16. szám --[ címlap | impresszum | keresés | mutató | tartalom ]
... Szerelmes asszonyom, az kegyelmed mestersígesen gondolt, jó akaratjábul formált, és bőlcsessígesen írt levelít megolvastam, kiben úgy gyönyörködöm, mint az gyöngyhalászok, mikor ű hálójok gazdag, szép prédával, megtelik gyöngyökkel, azok között alig hiszi, örömíben melyiket kaphassa, tegye kebelíben. Azvagy mint az szép parlagon sétáló kis nyulakat kik nagy mulatsággal vadásszák ebekkel, mikor félísekben egynéhányat látnak, víletlen találnak, ű nagy örömökben nem tudják, hamarban melyiket költhessék, indítsák űzísben; azvagy csak házunknál (tudom, voltál annál) mikor kertecskémbe megyek be kedvembe, hogyha megtekintem, melyeket két kezem ültetett vagy vetett az sovány homokban, nem tudom, melyiket szakasszam elébben. Így én az kegyelmed gyönyörűséggel, hozzám való jóakaró szeretettel megrakott levelít olvastatván, ugyan nem tudom, melyik ríszíbe gyönyörködtessem szegíny honn lakos szívemet, vagy melyik ríszít vegyem elő, kire választ írjak kegyelmednek, gondolván azt is, hogy paraszt embernek Rómába menni, böcsek köt bolondnak vetekedni, az böcsessígnek istenasszonyi, Pallas s Minerva oltalma alatt lívőkkel válasszal igyekezni, nem külöben, mint jó táncost ingerleni, azvagy ugrásra kecskét tanítani. Látom, szerelmes asszonyom, és értem, hogy immár kegyelmed Pallas és Minerva istenasszonnak (az szegíny Diana asszont vadászó seregível hátrahagyván) kedvít találta szíp, csergő patakú, gyönyöru folyású, minden szép füvekkel, fákkal, virágokkal, zúgó, csorgó folyás mellett sok szép szavú, kiterjedt, szép ágú és gyönyörködtető fákon nagy ékesen szóló madarakkal megékesíttetett forrással, szép kúttal, mint egy áldozattal, holott firedjenek, tisztelvín szép barlanggal, kiknek tudom, hogy az kegyelmed énhozzám való szeretetíért kegyelmed engem is esmeretíbe juttat, noha az szíp forrás, firedís, tisztaság, erdei szép barlang, hegyeken, völgyeken mulatság, nyájasság nem Pallast, Minervát, hanem csak Dianát illeti mint asszonyát, mert Pallas, Minerva, ezt minden jól tudja, kulcsos várasokat laknak, szíp várakat; erdőket, hegyeket, völgyeket, mezőket nem járnak, búdosnak, hanem Dianának, mint nagy fű vadásznak az ű seregível, hamadri nimfákkal engedték lakóul mint atyjokfiának...