Dr. Kovács István
B-12-EFq10 Adminisztratív Ûrállomás, 3520. április 10. Másfél fényévnyire az Alfa Centauritól. Az ûrállomás óriási, igen strukturált és differenciált kinézetû, ám láthatólag régi.
Az ûrállomás belseje nem túl lakályos: dróthálók, rácsok, festetlen acéllemezek, dörrenve záródó ajtók, hangas léptek. Az egyik folyosón birodalmi katonák megbilincselt rabokat vezetnek. A katonákon fehér páncél és maszk, a fogolyokon/fogólyukon egyenkezeslábas. Egy másik, nem ennyire rideg, viszont kicsit kórházra emlékeztetõ folyosón ajtó, rajta tábla: “Pont. Pilatus helyt. Fogad: minden második csüt. 2–2:30. Csak elõzetes bejelentés alapján! Kérem, kopogásával ne zavarja a munkát! Tartsuk be a hivatali rendet!”
[A részletesebb információk a következõk, azaz vagy:
Az Alfa Centauri csillagtól másfél fényévnyire dél-délkeletre – amennyiben a csak saját tengelye körül forgó égitest egyik sarokpontját északnak, a másikat meg délnek nevezzük – található a B-12-EFq10 ûrállomás, mely a maga nemében óriási újdonságnak számított tervezése idején, viszont napjainkban már meglehetõsen elavultnak hat, de hát ez már csak így van ugye az állami intézményekkel. Az eggyel korábbi helytartó, Scaphanderus le is akarta bontatni, s egy újat akart a helyébe építtetni, ám tekintve, hogy a Központi Helytartói Felügyelõségnél nem voltak túlzottan jó kapcsolatai – azért is került ide, erre a meglehetõsen Isten háta mögötti helyre –, csak annyit tudott elérni, hogy jól összeveszett a fõigazgatóval, aki bosszúból ipari mûemléknek nyilváníttatta az állomást, hogy Scaphanderusnak soha még csak esélye se legyen újba költözni. Pedig Scaphanderusnak igaza volt: a szerkezet különféle rendszerei állandóan meghibásodnak, s ez már többször is azzal fenyegetett, hogy esetleg lóhalálában kiüríttetést kell elrendelni. Ráadásul kívül-belül magán viseli a modell a kétszáz éve átélt nagy Xénia-láz divathullámot, amikor is galaxis-szerte mindenki a huszadik századi magyar tévésorozatot nézte digitális felújításban, s több milliárdan csak azért kezdtek bele ennek a rég kihalt és nehezen elsajátítható nyelvnek a tanulásába, hogy eredetiben élvezhessék a filmeket. Egyesek szerint persze ez direkt jó is, hiszen minek az állami hivatalnokoknak meg az itt raboskodóknak bícsesebb pecó itt, a világ végén?
A B-12-EFq10 jelenlegi helytartója Pontius Pilatus. Tulajdonképpen számûzetés neki e szerep, állandóan visszakívánkozik a Roma12-re, ahol szinte egész életét töltötte, ám nem véletlenül kapta épp ezt a megbízatást: egyes politikai ellenfelei így érték el, hogy kivonódjék a forgalomból. Itt nem sok vizet zavar, hiszen mire eljutnak üzenetei a Központi Vidékre, addigra már eltelik huszonhat óra, s aktualitásukat vesztik.
Ezen a vidéken a legtöbb baj a korábban spontán idetelepült ortodox zsidókkal van, akik rendszeres kísérletet tesznek arra, hogy saját vallásukon alapuló jogrendszert és önigazgatást vezessenek be; Pilátus legfõbb feladata ennek a megakadályozása: van, hogy naponta többször is tárgyalnia kell Kajafással és egyéb zsidó fõpapokkal, akiknek lényegtelen engedményeket téve próbálja leszerelni a zsidóságot. Ám a zsidók is hasonlóan viselkednek vele szemben, emiatt a meccs döntetlenre áll.]
