17, 6–7. o.; Kosková, Helena: Fenomén rozostřené hranice v současné české próze. Körner, Sidon, Macura, Hodrová. In Slovenská literatúra, 2000/4–5, 339–347. o.; Urbanec, Jiří: Reálie a mýtus v tvorbě Michala Ajvaze. In Vladimr Křivánek (szerk.): Autenticita a literatura. Praha–Opava, 1999, Ústav pro českou literaturu AV ČR Praha – Filozoficko-přírodovědecká fakulta Slezké univerzity Opava – Slezské zemské muzeum. 91–95. o.
14 Megfigyelhető, hogy a trilógiában Hodrová főként azokkal a műfaji hagyományokkal kezdeményez párbeszédet, amelyekkel irodalomtudósként a legtöbbet foglalkozott. A szerző regénytörténeti (Hledání románu, 1989; Román zasvěcení, 1993), irodalomtopológiai (Místa s tajemstvím, 1994) és prózapoétikai munkák (…na okraji chaosu… Poetika literárního díla 20. století, 2001) szerzőjeként, szerkesztőjeként, illetve Bahtyin egyik cseh fordítójaként (Román jako dialóg, 1980) és közvetítőjeként ismert.