(Nem csupán frázisnak szánom, de az, hogy ötödéves koromra valamit - szakmailag, naná! - elértem az egyetemen, mindenek előtt Horváth Iván tanár úrnak köszönhető. Sőt, megkockáztatom, az első két szemináriumnak, amit vele tölthettem. Az egyébként érdekes történet, hogy lettem tanítványa.
Nyíregyházi főiskolai tanár barátom javasolta, hogy ha lehet, mindenképp járjak Horváth Iván órájára. Tanár úr hirdetett proszemináriumot, gondoltam feltétlenül hozzá kell mennem. Majd ugye feliratkozáskor láttam, hogy ez nem olyan egyszerű, felsőbb évesek ajánlása szükséges. Ez rendesen el is vette a kedvemet, mert nekem, ugye vidékről éppen felkerült első éves egyetemistának egy felsős ismerősöm sem volt. (Akkor szidtam utoljára a pestieket.) Gondoltam jó lesz akkor a tanár úrral akkor még egy szobában "lakó" Hargittay Emil is. Bekopogtam a szobába - kicsit félve (1993), mert nem volt nálam index -, bent javában folyt egy szeminárium. Mondom proszemináriumra szeretnék járni. (Persze minden szem rám szegeződik, aminél nincs iszonyatosabb érzés.) Ekkor a tanár feltette a kérdést: "Hajlandó ön megtanulni vakon tíz ujjal gépírni?" Mindenki nagyon kíváncsi volt, úgyhogy gyorsan rávágtam az igent és leültem. Közben azon gondolkodtam, hogy mégis inkább Horváth Ivánhoz kellett volna valahogy bejutni.
Egy hét múlva két további meglepetés is ért. Egyrészt a tanár megkérdezte, hogy tudjuk-e már, hogy miből is írjuk a szakdolgozatot, másrészt indexbeíráskor kiderült, hogy ez a tanár: Horváth Iván.
Azon a napon este az OSZK után tudtam, hogy Kalmár Györgyből írom a szakdolgozatot. Most pedig becsukom a szemem, és vakon tíz ujjal gépírok pentium számítógépemen.
Szakdolgozatom egy fejezete valóban Kalmárról szól, de igazából hűtlen lettem akkori önmagamhoz. De az alább következő részlet remélem bizonyíték arra, hogy Horváth Iván tanár úrhoz, módszereihez nem.
Dolgozatomnak a következő részletével kívánok boldog születésnapot Tanár Úrnak!)
"Elvárási horizontunk" megalkotásához most már csak egy relatív sok verset tartalmazó mintaanyag összegyűjtése és összehasonlító elemzése szükséges.
A vizsgált anyag legnagyobb részét a 18. század nyolcvanas illetve kilencvenes éveiben megjelent versek jelentik. Nem tettem különbséget a versek irodalmi illetve "félirodalmi" felhasználása között: strofikus versnek tekintek mindent, ami a strofikus verset jellemző szabályok szerint építkezik. Így kerülhettek be kis "repertóriumomba" a korszak számára nagyon ismert - és akár mintául is szolgálható - vallásos énekeskönyvek. (Az irodalom amúgy sem tisztázott fogalom még ekkor, és ez a dolgozat nem is törekszik ennek rekonstruálására. Nem ezt tűzte ki célul!) Számba veszem továbbá a 18. század eleji, közepi előzményeket - tehetem ezt egyrészt kis számuk miatt, másrészt a feltételezett hagyomány keresése ürügyén is. (Gondolok itt Ráday Pál és Faludi költészetére.) És a "nagyok", akiket nem vizsgálok: Kazinczy, Batsányi, Csokonai. A mintaanyagot követő elemzésből ennek oka is kiderül.
Nem törekszem "radikális empirizmusra", a mintaanyag a rekonstruálandó elvárási horizonttal szemben jelent valamit. Ez leglátványosabban a statisztikákból derül ki. Vallom azt, hogy a leggyakoribb előfordulásokkal szembeállítható hapaxok nem véletlen előfordulások, következtethetünk belőlük kiválasztási szabályokra, az "újítás vagy egyedítés költői invenciójára."[1]
Különválasztom a három és a több elemei eseményt (rímet) tartalmazó strófákat. Először megadom az egy bizonyos strófaszerkezethez tartozó verseket. Ezt követi minden esetben egy rímszerkezet-statisztika, majd egy "megvalósulási statisztika" (ami figyelembe veszi a szótagszámokat is): "Tudott tény, hogy a rímek strófaszervező ereje nagyobb, mint a szótagszámoké. ... A kettő közti kölcsönhatás azonban letagadhatatlan, így szükséges az eredmények szintetizálása is."[2]
Ezután következik az összes rímképlet diszkretizált statisztikája, majd az összes megvalósult strófa szintetizált előfordulási statisztikája.
Leválasztom a teljes anyagról a vallásos énekeket, majd az így maradt halmazon szintén elvégzem az utóbbi műveletet.
Az anyag kijelölése során eleve nem törekedtem teljességre, hiszen az előfordulások tendenciájára voltam kíváncsi. A kiválasztott szerzőktől nem az összes verset vizsgálom, hanem elkülönítve azokat, amelyek tudatos - hagyományba illeszkedő, újító - strófaszervező elvekről tanúskodnak.
