PALIMPSZESZT
17. szám --[ címlap | impresszum | keresés | mutató | tartalom ]

Tóth Csilla:
Előmunkálatok a Széll Farkas-kódex hálózati kiadásához

BEVEZETÉS

Jelen dolgozatban ismertetem a Széll Farkas-kódex hálózati kiadásának elkészítéséhez eddig elvégzett munkámat. Hálózati fakszimile-kiadásra is volt már példa az ELTÉ-s műhelyünk történetében. A Balassa-kódex hálózati (internetes) fakszimile-kiadása 1993-ban jelent meg először. Gopher alatt, az ELTE BTK szerverén voltak tanulmányozhatóak a fényképoldalak. Ez a próbaüzemű szolgáltatás ma már nem elérhető. 1994-95-ös dátummal jelent meg újra digitális hordozón, és immár Vadai István átírásával kombinálva CD-ROM-on.[1] Majd ugyanez az anyag 1996-ban a Hálózati Világkiállításon vált hozzáférhetővé a web-en[2] és CD-ROM-on is.[3] A hálózati verzió azonban 1998-ban megsemmisült az IDG szerverén, a CD-ROM-változat pedig az előzőnél ugyan nagyobb példányszámban készült, de éppen azért, mert a HMS szóróanyaga volt, melyen a kódex mellett a készülő CD-kiadványaik demóit tették közzé. A digitális Balassa-kódex hányattatásai 1998-ban látszottak véget érni, amikor megjelent a hálózati kritikai Balassi-kiadás,[4] azonban ebben a verzióban csak a kódex Balassi-anyaga került újra a felhasználók elé, a Rimay-rész és az azt követő szövegek nem.

Bízom benne, hogy vállalkozásom kevésbé kalandos sorsra számíthat majd, mint a Balassa-kódex, és a következőkben bemutatom eddigi munkám eredményét. Dolgozatom a kódex két széphistóriájának átírása mellett (Telamon históriája, Béla király és Bankó leányának históriája) a kódex rövid ismertetését és elemzését is tartalmazza.

A SZÉLL FARKAS-KÓDEX

A kódex története

Az irodalomtudományban általában egy kódexet vagy az őrzési helyéről (pl., Leuveni-kódex) vagy a legjelentősebb korabeli tulajdonosáról (pl., Fanchali Jób-kódex) vagy a legfontosabb esetleg egyetlen szerzőjéről (pl., Balassa-kódex illetve Wathay Ferenc Énekeskönyve) vagy a felfedezőjéről neveznek el (mint ezt is). 1884-ben fedezte fel Széll Farkas (Hódmezővásárhely, 1844. április 28. -Budapest, 1909. december 17.), azt a hat 16. századi széphistóriát tartalmazó gyűjteményt, melyet az utókor róla nevezett el Széll Farkas-kódexnek. Széll Farkas egyébként nemcsak az irodalomtudományba írta be a nevét, hanem a történettudomány is számontartja, mert budapesti táblabíróként 1883-ban a tiszaeszlári pert követő fellebbezés után Budapesten ő volt az ügy előadója.[5]

A Széll Farkas-kódexet[6] jelenleg a prágai Egyetemi Könyvtárban őrzik, a Kubelik-gyűjtemény részeként. Mikrofilm-másolata megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában.[7] Stoll Béla bibilográfiája[8] megadja a kódex könyvészeti adatait is: 76 leveles, negyedrét alakú. Mivel jómagam a kódexet egyelőre csak mikrofilm-másolatban láttam, könyvészeti leírásához nem tudok mit hozzáfűzni. Széll Farkas 16. századi kódexnek tartotta, Stoll szerint "ezt azonban kizárja az írás jellege, melyhez hasonlót az 1638-ban összeírt és tartalmilag is azonos típusú Csoma-kódexben[9] találunk." Stoll hivatkozik még arra is, hogy a kódex eredetileg egy 1630-1656 között megjelent darabokat tartalmazó nyomtatványkolligátummal volt egybekötve.

A Széll Farkas-kódex végig egy kéz munkája. Jól olvasható, szép írása, a címek és a strófakezdő betűk gyakori kidíszítése nem utal sietős munkára. Ezek a díszítések néha nem csak növényi ornamentumok, hanem egészen félreérthetetlen rajzok is vannak köztük.[10] E rajzocskák valószínűsítik, hogy a kéziratot összemásoló illető férfi lehetett, aki valószínűleg magánhasználatra állította össze a gyűjteményt.

A kódex hat, az 1500-as évekből származó széphistóriát tartalmaz. Ezek:

Lapszám

RPHA

Keletkezési idő

1-27.:

Istvánfi Pál: Voltér és Grizeldisz

0318

1539

27-48.:

Ráskay Gáspár: Vitéz Franciskó

0322

1552

48-60.:

Ismeretlen szerző: Telamon históriája

0357

1578-nál nem később

60-106:

Enyedi György: Gismunda és Gisquardus

0438

1574

106-115.:

Semptei Névtelen: Béla király és Bankó leánya

0512

1570

116-152.:

Huszti Péter: Aeneis

0332

1580-nál nem később

A kódex kizárólag széphistóriákat tartalmaz. A bemásolt szövegek közül Béla király és Bankó leányának históriáját más forrásból nem is ismerjük, csak ebben a gyűjteményben maradt ránk. A többi széphistória más forrásokkal is rendelkezik.

Az egyes versek RPHA-űrlapjai [11]
RPHA-0318
Egy krónikát mondok, urak, hallgassátok
(Volter és Grizeldis históriája)

Irodalomtörténeti adatok:

  • Szerzője Istvánfi Pál.
  • Nem dedikált.
  • Idegen nyelvű mintája: Petrarca Francesco: De obedientia ac fide uxoria mythologia.
  • Nincs akrosztichonja.
  • A kolofonban szereplő adatok utalnak
  • a szerzőre: "Istvánfi Pál",
  • a keletkezés idejére: "Ezerötszázharminckilenc esztendőben".
  • Keletkezési ideje: 1539.
Metrum és műfaj:
  • Szótagszámláló, izostrofikus, énekelt.
  • Nótajelzése: Egy régi dologról szép krónikát mondok (RPHA-0322).
  • A szöveg teljes, különböző forrásokban 201, 202, 205 és 206 versszak.
  • Metrumképlete: a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6)
  • Műfaji besorolása: világi--> história--> elbeszélő--> fiktív
Bibliográfia:
A vers 5 világi forrásból ismert.
Kéziratos forrásai:
  • Széll Farkas-kódex, 1630-as évek, {világi} (MKÉVB 63) p. 1 és
  • Mihály deák kódexe, 1679, {világi} (MKÉVB 106) p. 220r
Nyomtatott forrásai:
  • Historia regis Volter..., Debrecen, 1574, {világi} (RMNy 340);
  • Szep roevid cronica..., Kolozsvár, 1580, {világi} (RMNy 462) és
  • Volter király históriája, Lőcse, 1629, {világi} (RMNy 1436)
Modern kiadása: RMKT-2-27.
Dallamának kiadásai: RMDT1 750 és RMDT1 752.

RPHA-0322
Egy régi dologról szép krónikát mondok
(Vitéz Francisko históriája)
Irodalomtörténeti adatok:
  • Szerzője Ráskai Gáspár.
  • A dedikációjában szereplő nevek: Bánffy István, Ország Magdolna, Bánffy Miklós és Bánffy Anna.
  • Fordítás, de nincs azonosított mintája.
  • Akrosztichonja: ELIIEN BANFI ISTIAN ESz ALSOLINDABA / V HAZATARSAVAL ORSzAG MAGDALNAAAL / MAEG ISTEV AKARIA ASz V KIS FIAVAL / IO BNFI MIKLOSAL EES BANFI ANNAVAL / IVENDAT KIT EARNAA ASz NAGI ISTEN AGO / AZ V IO VALTABML VASzIVMAIAGC.
  • A kolofonban szereplő adatok utalnak
  • a szerzőre: "Ráskai Gáspár",
  • a keletkezés idejére: "Ezerötszázötven és két esztendőben".
  • Keletkezési ideje: 1552.
Metrum és műfaj:
  • Szótagszámláló, izostrofikus, énekelt.
  • Nótajelzése: Mikor Egyiptomból zsidó nép kijöve (nem magyar vagy 1600 utáni).
  • Nótajelzésként hivatkoznak a versre:
  • Becsületes sok jó, Uram, csak tetőled (RPHA-0170) és
  • Egy krónikát mondok, urak, hallgassátok (RPHA-0318).
  • A szöveg teljes, különböző forrásokban 168 és 169 versszak.
  • Metrumképlete: a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6)
  • Műfaji besorolása: világi--> história--> elbeszélő--> fiktív
Bibliográfia
A vers 6 világi forrásból ismert.
Kéziratos forrásai:
  • Lugossy-kódex, 1629-1635, {világi} (MKÉVB 47) p. 121v;
  • Széll Farkas-kódex, 1630-as évek, {világi} (MKÉVB 63) p. 27 és
  • Petrovay Miklós-énekeskönyv, 1670-1672, {világi} (MKÉVB 93) p. 137r
Nyomtatott forrásai:
  • Egy szep historia..., Debrecen, 1574, {világi} (RMNy 344);
  • Egy szep historia..., Kolozsvár, 1579, {világi} (RMNy 440) és
  • Egy szep historia..., Kolozsvár, 1601, {világi} (RMNy 879)
Modern kiadása: RMKT-6-51.
Dallamának kiadásai: RMDT1 750 és RMDT1 760.

RPHA-0357
Emlékezem mostan Telamon királyról
(Telamon király históriája)

Irodalomtörténeti adatok
  • Szerzője ismeretlen.
  • Nem dedikált.
  • Fordítás, de nincs azonosított mintája.
  • Nincs akrosztichonja.
  • Nincs kolofonja.
  • Keletkezési ideje: nem később mint 1578.
Metrum és műfaj
  • Szótagszámláló, izostrofikus, énekelt.
  • Nótajelzése: Hatalmas urakról nektek emlékezem (RPHA-0525).
  • A szöveg teljes, különböző forrásokban 86 és 90 versszak.
  • Metrumképlete: a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6)
  • Műfaji besorolása: világi--> história--> elbeszélő--> fiktív
Bibliográfia
A vers 2 világi forrásból ismert.
Kéziratos forrása:
  • Széll Farkas-kódex, 1630-as évek, {világi} (MKÉVB 63) p. 48
Nyomtatott forrása:
  • Szep historiás ének..., Kolozsvár, 1578, {világi} (RMNy 416)
*[12]
Dallamának kiadásai: RMDT1 750 és RMDT1 759.

