|
|
|
|
|
||
Íráskényszerrel s dicsvággyal vert meg az Isten,
Ámde tehetséget morzsányit sem adott.
Jobb autószerelőnek lenni, ha nem megy az írás,
S tán a csavarkulcs még jobban is állna nekem.
Jó versekből sem tudnék eltartani senkit,
Ám etetek bárkit, míg van rossz autó.
Azt mondod, megölöd magadat, mert már sose láthatsz.
Hát tegyed azt, s akkor biztos, hogy sose látsz!
Íme valódi világunk, tévénkívüli létünk:
Nézd meg jól, Kedves: nem más, csak kibaszás.
Oly gyönyörű, apa és a fiú egymásra nevetnek,
Táncol már a család, hisz mindenki örül.
Vége a partinak és felkelsz, baktérium itt nincs,
Friss vagy, van benned mára elég vitamin.
És a mosóportól makulátlan tiszta az inged.
Átöleled nevető, nyájas főnöködet,
Kávét isztok együtt, s hazamész szép, új autóddal,
S egyre vidámabb vagy, mert így boldog a lét...
Lásd be, feleslegesen vigyorogsz úgy, mint a rohadt tök,
Átlátok rajtad, mint ahogy ablakomon!
Valld be, hiába fehér fogad és bíborvörös ajkad,
Valld be, valójában csak reklám, mese vagy,
És amit adnál, az sincs, és a valódi világunk
Bensőnkből eredő pornográf szopatás!