Nagyobb szoba. Barna, görbülõ, egyenetlen felületû falak, középen nagyon erõs világítás, mely a széleken hirtelen elsötétül, egyébként pedig csehszlovák / Xénia-láz dizájn. A háttérben régi Orion-tévéket idézõ nagy képernyõ, valamint egy óriási festmény: Jézus és a két lator a kereszten. Középen – tehát a fényben – Pilátus és nála vendégeskedõ barátja, ifjabb Plinius félig ülnek, félig fekszenek mindenféle, a padlóra halmozott párnán, pamlagon, elõttük tálakon sült comb, eper, szõlõ, tejszínhab, valamint teli pezsgõspoharak. Ezekhez egyáltalán nem nyúlnak. Kis szökõkút is színesíti a szobát. Mindkettejük a legutolsó technodivat szerint van felöltözve: minden ruhadarabjaik ezüstszínûek vagy neonok.
PILÁTUS Felolvas egy levélbõl. És képes azt írni, hogy jelen körülmények között morálisan – érted: morálisan – számára elfogadhatatlan az ajánlat!
Plinius Na, állj meg, öcsi. Egyelõre még azt sem mondtad meg, hogy miféle ajánlatról van szó, és – má ne haragudjá – de így nem is nagyon tuom értékelni.
PILÁTUS Figyelj, kis szívem. Futólag megsimogatja Plinius combját. Azt javasloom, hogy bizonyos morálfilozófiai elképzeléseket, melyek a sorozatos paradigmaváltások okán kihullottak az etikai rendszerbõl, újra honosítsunk meg. Pölö arra gondoltam, hogy azt a duplaneopozitivista gondolatot, hogyaszongya: az ember általában tisztában van cselekedetei súlyával és következményeivel, revideálhatnánk…
PLINIUS Ne idegeljé má, jó?! Ezt meg hogy talátad ki?
PILÁTUS Most végigmondhatom, vagy mi a fasz van?
PLINIUS Hogy lehetne épp ezt a nézetet visszahozni, amikor ha reflektálunk a neopozitivizmus elõfeltevéseire…
PILÁTUS Kissé ordít. Végigmondhatom?
Csönd, tudniillik kissé mindketten meglepõdnek azon, hogy ilyen hamar sikerült bepipulniuk, pedig nincs is szó olyan fontos dolgokról, mint pl. pénz, pina, pálinka vagy kábó.
PLINIUS Mintha nem is szakította volna félbe Pilátust, és az nem ordított volna. Persze.
PILÁTUS Vajon ez a tétel valóban hamis-e? Azaz tényleg nem vagyunk tisztában cselekedeteink súlyával és következményével? És van-e tényleg?
Kis csönd, mivel Plinius azt hiszi, ez csak egy költõi kérdés volt, és késõn kapcsol, hogy válaszolnia kellene.
PLINIUS Természetesen nem. Azazhogy igen. Hirtelen megkavarodik. Tehát: a tétel hamis.
PILÁTUS Mert reménytelenül lehetetlen belátni létünk kereteit?
PLINIUS Mert reménytelenül lehetetlen érintkeznünk valamiféle valósággal, mivel ilyen valóság nincs; mivel a következmény létmódja is nyelvi: csak attól következmény, hogy az a vélemény alakult ki, hogy az egy következmény. Ejnye, Pilátus, nem érdemes kritériumokat és okokat keresgélni, az igazságot nem találjuk – létrehoztuk!
PILÁTUS Én ezt értem, persze. De tegyük fel, hogy…
AGY Kiherélt férfihangja van, mint pl. HAL-9000 magyar hangja, csak jellegzetes gépies. Üzenet érkezett Heidegger-2-tõl.
PILÁTUS Halljuk, Agy!
AGY Heidegger-2 üzenete. Feladva: 3520. április 10., galaktikus középidõ szerint 12 óra 35 perckor. Az üzenet szövege a következõ: “Was ist Metaphysik?” Üzenetismertetés vége.