RPHA-0438
Gyakor históriákat, tudom, hallotok
(Gismunda és Gisquardus históriája)

Irodalomtörténeti adatok
  • Szerzője Enyedi György.
  • A dedikációjában szereplő név: Nagyszombati Komáromi Ferenc.
  • Idegen nyelvű mintája: Beroaldo il Vecchio Filippo: Carmen de duobus amantibus. Akrosztichonja: GEORGIVS ENIEDI TRANSILWANVS IN GRATIAM NOBILIS FRANCISCI KOMAROMI THIRNAVIENSIS FRATRIS VNICE DILECTI CECINIT VVIENNNAE MISERAM MORTEM DVORVM AMANTVM OB IMPATIENTIAM AMORIBSEKES.
  • A kolofonban szereplő adatok utalnak
  • a szerzőre: "Ezt éneklé társához szerelmében, ... Nevét versek fejében nem titkolja",
  • a keletkezés idejére: "Piros Pünkösd havának közepiben, Másfélezer hetvennégy esztendőben".
  • Keletkezési ideje: 1574.
Metrum és műfaj
  • Szótagszámláló, izostrofikus, énekelt.
  • Nótajelzése: Cymon és Iffigenia (RPHA-4038).
  • Nótajelzésként hivatkozik a versre: A gonosz természet megromlásáról (RPHA-0007).
  • A szöveg teljes, különböző forrásokban 242, 307, 309 és 310 versszak.
  • Metrumképlete: a11(4,7), a11(4,7), a11(4,7), a11(4,7)
  • Műfaji besorolása: világi--> história--> elbeszélő--> fiktív
Bibliográfia
A vers 12 világi forrásból ismert.
Kéziratos forrásai:
  • Csereyné-kódex, 1565-1579, {világi} (MKÉVB 1) p. 65r;
  • Lugossy-kódex, 1629-1635, {világi} (MKÉVB 47) p. 103r;
  • Széll Farkas-kódex, 1630-as évek, {világi} (MKÉVB 63) p. 60;
  • Petrovay Miklós-énekeskönyv, 1670-1672, {világi} (MKÉVB 93) p. 34r és
  • Széphistóriák kézirata, 1686, {világi} (MKÉVB 120) p. 1r
Nyomtatott forrásai:
  • Historia elegantissima Gismvndae..., Debrecen, 1577, {világi} (RMNy 380);
  • Historia elegantissima regis..., Kolozsvár, 1582, {világi} (RMNy 514);
  • Jeles szép historia..., Monyorókerék, 1592, {világi} (RMNy 694);
  • Igen szép historia..., Kolozsvár, 1624, {világi} (RMNy 1311);
  • Igen szep historia..., Lőcse, 1683, {világi} (RMK I 1306);
  • Igen szep Tangredus..., Lőcse, 1700, {világi} (RMK I 1563) és
  • Gismunda és Gisquardus históriája, s. l., 1700 előtt, {világi} (RMK I 1618/B)
Modern kiadása: RMKT-8-222.
Dallamának kiadása: RMDT1 751.

RPHA-0512
Halljátok meg, mostan régi dolgot mondok
(Béla király és Bankó leányának históriája)
Irodalomtörténeti adatok
  • A modern kutatás szerint a szerző Semptei Névtelen.
  • Nem dedikált.
  • Fordítás, de nincs azonosított mintája.
  • Nincs akrosztichonja.
  • A kolofonban szereplő adatok utalnak
  • a szerzőre: "egy ifjú",
  • a keletkezés helyére: "Sebes Vág mentiben, Sempte városában",
  • a keletkezés idejére: "Az ezerötszázban és hetven esztendőben, Kisasszony havának legelső hetiben".
  • Keletkezési ideje: 1570.

Metrum és műfaj
  • Szótagszámláló, izostrofikus, énekelt.
  • A szöveg teljes, 38 versszak.
  • Metrumképlete: a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6)
  • Műfaji besorolása: világi--> história--> elbeszélő--> fiktív
Bibliográfia
A vers 1 világi forrásból ismert.
Kéziratos forrása:
  • Széll Farkas-kódex, 1630-as évek, {világi} (MKÉVB 63) p. 107
Modern kiadása: RMKT-8-173.
Dallamának kiadásai: RMDT1 749 és RMDT1 751.

RPHA-0332
Én mostan beszélem a rómaiakat
(Aeneis)

Irodalomtörténeti adatok
  • Szerzője Huszti Péter.
  • Nem dedikált.
  • Idegen nyelvű mintái:
  • Ovidius Naso Publius: Heroides 5, 15, 16;
  • Ubertinus Crescentinas: Epistolae Heroides Ovidii;
  • Vergilius Maro Publius: Aeneis;
  • Servius Maurus Honoratus: Vergilii carmina commentarii;
  • Včgio Maffeo: Supplementum és
  • Luther Martin: Eine Heerpredigt wider den Türcken.
  • Akrosztichonja: E SKRIBERE BELLA AETERNVM ECSCIDIVM DEO DVCENTE / ROMANOS PROGENEEI ROMANAE DIGITO COEPIT / DVLCISONAS HVSTVS FIDES PLECTRAKVE MIVERE / LONGAKVE PERCVRRANS VVVEEETERVM PRIMORDLA REGVM / PEEM PRISEOS CANTV NVMERARE TROIANOS / KVEKVE CANVNT ALII PLENIS MIRACVLA BVKCIS / ANGVSTE EE REFERENS SSSSSSSSSSSSS ORE KANIT HVNGAROO PETRVS SS / PEERCVPIENS PETRVS REGNORVM EKSPONARE SITVS / ET NVNC TROIANVS VENIENS KARTAGINI HAEROS / ARSIT AMANNNS SSS DIDO MAGNO NVPSETKVE / RE INCAVTAM IMPVDENS KOGENTE FWRORE / INFERT SE ROGO KANTVS TESTVDINE PLECTIT.
  • A kolofonban szereplő adatok utalnak a szerzőre:
  • "Huszti Péter".
  • Keletkezési ideje: nem később mint 1580.
  • A verssel rész-egész viszonyban áll: RPHA-3002 (Oly búval, bánattal az Aeneas király).
Metrum és műfaj
  • Váltakozó metrumú, szótagszámláló, izostrofikus, énekelt.
  • Nótajelzései:
  • Jóllehet nagy sokat szóltunk Sándorról (RPHA-0692);
  • Sok királyról, császárról emlékeztem (RPHA-1261);
  • Ím, mint nyomorodám, felséges Úristen (RPHA-3009) és
  • Bátorságot arról fejenként vehetünk (RPHA-4024).
  • Nótajelzésként hivatkoznak a versre:
  • Mennyei felségnek Ura és Istene (RPHA-0889);
  • Seregeknek Ura és erős Istene (RPHA-1224) és
  • Siess, keresztyénség, gondolj jól ügyedről (RPHA-1230).
  • A szöveg teljes, 451 versszak.
Váltakozó metrumai:
a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6)
a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6), a13(6,7)
a11(6,5), a11(6,5), a11(6,5), a11(6,5)
Műfaji besorolása: világi--> história--> elbeszélő--> fiktív

Bibliográfia

A vers 4 világi forrásból ismert.
Kéziratos forrása:
  • Széll Farkas-kódex, 1630-as évek, {világi} (MKÉVB 63) p. 116
Nyomtatott forrásai:
  • Aeneis, azaz az troiai..., Bártfa, 1582, {világi} (RMNy 499);
  • Aeneis, az az az troyai..., Debrecen, 1582, {világi} (RMNy 509) és
  • Aeneis, az az, az troiai..., Kolozsvár, 1624, {világi} (RMNy 1312)
Modern kiadása: RMKT-9-465.
Dallamának kiadása: RMDT1 #195.
A széphistória fogalma

Az RPHA nem ismer ilyen műfajt. Ott a fenti szövegek műfaji besorolása: "világi--> história--> elbeszélő--> fiktív", azaz: fiktív elbeszélő világi história.

A Pallas Nagylexikona szerint a

"széphistória: krónikás előadás és rögös verselés jellemzi a költött tárgyú elbeszélések egy részét, pl. Ilosvai Péter Toldi Miklósát, mely összefüggéstelen adathalmazként őrizte meg a Toldi-mondát későbbi költők számára. Másik eredeti mondánk a kerek szerkezetű Szilágyi és Hajmási című verses elbeszélésben maradt ránk (1571); e tárgy egy székely népballadából is ismerős és előkerült a délszláv epikában is. A többi mulattató verses elbeszélés mind fordítás az ókori és középkori lovagi és tündéres regékből, részint a Gesta Romanorum, részint Boccaccio, részint más külföldi források nyomán: Fortunatus, Póli István Jovenianusa, Istvánfi Pál Volter és Grizeldisze (Petrarca), Euryalus és Lucretia, (Aeneas Sylvius), Ráskay Gáspár Vitéz Franciskója s a mindezeknél csinosabb Béla király és Bankó leányáról című, horvát eredetiből fordított széphistória; legszebb azonban s verselésre és előadásra nézve is jeles Gyergyai Albertnek Árgirus királyfiról szóló tündérregéje, mely kedvelt népkönyv lett."

A Révai Lexikonban ezt olvashatjuk:

"széphistória: irodalomtörténeti műszóképpen a magyar regényes tárgyú verses elbeszélés, kivált a 16. és 17. századból. Eredetileg a 16. században nem volt e szónak műszói értelme; a "szép" csak jelző volt, mellyel a szerző ajánlani szokta az ő históriáját; a név rajta maradt a mulattató verses elbeszéléseken, s fogalom lett belőle."

1982-ben Varjas Béla a Révai Lexikon szócikkéhez hasonló értelemben írja, hogy "A "szép história" kifejezés ugyan sűrűn előfordul a XVI. században is, de korántsem a regényes és szerelmi témájú történetek tartalmi-műfaji megkülönböztetéseként."[13] A "széphistória" kifejezés mint műszó bevezetését Toldy Ferencre vezeti vissza: "a múlt század hatvanas éveinek végétől kezdve nem a műfaj egészét jelölték vele (ti. a históriás ének műszóval), hanem Toldy Ferenc nem éppen szerencsés értelmezése folytán csak a történelmi tárgyú énekeket, míg a regényes, mondai, mitológiai, szerelmi témájúakat "széphistóriák"-nak, a vallásos-bibliai történeteket pedig "bibliai históriák"-nak nevezték."[14] Mindennek ellenére azonban maga Varjas Béla is megtartja a "regényes, szerelmi tárgyú históriás énekek" műfaji elenevezéseként a "széphistória" szót.

A Széll Farkas-kódex összeírója feltehetően egységes műfajú gyűjteményt kívánt létrehozni; legalábbis feltűnő, hogy a kódexben csak epikus művek szerepelnek, s valamilyen formában mindegyikben szerepel a szerelem is, bár az itt szereplő históriák egy része - Varjas megfogalmazásánál maradva - inkább regényes, mintsem szerelmi darab. A Voltér és Grizeldiszben nyilvánvaló, de elég szokatlan formában megnyilvánuló szerelemről van szó, a mű központjában a kitartás, és a mindenek felett, sőt, mindenek ellenére való állhatatos szerelem áll. A Franciskó központi fogalma a hűség; a Telamon és a Gismunda a tekintet nélkül való szerelem példái, ezek tehát valóban szerelmi témájú műveknek mondhatók. A Béla király és Bankó leányában azonban nem a király viszonzatlan szerelme áll a központban, hanem Bankó leányának humoros vitézi tettei; az Aeneisben Aeneas kalandjai, melyek között szerelmiek is akadnak.

A kódex darabjait nem csupán laza műfaji azonosság kapcsolja össze, hanem - meglepő módon - ennél jóval tudatosabb szerkesztés nyomait is felfedezhetjük. A széphistóriák témáját tekintve a kódex ugyanis keretes szerkezetet ad:
      Az első históriában a férfi kínokat okoz a nőnek, akit szeret.
     A másodikban a nő férfiruhát ölt.
  A harmadikban a zord atya halálba küldi illetve hajszolja az ifjú szerelmeseket.
  A negyedikben a zord atya halálba küldi illetve hajszolja az ifjú szerelmeseket.
      Az ötödikben a nő férfiruhát ölt.
      A hatodikban a férfi kínokat okoz a nőnek, akit szeret.

A megszerkesztett verseskötet

A megszerkesztett szerzői verseskötetről szóló tanulmányok száma egyre nagyobb és gazdagabb szakirodalommal rendelkezik a régi magyar irodalom kutatásában.

A '70-es években Horváth Iván mutatatta ki először Balassi Bálint versgyűjteményéről, hogy az tudatosan megkomponált verseskötet.[15] Tanulmányai valóságos forradalmat indítottak el a kötetszerkesztésnek, mint poétikai lehetőségnek a felfedezésével. Hiszen a megszerkesztett verseskötet nem pusztán egymás után következő versek gyűjteménye, hanem önálló poétikai funkcióval bíró és önállóan a maga egészében értelmezhető műalkotás.

A 3x33+1 verses kötetrekonstrukciót sokan támadták, és más, 2x33-as szerkezeteket[16] vagy 5-ös ciklusok[17] létezését próbálták bizonyítani, újabban Horváth Iván egy 100 versből álló - és immár nem csupán rekonstruált, hanem a Balassa-kódexben ránk is maradt - kötet létezését bizonyította.[18] E százverses gyűjtemény poétikai interpretációját Tóth Tünde készítette el.[19] Ugyanő[20] foglalkozott Mihály Eszterrel[21] párhuzamosan a köteten belüli Celia-ciklus elemzésével is.

