Tárgyi és szómagyarázó jegyzetek

 

méltóságos: főnemesi származással, illetve magasabb hivatali ranggal járó cím, amit megszólításként, megnevezésként is használnak.

 

elvtárs: a munkásmozgalomban részt vevő személy, amit megszólításként, megnevezésként is használnak.

 

Károlyi-korszak: az 1918. októberi „őszirózsás forradalom”-tól a tanácsköztársaság kikiáltásáig terjedő időszak. Károlyi Mihály gróf 1918. október 31-én lett miniszterelnök, és 1919. január 11-ig állt a kormány élén; ekkor a népköztársaság ideiglenes elnökévé választották. 1919. március 21-én gyakorlatilag lemondatták elnöki tisztéről.

 

vendégfal: vékony, gyakran fából, üvegből készült válaszfal.

 

puhaing: nappali férfiviselet. A gallér és a kézelő az ing saját anyagából készült, ellentétben az esti, ünnepi alkalmakra viselt legombolható papír vagy viaszolt vászon gallérral és kézelővel hordott ingekkel.

 

Vörös Újság: az első legális kommunista lap. Hetente kétszer, később háromszor jelent meg; első száma 1918. december 7-én, az utolsó (151.) száma 1919. augusztus 3-án.

 

redő: redőny.

 

szalmapapíros: szalmából gyártott, kevéssé tartós csomagolópapír; a tanácsköztársaság idején már olyan méreteket öltött a papírhiány, hogy a leghitványabb fajtára nyomták az újságot is. Részben e hiánnyal függött össze a publikálás korlátozása is.

 

vöröskatona: a tanácsköztársaság hadseregének katonája.

 

Fegyverbe, fegyverbe!: Berény Róbert (1887-1953) 1919-es toborzó plakátjáról van szó (címe helyesen: Fegyverbe! Fegyverbe!).

 

tömegkirándulás: emberek nagy(obb) tömegét megmozgató, szervezett kirándulás.

 

unisono: egy hangon, egybehangzóan.

 

Föl, föl, ti rabjai...: részlet az Internacionáléból, a proletariátus nemzetközi forradalmi himnuszából.

 

ifjúmunkás: (itt föltehetően) a hasonló nevű ifjúsági szervezet tagjai. Az Ifjúmunkások Országos Szövetsége a Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács pártfogásával (egyúttal a KMP támogatásával) Budapesten 1918. november 30-án alakult első proletár ifjúsági szervezet, amely a tanácsköztársaság idején a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége nevet vette fel.

 

vörösök: kommunisták.

 

túszszedés: 1919. április 19-én a tanácskormány az ellenforradalom megelőzésére a vagyonos polgárság soraiból túszok szedését rendelte el. Mintegy ötszáz embert, köztük ismert személyeket zártak a Gyűjtőfogházba, ahonnan május végén engedték szabadon őket. Vidéken is folytak hasonló akciók.

 

vésztörvényszék: rendkívüli időkben alkalmazott, rendszerint halálos ítéletet hozó rögtönítélő bíróság.

 

szociális lelkiismeret: érzékenység az emberek nyomorúságos anyagi körülményei iránt és belső késztetés mindent megtenni e körülmények javítására.

 

marxizmus: eredetileg Karl Marx (1818–1883) és Friedrich Engels (1820–1895) tudományos szocialista elmélete, amely a kapitalista termelés korláttalanságának és az elosztás korlátozottságának ellentmondásából a „kisajátítókat kisajátító” proletárforradalom és a teljes egyenlőségen alapuló kommunista társadalom történelmi szükségességére következtetett.

 

bolsevizmus: eredetileg a marxizmusnak Lenin (1870–1924) és követői által értelmezett változata (először az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1903. évi kongresszusán a pártnak Lenint követő, többségbe került szárnyát nevezték bolseviknak), később a Szovjetunióban megvalósult, szovjet (magyarul: tanács) típusú társadalom politikai elmélete.

 

régi rend: a forradalmak előtti politikai rendszer.

 

proletárdiktatúra: a munkásosztály nevében gyakorolt államhatalom.

 

nemzetiszín zászló: A tanácsköztársaság zászlaja a forradalmat jelképező vörös színű lobogó volt, a hivatalokban mindenütt ezt tűzték ki. A Közoktatásügyi Népbiztosság kiadásában 1919 nyarán megjelentetett Fehérvári könyv. Termelőszövetkezet Fejérmegyében című riportkönyvében Krúdy Gyula így számolt be a vörös és a nemzetiszínű zászló történelmi helycseréjéről:

               „...Nagyszombat napján április 19-én (ebben az esztendőben) két fiatalember érkezett a pesti vonattal Székesfehérvárra. Délelőtt kissé álmos, poros, szeles Székesfehérvár. Néhány hírszomjas várja a friss pesti lapokat. Dolga után jár mindenki. Egykedvű, szenzációnélküli nap. [...] A Pestről érkezett fiatalemberek a munkásdirektóriumnál, a vármegyeháznál jelentkeznek.

               – Miért van még háromszínű zászló a megyeházon? – kérdezi az egyik fiatalember a direktóriumtól.

               A direktórium összenéz. Bizony odakünn felejtették a trikolórt a háztetőn. De hát ezek a pandúrból vedlett megyei huszárok sem teljesítik mindig a parancsolatot. [...]

               Az ötszáz esztendős házakon vörös zászlót lenget a szél, ugyan hitték volna ezeknek a házaknak az építői, hogy milyen lobogó kerül az ő büszke, cifra, megerősített házaikra!...”

               A legfőbb hatalmi szerv, a Forradalmi Kormányzótanács nem hozott ilyen értelmű rendeletet, sőt a Vörös Hadseregben mindkét zászló használatát magától értetődőnek tekintették. Egyetlen vitáról tudunk a politikai vezetés körében: arról, hogy melyikkel lobogózzák fel Kassát, amikor bevonult oda a Vörös Hadsereg – de ezt nem annyira a baloldali érzelmek, mint inkább diplomáciai meggondolások motíválták. Ugyanakkor az ellenforradalmi kísérletek első pillanattól tüntetően nemzetiszínű zászlóval és hazafias jelszavakkal léptek fel, szembeállítva egymással a két szimbólumot. (Ami távolról sem volt akkor annyira egyértelmű; végül is a Vörös Hadsereg honvédő háborút folytatott.)

 

telep: akkumulátor.

 

vakudvar: világítóudvar. Jellemző Kosztolányi Dezső purista, nyelvtisztító beállítottságára, hogy a német »lichthof« tükörfordítása, a »világítóudvar« helyett ezt a változatot részesíti előnyben. A Kosztolányi által szerkesztett és lapjának mellékleteként 1933-ban megjelentetett A Pesti HírIap Nyelvőre című kiadványban helyet kapó, az idegen szavak magyar megfelelőjét tartalmazó szótárban – amely Tolnai Vilmos munkája – mindkét lehetőség szerepel.