A KÉZIRAT SZÖVEGVÁLTOZATAI

A KÉZIRAT SZÖVEGVÁLTOZATAI

Kornél bácsi zsebkendőjét: Kornél bácsi feléhe hajló alakját is, ki zsebkendőjével integetett,

oly kéjes és izgató volt: oly kéjes volt

nézte: s nyitott szájjal figyelte

Mélyen tüdejébe: Valami vasutas, ki szerszámládát cepelt, csodálkozva tekintett rá. Jancsi tovább bandukolt, mélyen tüdejébe

alakjaival és a komor Barossal: alakjaival, a komor Baross szobrával,

a pepita: pepita

és hátulról átölelje: és ő hátulról átölelje

egy liszteszsákot: [Ezután még ehhez a bekezdéshez tartozva következik:] A meleg októberi dél pörkölte ruháját.

Szaladni kezdett. A meleg októberi dél pörkölte ruháját. Fölugrott: Fölugrott [Itt van az új bekezdés.]

leugrott: már leszállt.

oda, borravalót: oda s borravalót

Mily lassan: [E bekezdés szövege a kéziratban:]

Hátradőlt az ülésen, s boldogan elgondolta – úgy élvezte a gondolatot –, hogy minden kerékforgással közelebb ér tilalmas céljához. A kép pedig, mely oly váratlanul bukkant fel előtte, tovább incselkedett vele, már mozgott, megelevenedett, mint egy film. Anna elmosolyodott, letette a vasalót s beleült ölébe.

De az előszobában: [Innen kezdődően hiányzik a kézirat szövege.]

– Alszik? – kérdezte: [Innen kezdve ismét van kéziratszöveg.]

azonnal: tüstént

– Azt gondoltam – dadogta Jancsi. – Azt gondoltam, tudniillik, hogy már alszik: – Azt hittem – dadogta a fiú. – Azt hittem, hogy már alszik

ágyat. Oly merészséggel: ágyat s oly merészséggel

Valami nesz: Most valami nesz

tétova mozgolódás: tétova mozgás

A lány felült: Anna felült

mondta Jancsi: lihegte Jancsi

Anna csak ült az ágyban, egyszerűen: Anna nem felelt, egyszerűen

meg hogy a cseléd szeretője is a gazdájának, és egyiknek-másiknak: hogy sok cseléd szeretője a gazdájának, hogy egyiknek-másiknak

volt egy ilyen: volt is ilyen

lány, az: lány, aki a gazdájától

szégyenbe esett: [Innen a bekezdés végéig a kézirat szövege elmosódott, olvashatatlan.]

mert nagyobb megtiszteltetésnek: mert megtiszteltetésnek

mint attól, amitől voltaképp félt, ezt felelte: [Itt olvashatatlan a szöveg.]

tulajdona: tulajdona volt

szennyesnek vélt: szennyesnek érzett

A paplant fölhúzta: [Innen kezdődően ismét hiányzik a kézirat szövege.]

Forgolódott, meghengergőzött: [Innen kezdve van kézirat, de a szöveg eltérése miatt idézzük az itt következő néhány mondatot:]

Fölolvadt benne, egy lett az ággyal, meghengergődött a kétes ágyneműben, mert valami (...) [két szó olvashatatlan], hogy annál mocskosabb legyen.

Lenn a lábánál azonban valami mozgott: egy fekete folt. Riadtan szólt:

és az elrebbent az ágyról a konyha egy sarkába, s ott: mely a sötétben elrebbent az ágyról a konyha egy sarkába, és ott

Jancsi közeledett, nem sietve egy-egy ujjnyit csúszott feléje: Jancsi fokonként közeledett, csúszva, nem sietve,

elviselni. Nem volt: elviselni, nem volt

Bal karját: Később bal karját

Anna hagyta: [A következő mondatok egyetlen bekezdést alkotnak, ennek teljes szövege:] Anna hagyta. Őt most valami kezdődő, kellemes melegség járta át: a szerelem. Tudta, hogy ölelik. Lenn a falun a legények nemegyszer ölelték, cirógatták, fogdosták a mellét tréfaságból. Sokáig feküdtek így egymás mellett.

Hanem aztán hangosan: Akkor a lány hangosan

elkapva karját Anna melléről: elkapva Anna melléről a karját

Az úri kisasszonyok: az úri kisasszonyok

– Eh – szólt Jancsi: – Ugyan – szólt Jancsi

sem az úriasszonyok: sem az úriasszonyok – s közben a lány nevetésére lejjebb (...) [itt a szöveg olvashatatlan]

Ugye, mikor: Mikor

akkor tetszik mondani: reggel mondja

szép vagyok: szép leszek – csúfolódott Anna.

Jancsi föltette: De a fiú föltette,

csöndre áhítozott: csöndre és szomorúságra áhítozott

váljék és megérjék, mint egy melegházban. Karjait ismét a lány melle felé nyújtotta. Anna kitért egy mozdulattal: [ez és a következő mondatok egyetlen bekezdést alkotnak:] váljék s megérjék, mint egy melegházban. Karjait ismét a lány melle felé nyújtotta, de az kitért egy könnyed mozdulattal.

Csak hallgasson, drágám: Hallgasson ide.

Téged – suttogta titkosan a fülébe –, téged – s a rövid: Téged – suttogta titkosan a fülébe, s a rövid

a szájpadlásán: szájpadlásán

Mondd nekem: te... te...: Mondd, mondd nekem: te...

A lány: A leány

Ő azon: Ő most azon

tűnődött: töprengett

szeme hozzászokott: szeme már hozzászokott

a sötétséghez: a sötéthez

látta Annát. Két fehér melle derengett, megvilágította maga körül az éjszakát: látta Annát, kinek két fehér melle úgy derengett az éjben, mint két enyhe lámpás, megvilágította maga körül a sötétet.

Vallatta őt, hogy: [Ez és a következő bekezdés szövege a kéziratban:]

A lány kurta, kétértelmű válaszokat adott a fiú kérdéseire, hogy volt-e már szeretője, amiből Jancsi azt értette el, hogy mindenkinek odaadta magát s az utolsók utolsója. Annál jobb, gondolta a fiú és ügyetlenül ostromolni kezdte, összevissza, hízelgett, erőszakoskodott.

könnyűszerrel: játszva

Majd mikor át próbálta kapni derekát, úgy hátralökte, hogy az ágy belenyekkent: S mikor próbálta átkapni derekát, úgy visszalökte, hogy az ágy nyekkent bele.

– Nem – szólt keményen: [Innen kezdve a fejezet végéig hiányzik a kézirat szövege.]