|
Kibédi Varga
Áron: Hántani, fosztani |
||
|
373 A színek tarthatatlansága: ég a sárga, hanyatlik a kék – a zöld kifordul, vesztegel. Most én is elindulok, életemet festem hallomásból, poroszosan. A kék éled, utamat keresztezi. A tartós színek holnap érkeznek, Téged is befednek. És ha nem vigyázol, kikiáltanak. Ki leszel kiáltva, ki leszel átkozva. Szürke leszel, színtelen. |
||
|
[címlap] |
|
|
2002