A költő tanítványának, Rimay Jánosnak a versgyűjteményéről is születtek kötetrekonstrukciós tanulmányok. Ács Pál Balassit utánzó 33 versben,[22] Horváth Iván és Tóth Tünde egy 32 verset számláló gyűjteményben rekonstruálja Rimay ifjúkori verseskötetét.[23]

Balassi és Rimay versgyűjteményében kötetkompozíciót keresni azért is kecsegtetett jó eséllyel, mert verseik számozattak a ránk maradt definitív kéziratos gyűjteményben. Jómagam 1999-ben Wathay Ferenc szintén számozott verseket tartalmazó énekeskönyvében igyekeztem kompozíció nyomait felfedezni, de eredménytelenül. Wathay és Balassi számozott versgyűjteményében csupán egyetlen közös vonást találhatunk, ez: az életrajzi elvű gyűjtemény. Balassinál fiktív szerelmi életrajz bontakozik ki előttünk a versek olvastakor, Wathaynál pedig egy rabság története. Balassi fiktív hőse idővel már csak a feledést keresi. Julia elől menekül Istenhez, a vitézekhez és más nők karjai közé. Wathay - ahogy múlik az idő, mindenre emlékezni és emlékeztetni akar.

*

Nem szerzői eredetű régi magyar versösszeállítások kompozíciójával tudomásom szerint eddig még nem foglalkoztak.

A legismertebb nem szerzői eredetű versgyűjtemény a Balassa-kódex. Magáról a háromrészes (Balassi - Rimay - mostani poéták) összeállításról - a Balassi- és Rimay-kötetkompozíciós vizsgálatok népszerűsége hatására sem állította soha senki, hogy e hármasságnál mélyebb értelmű kompozíciója lehet. Amikor Klaniczay a Balassa-kódexet összeállító "1610 táján dolgozó művelt irodalomkedvelő férfiú" -ról beszél,[24] tulajdonképpen utal rá, hogy a nem szerzői összeállítású versgyűjtemények is tudatosan összeállított kötetek, de az ő lelki szemei előtt sem poétikailag megszerkesztett gyűjtemények képe lebeg. Idézem:

"A kódex három fő részét bevezető szövegek az egész gyűjtemény előre átgondolt egységes koncepciójára vallanak: először jönnek Balassinak, a költő-fejedelemnek a versei, ezt Rimay művei követik, mert Rimay az egyetlen magyar, aki "elérkezhetik" vele, bár sokan igyekeznek erre; s végül itt vannak ezeknek az igyekvőknek, a "mostani poétáknak" a versei, akik Balassit utolérni és meg is haladni szeretnék, noha e reményük felette kétséges. A gyűjtemény összeállítója tehát a kor költészetének szinte valamely reprezentatív gyűjteményét akarta létrehozni Balassi munkásságával az élen."[25]

A Széll Farkas-kódex széphistóriáinak motívumelemzése

A Voltér és Grizeldisz és az Aenies Dido-epizódja

A Voltér és Grizeldiszben és az Aeneis Dido-epizódjában az közös, hogy a férfi szenvedést okoz a nőnek, akit szeret, és aki szereti őt.

A történet elején a környezet mindkét históriában szó nélkül elfogadja az uralkodó párválasztását, szó sincs olyan ellenzésről, mint a kódexben szereplő Telamon- és Gismunda-históriában.


Hogy azkit keresek, valahul meglelem,
Vagy szegény, vagy gazdag kit én megkedvelek,
Miként asszontokat, úgyan tiszteljétek,
Mintha császár lánya volna, úgy vegyétek
.

Urok akaratját jámborok megérték,
És azt közönséggel örömest felvevék,
És nagy fogadással azt megerősíték,
Mert csak alig várnák, hogy az napot írnék.
(Voltér és Grizeldisz, 23-24. vszkk.)

Nem egyebet erről népek hisznek vala,
És közöttök tisztán azt beszélik vala,
Hogy az asszonyt mennyből isten adta volna
Az község javára, hogy ű rá gondolna.
(Voltér és Grizeldisz, 72. vszk.)

Nem alávaló nemzet is, amint látjuk
Ha házasságodat ez emberrel látjuk
Ezután is soha ez dolgot nem bánjuk,
Minden hírünk, nevünk az égbe magasztaljuk.
(Aeneis, IV./44. vszk.)

Voltér ugyan később a népnek a szegény származású Grizeldisszel kapcsolatos ellenérzésére hivatkozva veti alá a kínzásoknak a feleségét:


Emlékezzél, mondom, miként hozzám vőlek,
Nyilván én tégedet mostan is szeretlek,
De az nemes népek téged nem kedvelnek,
Mert paraszt nemzetbül tégedet ítílnek.

Asszonyt paraszt nemből ők nem szeretnek,
Mert természet szerént egymás ellen járnak,
Énreám is immár gonosz szemmel néznek
Rólad ilyen szókot - mint mondom - beszélnek.

Azért, ha te akarsz békességben élni,
Szükség nékem véled megegyenesülnöm:
Te kis leányodrul ővélek végeznem,
Azmint űk akarják, nem mint én akarom.
(Voltér és Grizeldisz, 79-81. vszkk.)

A Voltér és Grizeldiszben Voltér gazdag: ő a király, Grizeldisz szegény. Voltér a kezdeményező, és az események irányítója. A Dido-epizódban Aeneas hajótörött, akinek szüksége van Dido királynő jóindulatára és gazdagságára. A Voltér és Grizeldiszben Voltér akarja az esküvőt: a lány még azt sem tudja, hogy ő a menyasszony. Az Aeneisben a rajongásig szerelmes Dido királynő akar férjhezmenni az isteni származású idegenhez.

A Dido-epizód tragikusan végződik: Dido öngyilkos lesz, mikor Aeneas a küldetése miatt (hazát szerezni a népének) elhagyja.


Mit fut ily erősen, könyörüljen rajtam,
Hogy házasom legyen, nem kérem immáran,
Sem, hogy értem ne menjen Olaszországban,
Csak kevés ideig maradjon még szállásan.

Az én bánatomat talán elfelejtem,
Nyárra kelvén bátor, szabadon elmenjen,
Mert, ha meg nem marad,magamat megölöm,
Mit használ azután halálommal éltében.


Nagy gyorsan Anna asszony ott elindula,
Szép szóval s haraggal, de semmit használa,
Dido asszony meg is nézi, ha láthatja,
Hogy megölje magát, ő szüvében elszána.
(Aeneis, IV./82-84. vszkk.)

Grizeldisz pedig azt is zokszó nélkül viseli, hogy a férje egy másik nőt vegyen el feleségül, sőt cselkédként mindent ő irányítson a lakodalomban - állhatatossága jutalmául a történet végül boldog véget ér: kiderül, hogy mindez csak próba volt.


Valamit én néked kedved szerint látok,
- Asszony monda néki - minden én megszerzek,
És nemcsak jó kedvvel abban én eljárok,
De nagy kívánsággal minden én megszerzek.

Én penig ezekben semmit nem restellek
És nagy fáradtságot semmit nem esmerek,
Míglen én magamban csak egy szikrát érzek,
Mindaddiglan hozzád nagy hűséggel lészek.


Ezt mihelyt kimondá, násznép őt indítá,
Házakat nagy gyorsan ű megtisztítatá,
Mind az asztalokat szép renddel rakatá,
Ágyakat vettete, szolgákat oktata.
(Voltér és Grizeldisz, 176-178. vszkk.)

A két történet között azonban a legfontosabb különbség, hogy a Dido-epizód okmagyarázat (aitiológia): Dido átkából ered a punok és a rómaiak ellenségessége, voltaképpen Aeneas hűtlensége vagy más oldalról kötelességtudata az igazi oka a pun háborúk kirobbanásának; Voltér és Grizeldisz históriája pedig allegorikus történet: az Isten és a hívő misztikus szerelmének története, tanulsága lényegében azonos az ószövetségi Jób történetének tanulságával: Isten bármit megtehet, a hívőnek akkor sem szabad eltántorodnia, meginognia abbéli hitében, hogy Isten szereti őt.

A Vitéz Franciskó és a Béla király és Bankó leánya

Mindkét história a férfiruhába öltözött nő -típusú történetek közé tartozik, az ún. leánykatona történet variánsai.[26] Mindkettőben egy férfi miatt bújik a nő férfiruhába: Bankó leánya az apja miatt, Franciskó felesége a férjéért.

Franciskó történetének magva világirodalmi példákból ismeretes: hasonló történetet dolgoz fel Shakespeare Othellója és Boccaccio Dekameronjában a 2. nap 9. novellája. Az Othellóval csak a fogadás és a csel motívuma köti össze a Franciskót, a női átöltözés már hiányzik belőle, mert Othello féltékenységében megöli Desdemonát, ezért ezzel részletesen nem hasonlítjuk össze a magyar széphistóriát.

A két férj, Franciskó és Bernabo is dicsekszik felesége hűségével, és hajlandók fogadást is kötni rá, ami tulajdonképpen eléggé lovagiatlan cselekedet. A görög tragédiákban ezt a fajta felfuvalkodottságot nevezik hübrisznek. Mindkét férfit olyan gőg szállta meg, mely nem tiszteli már az erkölcsi rendet, és voltaképpen erkölcstelen fogadást kötnek. Ezért kell - egy időre - elbukniuk. Bukásuk persze csak időleges, hiszen a feleségek nem követtek el bűnt, az ő szenvedésük igazságtalan, ezért győz végül az asszonyok igazsága. Kassander és Ambrogiuolo csellel szerzi meg az állítólagos bizonyítékokat, mert hamar rájönnek, hogy a hölgyek feddhetetlenek. Kassander három napig hiába vár az alkalomra, Ambrogiuolonak három hónapja van arra, hogy felmutassa a bizonyítékot, és három napig vár a ládában. Mindkettő egy álnok asszony segítsével szerzi be a bizonyítékokat. Mindkettőben fontos bizonyíték a gyűrű: Kassander kizárólagos bizonyítéka ez, hiszen ő nem jár személyesen Franciskó feleségének szobájában; Bernabo nem olyan hiszékeny, mint Franciskó, azt mondja, Ambrogiuolo a gyűrűt akár el is lopathatta, de anyajegyről csak akkor tudhatott, ha látta a nő meztelen testét, s ennél a bizonyítéknál Bernabo már nem képes cselre gondolni. Mindkét bujdosásra induló férfi a szolgáját küldi a hűtlennek hitt asszonyhoz, egyikük sem követel a feleségétől személyesen magyarázatot.

Franciskó felesége a szolgától értesül a fogadásról, Bernabo felesége viszont csak annyit tud meg, hogy férje valami miatt meg akarja őt öletni, (a szolga végül megkegyelmez neki). Mindkét nő férfiruhát ölt, a magyar nő a Lorán, az olasz a Sicurano nevet veszi fel, és mindketten elnyerik egy uralkodó bizalmát: Lorán a király - itt is Bélának hívják, mint Bankó leányánál - örököse lesz, Sicurano pedig a szultán bizalmasa. Végül napvilágra kerül az igazság, mindkét nő - mint férfi - kivégezteti a csalót, és nemcsak hogy mindenki visszakerül a régi helyére, hanem régi helyzetükhöz képest is gyarapodnak anyagiakban.

Béla király és Bankó leányának históriája a fentinél is populárisabb történet, nem véletlenül mutat rokonságot magyar[27] sőt, mordvin[28] népballadákkal.

A Béla király és Bankó leányáról szóló históriában Béla király az udvarába gyűjti a vitézeket, a Moksában az orosz cár parancsára kell a családból valakinek katonának állnia, Az öreg Dancia királyban pedig az ellenség pusztításai miatt határozza el a király lánya, hogy férfiruhában védi meg hazáját. Egyedül a mordvin mesében tudjuk meg a lány nevét: ott Marjának hívják. Mindig a legkisebbik lány (a Moksában a hetedik, a magyar történetekben a kilencedik) az, akik apjuk szomorúságát látva öltenek katonaruhát.


