1962 májusában jelent meg Párizsban a Magyar Mûhely címû irodalmi, kritikai és mûvészeti folyóirat elsõ száma. A lapot 1956 után nyugatra kényszerült fiatal mûvészek alapították az egyetemes magyar kultúra szolgálatában. Szerkesztõi kezdettõl fogva úgy vélték, hogy a magyar irodalom súlypontja Magyarországon van, de irodalmunk határoktól függetlenül egységes, így már az elsõ évfolyamban Magyarországon élõ írók is helyet kaptak. Céljuk az volt, hogy a korabeli magyar irodalom értékskáláját korrigálják: olyan szerzõket karoltak fel, akik irodalompolitikai okokból marginalizálódtak Magyarországon vagy a környezõ államokban. Legnehezebb éveikben helyet kapott a lapban Nemes Nagy Ágnes, Hernádi Gyula, Pilinszky János, Mándy Stefánia, Mészöly Miklós stb. A Mûhely különszámokat adott ki Weöres Sándor, Kassák Lajos, Füst Milán, Szentkuthy Miklós, Erdély Miklós, James Joyce, Jacques Derrida tiszteletére, valamint megjelentek tematikus számok is (pl. a francia modern irodalomról).
A Magyar Mûhelynek három feladata volt: a folyóirat mellett könyvkiadóként is mûködött és évente-kétévente találkozókat rendezett. A könyvkiadás elsõsorban a legmodernebb magyar irodalmat szolgálta (Weöres Sándor, Erdély Miklós stb.), és kiadta a nyugaton élõ modern magyar szerzõk elsõ kötetét (Baránszky László, Bakucz József, Vitéz György, Kemenes Géfin László stb.). 1972-tõl kezdve az évente, kétévente megrendezendõ franciaországi vagy ausztriai irodalmi találkozókon az aktuális mûvészeti témákat vitatták meg az anyaországból, a szomszédos országokból, valamint a nyugatról érkezõ résztvevõk. Ezek az összejövetelek jelentették az elsõ igazi kapcsolatot a hazai és a külföldi magyar irodalmi közeg között.
1971-ben a Mûhely szerkesztõi Schöffer Miklóssal és Kassák Lajosnéval megalapították a Kassák-díjat, melyet eddig 30 avantgárd mûvész kapott meg.
1972-tõl d'atelier címen francia nyelvû testvérlapot is megjelentettek a szerkesztõk, mely a francia irodalmi életben a hozzá kapcsolódó szerzõk révén (Jacques Roubaud, Michel Deguy, Bernard Heidsieck, Bruno Montels stb.) jelentõs helyet vívott ki magának.
1989-ben a Magyar Mûhely három szerkesztõje (Bujdosó Alpár, Nagy Pál, Papp Tibor) hazatelepítette a lapot, mely a 75. számtól kezdve Budapesten is megjelenik. A hazaköltözés együttjárt a szerkesztõség átalakításával és kibõvítésével.
1996. szeptember 27-én a Kossuth Klubban Nobel Iván és Erdélyi Erzsébet "Induljunk tehát otthonról haza..." címû, irodalmi folyóiratokat bemutató sorozatának nyitó estjén a 100. számot ünnepelték együtt a szerkesztõk és a munkatársak. Az elõadói est elõtt Pomogáts Béla, az Írószövetség elnöke mondott köszöntõt, a rendezvény védnöke Dr. Magyar Bálint mûvelõdési és közoktatási miniszter volt.
A Magyar Mûhely megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap és a Soros Alapítvány támogatja.
Jelenleg Kovács Zsolt, L. Simon László és Sõrés Zsolt a lap felelõs szerkesztõi.
| történet | alapítvány | Magyar Mûhely | kiadványok | impresszum |