PILÁTUS Köszönjük, Agy. Elégedetlenül fúj egyet. Nem tudom, mi van vele, de újabban elég furcsa üzeneteket küld. Szerintem hibás a Z-23-as mobilegysége. Pedig megmondtam az üzemigazgatónak, hogy még egy hiba, és mehet vissza a Földre…
PLINIUS Juj, de hát ezt azért mégse… A Földre…! Annyira nem kellene…
PILÁTUS Mé? Földi. Odavaló. Szerintem azér ilyen hülye.
PLINIUS Ténylegesen földi? Ott született?
PILÁTUS Ja. Kairóba vagy hol.
Mindketten elkomorulnak kissé.
PLINIUS Elgondolkodva. Ott mi lehet…?
PILÁTUS Ugyanúgy. Ja.
Csend.
PILÁTUS Megélénkülve. Na, de hol is tartottunk? Hát persze, tudom, hogy az igazság idebent van, de…
AGY Vádlott és õrei várakoznak az ajtónál vádló ügyészekkel együtt. Beengedjem õket?
PILÁTUS Jézusom, kicsoda követett már el megint valamit? Hát sose lehetek már nyugton? Ki van írva: félfogadás csak elõzetes bejelentés alapján!
AGY A vádlott neve: Jézus. Kora: 33 év. Foglalkozása: Messiás.
PLINIUS És földi?
AGY Nem. A Mennybõl jön.
PILÁTUS Fáradtan legyint. Jöjjön… Pliniushoz. Nem érdemes elküldeni, mert biztos a zsidók küldték, aztán félóra múlva már itt dörömböl Annás meg Kajafás, a dokkok meg megtelnek sztrájkoló zsidókkal… Nem értem, minek ez nekünk, dehát…
Közben két birodalmi katona belökdösi a láthatólag igen megviselt Jézust, aki a lehetõ legegyszerûbb fehér tógaszerû ruhát viseli, és mezítláb van. Több ügyész követi, akiknek ruházata szintén a technodivatot követi, csak éppen parókát is hordanak. Mindnyájan megállnak Pilátus és Plinius elõtt.
PILÁTUS Milyen vádat emeltek ez ellen az ember ellen?
EGY ÜGYÉSZ Ha ez nem volna gonosztevõ, nem adtuk volna át neked.
PILÁTUS Vegyétek át ti, és ítéljétek el a ti törvényetek szerint!
ÜGYÉSZ Nekünk senkit sincs jogunk megölni.
PILÁTUS Á, szóval innen fúj a szél… És mi a vád?
ÜGYÉSZ Hogy királykodik. Király módon él.
PILÁTUS Összevonja a szemöldökét. Szóval királykodik. Na, jó, ti menjetek, hadd beszéljek vele. Ügyészek el.
PILÁTUS Te vagy a zsidók királya?
JÉZUS Magadtól mondod-e ezt, vagy mások mondták neked rólam?
PILÁTUS Erõsen gesztikulálva és hangsúlyozva. Érted a beszédemet? Beszélsz más nyelven is? Tudsz például latinul?
JÉZUS Persze. Minden nyelven tudok, különösen latinul.
PILÁTUS Agy! Tudsz fordítani?
AGY Sajnos nem ismerem ezt a nyelvet, bár valószínûleg óarámi.
PILÁTUS És ezt meg mibõl gondolod?
AGY Az eddig történtek feltûnõen emlékeztetnek egy újszövetségi történetre.
PILÁTUS Piha! Na, jó… Vigyétek el innen, hozzatok magatokkal legközelebb transzkriptsisakot. De jól legyen aztán beállítva. Jézus és õrei el.
PLINIUS Valami olyan furcsa volt ezen a figurán. Nem is tudom… Neked nem tûnt fel?
PILÁTUS Nekem is… De hogy mi? Hm. Mindketten vállat vonnak.
AGY Üzenet érkezett Heidegger-2-tõl.