Kilenc hajadon szép lánya nekie vala,
Mely között ifjabbik a legszebbik vala,
De járása neki firfi módra vala,
Felele atyjának, ő ezt mondta vala:
Én szerelmes atyám, borotváltasd hajamot,
Huszármódra mostan csináltasd ruhámot
És énvelem adjad te jó lovaidot
És velem bocsássad sok jó szolgáidot.
Én te fiad levén: Budára felmegyek,
Királyhoz udvarban helyetted felmegyek,
Minden tísztességet én ott megjelentek,
Mint illék fiadnak, én ott ugyan tészek.
(Béla király és Bankó leánya, 4-6. vszkk.)

Országom rabolják,
Népemet rongálják.
Nincsen ki felváltson
Katana rabságból.

Ezt es csak meghallá
Küssebbik leánya.
Eleibe állott,
Fennszóval kiáltott:
Apám, édesapám
Jó Dancia király,
Öltöztessél ingem
Vitézi gúnyába,
Vágassátok hajam
Legények módjára
Magad fényes kardját
Kössed oldalamra.
(Az öreg Dancia király, 4-7. vszkk.)
Ne búsulj, apám, kedves táplóm,
Ne búsulj, szülőm, jó felnevelőm:
Katonának én helyetted megyek,
Kiváltalak én, kedves táplálóm.
(Moksa, 33-36. skk.)

Mindhárom részletesen tárgyalja az öltöztetést, hajvágást, a leghosszabban mégis a mordvin, ahol a lány egy rituális megfürdetésen is átesik.

A széphistóriában Béla király kételkedik a lány férfi voltában, a másik kettőben a katonatársak kételkednek, és vetik alá a lányokat próbáknak. A mordvinban a lánynak ki kell magyaráznia a külsejét:


- A hajad, társunk, mirt oly hosszú?
- Hosszú a hajam - papi nemzetség.
- A kebled, társunk, mért oly domború?
- Domború keblem - melles rokonság.
- A hangod, társunk, miért oly csengő?
- Csengő a hangom - énekes család.
- Az ujjad, társunk, miért oly vékony?
- Vékony az ujjam - festők őseim.
(Moksa, 109-116. skk.)

Béla királyban is a lányos külső ébreszt gyanút:
Mely igen ifjú vagy, kin nagy csodám vagyon,
Te szép tekéntésed leány módra vagyon;
Te járásod neked firfi módra vagyon,
Hogy én megérthessem, akaratom vagyon.
De honnat való vagy és kicsoda vagy te?
Énnekem megmondjad és megjelentsed te,
Mert ha leány volnál, igen szeretnélek,
Budánál, mindeneknél inkább becsülnélek.
(Béla király és Bankó leánya, 8-9. vszkk.)

A Dancia királyban a társak azért bizonytalanok, mert tudják, hogy a királynak csak lányai vannak:


Dancia királynak
Csak lányai vagynak.
Ki tudna ez lenni,
Hogy tudnók kilelni?
(Az öreg Dancia király, 12. vszk.)

A Moksában csak két próbatétel van: a fürdés és a széna besárgulása, mindkettőt az okos, beszélő lova segítségével oldja meg a lány. A Dancia királyban szintén csak két próbatétel van: a guzsaly kontra kereszt választása illetve a fürdés. A Béla király és Bankó leányában azonban hat próbát kell a lánynak kiállnia:
  • orsót, rokkát vagy fegyvert néz a vásárban
  • célbalövés
  • kőhajítás
  • pályafutás
  • borivás
  • fürdés

A széphistóriában az ellenség pusztításaira hivatkozva nem fürdik, hanem halasztást nem tűrve hazautazik a lány, a balladában pedig harci kiáltására harba szaladnak a fürdőző bajtársak, és a lány egyedül fürdik meg.

Csak Bankó leánya árulja el a történet végén, hogy lány volt, nem férfi, és rászedett mindenkit.

A Telamon király históriája és a Gismunda és Gisquardus

A két széphistóriát nemcsak egymással hasonlítottuk ösze, hanem tragikus szerelmi történetekkel, a Telamon história rokonának tartott Kádár Katáról szóló népballadával, az Antigonéval, a Toldi szerelmével, a Rómeó és Júliával és egy ismert népmesével, melyben sok motivikus azonosságot találhatunk. Persze nem állítjuk, hogy az Antigoné és a Toldi szerelme is ugyanazt a tanulságot hordozza, mint a két széphistória. A széphistóriák tanulságai könnyedén öszegezhetők:


Mind szegény, s mind kazdag ebből tanólhatnak,
Ehhöz hasonlatost nem sokat találnak,
Miként az Istentől bűntetnek ez félék:
Kik személt válogatnak, örökké kárhoznak.
(Telamon király históriája, Kolozsvár, 1578. 2. vszk.)

Az nagy Úristennek az Ő Szent Igéjét
Nem kell társul venni az Ő Teremtőjét,
Mert szegényt s gazdagot egyaránt Ő szeret,
Mert lám mindenekért ként, halált szenvedett.
Senkit Ő nem utál, az Írás azt mondja,
Személyválogatást nem néz az Úristen,
Az kik benne bíznak, hozzája fogadja,
Örökkön örökké Szent Országát adja.
(Telamon király históriája, utolsó két vszk.)

Kazdagságot nem nézhet a szeretet,
Sem nemzetre ő nem köteleztetett,
Mert nem kincsben, de szűben helyheztetett,
Átkozott az, ki ez köül mást nézhet.
(Gismunda és Gisquardus, 307. vszk.)

A fontosabb motívum-egyezéseket illetve különbségeket az alábbi táblázat tartalmazza. A motívumok nagy része azért egyezik, mert olyan motívumokról van szó, melyek az európai népek történeteiben igen elterjedtek. Ez többnyire tehát csak szemléletbeli vagy történetvezetési rokonságokat és nem közvetlen kapcsolatokat jelent. Mindazonáltal a Telamon- és a Gismunda-história tematikai rokonsága szembetűnő, a leglényegesebb különbség a két mű között az, hogy az egyikben egy királyfi szeret bele egy szegény lányba, a másikban pedig egy királylány egy szegény fiúba.

SZEMPONTOK

TELAMON KIRÁLY HISTÓRIAJA

KÁDÁR KATA

GISMUNDA ÉS GISQUARDUS

ANTIGONÉ

TOLDI SZERELME

RÓMEÓ ÉS JÚLIA

HÓFEHÉRKE ÉS HÉT TÖRPE

mondakör

a trójai mondakörből valók a nevek

   

thebai mondakör

     

nők férfiassága

   

Gismunda is férfias

férfias Antigoné

Piroskát fiúsítani akarják

   

öngyilkosság

   

Gismunda

Haimon

Piroska nem öngyilkos,de meghal

Júlia és Rómeó

 

szülők, mint gyilkosok

Telamon Kataristát

Gyula Márton anyja Kádár Katát

Tancredus Gisquardust

Kreon Antigonét

 

közvetve

mostohaszülő

külső tanácsadó

Polidorus+bölcsek

 

vén bölcsek

Teiresziasz+karvezető

     

megérzik szerelmük halálát

álmában meglátja

a keszkenő színe vörös lesz

apja közli vele

       

barlang

   

itt találkoznak

nászszoba, sírüreg

Piroskát ide temetik

kripta

 

halálból való felébredés

 

a tóból megszólal a lány

a halálból felébredve átok

van olyan változat, ahol kiszabadul a sírüregből

Piroska

Júlia

Hófehérke

a gyilkos szülők megátkozása

Diomedes az apját

virág képében Gyula Márton az anyját

Gismunda az apját

Haimon vitába keveredik apjával

     

a gyilkos szülők megbánják-e tettüket

igen

nem tudjuk meg

igen

igen

 

igen

 

a nemkívánt ember, meny, vő származása

a varga / fördős lánya, szegény

Kádár Kata szegény jobbágylány

főkancellár

       

ez-e az oka, hogy nem kívánják

igen

igen

igen

nem

nem

családi vita

szépség

apa dönt arról, hogy kihez menjen a lány

   

igen: első házassága

 

igen

igen

 

a vadász bizonyítékul hozza el a szívét

   

igen

     

igen

 

tavi búvárok

tavi búvárok

         

egymáséi lesznek-e a szerelmesek

igen: egy koporsóba és sírba temetik őket

igen: a két sírból kinőtt két kápolnavirág összekapcsolódott

igen: közös koporsó

   

egymás mellett halnak meg

boldogan élnek együtt

együtt temetik-e el őket

igen

nem: az egyiket az oltár mögé, másikat elé

igen

       

A Széll Farkas-kódex széphistóriáinak motívumazonosságait és különbségeit áttekintve azt láthatjuk, hogy - természetesen - a párhuzamos históriák nem minden motívumukban egyeznek meg egymással. Ez persze nem jelenti azt, hogy a dolgozat elején felvázolt szimmetrikus kompozíció ne lenne a kódexben jelen, hiszen a szimmetria éppen azokra a motívumegyezésekre terjed ki, melyeket ott megemlítettünk.

Érdekes, szintén a keretes szerkezettel összefüggő megoldás lehet, hogy a két szélső és a két belső história szerelmespárjai páronként és nemenként uralkodói származásúak illetve alacsonyabb rétegből származók.

uralkodó vagy királyfi /királylány

alacsonyabb rétegből származó társ

Voltér és Grizeldisz

férfi

Telamon király históriája

férfi

Gismunda és Gisquardus

férfi

Aeneis

férfi

Franciskó feleségének férfiként, Bankó leányának pedig nőként van illetve volna lehetősége beházasodni a királyi hatalomba, a mezők tehát a hat história esetében a következőképpen alakulnak:

uralkodó vagy királyfi /királylány

szegény

Voltér és Grizeldisz

férfi

A vitéz Franciskó

„férfi"

Telamon király históriája

férfi

Gismunda és Gisquardus

férfi

Béla király és Bankó leánya

férfi

Aeneis

férfi

A hatalomba való beházasodás lehetősége szempontjából tehát a gyűjtemény ABABAB szerkezetet mutat. Ez a kettős szerkesztés,[29] a szimmetrikus és az ismétlődő ciklusok szerkezete igen erősen megkomponált szerkesztői versgyűjteménnyé teszi a kódexet.

Elemzésem végére érve hadd idézzem a Stoll Bélát idéző Horváth Iván sorait: "A szerelmi lírának sokkal valószínűbb lelőhelye az egyéni használatra készült kódex, amelyet a tulajdonos saját kedve szerint alakított. Mivel minden ilyen kézirat a költészet magán-befogadásának értékes tanúsága, "e kéziratoknak" a bennük foglalt versek önértékén túlmenően, "önmagukban is megvan a jelentőségük"".[30]

A következőkben a kódex két históriájának betűhű átírását közöljük a kódex hálózati kiadása előzményeként. A szövegek átírásának ellenőrzésére a betűhű átírások mellé a kódex lapjainak hasonmásait is odatettük. Ha a szövegekben egyes betűk kívántak valami megjegyeznivalót, akkor - a szokásostól eltérő módon, - a jegyzeteket nem az egyes szavakhoz, hanem az egyes betűkhöz fűztük hozzá.

TELAMON KIRÁLY HISTÓRIÁJA

Telamon király históriájának, mint már említettük, két forrása maradt ránk. Az egyik egy 1578-as kolozsvári nyomtatvány: Szep historias ének az Telamon királyról és ö fiánac Diomedes[31] szörnyö halaláról. A másik a Széll Farkas-kódex, melyben ez a harmadik széphistória. Ahogy a kritikai kiadásban is olvashatjuk, a két forrás között a legfontosabb különbség az, hogy a kolozsvári kiadásban a hősnő apja varga, a kódexben pedig fürdős.

Orlovszky Géza két bizonyítékát is adja annak, hogy a kolozsvári nyomtatvány az eredetibb.[32] A 216. sorban a fördös szót a másoló előbb így kezdte: var. Szerinte - a kódex forrásában - ezen az egy helyen tévedésből megmaradt a varga szó. Ezt a másolónk mechanikusan másolni kezdte, majd észrevette a hibát, és leírás közben kijavította.

