|
Kibédi Varga
Áron: Hántani, fosztani |
||
|
254 Egy fecske nem, egy kovács, egy besúgó még kevésbé: tavaszt az csinál, aki a világot szerkeszti. Gondolatait egyenként meghódítja, és a beérkező felhőket rendezi. Gondosan. Négyszer világít az évszakalkotó. Átlép a merevedő sávokon, szikláit látogatja és a kor be nem hegedő tájait. Csak így, fecske és felhő nélkül lép az, aki egyre megy: szemmel láthatólag magát tenyészti, szemét tekinti. Szárazon. |
||
|
[címlap] |
|
|
2002