|
Kibédi Varga
Áron: Hántani, fosztani |
||
|
332 Bár sokan végigmentek előtte (a portrék előtt), és megsüvegelték a fénycsóvákat, bár a folyosókon és a ruhatárban a computer erejével szikráztak a színek, a főszerepet nem merte vállalni senki. Talán azért nem, mert nagy volt a csönd körülötte, talán a színtelen monológok miatt, bár szavai kettészelték az Óceánt mint Cervantes előtt a lovagregényekben, és mozdulatai az égre parancsolták a pompás rímeket. A portrék szerelmesei csendesebb szerepeket keresnek, megszeppennek a ruhatárban, egymás sikertelen érveit latolgatják. Jellemtelen mondatokba burkolóznak és hazamennek. |
||
|
[címlap] |
|
|
2002