A másik érv 30. vsz., ahol a fördös szó az 1. sor végén áll. A többi rímszó: álla-vala-mondja, melyek a varga szóval rímelnek.

Elfogadom, helyénvalónak tartom Orlovszky első indoklását. A másik megállapítása - önmagában - azonban nem feltétlenül lenne elfogadható. Ugyanis, - amennyiben a fördös változat szerepelne, - nem ez lenne az egyetlen olyan verszak, melynek rímképlete bokorrím:A-A-A-A. Az alábbi táblázatban összefoglalom a többi 16 esetet.

Versszak

Rímképlet

4

A-A-X-A

11

A-A-A-X

13

A-A-A-x

22

A-A-A-X

26

A-B-B-A

28

A-A-B-B

34

A-A-B-B

45

X-X-A-A

48

A-A-X-A

54

A-A-A-x

71

A-A-B-B

72

A-A-A-x

73

A-A-X-A

85

A-B-A-B

87

A-A-B-B

90

A-A-X-A

A két kódex között mégegy fontos különbség, a kolozsvári nyomtatvány +2 versszaka. Orlovszky érvelése ebben az esetben is meggyőző.

Betűhű átírás a Széll Farkas-kódexből
[Ismeretlen Szerző]


p. 48.[33]


IELE[34] S SZÉP SZÉP HISTo[35] RIA, EGi[36] TE[37] LAMON: NEVô
KIRALi[38] RUL.[39] AZ Ô EGi[40] Et[41] LE[42] N EGi[43] FiARUL.[44]
ÉS EGi[45] NESTo[46] RCIUS FURDUS CATHA

LRISTA NEVÔ LANNIARUL
akik vala régen aз Gôrôk Orβakban
Aз Telamon kirali Antiochiaban
kinek chak egÿ Fia vala udvaraban
Diom[47] edes neve[48] nagÿ βép alatiaban
{haзasagra ô magat}[49] M/div>
p.49.

Haзasagra magat ô gondolta vala
Telamon kiralinak ha lene halala
késô haзasagban ne lenne halala
Adék ra gondolna megh lene halala

Sзola ô Attianak Telamon kiralinak
hogÿ ra[50] gondolna ô haзasaganak
kit ô megh kedvelne venéie maganak
vagÿ βegé[51] n vagÿ gaзdak aзt venne maganak

Aз Telamon kirali felele Fianak
inekemis techék mint édes Attiatnak
hogÿ magadot adiat tôrvén haзasagnak
chak aз βemilt ertchem kit kedvelβ magadnak

Nem meβe aз vartul βomβed Faluban
Egÿ nihani βegin nép lakik vala aban
Fordosekis vagion kôβtek aз Faluban
Nestorius neve kôзôtǒk aз Faluban

Annak egÿ Leania vala βép termetiben
Sзegin nemзetiben nagÿ βép ékesétven
Chatarista neve aз G[52] ôrôk nielveben
Lean alaзatos bôlch ô erkŭlchében

Telamon kiralinak Fia Diomedes
Aranias[53] ruhaban vala naptul finies
kôlômb kôlôm képpen ôlteзeti ékes
Attianak kiralinak Fia igen kedves[54]

Oth aз kis Faluban giakorlatossaggal
Mint kiralinak βokas[55] minden[56] mulatsagal
Aзon sfel ala iar nagÿ gaзdaksaggal
Utana iarokkal aз Udvarlo népel

Nestorcius Fǒrdǒs leanniat giakortha
Telamon kiralinak egietlen egÿ Fia
Leani kataristat naponkent ott lattia
Jarasat erkôlchét termettét chudalia
{Dionedes kirali}

p. 50.

Diom[57] edes kirali leani Ch[58] ataristat
meg βereté vala minden alapatiat
De nem níзi vala βegénséghnek voltat
Nem niзi βemilnek ô valogatasat[59]

Leant kataristat végeзe magaban
hogÿ ôtet el venne tôrvén haзasagban
nem kôvet egÿebet végeзe magaban
chaβarsagbŭl[60] nem kévan[61] tarsot[62] maganak

Errôl Diomedes βola Ô Attianak
Hogÿ ô βerelmiben volna aз Leanak
Tanachot kert Uâla[63] ha vene maganak
hogÿ gongiat[64] véselne meniekзô napianak

Aз Telamon kirali aз ǒ édes Attia
Eǒ Fia beβédét cз[65] udalvan hallgattia
hogÿ ô aз Fǒrdǒsnek Leaniat kivanna
mirt ili βegen nemзetet the kívanβ magadnak

Olli nagÿ harak képpen βola ô Fianak
Vai the Diomedes alitaβ bolondnak
illi βegén nemзetet hogÿ kivanβ magadnak
Cзak but βereз eззel nekem es magad[66] nak

Nekem mert nem tetзi[67] k efféle bolontsag
hogÿ βegin nemзetet vennél nagÿ bolondsag
Megh Fǒrdǒs[68] nemзetet aз nagÿ oktalansag
Elvenni nem tecзik nekem nagÿ bolondsag

Aз Menes[69] laomnak vadnak βép Leănnÿ
Agamemnonakis igen βép Leănnÿ
Polus Hertзeknekis igen βép Leanÿ
Aз Peleusnakis igen βép Leanÿ

Aзoknak egiékét megh βǒrзǒm[70] teneked
Mert βegén Leaniat nem kévanom neked
Megh Cзaβar Leaniatis megh βerзem teneked
Akar meli NagÿSagos UR Leaniat teneked
{Nem akarom Fiam}

p. 51.

Nem akarom Fiam nevettetni magamot
Hiremmel nv[71] emet cзufolni magamot
Sзomβéd kiralioktol nevettetni magamot
Sok féle nemзettǒl βidalmaзni magamot

Diomenes βolla Telamon kiralÿnak
Biзvast βolok neked mint édes Attiamnak
Nem engedek ebben Felséged βava[72] nak
Nem adom magam βemél valogatasnak

Ebben en egiebet nilvan nem mǒvellek
Én aз βeretettrôl egÿebet nem téβek
Vagÿ βegén vagÿ gaзdak kit én megh kedvelek
Istennek engedek csak aзtat elveβek

Kiket megh neveзél nekem nem kelenek
Kaзdak kiralioknak aз ô βép leaniok
Cзaβarnak kiralinak aз ô βép leaniok
Kit mar megh βerettem mast mar nem valaβtok

Nestorcius fôrdôs latom igen βegén
Aзon Isten vagÿon vélle ha ô βegén
Nem gondolok aззal hogÿ ô illen βegén
Aз βegéniekelis vélle vagion Isten

Aзert kérlek Attiam ellen ne tartз ebben
Sзemélÿ valogatast nem néз aз ÚR Isten
Sзegént és kaзdagot lam nem utal Isten
Benne bíзo βemélt Ultet ô βékiben.

De aз kevéleket aз ô βent βékébôl
Nilvan ala veti aз nagÿ dŭcзôségbôl
De aз βegénieket alaзatos βŭbǒl
El felmagaβtalia ô βent érdemébôl

Katarista Leani vagÿon βép termed[73] ben
Nilvan hoззam veβem Isten tôrvénében
Hanem ha ellene mast gondolnal ebben
Mast[74] en nem valaβtok mert eз βerelmemben
{Mert én Ides Attiam}

p. 52.

Mert én édes Attiam megh ôlз engem eзel
hogÿ ha fortélt gondolβ ôgÿekeзeteddel
Ha en aзt érteném tôled el tavoзnam
Sзerelmes matkammal most en elbalaknam

Aз Telamon kirali gondolkodik vala
Magaban nagÿ sokat fohaβkodik vala
Keservesen[75] magaban βapolodik vala
Mert neki nem tetзék Diomedes dolga

Egÿ orβagos hadat hamar tamaзtata
Fiat Diomedest aз Attia valaβta
Aз Orβagos haddal Fiat el bocзata
Nem tugÿa Atianak mi volna βandika

Nestorchius Fôrdôs haзahoз indula
Aз ô Aprodgiaval el ala niomtata
Aз Fôrdôs haзahoз Diomedes iuta
Nestorchius Fôrdôs ebét felet talalta

Giorsan fel βekôlék Nestorchius fôrdôs
Felesége Leania βépen talpra ala
Diomedes kiralÿ nekik mongia vala
Mirt keletek fel elotem nekiek aзt mongÿa

Ebéd elvégeзvén Fǒrdǒst félen hiva
Aз ô Leaniarul emlekeзik vala
Egÿ keз fogo gÿôrôt Leanak mutata
Attia anÿja elôt iegiŭl giǒrǒt ada

Nekem elkel menem Latiatok aз hadba
En iegiesem legien im aз katarista
Ha sokat késnem és mas nevalaβtana
mert végre megh bana ha mast valaβtana

Egÿenként aз kirali keзôket fogdosa
Elôlôk kimene zaβ[76] okat Lobogtatta
hadal el indula kirali hon marada
De Fianak dolgat Anira nem tutta
{Telamon kiralnak vala}

p. 53.

Telamon kiralinak vala fô tanacзa
Vitéз Polidorus mindenbe dolgosa
kiralinak mindenbe io tanacз adoia
Es aз βent irasnak Értôie tudoia

Tanacзat hivata félfeli maganak
Megh beβéle neki dolgat ô Fianak
Mi tanacзot adn[77] a ebbǒl aз kiralinak
Polidorus βolla ebbôl aз kiralÿnak

Te Felseget βavat hallom mind iol értem
De aз nagÿ cзudanak nem latatik nekem
Hogÿ βegén nemзetet kedvelt mind iol értem
Diomedes dolgat Felségedtôl ertem

Felséged gondollia cзak Istennek dolgat
Es alaзatoson βent irgalmassagat
Sзemilnek nem néзi ô valogatassat
Sзegénékért Isten s[78] em βanta halalat

Nestortius Leăniat ha ô megh kedvelte
Tōrvén haзasagra ha ô megh βerete
Ellen ne tarcз benne jobbat nem téз véle
Mert aз βeretettért valtoзek erkôlcзe

Mert minden felôl niul aз nagÿ βép βeretet
Nilvan[79] nem kisebei[80] ti megh eззel Felsegedet
És nem alaзa megh hiredet nevedet
Ha the Fiat veβi aз βegén nemзetet

Mert emberek kôзôt ki kisebnek tecзék
Nilvan Isten elôt nagÿsagosnak tetзék
Éз vilagi gaзdak mind cзak abban biззik
És aз kevél gaзdak ott megh alaзtatik

Kiralinak nem tetзék aз tanacзnak βava
Jôvendô mondokat hamar hivattata
Diomedes dolgat kiralÿ mongÿa vala
Feleségül βegént hogÿ vennie Fia
{Nékem megh mongia}

p. 54.

Nekem megh mondgiatok mi iôvendô volna
Illen tôrtent dolog ha illendô volna
És végre eззekbôl mi βarmaзo volna
Mert nékem nem tetзék βegénségnek dolga

Aз iôvendô mondǒk kiralinak mondanak
Mi értôÿ[81] vagiŭnk immar eз dolognak
Hogÿ βegéni nemзetet kévant ô maganak
Eзt aзért Felséged ne velie cзudanak

Felséged megh hidg[82] ie hogÿ Istentôl vagion
Felségednek eз cзak példaiara vagion
Diomedes dolgat értiǒk miként vagion
Hogÿ βegint nem utal eз Istentôl vagion

Kirali the Felséget ne utallion βegént
Mert te Felséged eзt hogÿ iol megh érthesse
Aз Istent felseged eззel cзak megh bantia
Sзegénért kaзdagért aз Christus meg hala.