PILÁTUS Mondjad…
AGY Heidegger-2 üzenete. Feladva: 3520. április 10., galaktikus középidõ szerint 12 óra 40 perckor. Az üzenet szövege a következõ: “Was ist Metaphysik?” Üzenetismertetés vége.
Plinius meglepve Pilátusra néz, és elkezdenek nevetni.
PILÁTUS Na, ennek is lõttek. Szóval. Visszatérve. Kutat az emlékeiben. Ja. Szóval: Azt azért nem gondolhatja senki komolyan, hogy ez mindig így van. Az a hiba ezekkel a fejekkel, mármint a morálfilozófusokra gondolok, hogy azt hiszik, hogyha valami néha nincs egy bizonyos módon, akkor azt mondják, hogy az má nem is lehet. Pedig: a neopozitivista episztémének igenis létjogosultsága van mai gondolkodásunkban. Tulajdonképpen egész filozófiai és ezen belül etikai evolúciónk arról szól, hogyan függetlenedünk ettõl a – megengedem – hiperrealista horizonttól. De – tetszik vagy nem tetszik – az igazságot gyakran nem mi hozzuk létre, hanem igenis készen találjuk. Ha például megölök valakit, manapság biztosan számíthatok rá, hogy a rendõrség elkezd keresni – és így félhetek. Igenis nagyon sok olyan kontextus van, amelyben mit sem számítanak a duplaneohermeneutika elõfeltevései.
Közben kettejüket látjuk oldalról, ahogy egymásnak felváltva magyaráznak, s felettük a magasban megjelenik – elõször szinte csak feldereng – Lenke néni és Takikám, ahogyan éppen pörölnek valamin a lakótelepi konyhában.
PLINIUS Elmélázva. Ha megölök valakit… igen: arra számíthatok. De: Kisebb gondolkodási szünet. De: Például ennek ellenére nem tudhatom, hogy megbánom-e. Nem egyszerûen arról van itt szó, hogy elkapnak-e, vagy hogy egyszerûen csak félnem kell a büntitõl, nem. Itt az a lényeg, hogy saját magam reakcióit sem tudom kiszámítani: nem tudom, hogy pánikba esem-e, nem tudom, hogy késõbb hogyan gondolok vissza rá, hogy életemre ez hogyan hat ki stb. Vajon például egy ilyen, nevezzük bûnnek, az elkövetése mennyiben autentikus? Mennyiben tartozhat hozzá ahhoz a kétségbeeséshez, amely elvezethet a létre magára való rákérdezéshez?
PILÁTUS De hát nem érted, Plinius, hogy épp az a baj, hogy a tudományos szótár teljesen elszakadt a köznapi szótártól? Az általad feltett kérdések – szerintem – nem élõ kérdések. Az emberek az erkölcsöt nem a szabadságból szokták eredeztetni, hanem épp a kötöttségekbõl!
PLINIUS De az, hogy a tudomány…
Szomszédok vége.
AGY Uram, a katonák visszajöttek Jézussal.
PLINIUS Ne haragudj, Pilátus, de venned kellene egy hetedik generációs gépet végre, amibe a társadalmi normákat is beépítették. Ez állandóan félbeszakítsa az ember beszédét! Borzasztó.
PILÁTUS Csak legyint. Kéretem.
Jézus és a katonák be. Jézus még rosszabb fizikai állapotban, idõközben kapott egy-kettõt az arcára is a katonáktól.
AZ EGYIK KATONA Uram, az a helyzet, hogy nem találtunk megfelelõ sisakot.
PILÁTUS Úristen, még ezt is nekem kell elintézni? Tudja maga, kivel áll szemben?
A KATONA Kihúzza magát. Igenis, uram, de…
PILÁTUS Semmi de! Agy, azonnal, derítsd ki, hol találnak megfelelõ sisakot!
AGY 12B szint, 42-es raktár.