A rövidítéseket is feloldva, a következő szerzők műveit vizsgáltam tehát (a könyvek teljes adatai a bibliográfiában, az évszám az általam használt kiadás megjelenésének éve):
ÁP. 1798. | Ányos Pál |
---|---|
DG. 1880. | Dayka Gábor |
ÉK. 1785. | Énekek könyve, (Ányos Pál) |
FF. 1985. | Faludi Ferenc |
FJ. 1910. | Földi János |
GyJ. 1790. | Gyöngyösi János |
KJ. 1774. | Kónyi János |
KJ. 1776. | Kónyi János |
MB. 1794. | Molnár Borbála |
MJ. 1798. | Mátyási József |
MÓÉ. 1788. | Magyar ódák és énekek, (Kreskay Imre) |
NJ. 1790. | Nagy János |
PTJ. 1796. | Péteri Takáts József |
RG. 1892. | Ráday Gedeon |
RM. 1787. | Révai Miklós |
RP. 1889. | Ráday Pál |
SZB. 1774. | Szőnyi Benjámin |
SZSZL. 1995. | Szentjóbi Szabó László |
a4b8a4b4c8c8 | MÓÉ. LXXIII. Barátságos elválás (szn). |
---|---|
a7b6a7b6c7c7 | SZSZL. 20. A Poeta |
a7b7a7b7c7c7 | SZB. LXXIV. |
a7b8a7b8c7c7 | RM. XXI. Haláltól nem rettegő nagy lélek. ÉK. Kis asszony napján. ÉK. Szent Márton püspök napján. ÉK. Szent Florián napján. ÉK. Boldog asszony fogantatása napján. SZB. CVII. |
a8b7a8b7c7c7 | RP. Estvéli ének. RP. I. A "Lelki hódolás XII-dik adajá"-hoz. MÓÉ. II. Az embernek utolsó végéről. MÓÉ. III. A bűnnek rútságáról és ártalmáról. MÓÉ. IV. Az el-kérülhetetlen halálról. MÓÉ. V. A Rettenetes utolsó Itéletről. MÓÉ. VI. Az örökkétertó kinos Pokolyról. MÓÉ. VII. A Ditsőséges Menyországrol. MÓÉ. XXIX. A Tavasznak gyönyörűsége (Volonts Ambrus). SZB. LXXXVIII. SZB. CXXVII. |
a8b7a8b7c8c8 | FF. Bucsuzó ének. |
a9b6a9b6c7c7 | SZB. XXXII. |
a10b11a10b11c10c11 | RP. A szeretetről. |
a11b10a11b10c10c10 | SZB. XL. |
a8b7a8b7c4c4b7 | RM. XV. A' meg hűlt szeretet. |
a8b7a8b7c6c6b7 | ÉK. A' megholt hiveknek emlékezete napján. |
a8b7a8b7c8c8b7 | RM. IX. A' gyűrű. RM. XVI. Szomorú indúlat. |
a8b7a8b7c8c7c8c7 | FF. Szerencse. |
a8b7b7a8c6c6 | SZB. LXXIIL |
a9b14a9b14c9c9c14 | MÓÉ. XXI. Az álhatatlan kedvesen, kelletlen ki-adás. |
a9b6b6a9c6c6 | RP. Az isteni félelemről. |
a9b6b6a9c9c5 | RP. Az Istennek dicsőítéséről és dicséretiről. |
a7x6a7x6b7b7 | RG. Mezei dal. Ősz tájban. Jakóbi után szabadon. |
axaxbb | 1 |
---|---|
abbacc | 3 |
ababcccc | 1 |
ababccc | 1 |
ababccb | 4 |
ababcc | 24 |
a7x6a7x6b7b7 | 1 |
---|---|
a9b6b6a9c9c5 | 1 |
a9b6b6a9c6c6 | 1 |
a9b14a9b14c9c9c14 | 1 |
a8b7b7a8c6c6 | 1 |
a8b7a8b7c8c7c8c7 | 1 |
a8b7a8b7c8c8b7 | 2 |
a8b7a8b7c6c6b7 | 1 |
a8b7a8b7c4c4b7 | 1 |
a11b10a11b10c10c10 | 1 |
a10b11a10b11c10c11 | 1 |
a9b6a9b6c7c7 | 1 |
a8b7a8b7c8c8 | 1 |
a8b7a8b7c7c7 | 11 |
a7b8a7b8c7c7 | 6 |
a7b7a7b7c7c7 | 1 |
a7b6a7b6c7c7 | 1 |
a4b8a4b4c8c8 | 1 |
a4b8a4b4c4c8d4d4 | MÓÉ. LXIV. Álhatatos esdeklés (szn). |
---|---|
a4b8a4b4c8c8d4d4 | MÓÉ. XLVII. Az örvendező Filen. |
a6b5a6b5c6d5c6d5 | ÉK. Nagy boldog asszony napján, 69. |
a6b6a6b6c6c6d7d7 | ÉK. Jézus szent neve ünnepén, 50. ÉK. Szent László király napján, 63. ÉK. Szent Imre hertzeg napján, 78. |
a6b6a6b6c6d6c6d6 | NJ. Bé mutató versek, 3. NJ. A' nemes magyar nemhez, 10. NJ. A' füredi vízi nimfának keserves panasza, 264. ÉK. A' boldogságos szüz el jedzése napján, 52. |
a6b8b8a6c6d8d8c6 | RP.Más azonról. Melly a BERNARD Doktor énekéhez alkalmaztatott. (Mindenkoron áldom, Az...) 126. SZB. CXXXIX. SZB. CXL. |
a7b6a7b6c6d7c6d7 | SZB. XXXVIII. SZB. CIII. |
a7b6a7b6c7c7d7d7 | MÓÉ. LXII. Szerelem' változása (szn). |
a7b6a7b6c7c7x6 | SZB. LXVI. SZB. LXVII. |
