PALIMPSZESZT
17. szám --[ címlap | impresszum | keresés | mutató | tartalom ]

Vadai István
Metrumtipológiai megjegyzés egy naptárvers kapcsán

Az Országos Széchényi Könyvtár 1899 óta őriz egy könyvtáblából kiáztatott nyomtatványtöredéket, melynek metrikatörténeti jelentőségére még nem figyelt fel a szakirodalom. A töredék Knauz Nándor hagyatékából került elő, a Régi Magyarországi Nyomtatványok R471A számon tartja nyilván.[1] A betűtípusok tanúsága szerint 1578 és 1583 között nyomtatták a nagyszombati nyomdában. A megmaradt ívjelzések azt mutatják, hogy a szedéskor az ívek kilövése során hiba történt, mert a szövegek nem megfelelő sorrendben követik egymást. Ez lehet az oka annak, hogy a nyomtatványból makulatúra lett, s végül egy könyvtáblába került. A nagyszombati nyomtatványtöredéket Borsa Gedeon mutatta be részletesen, és az emlék teljes szövegét, illetve fotómásolatát is közzétette.[2]

A töredéken a közismert latin nyelvű Ciso Janus szótagjai mellett egy magyar vers töredékes szövege olvasható.[3] Borsa Gedeon a magyar csíziók felsorolása közben tárgyalja a verset. Tanulmányában a következő megjegyzést teszi: „Míg a latin »Cisio Janus« fennmaradt része megegyezik a hazai előzményekből jól ismert szöveggel, addig a magyar merőben eltér mind a kódexekben fennmaradt, mind a Székely-féle »Cisio Janus«-tól. Formailag szinte mér nem is szorosan vett »Cisio Janus« ez, hiszen a szótagok száma havonként nem azonos a napok számával, ráadásul az ünnepnap megjelölését magában foglaló szó sincs pontosan a helyén. Ennek ellenére itt tárgyalandó, hiszen az élőfejben címként a »Cisioianus« szót viseli, továbbá a szöveg célja kétségtelenül azonos a szorosabb értelemben vett »Cisio Janus«-szal, vagyis az ünnepeknek a hónapokon belüli elhelyezkedését volt hivatva memorizáltatni”

Valóban, a vers szótagjai nem jelölik meg a szóbanforgó ünnep hónapon belüli sorszámát. A szöveg azonban mégis szorosan vett csízió! Elkerülte ugyanis a közlő figyelmét, hogy nem csak szótagokkal működő csíziók léteznek. Heinrich Gusztáv a csíziók történetéről értekezve[4] három különböző típusról tesz említést. A legelterjedtebb, és így legismertebb fajta a latin nyelvű, szótagokkal mérő csízió. Léteznek ugyancsak szótagokkal mérő nemzeti nyelvű szövegek is, a tanulmányban német példát láthatunk. Ide sorolandók a Peer-kódexben,[5] a Nagyenyedi-kódexben,[6] illetve Székely István Krónikájában[7] található magyar csíziók is. A második, kevésbé gyakori típushoz a szószámláló csíziók tartoznak. Heinrich Gusztáv német és francia nyelvű példán is bemutatja, sajnos rendre csak a januári strófákat idézve. Az 1500 előttről származó francia vers[8] így fest egészében:

Januarius

En ian vier que les Roys ve nus sont
Glau me dit fre min mor font
An thoin boit le iour vin cent fois
Pol us en sont tous ses dois.

Februarius

Au chan de lier A ga the beut
Mais le vin si fort les meut
Quil tu a pres daus si
Pier res Ma thi as aus si.

Martius

Au bin dit que mars est pril leux.
Cest mon fait gre goir il est feux
Et tout prest de don ner des e aux
Ma rie dit il est caux.

Aprilis

En a vril am broi se sen vint
Droit a Le on la se tint
En son temps e stoit en balle
Geor ge Marc hant de go dal le.