PILÁTUS Tessék. Vigyék már innen ezt a fura fickót, borzasztó, hogy néz ki. Minek verik? Nem hallottak még arról, hogy a liberális ember legfontosabb erkölcsi imperatívusza: minél kevesebb kegyetlenséget okozni?
A KATONA Jelentem, nem.
PILÁTUS Unva a dolgot. Na, indíts a 12B szintre!
Jézus és a katonák el.
PILÁTUS Tényleg valami rettenetesen furcsa van a külsejében. Az öltözködése pontosan ugyanolyan, mint a miénk, de…
PLINIUS Á, az nem. Szerintem pont olyan a ruhája, mint a miénk. Vagy… De nem.
PILÁTUS Na, hagyjuk, hol is tartottunk?
AGY Látogató érkezett.
PILÁTUS Jézusom, ki?
AGY Nem Jézus. Babits Mihály.
PILÁTUS Neee…
PLINIUS Az meg már mit akar itt? Én azt hittem, már rég meghalt.
PILÁTUS Dehogy. Rendszeresen feltámad, és nagyon sértõdékeny. Kéretjük.
BABITS Nagyon öreg, de ettõl függetlenül öltözködése szintén a technodivat horizontján áll. Be. Középre megy. Meghajol vagy nem hajol meg. Esti kérdés. Írta Babits Mihály. Midõn az est… Elszavalja az egész költeményt, miközben Pilátus és Plinius feszülten hallgatják, és a bekapcsolódó tévében a Szeszélyes évszakok megy hang nélkül. A végén megtapsolják, Szeszélyes évszakok vége.
PILÁTUS Gügyögve. Gyere ide apucihoz, édes kicsi cuncimókusom, gyere, Elõhúz egy nyalókát nadrágja zsebébõl. adok neked nyalókát, nyaljad, jó van, nyaljad.
S valóban: Babits buzgón szopogatni kezdi a nyalókát, s hátrálva, hajlongva el.
PLINIUS Fú! Hát ez má teljesen szétcsúszott…
PILÁTUS Persze. A mútkor a makkomat gyömöszöltem a szájába, de azt is buzgón szopta. Dolce. Tudod, hogy van ez néha. S Plinius combjára teszi a kezét, aki értõn, valamint kissé kajánul elmosolyodik.
Csönd és mosolyszünet.
PLINIUS Még az elõzõre visszatérve egy kicsit: Az, hogy a közbeszéd egyfajta romantikus realista per neopozitivista episztémé horizontján áll, az nem a tudományos igényû beszédmódokat és kérdésfelvetéseket minõsí…
AGY Üzenet érkezett Heidegger-2-tõl.
PLINIUS Nagyon dühös. Bazmeg! Ugyanaz, mint eddig, mi?!
AGY Normális emberi hanglejtéssel és -színnel. Aha.
PLINIUS Mint fent. Akkor meg mi a szarnak szótá közbe?
AGY Mint fent Mer kell.
PLINIUS Kissé már higgadva. Ilyen rohadt antiszociális számítógépt!
PILÁTUS Légy szíves, Agy, leszóni a javítóüzembe az igazgatónak, hogy fogadóórámban keressen fel, fõvesztés terhe mellett.
AGY Igen. Idõközben megérkezett Jézus, ezenkívül Balassi Bálint istenes verseivel a fogadóteremben várakozik.
PLINIUS Hangasan, idegesen fújtat, legyintget stb. vagy nem stb., ahogy tetszik. Közben mormog. Balassi csak várjon! Micsoda bolondokháza van itt! Jókor látogatlak meg én is.
Jézus és a katonák be. Jézus már több sebbõl vérzik. A fejére erõltetik a transzkriptsisakot, amitõl olyan lesz a hangja, mintha tölcsérbe beszélne: tompa és zeng.
PILÁTUS Te vagy a zsidók királya?
JÉZUS Magadtól mondod-e ezt, vagy mások mondták neked rólam?
