Kibédi Varga Áron: Hántani, fosztani

 

271

 

Nem hiányzik a bensőséges élet,

a kedély csobogása, a tompított párbeszédek

alig érzékelhető hullámzása,

nem vetítik finom képernyőre a tudnivalókat,

és hiába kézbesít végzetes levelet a postás.

 

Így kell élni a napok rendjét és a tengert:

nagy fekete bútorok mérik fel az időt,

a nemzedékek lépéseit a határ mentén,

mérik és nézik a távolodókat, a hiányozni készülőket,

besöprik a valódi, a világtalan bölcsességet.

 

Itt apály és dagály közé írják

a befogadás törvényeit, a hiúság vásárát:

már csak a léha királyfira várnak;

a szél ujjong, hozza a várva várt üzenetet,

és a boltot nem zárja be senki.

 

 

[címlap]

 

[kezdősormutató]

 

[impresszum]

 

 

Gépeskönyv

2002