a7b6a7b6c7d6c7d6 | ÉK. Az Introituskor, 37. ÉK. A Gloriakor, 38. ÉK. Az Evangyeliumkor, 39. ÉK. A Credokor, 40. ÉK. Az Offertoriumkor, 41. ÉK. A Sanctuskor, 42. ÉK. Az Ur mutatás után, 43. ÉK. A Communiokor, 44. ÉK. Az Ite missa est, és Utolsó áldáskor, 46. SZB. LI. Nóta: Szívem szerént kívánom. SZB. LII. Nóta: Szívem szerént kívánom. |
a7b6b6a7c7d6d6c7 | RP. Reggeli ének. (Ékes dolog dicsérni...) 135. SZB. CXXXVI. |
a8b13a8b13c9c9d14d14 | MÓÉ. XLI. Aggódó szeretet (Sárközy István). |
a8b6a8b6c4c4D6 | RM. V. Szeretővel való megbékéllés. Horátz éneke. |
a8b6a8b6c8c8D6D6 | FF. Nádasdi, 51. |
a8b6a8b6c8c8d6d6 | MÓÉ. XLIX. Az Erdődy Huszárokhoz. |
a8b6a8b6c8c8d8d6 | MÓÉ. LV. Szerelem Koldulása (Amade László). |
a8b6a8b6c8c8d8d8 | PTJ. Egy jó gyermeknek reggeli éneke, 130. |
a8b6a8b6c8d6c8d6 | MÓÉ. L. Az özvegy Gerlitzének nyögése. MÓÉ. LX. Érzékeny enyelgés (Boda). |
a8b7a8b7c7c7d8d8 | RP. A bűnbocsánatért való töredelmességről. (Mint a szép hives patakra...; Serkenj fel elmém s mondj nótát) 108. ÉK. Második estvéli ének, 111. SZB. LVI. SZB. LXIV. SZB. LXV. SZB. LXXX. SZB. LXXXI. SZB. CXXVI. SZB. CXXX. SZB. CLVI. MB "Egynehány Bús Szívből eredett Énekek", II. Más nótája. Mint a' szép hives Patakra. |
a8b7a8b7c7d8c7d8 | GyJ. Ének. Egygy, Királlyát és Hazáját egy-formán szerető Keresztyénnek áhitatos Fohászkodása... Azon 'Sótárnak Notájára, melly igy kezdődik: Szivemet hozzád emelem., 311. SZB. CL. |
a8b7a8b7c8c8d7d7 | GyJ. Bútsuzó versek..., 175. KJ. 1776. 5. FJ. Januarius, az Égi jegy szerént Vizöntő hava. FJ. Februarius, az Égi jegy szerént Hal hava. FJ. Martius, az Égi jegy szerént Kos hava. FJ. Aprilis, az Égi jegy szerént Bika hava. FJ. Maius, az Égi jegy szerént Kettős hava. FJ. Junius, az Égi jegy szerént Rák hava. ÁP. A' tsalfa szeretőnek megvetése, 90. |
a8b7a8b7c8c8d8d8 | MÓÉ. XXVII. El-busult szívnek vigasztalása (Virág Benedek). MÓÉ. XXXII. A tsalfa szivnek meg-vetése (Ányos Pál). |
a8b7a8b7c8c8x7 | RG. 1892. Kérés, 56. MJ. Mária' napjára vers. MJ. Egy Ifjú Úri Asszonynak neve napjára, 1797. |
a8b7a8b7c8d7c8d7 | RP. Az igaz hitről. (Szivemet hozzád emelem, És ben....; Ébredj fel óh te én szivem) 81. RP. Az hálá-adatosságról. (A ki a felséges Urnak Lakozik óltal...; Az Istennek jó tetszésén...) 103. FF. Szakácsének, 75. MÓÉ. XXXVIII. Az álhatatlanságnak szemrehányása. (szn) MÓÉ. XLII. A Tihanyi Echó (Takáts). MÓÉ. XLIII. Felelet Nánihoz (Horváth A.). MÓÉ. XLVI. Panasz a Holdnál (Takáts). MÓÉ. LII. Kétszínűség jutalma. MÓÉ. LXI. Mivségnek ki-jelentése. NJ. Több kosarakat osztogató szép leányról, 173. NJ. A' festett ortzákról, 177. NJ. A' búbos, és kalapos fejérnemrül, 181. NJ. A' buffánról, 184. NJ. A' dajkákról, 188. NJ. A' gyűrűk sokaságáról, 193. NJ. A' búbos leányokról, 197. NJ. A' galambról, és a' hollóról, 203. NJ. Jobb az uraknak, ha a' tisztjeik nem egyeznek, 207. NJ. Az okos késedelmesség jobb a' tanátstalan sietésnél, 210. NJ. Vigasztalás, 213. NJ. Vénus miért tenger' leánya?, 214. NJ. A' bor nélkül fázik a' Vénus, 218. NJ. Nem kell egészen el rontani, a' mit meg lehet orvosolni, 220. NJ. Senkit meg ne vess azért, hogy tehetetlennek nézed, 223. NJ. Egy mód nélkűl tobákoló nagy orról, 227. NJ. A' szabadságra törekedő fogoly madár, 252. NJ. A' mostani magyar írókhoz 's kivált poétáknak társaságihoz, 255. PTJ. A' jó kisdedek édes annyoknak neve' napjára. PTJ. Örömre vált szomorúság, 138. PTJ. A Tavasz, 147. PTJ. A holdhoz, 178. ÉK. Regveli ének, 30. ÉK. Uj esztendő napján, 