Maius

Ja ques Croix dit que iehan est moy
Ni co las dit il est vray.
Hon nou rez sont sai ges et sotz
Car mes au gu stins et bi gotz.

Junius

En iuing a lon bien sou vent
Grant soif : ou bar na be ment.
En son temps fut prins com ler res.
Damp iehan e loy et damp pier res.

Julius

En iuil let mar tin se combat
Et du benoi tier sainct vaast bat
La sur vint Mar guet mag de lain
Jac mar dor An ne et Ger main.

Augustus

Pier res et os on get toit
A pres lau rens qui bru loit
Ma ri e lors se print a brai re
Bar the le mi fait Jehan tai re.

September

Gi les a ce que ie vois
Ma rie toy se tu me Croix.
Et prie de tes nop ces Ma thieu
Son filz fre min cos me Mi cheu.

October

Re mis sont fran cois en vi gueur.
De nis nen est pas bien as seur
Car luc est pri son nier a han
Cre spin et sy mon a quen.

November

Sains mors sont les gens bien eu rez
Com dit Mar tin du bien
Aus si fait por tus de mil lan
Cle ment Ka the rin et sat An.

December

E loy fait barb a co lart
Ma ri e cri e Lu ce art
Dont en grant i re Tho mas meut
De No E Jehan In no cens fut.

A csíziók harmadik csoportjába tartoznak azok a naptárversek, melyek egy-egy sort rendelnek az év minden napjához.

Mindez ideig csak az első típusba tartozó magyar nyelvű csíziók voltak ismeretesek. Talán ezért siklott el a figyelem a nagyszombati nyomtatványtöredék valódi jellege felett. A magyar vers szövege ugyanis a második csoportba, a szószámláló csíziók közé tartozik. Ennek szemléltetésére megismételjük a vers közlését. A szöveget mai helyesírású alakra írtuk át, ám igyekeztünk megtartani az eredeti ejésmódot:


Szent Iván hava

Nem szükség1 [Isten]2 tanában3 háborogni,4
Bonifacius
5 hogy6 k[ezde]7 imádkozni,8
Ezt9 noha10 Barnabás11 igenis12 restelli,13
De14 Vid15 ez16 országnak17 böcsületes18 szenti,19
Időt20 uralkodik,21 mert22 születik23 Jancsi,24
Víg,25 hogy26 László27 érti,28 Péter29 kereszteli.30

Szent Jakab hava

Asszonyunk,1 Mária2 azonban3 erede,4
Indulni,5 hogy6 látá,7 fordula8 öröme,9
Álmélkodván10 siet is11 el12 Margit13 vele,14
Kérdezkednek,15 nyugodalmok16 hol17 lenne,18
Késéreti19 házba20 szép21 Magdolna22 estvére,23
Örvendez,24 Jakab25 Annával26 vendége,27
Hogy28 találkozott,29 juta30 ke[...]ben31 erre.

Kisasszony hava

Másod1 napon2 mindjárt3 útra4 eredének,5
Úrnak
6 széne7 gyönyörűségre8 változék:9
Lőrincet
10 egyetlenül11 sütni12 szemlélék,13
És14 Bódog15 Asszonyt16 igen17 késéreték,18
Tekéntvén19 István20 feddi21 dolgát22 népének,23
Bertalant
24 megnyúzták,25 ím,26 lásd,27 jaj28 mast29 tinéktek.30

[...]

Mindszent hava

.............................................................
.............................................................
Mivel11 hogy12 ű13 volna14 szentséges15 jámbor,16
Találá17 Lukács,18 ki19 vala20 fő21 doktor,22
Bőségesen23 Urunkról24 írok25 akkor,26
Hogy27 Simon28 hidegséggel2930 hajnalkor.31

Szent András hava

Szenteknek
1 seregi2 érettünk3 imádnak,4
Emre
5 herceggel6 mellettünk is7 támadnak,8
Isten9 előtt10 Mártonnal11 kedvesen12 állnak,13
Ki14 nyílt15 szép,1617 volta18 Erzse19 asszonnak,20
Valaki21 helt22 nem23 adand24 igazságunknak,25
Kötelében26 leszen,27 higgye,28 Szent29 Andrásnak.30

[...]