Mert ha te fiadnak nagisagos nemзetet
Sзôrзenél es hoзnal ha Cзaβar nemзetet
Eô el nem feleiti kit elôb βeretet
Giŭlôlség léβen ott, aз nagÿ βép βeretet

Nékem aз nem tetзik a kirali aзt mongia
Hogÿ illen Felségbŭl ki ôlteзnénk mongia
Hogÿ βegin nemзetre iutna Fiam dolga
Mert aз kiralioknak megh nem βakadt magva

Aз Gôrôk Orβagban vagÿon Sok nemзetség
Kinek ô Leania nem lehet oli Felség
Hogÿ aз in Fiamnak megh nem βereзhetniem
Mert nekem nem tetзék nilvan aз βegienség

Ott igen βollanak aз nagy ieles Bôlcзek
Nem valogat Isten Soha βemýleket
Cзak valogattia Isten ott aз io hiveket
Egÿarant βereti aз kik benne biзnak
{Mert aз kaзdagsagot}

p. 55.

Mert aз kaзdagsagot el veheti Isten
És aз kevélleket megh bôntetti Isten
De aз βegén embert wltetti βékiben
Mert megh kaзdagéttia aз βegént aз Isten

J[83] ôvendô ŭdôben elveβted fiadat
Nilvan aз βeretet megh oli Fiadat
Léβen ô halala víзben veβtet ôtet
Kiért kôзôl érôd te és halalodat

Kettô aз βeretet testben és lélekben
Aз testi βeretet tiβteletlenségben
Gonoз kivansaggal Luciperrel léβen
Aз lelki βeretet egÿ Istentǒl léβen

Aз Telamon kirali βolla aз Bôlcзeknek
Nilvan nem engedek ebbôl tanacзtoknak
Menietek el tôllem monda aз Bôlcзeknek
Nem ada helt tôbbé aз ô beβédeknek

Bôlcзek el meniének ha[84] зa indulanak
Aз kirali ott veti[85] magat nagÿ banatnak
Eβében forgattia dolgat ô Fianak
Miként elveзhetne aз fôr[86] dôs Leaniat

Nestorcius Fôrdôs kirali hivattata
Leaniaval egiôl iône hamar hoззa
Leani kataristat kirali megh fogata
Xantus nevô víзbe be vettete vala

Diomedes kirali almaban megh lata
Hogÿ aз ô Mattkaÿ[87] at kirali aз ô Attia
Megôlette volna Almaban megh latta
Hogÿ megh rettent valla ô fel ugrot vala

Minden teste igen megh hidegôlt vala
Aз orβagos Haddal ô haзa indula
Hadat be βaléta igen busult vala
Aз ô aprodgiaval el haзa indula
{Az Fôrdôs hazahoz}

p. 56.

Aз Fôrdôs haзahoз nagÿ banattal mene
Mindgiar βeretǒiet matkaiat meg kérde
Aз the Attiat ugÿmond viзbe be vettete
Xantusnak viзiben vagion Matkat teste

Aз Telamon kirali megh atkoзta vala
Aз ô Ides Attiat megh utalta vala
Nestorchius Fôrdost ôlelgetti vala
Te vagÿ aз in Attiam Sírva mongia vala

The βép Leaniadat én kivantam vala
Tôrven haзasagra en kedveltem vala
Érte adom maidan magamat halalra
Eз nagÿ bŭcз[88] βeretet véβen engem ara

Tôle ki indula Igen kǒniveз vala
Eô keserô kônivet Igen tôrli vala
Aranias keβkenôcзke ôve meget vala
Halalat nem βania el végeзte vala

Attia eleibe mene cзak ô maga
Atiat nagÿ fel βoval ugÿ atkoзa vala
Atkoзot Atianak βemibe mongya vala
És alnok cзalardnak Atiat mongia vala

Aз Fôfô Urakal mulatni Indula
Titkon kǒnives βemmel ugÿ kǒsereg vala
Mi volna βandika Atia aзt nem tugia
Egés Udvar nepe mind utanna vala

Xantus viзe partian mikor megien vala
Aз Fôfô Urakat megh allatta vala
Es nagÿ sepegessel úgÿ kerdeзi vala
Leant hol vetette tudakoзék vala

Aз ô βép Matkaiat meli hellen vetette
Xantusnak véзeben meli arant vetette
Aзén gonos Atiam ôtet retentette
Nékem megh mongÿatok meli arant vetette -
{Mért ô mért[89] kérdeзne nem}

p. 57.

Mért ô mirt[90] kérdeзne nem tudhattiak vala
Hogÿ mért[91] kérdeзi okat kérdek vala
Keзkenôcзkeievel βômét tǒ[92] rli vala
Uraknak felele és eзt mondia vala

Eôtet kivétettem és el temettetem
Mert aз kataristat βŭvemben βerettem
Aз én gonoз Atiam nem βeretet engem
Mar minden vigasag el tavoзot tǒllem

Kôзtôk egÿ kôvetcзkét veзbe be vetének
Eз arant vetette Urak ugÿ βolanak
Aзt iol megaranзa βola aз Uraknak
Menietek el tôlem maradgiatok magatoknak

Sзent kereβtnek iegiet Xantusnak véзébe
Diomedes kirali harom βor ra vette
Imatsagot keзde égre fel tekénte
Urakat tekénte βôkôllék aз véзbe

Mihelten megh láták aз Nagÿsagos Urak
Giorsan sietének aз partra menének
Diomedes kirali sehol nem lathatak[93]
Telamon kiralinak Atianak meg mondak

Aз Telamon Kirali mihelten megh halla
Fia halalarul Igen megh bŭsŭlla
Fia βerelmé[94] rŭl igen megh remŭle
Aз leanihoз valo βerelmét iol érte

Hamar βereзtete Kirali Buarokat
Xantusnak véзebe hamar kôlde ôket
Víзben megh talalak Kirali és Leant
Eôlôlve ôзve vadnak aзt igen cзudalak

Keservesen Kirali ugÿ sirattia vala
Atkoзott Attianak magat mongia vala
Eônôn magam ôltem aз viзben Fiamot aз valia[95]
Nagÿ kôserves βômmel reaiok néз vala
{Mindenik halliatok}

p. 58.[96]

Mindenék halliatok a Kirali aзt mondgia
Istennek atkaban legÿen ô aзt mondgia
Mikoron Isteni két βeretô volna
Ki egÿ mastul ôket el βakaβtanaia

Eôlôlkoзve vadnak ketten ôk nagÿ βépen
Aз Buarok ôket kivévék aз kepen
Aз Telamon lata ôlôlkeзve βépen
Kirali mind aз Urak sírnak vala eзen

Én édes Istennem ha aзt tuttam volna
Hogÿ ha βerelmedet égÿ értettem volna
Megh aз halalnakés nem engettem volna
És Annak felette mindent fellǒl mulna

Oh en edes Fiam bar mint aз let volna
Aз mind aз Istentôl the kivantal volna
Aз βeretet téged most megh nem ôlt volna
Jôvendô mondonak ha engettem volna

De in édes Fiam vai ha aз Lehettne
Kivel te mostan vagý ôзve ôlôlkôtve
hogÿ fel alhatnatok elôtem életre
Sзent haзassagtoknak lennék ôrvendoie

Én edes Istenem hogÿ én nem engedék
Aз tanacз adonak βavanak nem hévék
Jôvendo mondonak iai hogÿ nem engedék
Nem erthettem dolgat aз nagÿ βerelemnek

Nem kivanom immar eз velagban elnem
iobb immar éltemnél aз halál énekem
Mert illetem lenne cзak keserôségem
Eltavoзot tôlem én giôniôrôségem

Eôlôlve ôзve vadnak egÿ mastol el vévék
Aranias ruhaban Leant ôlteзtették
Es drăga giôrôkel uÿait be tévék
Mind aз ket holt testet βepen ôlteзtették
{Olli nagÿ téзteségel ôtet}

p. 59.

O[97] lÿ nagÿ tiзtesegel ôket temettete
Csak egÿ koporsoban egÿ sirban tétette
Mind Meniet aз Leant βepen temettete
Mint Fia hŭtôsét ugÿan kôserŭle

K[98] i aз βegíén embert alăbnak aleitia
Aз gaзdag embernél, aз Kirali aзt mongia
Aз ki aз kaзdagot nagÿobnak alétia
Istennek atkaban Lenne Kirali mongia

O[99] the nagÿ ÚR Isten βômélt nem valogatз
De kevel Emberrel egiôt nem maradhatз
Alaзatos βŭvet Latom the el nem hatз
Mint βegé[100] n kaзdagot the egÿarant tartaз

De ugÿ Legÿen URam aз mint the akarod
Oh t[101] e βent βeretet lelki βent βerettet
Tôllem el βakaзtad Fiamot el vévéd
Mert the ugÿ akartad aз ugÿ Legien aзért

Testi βeretetbôl Fiamtŭl megh valtam
Aз ô holta utan magam megh alaзtam
Testemmel lelkemmel cзak Istenbe biзtam
Aз Testi βeretet cзak vagion oraban

Nestorchius Fôrdôs be hoзa haзaban
Aз megh ô élhette tarta udvaraban
Nem sok idô mulva aз Kirali megh hala
Nestorchius Fôrdôst ôrôkében ot[102] hadgÿa

Aз Telamon Kirali aзért igÿ iart vala
Aз βeretet miatt véзben hala Fia
Hiβem cзak Kiralinak lôn aз pildaiara
Hogÿ megh ésmérnéie hogÿ Istenne volna

Aз nagy ÚR Istennek aз ô βent igéÿe[103] t
Nem kell tarsul venni aз ô teremtôiet
Mert βegént s kaзdagot egiarant ô βeret
Mert lam mindenekért kén halalt βenvedet
{Senkit ô nem utal}

p. 60.

Senkit ô nem utal aз éras aзt mondgÿa
Sзêmélí valogatást nem néз aз ÚR Isten
Aз kik benneb[104] íзnak hoззaia fogadgia
Eôrôkên ôrôkê βent Orβagat adgia.

BÉLA KIRÁLY ÉS BANKÓ LEÁNYA

A história a kolofón szerint jó hatvan évvel a kódexbeli lejegyzés előttről való, 1570. augusztusából:


Horváttul magyarra nem régen fordéták,
Sebes Vág mentiben Sempte városában,
Rendelé egy ifjú gondolatjában,
Az Istenhez való szerelmet mutatván.

Mikoron írnának ennyi esztendőben,
Az ezerötszázban és hetven esztendőben,
Kisasszony havának legelső hetiben,
Dícsértessék Isten az magos mennyekben.

Szövegét egyetlen forrásból, a Széll Farkas-kódexből ismerjük.