46. ÉK. Viz-kereszt napján, 48. ÉK. Gyümölcs oltó boldog asszony napján, 57. ÉK. Szent Péter, és Pál apostol napján, 66. ÉK. Sarlós boldog asszony napján, 67. ÉK. Szent István király napján, 71. ÉK. Mind szent napján, 75. ÉK. Karátson napján, 82. ÉK. Szent István első mártyr napján, 84. ÉK. Szent János apostol, és evangelista napján, 86. ÉK. Apró szentek napján, 87. ÉK. Szent Sebestyén mártyr napján, 89. ÉK. Vizkereszt utáni I. vasárnapon, 98. ÉK. Vizkereszt utáni II. vasárnapon, 100. ÉK. Vizkereszt utáni III. vasárnapon, 102. ÉK. Vizkereszt utáni IV. vasárnapon, 103. ÉK. Vizkereszt utáni V. vasárnapon, 105. ÉK. Vizkereszt utáni VI. vasárnapon, 107. ÉK. Septuagesima vasárnapon, 109. ÉK. Sexagesima vasárnapon, 111. ÉK. Quinquagesima vasárnapon, 112. ÉK. Első böjti vasárnapon, 116. ÉK. Második böjti vasárnapon, 118. ÉK. Harmadik böjti vasárnapon, 120. ÉK. Negyedik böjti vasárnapon, 122. ÉK. Ötödik böjti vasárnapon, 123. ÉK. Virág vasárnapján, 125. ÉK. Husvét napján, 130. ÉK. Husvét hetfőn, 132. ÉK. Husvét után I. vasárnapon, 134. ÉK. Husvét után II. vasárnapon, 136. ÉK. Husvét után III. vasárnapon, 137. ÉK. Husvét után IV. vasárnapon, 139. ÉK. Husvét után V. vasárnapon, 141. ÉK. A' kereszt járó napokon, 143. ÉK. Áldozó tsötörtökön, 145. ÉK. Husvét utáni VI. vasárnapon, 147. ÉK. Pünkösd napján, 148. ÉK. Pünkösd hetfőn, 150. ÉK. Szent háromság napján, 152. ÉK. Ur napján, 153. ÉK. Advent I. vasárnapon, 155. ÉK. Advent II. vasárnapon, 157. ÉK. Advent III. vasárnapon, 159. ÉK. Advent IV. vasárnapon, 161. ÉK. Karátson éjjel, 162. ÉK. Egy ház napján, 164. ÉK. Pünkösd után II. vasárnapon, 166. ÉK. Pünkösd után III. vasárnapon, 168. ÉK. Pünkösd után IV. vasárnapon, 170. ÉK. Pünkösd után V. vasárnapon, 172. ÉK. Pünkösd után VI. vasárnapon, 173. ÉK. Pünkösd után VII. vasárnapon, 175. ÉK. Pünkösd után VIII. vasárnapon, 177. ÉK. Pünkösd után IX. vasárnapon, 179. ÉK. Pünkösd után X. vasárnapon, 181. ÉK. Pünkösd után XI. vasárnapon, 183. ÉK. Pünkösd után XII. vasárnapon, 184. ÉK. Pünkösd után XIII. vasárnapon, 186. ÉK. Pünkösd után XIV. vasárnapon, 188. ÉK. Pünkösd után XV. vasárnapon, 190. ÉK. Pünkösd után XVI. vasárnapon, 192. ÉK. Pünkösd után XVII. vasárnapon, 194. ÉK. Pünkösd után XVIII. vasárnapon, 195. ÉK. Pünkösd után XIX. vasárnapon, 197. ÉK. Pünkösd után XX. vasárnapon, 199. ÉK. Pünkösd után XXI. vasárnapon, 201. ÉK. Pünkösd után XXII. vasárnapon, 203. ÉK. Pünkösd után XXIII. vasárnapon, 205. ÉK. Pünkösd után XXIV. vasárnapon, 207. ÉK. Harmadik estvéli ének, 213. SZB. LIX. DG. Az új Anacreon. DG. Chlorishoz. |
a8b8a8b8c8c8d7d7 | KJ. 1774. 23-24. |
a8b9a8b9c8d9d9c8 | DG. Az esztendő első napján, 1. versszak. |
a8b9b9a8c9d8d8c9 | SZB. LV. SZB. CXLVI. SZB. CXLVII. |
a9b6a9b6c9d6c9d6 | SZB. XX. SZB. CXIV. |
a9b8a9b8c9c9d8d8 | RG. 1892. (A török ifjú éneke) DG. Az esztendő első napján, 2. versszak. |
a9b8a9b8c9d8c9d8 | SZB. LIII. SZB. LXI. |
a9b8b8a9c8d9d9c8 | DG. Az esztendő első napján, 4. versszak. |
a10b6b6a4c10d6d6c4 | ÉK. Gyertya szentelő boldog asszony napján, 55. |
a10b11b11a10c11d10c11d10 | DG. Titkos bú. |
a11b10a11b10c10d10d10c10 | SZB. IX. |
a11b10a11b10c11d10c11d11 | DG. Bárdosy Jánosné halálára, 1. versszak. |
a11b10b10a11c10d11c10d11 | DG. Bárdosy Jánosné halálára, 2. versszak. |
a8b7a8b7c8c8d6d6e7e7 | KJ. 1774. 24. |
a8b8a8b8c8c8d7e8e8d7 | KJ. 1774. 14. |
a9b7a8b7c6c6d8e6e6d7 | KJ. 1774. 12. |
ababccdeed | 2 |
---|---|