PILÁTUS Fenyegetõleg. Agy! Én ezt nem értem! Nem arról volt szó, hogy…
AGY Sajnos a rendelkezésre álló sisakok – Jézus méretében – óarámiról csak védikus szanszkritra tudnak fordítani, de azt értem. Kapcsolok fordító üzemmódba. Ez utóbbi mondatot végképp géphangon mondja. A magosban megjelenik Köbüki, amint épp azt mondja – ez persze nem hallható –: “Kapcsford, Köbüki. Jelkezz, jelkezz!” Most Jézus azt mondja: “Magadtól mondod-e ezt, vagy mások mondták neked rólam?”
PILÁTUS Felháborodva. Hát zsidó vagyok én? A te néped és a fõpapok adtak át nekem téged: Mi tettél?
JÉZUS Az én országom nem evilágból való: ha ebbõl a világból való volna az én országom, az én szolgáim harcolnának, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak. De az én országom nem innen való.
AGY Jézus azt mondja: “Az én országom nem evilágból való: ha ebbõl a világból való volna az én országom, az én szolgáim harcolnának, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak. De az én országom nem innen való.”
PILÁTUS Értetlenkedve. Akkor mégis király vagy te?
JÉZUS Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.
AGY Jézus azt mondja: “Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.”
PILÁTUS Fejét csóválva, és választ sem várva. Mi az igazság?
PLINIUS Na, érted? Igenis a közbeszéd szakadt el…
PILÁTUS Kissé ingerülten. Jaj, most ezt egy kicsit hagyjuk. Agy! Teremts összeköttetést az ügyészekkel.
Kivilágosodik a képernyõ, s egy népes tömeg élén áll az ügyész. Az emberek öltözéke, mint eddig. Az ügyész a csoport élén áll, kezében mikrofon, kicsit, mintha egy tüntetésrõl tudósítana.
AGY A kapcsolat létrejött.
PILÁTUS Kicsit kiabál, mint amikor idõsebb emberek telefonba beszélnek. Én nem találok nála semmiféle bûnt. Szokás nálatok, hogy valakit kívánságotok szerint szabadon bocsássanak a húsvét ünnepén: akarjátok-e hát, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát?
ÜGYÉSZ Ne ezt, hanem Barabást.
A TÖMEG A háttérben skandálva. Barabás! Barabás! A képernyõ elsötétedik.
AGY A kapcsolat megszakadt.
PILÁTUS int, erre a katonák elvezetik Jézust.
Ahogyan kimennek, egyre inkább látszik: mindezt egy képernyõn követtük végig. Egyre vastagabb a képernyõ széle, majd ahogy perspektívánk szélesedik, rájövünk: a tévé egy másik tévé adását közvetítette, s a mellett a tévé mellett, alatt, fölött egy csomó tévé különbözõ adásokat ad, s ez csak egy a sok közül. Elsiklunk pár képernyõ felett: Az egyiken Pilátus ókori római öltözéket hord, a másikon valamiféle egyiptomi intézõ, a harmadikon angolszász bírói parókát és talárt visel, a negyediken a háttérben az Eiffel-torony látható, és a kép a 20. század végének horizontját idézi, az ötödiken Pilátus csikós ruhában ostorral csattogtat, Plinius – hasonló szerelésben – nagyokat nevet ezen, mindezek közben a fehér ruhát viselõ Jézust épp elviszik a kócsagtollas csendõrök. Aztán egyben láthatjuk az egész közvetítõi falat – mindegyik képernyõn különbözõ korok különbözõ díszletei és jelmezei között épp elviszik a mindig ugyanolyan ruhát viselõ Jézust a katonák –; a fal elõtt egy hasonló fehér ruhába öltözött õsz öreg ül, az Isten. Furcsán nevetgél, a kávéját kavargatja, elnyomja a csikket egy zsúfolásig telt hamutartóban, és egyre jobban nevetgél. Aztán felhúz egy csíkot. Vagy nem húz fel. Ahogy tetszik.