Mint látható, a nyomtatványtöredék a június, július, augusztus és november hónapokra utaló strófát teljes egészében, az októberre utaló versszakot pedig csonkán őrizte meg. Sorszámozással jelöltük, hogy az adott szó hanyadik a strófában. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a szó definíciója nem egyezett meg a mai jelentésével. Például az is módosítószót a korban mindig egybeírták a megelőző szóval (ahogyan a mai napig ejtjük is). Néhány ponton a számlálást nehezíti a szöveg romlott volta. Ilyen bizonytalan hely rögtön a szöveg legelső sora, ahol az Isten szóból csak egy t-betű látszik. Elképzelhető, hogy a sorkezdő Nem egybeolvasandó a szükség szóval, de az is, hogy a harmadiknak jelölt szó nem külön egység (például: Nem szükség mostanában háborogni). A hetedik szó alakja ugyancsak bizonytalan, bár az bizonyosnak tűnik, hogy egyetlen szó. Zavar van a júliusra eső strófa legvégén is, elképzelhető, hogy az utolsó szó a megelőző, olvashatatlan részhez tartozik, így a szakasz mégsem tartalmaz felesleges többletszöveget. A csonka októberi versszak számozását természetesen nem kezdhettük 1-től, látni fogjuk, hogy a vers csízió-jellege támasztja alá a 11-gyel való kezdést.

A szöveg töredékességéből adódó bizonytalan olvasatok és számozási bizonytalanságok ellenére világos, hogy a versszakok pontosan feltüntetik az adott hónapra eső napok számát: június, augusztus és november éppen 30 napos, ahogyan a versszakok is éppen ennyi szóból állnak. Vastagított szedéssel jelöltük, hogy mely ünnepekről emlékezik meg a vers:


június 5. Bonifác
június 11. Barnabás
június 15. Vid
június 24. Keresztelő Szent János
június 27. László
június 29. Péter

július 2. Sarlós Bolodogasszony
július 13. Margit
július 22. Mária-Magdolna
július 25. Jakab
július 26. Anna

augusztus 6. Úr színe változása
augusztus 10. Lőrinc
augusztus 15. Nagy Boldogasszony
augusztus 20. István
augusztus 24. Bertalan

[...]

október 18. Lukács
október 28. Simon

november 1. Minden szentek
november 5. Imre
november 11. Márton
november 19. Erzsébet
november 30. András

A felsorolt ünnepek kivétel nélkül a megfelelő sorszámú szónál bukkannak fel szövegünkben.[9] Ezért a nagyszombati töredék versét a korábbi értelmezéstől eltérően egyértelműen szabályos, szoros értelemben vett csíziónak kell tartanunk.

A fentieken túl van még egy jelentős következménye megfigyeléseinknek. A bemutatott vers bizonyítja, hogy a 16. századi metrika ismerte a szószámlálás fogalmát. Mindeddig úgy tudtuk, hogy ez csak a nyugati nyelvekben fordul elő, ott is inkább a hangsúly számlálása jellemző (pl. az ógermán verselésben).