ababccddee | 1 |
abbacddc | 10 |
abbacdcd | 2 |
ababcddc | 2 |
ababcdcd | 133 |
ababccdd | 36 |
ababccD | 1 |
ababccx | 5 |
a9b7a8b7c6c6d8e6e6d7 | 1 |
---|---|
a8b8a8b8c8c8d7e8e8d7 | 1 |
a8b7a8b7c8c8d6d6e7e7 | 1 |
a10b6b6a4c10d6d6c4 | 1 |
a9b8b8a9c8d9d9c8 | 1 |
a8b9b9a8c9d8d8c9 | 3 |
a7b6b6a7c7d6d6c7 | 2 |
a6b8b8a6c6d8d8c6 | 3 |
a11b10b10a11c10d11c10d11 | 1 |
a10b11b11a10c11d10c11d10 | 1 |
a11b10a11b10c10d10d10c10 | 1 |
a8b9a8b9c8d9d9c8 | 1 |
a11b10a11b10c11d10c11d11 | 1 |
a9b8a9b8c9d8c9d8 | 2 |
a9b6a9b6c9d6c9d6 | 2 |
a8b7a8b7c8d7c8d7 | 106 |
a8b7a8b7c7d8c7d8 | 2 |
a8b6a8b6c8d6c8d6 | 2 |
a7b6a7b6c7d6c7d6 | 11 |
a7b6a7b6c6d7c6d7 | 2 |
a6b6a6b6c6d6c6d6 | 4 |
a6b5a6b5c6d5c6d5 | 1 |
a9b8a9b8c9c9d8d8 | 2 |
a8b13a8b13c9c9d14d14 | 1 |
a8b8a8b8c8c8d7d7 | 1 |
a8b7a8b7c7c7d8d8 | 11 |
a8b7a8b7c8c8d8d8 | 2 |
a8b7a8b7c8c8d7d7 | 9 |
a8b6a8b6c8c8d8d8 | 1 |
a8b6a8b6c8c8d8d6 | 1 |
a8b6a8b6c8c8d6d6 | 1 |
a8b6a8b6c8c8D6D6 | 1 |
a7b6a7b6c7c7d7d7 | 1 |
a6b6a6b6c6c6d7d7 | 3 |
a4b8a4b4c8c8d4d4 | 1 |
a4b8a4b4c4c8d4d4 | 1 |
a8b6a8b6c4c4D6 | 1 |
a8b7a8b7c8c8x7 | 3 |
a7b6a7b6c7c7x6 | 2 |
ababccdeed | 2 |
---|---|
ababccddee | 1 |
abbacddc | 10 |
abbacdcd | 2 |
ababcddc | 2 |
ababcdcd | 133 |
ababccdd | 36 |
ababccD | 1 |
ababccx | 5 |
axaxbb | 1 |
abbacc | 3 |
ababcccc | 1 |
ababccc | 1 |
ababccb | 4 |
ababcc | 24 |
a9b7a8b7c6c6d8e6e6d7 | 1 |
---|---|
a8b8a8b8c8c8d7e8e8d7 | 1 |
a8b7a8b7c8c8d6d6e7e7 | 1 |
a10b6b6a4c10d6d6c4 | 1 |
a9b8b8a9c8d9d9c8 | 1 |
a8b9b9a8c9d8d8c9 | 3 |
a7b6b6a7c7d6d6c7 | 2 |
a6b8b8a6c6d8d8c6 | 3 |
a11b10b10a11c10d11c10d11 | 1 |
a10b11b11a10c11d10c11d10 | 1 |
a11b10a11b10c10d10d10c10 | 1 |
a8b9a8b9c8d9d9c8 | 1 |
a11b10a11b10c11d10c11d11 | 1 |
a9b8a9b8c9d8c9d8 | 2 |
a9b6a9b6c9d6c9d6 | 2 |
a8b7a8b7c8d7c8d7 | 106 |
a8b7a8b7c7d8c7d8 | 2 |
a8b6a8b6c8d6c8d6 | 2 |
a7b6a7b6c7d6c7d6 | 11 |
a7b6a7b6c6d7c6d7 | 2 |
a6b6a6b6c6d6c6d6 | 4 |
a6b5a6b5c6d5c6d5 | 1 |
a9b8a9b8c9c9d8d8 | 2 |
a8b13a8b13c9c9d14d14 | 1 |
a8b8a8b8c8c8d7d7 | 1 |
a8b7a8b7c7c7d8d8 | 11 |
a8b7a8b7c8c8d8d8 | 2 |
a8b7a8b7c8c8d7d7 | 9 |
a8b6a8b6c8c8d8d8 | 1 |
a8b6a8b6c8c8d8d6 | 1 |
a8b6a8b6c8c8d6d6 | 1 |
a8b6a8b6c8c8D6D6 | 1 |
a7b6a7b6c7c7d7d7 | 1 |
a6b6a6b6c6c6d7d7 | 3 |
a4b8a4b4c8c8d4d4 | 1 |
a4b8a4b4c4c8d4d4 | 1 |
a8b6a8b6c4c4D6 | 1 |
a8b7a8b7c8c8x7 | 3 |
a7b6a7b6c7c7x6 | 2 |
a9b7a8b7c6c6d8e6e6d7 | 1 |
---|---|
a8b8a8b8c8c8d7e8e8d7 | 1 |
a8b7a8b7c8c8d6d6e7e7 | 1 |
a11b10b10a11c10d11c10d11 | 1 |
a11b10a11b10c11d10c11d11 | 1 |
a10b11b11a10c11d10c11d10 | 1 |
a9b8b8a9c8d9d9c8 | 1 |
a9b8a9b8c9c9d8d8 | 2 |
a8b9a8b9c8d9d9c8 | 1 |
a8b8a8b8c8c8d7d7 | 1 |
a8b7a8b7c8d7c8d7 | 31 |
a8b7a8b7c8c8x7 | 3 |
a8b7a8b7c8c8d8d8 | 2 |
a8b7a8b7c8c8d7d7 | 9 |
a8b7a8b7c7d8c7d8 | 1 |
a8b7a8b7c7c7d8d8 | 1 |
a8b6a8b6c8d6c8d6 | 2 |
a8b6a8b6c8c8d8d8 | 1 |
a8b6a8b6c8c8d8d6 | 1 |
a8b6a8b6c8c8d6d6 | 1 |
a8b6a8b6c8c8D6D6 | 1 |
a8b13a8b13c9c9d14d14 | 1 |
a7b6a7b6c7c7d7d7 | 1 |
a6b6a6b6c6d6c6d6 | 3 |
a4b8a4b4c8c8d4d4 | 1 |
a4b8a4b4c4c8d4d4 | 1 |
a9b14a9b14c9c9c14 | 1 |
a8b7a8b7c8c8b7 | 2 |
a8b7a8b7c8c8 | 1 |
a8b7a8b7c8c7c8c7 | 1 |
a8b7a8b7c7c7 | 7 |
a8b7a8b7c4c4b7 | 1 |
a7x6a7x6b7b7 | 1 |
a7b8a7b8c7c7 | 1 |
a7b6a7b6c7c7 | 1 |
a4b8a4b4c8c8 | 1 |
Az elemzésnek az első része megvalósítja a "szerző nélküli" irodalomtörténet-írás álmát. Azon túl, hogy egy jó statisztika vizuális élmény is egyben, azon túl nagyon sokat elárul, ha jól - nem öncélúan - kezelik a vizsgált anyagról. De kezdjük mindjárt egy kitérővel.
