1 Vö. Sam J. Lundwall: Holnap történt. Tanulmányok a science fiction világtörténetéből. Ford. Szentmihályi Szabó Péter. In Metagalaktika. 7. Budapest, 1984, Kozmosz. 133136. o. Tudtommal Lovecraft-szövegek nálunk először a Galaktika című sci-fi antológiában jelentek meg: Galaktika, 40. Budapest, 1980, Kozmosz.

2 Tzvetan Todorov: Bevezetés a fantasztikus irodalomba. Ford. Gelléri Gábor. Budapest, 2002, Napvilág.

3 Jelen dolgozatnak nem célja a todorovi rendszer mélyebb elemzése vagy kritikája. Ezt egy korábbi tanulmányomban egy Maupassant-novella kapcsán próbáltam meg elvégezni. Vö. Kisantal Tamás: Természetes és/vagy természetfeletti  fantasztikum és interpretáció viszonya Maupassant: Horla című novellájában. Literatura, 2002/2. 157169. o. Lovecraft egyik szövegét, Az őrület hegyeit a todorovi rendszer segítségével elemzi és egyértelműen a csodáshoz sorolja Terry Heller. Vö. Terry Heller: The Delights of Terror. An Aesthetics of the Tale Terror. Urbana & Chicago, 1987, University of Illinois Press. 4960. o.

4 Vö. David Punter: The Literature of Terror. A History of Gothic Fictions from 1765 to the Present Day. London & New York, 1980, Longman. 281290. o. Elemzésében Terry Heller is hangsúlyozza  Az őrület hegyei helyszínének párhuzamát a gótikus regények helyével. Vö. Heller, i. m. 49. o.

5 Vö. Sigmund Freud: A kísérteties. Ford. Bókay Antal és Erős Ferenc. In Bókay Antal  Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Szöveggyűjtemény. Budapest, 1998, Filum. 65 82. o. A Frankenstein-recepcióról lásd Chris Baldick: In Frankensteins Shadow. Myth, Monstrosity, and Nineteenth-century Writing. Oxford, 1987, Clarendon Pree. 3062. o.

6 H. P. Lovecraft: Természetfeletti horror az irodalomban. Ford. Varga Bálint. Rúna, 1995/15.

7 H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása. Ford. Kornya Zsolt. In Lovecraft: Cthulhu hívása. Budapest, 1993, Valhalla Páholy. 122172. o. (Az idézet a 123. oldalon található.)

8 Lovecraft, i. m. 123124. o.

9 Erről lásd: George T. Wetzel: The Cthulhu Mythos: A Study. In S. T. Joshi (szerk.): H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism. Ohio, 1980, Ohio University Press. 7995. o. Érdekes egyébként, hogy még olyan Lovecraft-szövegekre is jellemzőek a fenti bekezdésekben leírtak, melyek nem tartoznak a Cthulhu-mítoszhoz. A Peabody-örökség című novellában gyakorlatilag ugyanaz a történetvezetés található meg (különös házba költöző örökös, az előző lakó feljegyzéseiből lassan összeállított titokzatos kultusz), azzal a különbséggel, hogy itt nem egy teljesen Lovecraft által alkotott előtörténethez kapcsolódik a szöveg, hanem a késő középkori boszorkányhithez (így a fiktív Necronomicon helyett ugyanolyan funkcióval a valós, 1486-ban keletkezett Malleus Maleficarum, a boszorkányüldözés egyik alapkönyve szerepel). Vö. H. P. Lovecraft: A Peabody-örökség. Ford. Sóvágó Katalin. In Lovecraft: A sötét testvériség. Szeged, 1999, Lazi Bt.

10 Rosemary Jackson: Fantasy. The Literature of Subversion. London & New York, 1981, Methuen. 4. o.

11 Jackson, i. m. 153156. o. Itt Jackson legfőbb példája  mellyel ebből a szempontból azért vitatkozni lehetne  A Gyűrűk Ura.

12 Persze a fantasy-n belül  ha a szerzőt oda tartozónak tekintjük  nem csak Lovecraftre jellemző; strukturálisan hasonló (legalábbis a világok egymásra játszatásának szintjén) például a Vampyre is.

13 Wetzel, i. m.

14 Lovecraft: The Materialist Today. Idézi Wetzel, i. m. 80. o.

15 Lovecraft: Az őrület hegyei. Ford. Sóvágó Katalin. In H. P. Lovecraft: Az őrület hegyei. Szeged, 1995, Lazi Bt. 5126. o.

16 http://www.talpak.org/lovecraft/necronom/necr02.html

17 Fritz Leiber, Jr.: A Literary Copernicus. In Joshi, i. m. 5062. o. Leiber szerint a szerző nem teljesen hagyomány nélkül alakította ki szemléletmódját, elődei közé tartozik Poe és H. G. Wells, de szisztematikusan csak Lovecraftre jellemző.

18 Erről lásd Dirk W. Mosig: H. P. Lovecraft: Myth-Maker. In Joshi, i. m. 104112. o. Mosig a Cthulhu-mítoszt mint olyat teljesen Derleth-nek tulajdonítja, a lovecraftit, hogy megkülönböztesse, Yog-Sothoth mítoszciklusnak nevezi.

19 Idézi Mosig. 109. o.

20 Vö. Edward Lauterbach: Some Notes on Cthulhuian Pseudobiblia. In Joshi, i. m. 96103. o.

21 Vö. Dan Clore: The Lurker on the Threshold of Interpretation: Hoax Necronomicons and Paratextual Noise. In http://www.geocities.com/Sotto/9879/lurker.htm

22 Bár legalábbis érdekes, hogy Eco regényének végén a „titkos társaság” összejövetelének jelenetében szertartásuk során egyéb okkult fogalmak és nevek mellett a Cthulhu is szerepel.