Betűhű átírás a Széll Farkas-kódexből

[Semptei Névtelen]

p. 107


AZ BELA KIRALI[105] RUL VA
LO, ES AZ BANKO LEANIa
ROL SZÉP HISTORIA

Halliatok megh mostan rigi dolgot mond[ok]
Aз Bella Kiralinak ideirŭl βollok
És aз vén Bankonak Leaniarul βollok
Kit emlekeззetért elôtekben adok

Parancsolattia lôn aз Bela Kiralinak
És utaña valo sok fô fô Uraknak
Szaβ és hetven het βentelt vété[106] зeknek
Hogÿ eô[107] k hamarsagal udvarhoз giôlnének

Ezt adak tuttára aз vitéз Bankonak
Ki vénsége miat meg neheзôlt vala
Firfiu magзattia nekie nem vala
Kit kulthettet volna Kirali udvaraba

Kilencз haiadon βép Leannia nekie vala,
Meli kôzôt iffiabbek aз lek βebék vala,
De iarasa neki férfi modra vala,
Felele Attianak eô eзt monta vala

Én βerelmes Attiam, borotvaltas haiamot,
Huβar modra mostan csinaltasd ruhamot
És én vellem adgiat te io Lovaidot
És vellem bocsasad sok io βolgaidot

Én te fiad lévén Budára felmegÿek
Kiralihoз udvarban helletet fel megÿek
Minden téзteséget én ot megh ielentek
Mind illék fiadnak én ot ugÿan téβek

p. 108

Hamar fel kéβétte Leanniat aз Attia
Banko el ereβte Kirali udvaraba
Mikor iutot volna Kirali udvaraba
Béla Kirali lata nekie égÿ βola

Meli igen iffiu vagÿ kin nagÿ csodam vag[108] ion
Te βép tekentésed Lean modra vagÿon
Te iarasod neked firfi modra vagÿon
Hogÿ én megh érthessem akaratom vagÿon

De honnat valo vagÿ és kicsoda vagÿ te
Énekem megh mongýat és meg ielencset te
Mert ha Lean volnal igen βerettniélek
Budanal mindeneknél inkap becsŭlnélek

Kirali parancsolia aз fô fô Uraknak
Hetven het ôtven egÿ Sзentelt vétéзeknek
Buda piacara hamar ki mennének
Orsot rokkat mind venék vegÿenek

Ugÿ mond iffiu vitéз hogÿ ha Lean léβen
Orsora rokkatra tekintetti leβen
De ha firfi leβen, melette el megÿen
És fénies fegÿverre neki βeme leβen

Hetven het ôtven egÿ vé[109] téзek menné[110] nek
Buda Piacara mulatni iôvének
Orsora l[111] okkara nem akara néзni
Hanem aз βep finés fegÿverre βemléli

Iffiu viteз fel vôn egÿ βarvas kéзijat
Aз idegben vette nagÿ βép hoβu nilat
Hamar altal vonta ket uial aз nilat
Eзt mŭvelte vala vitieзek latara
{Ismeglen mondanak}

p. 109

Ismeghlen mondanak vitéзek miniaian
ier lôiŭnk aз cilheз зalogért miniaian
Witéзek aз cilheз lôvének miniaian
Eô kôзôlek aз cielt Senki nem tanalván

Leg utolβor lôve vén Banko Leannia
Aз cél kôзôpében egÿenest talaía
Eôvé lôn mindiarast vitéзek зalogia
Mondanak vitieзek mingÿarast aзomba

The vitieз iffiu, ier vessŭnk most kôvet
Minniaian vitieзek el vették aз kôvet
Leg utolβor vette vén Banko Leania
Witéзeknél tovab egÿ singnivel haita

Aз hetven hét vitieз ôtven egÿ magaval
Mondanak mindiarast iertek fusunk paliat
Mingÿarast megh futak vitéзek aз paliat
Utolβor indula el ire aз paliat

Harmadβor fel véve aз vitieзek зalogiat
Aз Banko Leania ígÿ ielente magát
Witieзek mondanak ismeg len aз iffiunak
Jer eôlônk miniaian mi aз bor italnak

Witéзek feienként aβtalhoz ŭlének
Wén Banko Leaniat kôзtôk leôltettének
Aз Bachus Istennek aldoзni keзdének
Mint feienként hamar el réβegedének

Wén Banko Leania meg ióβanon vala
Fel vôn egÿ βép kupat kiben io bor vala
És aз vitieзekre aзt kôβônte vala
Kirali egéségeirt aз megh itta vala

p. 110

Miniaian vitéзek Kiralihoз menének
Felséges Kiralinak ingÿen felelienek
Nem Lean aз vitieз hanem kurvafia
Mert minket megh gÿôзe aз vin Banko fia

Aз cilheз lôvésben eô minket megh gÿoзe
A palia futásban abanis megh gÿoзe
Aз kô haitasban is felete megh gÿoзe
Aз bor italbanis eô minket megh niere

Eзt halvan, aз Kirali igen csodalkoзék
Nagÿ csuda tétetén aз iffiu vitieзnek
Wégre eô magaban sokat gondolkodek
Banko Leanianak hogÿ eô megh mondaték

Wégre monda Kirali mind aз vitieзeknek
Aз feôrdôben meniŭnk miniaian vitieзek
Feôrdôben eôlének miniaian vitieзe[112] k
Feôlséges Kiralis ot vala kôзôttek

Feôrdeni nem akar vén Banko Leania
Aз feôrdôben Kirali ott ŭli igen βola
Miert nem feôridel vén Banko Leania?
Feôridni egÿŭt vélek parancsolia

Felele Kiralinak vén Banko Leania
Te hatalmas Kirali csodálkoзom raita
Ne talam nem tudot én keserô bummat
Aз én vén Attiamra valo nagÿ gondomat

Im latod keзemben Attiámnak levelét
Kiben iria nekem nagÿ keserŭségét
Tôrôkôk Tatarok minden varaimot
Égettek rabolliak minden Tartomanimot
{Eз halvan aз kirali }

p. 111.

Eзt halvan aз Kirali hamar fel βeôkôlék
Hatvan féreôdôsét raita emelkedék
Fen βoval eβt mongÿa Banko Leaninak
Aз vitéзek elôt eô io βolgaianak

Sies fiam haзa oltalmaβ fǒ[113] ldedet
Te βep Waraidot te βép ôrôkségedet
És aз te Attiadnak taplaliat vénségét
És engedelmes légÿ halgasad beβédét!

Eзt ió neven véve Kirali eô felségé[114] tŭl
Szép Aiandikokat veôn Kirali felségtŭl
Aз banko Leania hamar el kéβôlle
Aз eô βolgaival mingÿárást erede

Mikor be βôrзôde βép kôniô galliaban
Aз Duna viзének ala foliasaban
Hamar kapcsolia komoka dolmaniat
Kiralinak mutatta βep ket Almaiat

A[115] з Banko Leania eзt monta Kiralinak
Teremneké Kirali te birodalmodban
Aз te βép kertiben illen draga Almak
Mint aз én kertemben kik elo[116] ted voltak

Budara hoзtam volt aз ket draga Almát
De nem tuttad Kirali megh βegni aз Almat
Fel βoval kialta utanna indita
Minden népének sokasagat indita

Utanna utanna vitéзek utana
Nagÿ βép follio saÿkán siettnek utána
Eôrôk feleségém léβ Király aзt mongÿa
Tinektek feienkent Kiralini Aβonttok

p. 112

Io Dunna mentiben oli sebest megÿen vala
Mint aз Láthatattlan sebes βél futasa
Bikével Attiahoз vén Bankohoз iutta
Minden eô iarasét eô neki megh monta

Aз eô Leaniátŭl Banko eзt hogÿ hala
Felséges Kiralinak mint udvarlot volna
Nagÿ fen hahottaval aзon nevet vala
Aз eô Leaniának[117] igen eôrôli vala

Horváttŭl magiara nem régen fordétak
Sebes vag mentiben Semphe varosaban
Rendele egÿ iffiu gondolattiaban
Aз Istenheз való βerelmet mutattván

Mikoron irnanak enni eβtendôben
Aз eзer eôt βaзban és hettven eβtendôben
Kisasβoni havanak legh elseô hettiben
Dicsérteségh Isten aз magos meniekben