Jogos lehet a kérdés, hogy miért nem szerepelnek Amadé strófaszerkezetei az anyagban. (Egyszer, Kreskay énekeskönyvében előfordul.) Ennek az egyik oka igen egyszerű: mindmáig nincsenek hiánytalanul összegyűjtve versei, rengeteg lappang még kéziratokban.[3] A másik ok pedig strófaképleteivel kapcsolatos, hiszen azok összetettek bár, de nagyrészt nem felelnek meg az általunk felállított kritériumoknak, tudniillik a tömbösödésnek. "Az 1600-as évek utolsó két évtizedétől halványan bár, de megjelennek az ú.n. strofikus gólemek, azaz olyan, az átlagosan négysorosnál jóval terjedelmesebb strófák, melyek korábban ismert két-három különböző strófa mechanikus egyesítésével állnak elő, s amelyek nagy tömegben majd Amadé László költészetében találhatók meg, később még ott vannak Csokonai Vitéznél is."[4] A Faludival való szembeállítás során általában Faludié a dicsőség, hiszen - ebben szinte minden történeti munka megegyezik - ő vált egy később igen sikeres hagyomány alapjává.[5] De térjünk vissza statisztikáinkhoz.
Foglalkozzunk először az (abc) és (abcd+) rím- és megvalósulási statisztikákkal. Már első látásra is megdöbbentő az a tény, hogy feldolgozott anyagunk gyakorlatilag csak hapaxokat és leggyakoribb előfordulásokat tartalmaz. Számszerűen óriásiak a különbségek.
Ha elkülönítve nézzük a három elemi eseményből álló rímképletek statisztikáját, megállapíthatjuk, hogy szinte egyeduralkodó az (ababcc)-képlet. Az összes többi előfordulása együtt nem éri el ennek a felét! (Meg kell jegyeznem: ez az a strófaképlet, amit nem látott még Dante, hiszen a frons rész meghaladja a cauda rész terjedelmét.) A maradék rímképletekből az (axaxbb)-t is ebbe a csoportba kellene sorolni, hiszen struktúrájuk teljesen egyforma. A négy előfordulást felvonultató (ababccb) kizárja magát: ebben a strófában nincs szó tömbösödésről, hiszen nincs diesis. Az (abbacc) forma tekinthető - a magyar verselési hagyományt szem előtt tartva - a csoport legfejlettebb tagjának, de ez a három előfordulás igencsak kevés! És ez a látszólagos második helye is eltűnik, mihelyst szemügyre vesszük a megvalósulási statisztikát.
Ebből ugyanis végképp kiderül az (ababcc) strófa egyeduralma: egyedül a nyolcas és hetes sorok sorrendiségének váltakoztatásából 17 strófa található.
Nagyjából hasonló a helyzet a négy vagy több elemei eseményt tartalmazó strófák esetében is. Az (ababcdcd) strófa előfordulási gyakoriságának a többi strófa még a közelébe sem ér. Jelentős számban fordul még elő az (ababccdd) strófa, ne feledjük, ez a 42. zsoltár rímképlete! Az (ababccx) és (ababccD) strófák rokon szerkezetűek, és inkább a három elemi eseményt tartalmazó strófákhoz állnak közelebb. A harmadik "helyezést" elért (abbacddc) strófa diszkretizált alstruktúráit tekintve a leggyakoribb (ababcdcd) strófával mutat rokonságot: tömbösödés nincs, csupán alstruktúrák, ahol is a második gyakorlatilag leképezi az elsőt. A negyvenkettedik zsoltár rímképletének előfordulásait nem számítva két négyelemű strófaszerkezet van, amelyik határozott tömbösödésről tanúskodik: (ababcddc), (abbacdcd). Ez a kettő a maga négy előfordulásával eltörpül az összes többi mellett. Az öt elemi eseményt tartalmazó strófák igen impozáns szerkesztésűek, azokra majd visszatérek.
Az elképesztő előfordulási aránytalanság a megvalósulási statisztikát szemlélve válik nyilvánvalóvá. Míg a nyolcas-hetes váltakozású (ababcdcd) strófa eléri a 106 előfordulást, addig a többinél a legtöbbet a 11 jelenti. Ebből is 20 - kombinálva a nyolcas-hetes sorok sorrendiségét - a 42. zsoltár képletét takarja. (A maradék "legtöbb" 11 újra egy (ababcdcd) képlet!)