A vizsgált vers hagyományos metrummal is rendelkezik. Felező 12-esekben íródott, szokásos módon bokorrímeket használ. Érthető módon gyakran döccen a ritmusa, hiszen miközben szótagszámláló, szavakat is számlál. A kétféle szabályozottság lehet az oka annak, hogy két esetben 13 szótagos sort találunk benne, hét sor pedig csak 11 szótagos.[10]

Minden csíziót versnek tarthatunk, még akkor is, ha nem tart be jól ismert verstani szabályokat. Székely István csízióját például prózainak szokás tekinteni. Véleményünk szerint minden szótagszámláló csízió a szótagok szintjén szabályozott szöveg, ennélfogva vers. A 16. századi versek repertóriuma ennek megfelelően verses szövegként tartja nyilván a kódexek csízióit is, és Székely István memoriterjét is. A hagyományos értelemben is verses csíziók ezért kétszeresen versesek, egyfelől a hagyományos szótagszámlálás, másfelől a csízió szabályainak betartása miatt. A nagyszombati töredék szövege ezért két teljesen más elvű szabályrendszerhez igazodik. Szótagszámláló vers, mely szószámláló csízió.[11]

Ezek szerint a magyarra sem érvényes kizárólagosan az a Lotz János tanulmányára[12] visszavezethető definició, hogy a vers: szótagok szintjén szabályozott szöveg. A német és francia szószámláló csíziók már korábban sem fértek el ebben a szótagprozódiára szűkített metrumtipológiában. A fentiek alapján már a magyar vers sem fér el benne.

Úgy tűnik, hogy a magyar formakincs ezen a téren sem tér el teljesen az európai formakultúrától.

Lábjegyzet:
[1] RMNy 471A – Régi magyarországi nyomtatványok 1., szerk. BORSA Gedeon, HERVAY Ferenc, HOLL Béla, KÄFER István és KELECSÉNYI Ákos, Akadémiai Kiadó, Bp., 1971.
[2] BORSA Gedeon, A magyar csízió kialakulásának története, Az országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1974-75, 265-347.
[3] RPHA 0102 – Répertoire de la poésie hongroise ancienne, főszerkesztő HORVÁTH Iván, szerkesztő H. HUBERT Gabriella, munkatársak FONT Zsuzsa, HERNER János, SZŐNYI Etelka, VADAI István, adatszerkezet, programozás: DOS-os verzió: GÁL György, VADAI István, web-es verzió: KARSAI Róbert. ver. 3.0, 1979-1992, Nouvel Objet, Paris 1992; ver. 3.1, abCD Interaktív Magazin, I (1994) 2.; ver. 5.0, Gépeskönyv, Bp., 1999; ver. 5.0.5, Gépeskönyv, Bp., 2000: http://magyar-irodalom.elte.hu/repertorium/
[4] HEINRICH Gusztáv, A „Cisio-Janus” történetéhez, EPhK, 1879, 537-554. Itt csupán az európai előzményeket tekinti át, a magyar csíziókra tanulmánysorozatának többi részében tér rá: EPhK, 1880, 140., 246., 287.
[5] RPHA 0761.
[6] RPHA 3041.
[7] RPHA 3040.
[8] Hore, Paris 1490.; Hore ad usum Romanum, Pigouchet pour Simon Vostre, Paris 25 Febr. 1497.; Heures a lusaige de Rome, Etienne Jehannot pour Antoine Verard, Paris c.1497.; Heures a lusaige de Clermont, Jehan Petit, Paris c.1510.
[9] Csak lábjegyzetben kockáztatjuk meg azt a feltevést, hogy a szentek ünnepeinek ismeretében további nevekre is gyanakodhatunk. Például november 26. Katalin napja. Talán nem teljesen véletlen, hogy a vers adott helyén a Kötelében szó olvasható. Szövegromlás?
[10] 13 szótagos a júliusi strófa 5. sora, és az augusztusi 1. sora. 11 szótagos a júliusi versszak 4., 6. sora, az augusztusi 4. sora, valamint az összes októberre eső sor.
[11] Ezt próbálja érzékeltetni a Repertórium metrumbesorolása is, külön metrumtípust rendel a szöveghez.
[12] LOTZ János, Általános metrika, UŐ., Szonettkoszorú a nyelvről, Gondolat Kiadó, Bp., 1976. 215-236.