|
Kibédi Varga
Áron: Hántani, fosztani |
||
|
260 A fügefát nem lehet lefordítani, a kagylót sem. Pogányok. Azt mondod, írjak róluk. Fáról fára, mint a madártoll. A fügefa szétfutó ágait alátámasztották, a kagylót feltörték: túltenni a természeten, túl a korhatáron. Harcát vívja, de én azt a szót írom le, hogy: szeszély. És a természetre gondolok. Hoz-e tollravalót? Vagy éppen alázatos? istenes? A kagylót kiszürcsölik, a faág nem ér a földre, nem ír. Vagy éppen fordítva? Azt mondod: ne írj, ez metafizika. |
||
|
[címlap] |
|
|
2002