A rímképletek összevont statisztikáját szemlélve megállapítható tehát az (ababcdcd) képletű strófa abszolút egyeduralma. A diszkretizálást elvégezve - [(01)(01)] [(01)(01)] - láthatóvá válik, hogy ebben a strófában szó sincs igazi tömbösödésről: két teljesen azonos alstruktúrából áll. Ezt a konkrét megvalósulásai még inkább alátámasztják. Felfogható tehát két négysoros keresztrímes strófa egyszerű összetoldásaként is. Ez - a régi magyar vershagyomány ismeretében nyugodtan kijelenthetjük - az egyformaság szabályának - más szerkezeti szinten - való továbbélését bizonyítja. Alátámasztásul - mármint, hogy a 18. században is így érezték - jó példa lehet Szőnyi Benjámin LIII. énekéhez írt nótautalása. Egyszerre adja meg a 140. zsoltárt (a9b8a9b8) és a 66-at is (a9b8a9b8c9d8c9d8), természetesen nála ez utóbbiról van szó. (A dolgozat elején már megjegyeztem: én csak a versformákkal foglalkozom, a dallomokat nem veszem számításba.)
Az előbbiek vonatkozhatnak az (abbacddc) strófaképletre is. A kevesebb előfordulásra ok lehet a magyar versérzék számára akkor még szokatlanabb ölelkező rímes szerkezet, de itt is két azonos alstruktúrából áll a strófa.
A reprezentatív 42. zsoltár gyakori előfordulásával kapcsolatban az lehet érdekes, hogy ebből mennyi a vallásos regiszteren belüli. Erről még szó lesz.
A három elemi eseményt tartalmazó strófák közül egyedül az (ababcc) képlet vehető számításba. Az összes relatív előfordulásból is ez képviseli az egyik "nyerő" helyet.
A hapaxokat mindenek előtt a rímképletek alapján lehet elkülöníteni. A legérdekesebbek az (ababccdd), (abbacdcd) és a két öt elemi eseményt is tartalmazó strófák. Lássuk az előbbieket.
Mindkét rímképlethez két külön előfordulás tartozik: hapaxok a javából! Vajon az "egyedítés költői invenciójáról" van-e szó? Haladjunk szótagszám szerint.
Az (a8b9a8b9c8d9d9c8) képlettel kapcsolatban a táblázatból a következőket tudjuk meg: Dayka Gábor verse: Az esztendő első napján, I. versszak). Vegyük a következőt (a11b10a11b10c10d10d10c10). Ez Szőnyi Benjáminnak a IX. éneke. Szenci Molnár 27. zsoltárának képlete. A Daykáénak nincs előzménye.
Az (a10b11b11a10c11d10c11d10) képlet is egy Dayka verset takar: Titkos bú. Sőt a következő (a11b10b10a11c10d11c10d11) is: Bárdosy Jánosné halálára, 2. versszak.
Megállapítható tehát, hogy Szőnyi tudatosan - szövegkörnyezetéből következve - fordul a hagyományhoz, míg ezzel szemben Dayka újító, tudatosan újító. Ezt bizonyítják az "1. versszak", "2. versszak" megjelölések is. Arról van szó, hogy Dayka idézett verseiben különböző strófaképleteket használ, variálva a rímsorrendet. Tudatosan alkalmaz bizonyos szabályokat, és ezzel addig nem ismert - a magyar hagyományra értve - képleteket hoz létre.
Nagyon tetszetős mindkét strófaképlet, várnánk a híres verselőt, holott nem másról van szó - mind a három (!) előfordulás esetében -, mint Kónyi Jánosról, akit mint lírikust nem igazán tart nyilván az irodalomtörténet. Az első képlethez mindössze egy verse (fordítása?) tartozik: (a8b7a8b7c8c8d6d6e7e7). Talán azt gondolnánk, hogy ez egy jelölt diesisszel rendelkező strófa (cc), de éppen a szótagszámok bizonyítják, hogy nem erről van szó. Ez egy olyan kéttömbű strófa, amelynek cauda részében a nyolcas és hetes sorok két - más rímelésű - hatost fognak közre. Ez nem von le semmit - formai - értékéből.
A másik képlete - amelyhez két vers is tartozik - talán még az előzőt is felülmúlja formai lelemény szempontjából: (a8b8a8b8c8c8d7e8e8d7) és (a8b7a8b7c6c6d8e6e6d7). Felmerül újra a gyanú, hogy jelölt diesises szerkezettel állunk szemben. De nem. A cauda részben inkább felismerni vélek egy kétszeres Balassi-szekvenciára utaló kezdeményt. Ez leginkább a második képlet utolsó három sorában látszik. (Előtte egyszer hibázik, a cauda első lábának utolsó sorában egy szótaggal több van, de ez bocsánatos hiba ahhoz képest, hogy az Euriditze-szó számára rímhelyzetben *ojridice, ld. német eredeti.) Feltételezésünket az egy versszakos vers értelmi tagolása is alátámasztja. Nagyon rossz vers, de szívesen idézem, mert Kónyi leleménye egyedülálló:
Hogy ha kegyes Euriditze
Még e' nagy mélység körűl
Lappangsz, mint egy bús Gerlitze,
A' melly szároz ágon űl;
Oh! hald-meg férjedet,
Ki keres tégedet
Iszonyú fáradozással;
Tekintsd könyvezésit,
Szíve' kesergésit
Enyhítsd szánakozással.
Ezek a fentebb említett példák lennének tehát a valóban egyszeri előfordulások, amelyekhez csak ez a pár idézett vers tartozik konkrét megvalósulásként. Ha megnézzük az összes előforduló strófaképlet statisztikáját, akkor azonban azt tapasztaljuk, hogy az óriási többség egyszeri vagy nagyon ritka előfordulás (háromnál kevesebb, szemben egy képlet 106 előfordulásával!) Ezeknek az elemzésére javaslom a következő módszert.