IRODALOMJEGYZÉK
ÁCS Pál, Rimay János korai versciklusai, ItK, 1989, 306-311. Újabban Uő., "Az idő ósága", Osiris, Bp., 2001, 43-51.
A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565-1840)
, összeállította STOLL Béla, Akadémiai Kiadó, Bp. 1963.
Az öreg Dancia király
, = Balladák könyve, szerk., KALLÓS Zoltán - SZABÓ T. Attila, Bp., 1969, 413-417.
Balassa Kódex
, [sic!] szerkesztette HORVÁTH Iván, átírás, jegyzetek VADAI István, programozás KOVÁCS István, képek SZEDMÁK Sándor, Hypermedia Systems Kft., ELTE BTK Irodalontörténeti [sic!] Intézet Reneszánsz kutatások [sic!] Posztgraduális Központja 1994-95, VTCD, 1995. Sampler, not for sale!
Balassa-kódex
, szerkesztette HORVÁTH Iván, átírás, jegyzetek VADAI István, programozás KOVÁCS István, képek SZEDMÁK Sándor, a tanulmányokat írta: BÍRÓ Gyöngyi, HORVÁTH Iván, TÓTH Tünde, VADAI István, IDG, 1996, Internet Expo, Magyar Pavilon, Oktogon Állomás, http://www.idg.hu/expo/balassa/rekonst.htm (1998-ban megsemmisült.)
Balassa-kódex-CD
, Uők., Hypermedia Systems 1996.
Balassi Bálint összes verse
, hálózati kritikai kiadás, 1.0 Szerkesztette: HORVÁTH Iván és TÓTH Tünde, főmunkatárs: VADAI István, munkatársak: DIÓSSI Adrienn, KőVÁRI Krisztina, LEÁNYVÁRI Enikő, MIHÁLY Eszter, PARÁDI Andrea, RÁK Balázs, SURÁNYI Anna, TAR Sándor és VÁGNER Edina. Készült az ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete Reneszánszkutatások Posztgraduális Központjában (Centre des Hautes Études de la Renaissance, CHER) és az ELTE BTK Bölcsészettudományi Informatika Önálló Programjában (BIÖP). Kiadja a Gépeskönyv. Bp., 1998. http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/
HORVÁTH Iván
1982 - Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Akadémai Kiadó, Bp.1983 - Egy kiaknázatlan műfajtörténeti forráscsoport: XVI. századi versgyűjtemények, ItK, 75-88.
1997 - Az eszményítő Balassi-kiadások ellen, Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére, Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 35., szerkesztette BALÁZS Mihály, FONT Zsuzsa, KESERű Gizella, ÖTVÖS Péter, Szeged, 1997, 191-203. = Uő, Magyarok Bábelben, JATEPress, Szeged, 2000, 175-197, = Ua., Gépeskönyv, 2000, http://magyar-irodalom.elte.hu/babel/HORVÁTH Iván - TÓTH Tünde, Rimay János 1610 körüli versgyűjteményének rekonstrukciója, előadás az Ámor, álom és mámor című tudományos ülésszakon, Sátoraljaújhely, 1999. május 26-29.
KLANICZAY Tibor, Hozzászólás Balassi és Rimay verseinek kritikai kiadásához, MTA I. OK, 1957, 265-338, 283.
MIHÁLY Eszter, A Celia-ciklus szimmetrikus szerkezete, Palimpszeszt, 10. szám, http://www.btk.elte.hu/palimpszeszt/pali10/ (1998.) Újabban: Uő., A Coelia-ciklus szimmetrikus szerkezete, = Első Század, összeállította VÁRADI Péter, ELTE HÖK, Bp., 2000, 55-68.
Moksa
, = Az ezüstfogú leány. Mordvin népmesék, válogatta, fordította, utószót és a jegyzeteket írta DUGÁNTSY Mária, Európa Könyvkiadó, Bp., 1990, 248-253.
PIRNÁT Antal, Balassi Bálint poétikája, Balassi Kiadó, Bp., 1996.
RMNY 416. Eredetije a londoni British Museumban található.
Régi Magyar Költők Tára
, XVI. századbeli magyar költők művei, szerkesztette †VARJAS Béla, kilencedik kötet, Akadémiai Kiadó, Bp., 1990. Telamon históriája - nem meglepő módon - a 13. sorszámmal szerepel a kötetben az 523-536, ill.600-603. lapokon. A históriát ORLOVSZKY Géza rendezte sajtó alá.
Répertoire de la poésie hongroise ancienne
, v. 5.0.5, főszerkesztő: HORVÁTH Iván, szerkesztő H. HUBERT Gabriella, munkatársak FONT Zsuzsa, HERNER János, SZőNYI Etelka, VADAI István, adatszerkezet, programozás DOS-os verzió: GÁL György, VADAI István, web-es verzió KARSAI Róbert, Gépeskönyv ContentWare Labs, 2000. http://magyar-irodalom.elte.hu/repertorium/ (Ver. 3.0: Paris, Nouvel Objet, 1992.)
TÓTH Tünde
1999 - Balassi és a neolatin szerelmi költészet, PhD-értekezés, kézirat, Bp., 95-109.
2001 - Balassi Bálint Lengyelországban, Miscellanea. Tanulmányok a régi magyar irodalomról, szerkesztette SZENTPÉTERI Márton, JAK Füzetek, Kijárat Kiadó, 35-48.Új magyar irodalmi lexikon, 1.0, főszerk., PÉTER László, Akadémiai Kiadó, Bp., 2000.
VARJAS Béla, A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei, Akadémai Kiadó, Bp., 1982, 126.
VISNYOVSZKY Rezső, Széphistóriáink olasz-latin csoportja, Stephaneum Nyomda, Bp., 1907.
A DOLGOZATBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
ItK = Irodalomtörténeti Közlemények
RMKT = Régi Magyar Költők Tára
Bp. = Budapest
Lábjegyzet:
[1] Balassa Kódex, [sic!] szerkesztette HORVÁTH Iván, átírás, jegyzetek VADAI István, programozás KOVÁCS István, képek SZEDMÁK Sándor, Hypermedia Systems Kft., ELTE BTK Irodalontörténeti [sic!] Intézet Reneszánsz kutatások [sic!] Posztgraduális Központja 1994-95, VTCD, 1995. Sampler, not for sale!
[2] Balassa-kódex, szerkesztette HORVÁTH Iván, átírás, jegyzetek VADAI István, programozás KOVÁCS István, képek SZEDMÁK Sándor, a tanulmányokat írta: BÍRÓ Gyöngyi, HORVÁTH Iván, TÓTH Tünde, VADAI István, IDG, 1996, Internet Expo, Magyar Pavilon, Oktogon Állomás, http://www.idg.hu/expo/balassa/rekonst.htm (1998-ban megsemmisült.)
[3] Balassa-kódex-CD, Uők., Hypermedia Systems 1996.
[4] Balassi Bálint összes verse, hálózati kritikai kiadás, 1.0 Szerkesztette: HORVÁTH Iván és TÓTH Tünde, főmunkatárs: VADAI István, munkatársak: DIÓSSI Adrienn, KőVÁRI Krisztina, LEÁNYVÁRI Enikő, MIHÁLY Eszter, PARÁDI Andrea, RÁK Balázs, SURÁNYI Anna, TAR Sándor és VÁGNER Edina. Készült az ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete Reneszánszkutatások Posztgraduális Központjában (Centre des Hautes Études de la Renaissance, CHER) és az ELTE BTK Bölcsészettudományi Informatika Önálló Programjában (BIÖP). Kiadja a Gépeskönyv. Bp., 1998. http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/
[5] Új magyar irodalmi lexikon, 1.0, főszerk., PÉTER László, Akadémiai Kiadó, Bp., 2000.
[6] Stoll-63.
[7] Mf. A 16/I.
[8] A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565-1840), összeállította STOLL Béla, Akadémiai Kiadó, Bp. 1963.
[9] Stoll-59.
[10] Lásd a Béla király és Bankó leánya egyik "A"-betűjének fallikus díszítését.
[11] Az űrlapok forrása: RPHA 5.0.5 verzió (Gépeskönyv, 2000).
[12] Hiányzik: "Modern kiadása: RMKT-9-523"
[13] VARJAS Béla, A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei, Akadémai Kiadó, Bp., 1982, 126.
[14] Uo. (Az idézett részletben hivatkozza: TOLDY Ferenc, A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig rövid előadásban, Pest, 1864.)
[15] Tanulmányainak lényegét Balassi-könyvében foglalta össze. HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Akadémai Kiadó, Bp., 1982
. [16] E felfogás szerint adja ki KőSZEGHY Péter és (SZENTMÁRTONI) SZABÓ Géza a költő verseit.
[17] PIRNÁT Antal, Balassi Bálint poétikája, Balassi Kiadó, Bp., 1996.
[18] HORVÁTH Iván, Az eszményítő Balassi-kiadások ellen, Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére, Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 35., szerkesztette BALÁZS Mihály, FONT Zsuzsa, KESERű Gizella, ÖTVÖS Péter, Szeged, 1997, 191-203. = Uő, Magyarok Bábelben, JATEPress, Szeged, 2000, 175-197, = Ua., Gépeskönyv, 2000, http://magyar-irodalom.elte.hu/babel/
[19] TÓTH Tünde, Fordítottan platonikus versgyűjtemény =Uő, Balassi és a neolatin szerelmi költészet, PhD-értekezés, kézirat, Bp., 1999, 95-109. Újabban: Uő., Balassi Bálint Lengyelországban, Miscellanea. Tanulmányok a régi magyar irodalomról, szerkesztette SZENTPÉTERI Márton, JAK Füzetek, Kijárat Kiadó, 2001, 35-48.
[20] Uő., A Celia-ciklus aaab-szerkezete, Uo., 83-94. Újabban: Uő., 2001.
[21] MIHÁLY Eszter, A Celia-ciklus szimmetrikus szerkezete, Palimpszeszt, 10. szám, http://www.btk.elte.hu/palimpszeszt/pali10/ (1998.) Újabban: Uő., A Coelia-ciklus szimmetrikus szerkezete, = Első Század, összeállította VÁRADI Péter, ELTE HÖK, Bp., 2000, 55-68.
[22] ÁCS Pál, Rimay János korai versciklusai, ItK, 1989, 306-311. Újabban Uő., "Az idő ósága", Osiris, Bp., 2001, 43-51.
[23] HORVÁTH Iván - TÓTH Tünde, Rimay János 1610 körüli versgyűjteményének rekonstrukciója, előadás az Ámor, álom és mámor című tudományos ülésszakon, Sátoraljaújhely, 1999. május 26-29. A cikket lásd a Palimpszeszt jelen számában.
[24] KLANICZAY Tibor, Hozzászólás Balassi és Rimay verseinek kritikai kiadásához, MTA I. OK, 1957, 265-338, 283.
[25] Uo., 282.
[26] Legelső ismert példája a világirodalomban a kínai Mulan története. VISNYOVSZKY Rezső, Széphistóriáink olasz-latin csoportja, Stephaneum Nyomda, Bp., 1907.
[27] Az öreg Dancia király, = Balladák könyve, szerk., KALLÓS Zoltán - SZABÓ T. Attila, Bp., 1969, 413-417.
[28] Moksa, = Az ezüstfogú leány. Mordvin népmesék, válogatta, fordította, utószót és a jegyzeteket írta DUGÁNTSY Mária, Európa Könyvkiadó, Bp., 1990, 248-253.
[29] Mihály Eszter és Tóth Tünde is ehhez hasonló kettős szerkezetet állítanak fel együtt a Celia-cilkusra! Vajon véletlen, hogy ez a kettős kompozíció ismétlődik, vagy a régi magyar szerzők és szerkesztők sokkal tudatosabb művészek voltak, mint eddig hittük?
[30] HORVÁTH Iván, Egy kiaknázatlan műfajtörténeti forráscsoport: XVI. századi versgyűjtemények, ItK, 1983, 75-88, 75-76.
[31] Sic!
[32] RMKT - 9 - 600.
[33] A kéziraton természetesen nem szerepelnek lapszámok, ezek az én jelzéseim.
[34] Gömbölyded betű az "L"-be írva.
[35] Az "o" a "T"-be van rajzolva.
[36] Az "i" a "G"-be van rajzolva.
[37] Az "E" nem nyomtatott betűt utánzó, hanem gömbölyded.
[38] Az "i" az "L"-be van rajzolva.
[39] A pont az "L"-be razjolva.
[40] Az "i" a "G"-be van rajzolva.
[41] A "t" szinte teljesen beleolvad az előtte álló "E"-be.
[42] Az "E" nem nyomtatott betűt utánzó, hanem gömbölyded.
[43] Az "i" a "G"-be van rajzolva.
[44] A pont az "L"-be razjolva.
[45] Az "i" a "G"-be van rajzolva.
[46] Az "o" a "T"-be van rajzolva.
[47] Javítva "n"-ből.
[48] A szó utólag beszúrva a sor fölé.
[49] Őrszó. A továbbiakban így jelölöm.
[50] Szótagszámhiány.
[51] Az ékezet a felette lévő sor "g"-je alsó hurkának vonalába esik.
[52] Kis "g"-ből kanyarítva.
[53] A "s" más betűből javítva, mely valószínűleg nem "t" volt.
[54] Az "igen" és a "kedves" szavak között látható folt a túloldalról üt át.
[55] A "s" itt is egy másik betűből javítva.
[56] Az első pillantásra "m"-nek látszó "n" egy másik betűből javítva.
[57] Mintha az "m" bal szára később lenne berajzolva, a másoló először "n"-t írt.
[58] "Ch" ligatúra: a "h" a "C"-be rajzolva.
[59] A szó belseje, a "logata" betűk egy korábbi betűsor felülírása.
[60] A szó belseje, a "szar s" betűk egy korábbi betűsor felülírása.
[61] A "v" és az "a" közöl betűk törölve, talán egy "i" is.
[62] Az "ot" a sor fölött pótolva. (Az "s" után tett két pont, ill. az "ot" előtti két pont jelzi az utólagos pótlást.)
[63] Az "l" kivételével a szó összes betűje javítva. Az eredetileg itt szereplő szó: "tőle": látszik a "t" keresztje és az "a" ékezete az "ô"-éből maradt meg.
[64] A szó előtt törölt betűk. (Talán: "ki".)
[65] Érdekes, hogy a "cs"-t eddig "ch"-val írta.
[66] A "d" javítva, talán "m"-ből.
[67] Javítva "é"-ből.
[68] A szó elől törölve az előző. De mintha az is ugyanez lett volna.
[69] Lehet, hogy nem "s", hanem "o".
[70] Különös: az "o"-k "e"-kből javítva.
[71] A másoló kihagyott egy betűt.
[72] Javítva, de nem olvasható ki, miből.
[73] Sic!
[74] A "t" kacskaringós zászlója az "a" felett ékezetnek tűnhet, de nem az.
[75] Szótagszámtöbblet!
[76] Sic!
[77] Az "n" más betűből javítva.
[78] Az "s" "n"-ből javítva.
[79] Szótöbblet! A másoló az egy versszakkal lejjebb lévő sort kezdte másolni.
[80] A másolaton nem vehető ki világosan, hogy az egyik pont nem paca vagy papírhiba-e.
[81] A kétpontos "˙" jobbszára eredeti "i" után pótolva.
[82] Eredeti "d"-ből javítva.
[83] A "J" baloldali kacskaringója háromszirmú virágmintában végződik.
[84] Az "a" "o"-ból javítva.
[85] Javítva "é"-ből, vagyis "e"-ből.
[86] Javítva "var"-ból. Ez is bizonyítja, hogy a nyomtatványban szereplő "varga" az eredeti.
[87] A "ttka˙" javítás, nem vehető ki, hogy miből, csak annyi, hogy a "Ma" után eredetileg "g" volt.
[88] A nyomtatványban: "búcz". Orlovszky "bús"-ra javítja.
[89] Pótlólag beszúrva a sor fölé.
[90] Pótlólag beszúrva a sor fölé.
[91] Szótagszámhiány!
[92] Az ékezet igen halvány.
[93] Az "athata" más szövegből javítva.
[94] Az ékezet szöge miatt "ę"-nek tűnhet, de nem az.
[95] Szótagszámtöbblet!
[96] A lap tetején látszik a lapszámozás.
[97] Az "O" belsejébe levelek rajzolva.
[98] A "K"-ból kacskaringós szár nyúlik fel.
[99] A betűbe levélminta rajzolva.
[100] Az ékezet a felette levő sor "ß"-ének szárában van.
[101] A "t" valamiből javítva.
[102] Szótagszámtöbblet!
[103] Az "e" "t"-ből javítva.
[104] A betű jó részét paca takarja.
[105] Az "I" az "L"-be írva.
[106] Az "e" előtt egy vastag "í"-re emlékeztető javításnyom. A szószerkezet következő előfordulása alapján adjuk ezt az alakot.
[107] A kalap az "e" fölé csúszott.
[108] Korábban "d", de a szárát meghagyta.
[109] Tulajdonképpen "í"-nek látszik.
[110] Tulajdonképpen "í"-nek látszik.
[111] sic!
[112] Az "e" fölött ékezetnek tűnő vonal a túloldalról üt át.
[113] Valóban fordítva áll a betűn az ékezet, mint a többieken.
[114] Az "é" "t"-ből javítva.
[115] Az "A" betűn fallikus jellegű tulipánrajz.
[116] A betűn nincs ékezet.
[117] A "k" másik betűből, talán "t"-ből javítva.