|
Kibédi Varga
Áron: Hántani, fosztani |
||
|
317 Ez a beszéd a beszédé, nem a Tied: lejárat Téged, átjár lelkeden, becsukja. Aztán meg szellőztet, titkaidat nyitogatja, feltár, lelkedet bejáratja, kiüríti. Szavát szegi. Nélküled énekel. |
||
|
[címlap] |
|
|
2002