Nézzük meg, hogy Szenci Molnár Albert strófaszerkezetei milyen arányban fordulnak elő vizsgált anyagunkban. A következő eredményt kapjuk:
a8b7a8b7c7c7: Ps. 146. | 11 |
---|---|
a8b7b7a8c6c6: Ps. 21. | 1 |
a11b10a11b10c10c10: Ps. 37. | 1 |
a6b8b8a6c6d8d8c6: Ps. 34. | 3 |
a7b6a7b6c6d7c6d7: Ps. 107. | 2 |
a7b6a7b6c7d6c7d6: Ps. 128, 130. | 11 |
a7b6b6a7c7d6d6c7: Ps. 92. | 2 |
a8b7a8b7c7c7d8d8: Ps. 42. | 11 |
a8b7a8b7c7d8c7d8: Ps. 25. | 2 |
a8b7a8b7c8d7c8d7: Ps. 91. | 106 |
a8b9b9a8c9d8d8c9: Ps. 17, 63, 70. | 3 |
a9b6a9b6c9d6c9d6: Ps. 65, 72. | 2 |
a9b8a9b8c9d8c9d8: Ps. 66, 98, 118. | 2 |
a11b10a11b10c10d10d10c10: Ps. 27. | 1 |
Készítsük el az összes előforduló strófaképleten - 57 - belül a Szenci Molnárra visszavezethetők és az "újak" arányát:
előfordul a zsoltároskönyvben | 14 |
---|---|
nincs meg a zsoltároskönyvben | 43 |
Jóval több tehát az olyan megvalósult strófaképlet, ami nem szerepel a zsoltároskönyvben. De hasonlítsuk ezt össze az előfordulások számát figyelembe véve.
az összes előfordulás | 226 |
---|---|
a zsoltároskönyvben is használt | 158 |
a zsoltároskönyvben nincs meg | 68 |
Újra egy elképesztő aránytalanság. Ennek okát, ha megnézzük az előforduláshoz tartozó verseket, az énekeskönyvek, mint hagyományhoz leginkább ragaszkodó "félirodalmi" termékekben kell keresni. Szabadítsuk meg tehát anyagunkat az énekeskönyvektől (Ráday Pál, Szőnyi Benjámin, Ányos Pál: lásd a legutolsó nagy statisztikát)! Továbbra is fennáll az (ababcdcd) strófa javára az aránytalanság, bár már nem olyan nagy mértékben. Második helyen az (ababccdd) strófa, a szótagszámokból kiderül, hogy ez már nem pontosan a 42. zsoltáréval azonos strófa. Előkelő helyét megtartja az (ababcc) strófa is. Milyen arányban fordulnak elő ebben az elkülönített anyagban a Szenci Molnár-féle szerkezetek?
a8b7a8b7c7c7: Ps. 146. | 7 |
---|---|
a8b7a8b7c7c7d8d8: Ps. 42. | 1 |
a8b7a8b7c7d8c7d8: Ps. 25. | 1 |
a8b7a8b7c8d7c8d7: Ps. 91. | 31 |
A 42. zsoltár képlete tehát elveszti előkelő helyezését. Ez az egy előfordulás Molnár Borbála verse (Egynehány Bús Szívből eredett Énekek) témáját tekintve szintén a vallásos énekköltészeti hagyományhoz köthető. Megjegyzendő, hogy a képletnek van egy katolikus előfordulása is az Énekek könyvében. Arra a következtetésre juthatunk, hogy ez a konkrét képlet hagyományánál fogva a vallásos énekköltői regiszter egyik kiemelt fontosságú tagja. Ezt bizonyítja az is, hogy rímképletének más szótagszám szerinti megvalósulása gyakran előfordul a vallásos regiszterhez nem köthető versekben is. Ennek egyik legjelentősebb példája Ráday Gedeon Egy török ifjú éneke versformája is.
Az előbbiek nem mondhatók el viszont az (ababcc) és az (ababcdcd) formákról. Úgy tűnik, hogy ezeket versíróink mint bármely regiszterhez köthető formákat kezelik.
Végezzük el az összehasonlításokat az énekeskönyvek nélküli anyagon is. A strófaképlet (összesen 37)
megvan a zsoltároskönyvben | 4 |
---|---|
nincs meg a zsoltároskönyvben | 33 |
Jóval több tehát az olyan megvalósult képlet, amelynek hagyománya nem köthető Szenci Molnár Alberthez. De folytassuk tovább az összehasonlítást. Az összes előfordulásból (89)
a zsoltároskönyvben is használt | 40 |
---|---|
a zsoltároskönyvben nincs meg | 49 |
Az ellenkező eredményt kapjuk, mint amit várnánk. Az előfordulások számát tekintve kiegyenlítődik a nagy különbség. A versírók gyakrabban fordulnak a már megszokott - hagyományba illeszkedők - strófák felé, minthogy "újat" alkotnának.
A fenti elemzések alapján megállapítható tehát a Szenci Molnár által megteremtett hagyomány igen erős hatása. Ezzel szemben viszont felhívja magára a figyelmet az egyedítés jelenléte is. Igenis nagy számban fordulnak elő hapaxok az elkülönített anyagban, amelyek erre utalnak. Mennyiségileg azonban egyértelműen az egyszerűbb strófaszerkezeteké a vezető szerep.[6]
Énekeskönyveinkben - a 18. század végére a katolikusban is - kanonizáltnak mondható a Szenci Molnár-képletekhez való fordulás.