ÜRMÉNYI MAXIMILIAN: ELMÉLKEDÉS

), AVAGY PRÓBA TÉTEL. A' KRITIKÁRÓL. 0115
Nem könnyü dolog meg határozva állítani, (] ha vallyon a' termettségnek nagyobb fogyatkozása; a' roszsz írássban mutattya è magát inkább; vagy pedig a' rossz ítéletben: mind a' két esetre való nézve pedig nem olly veszedelmes a' mi békességes türésünknek el fárasztása, mint elméinknek a' tévelygö útakra lett vezetése. Amabban tsak némelly kevesek hibáznak, elég számosak pedig ebben, tíz roszsz itélöt számlálhatunk addig míg egy rossz írót. Hajdan tsak egy esztelen tehette ki magát tárgyúl, most ezt egy versben más folyó beszédben tselekszi.

Olly forma hasonlatosság van (3) a' mi itéletünk; mint a' mi óráink között, egy sem hasonlít [p 0116] a' máséhoz, és még is minden inkább hiszen a' magáénak. A' melly ritka a' Poëták között a' valóságos nagy ész, a' teremthetö ész láng; (genie) olly ritka az érdem ítélöknél is az igaz ízlés; mind a' kettönek az Égtöl kellett venni tehetségét, és ezeknek úgy születtetni a' meg itélés re, mint amazoknak az írásra. Engedgyétek, hogy ollyanok taníttsanak, a' kik másokat felül haladnak ), és azokat szabadosan meg ítélhessék, a' kik ékesen írtak. Az igaz, hogy a' Könyvírók elmésségeikhez részre hajlók; de vallyon nem illyenek è az érdem ítélök is, ítélet tételeikhez?

Mindazáltal (5), ha gondolatinkal mélyebben látunk, úgy tapasztallyuk, hogy az ítélö erönek magva leg többeknek lelkeikbe (6) helyheztetett; leg alább egy ragyogó világosságot közlött velek a' természet, az alapos vonások ámbár gyengén rajzoltattak, de helyesen el vagynak találva. Valamint az alapos vonási gyenge rajzolat; ha jól el találtatott is, a' színek roszsz helyhetései által el rútíttatik, úgy a' jó ész is, tsalárd, és tsak külsö színü tudósság által formátlanná leszsz.

Némellyek az oskolai tévedékek úttyaiban egészszen bele vakúltak; nmellyek pedig kiket a' természet tsak együgyükké rendelt ostoba ditsekedökké lettek. Ezek az elmésséget (8) keresik, 's eszeket el vesztvén, az után mások Megítelöivé lesznek, hogy magokat oltalmazhassák: mind a' ketten, az is a' ki téhetöséggel bír az írásra, az is a' ki nem bír, égnek a' fel levültt [p 0117] dühösködö kívánság miatt, valamint a' szerelem féltök, és a' környül metéltek, hogy másokat meg vethessenek. Minden bolondokban() fel találtatik az a' szüntelen tsiklandozó kivánság, hogy másokat ki nevethessenek, és örömest a' nevetö részen kivánnak lenni. Ha Mevius Apollónak boszantására mázgol, elegen találtatnak mások, a' kik még roszabbúl ítélnek mint ö ir: Némellyek eleinte 0) nevezetes föknek tartat5tak, és azután Poëtáknak; nem sokára érdem ítélökké változván, nyilván való bolondokká lettek. Másokat sem jó eszüeknek, sem �rdem itélöknek nem tarthatunk, valamint a' nehezkés öszvérek, sem nem lovak, sem nem szamarak. Az illyen nyálkás tudományú elmétskék ollyan számosan vannak a' mi szigetünkben, mint a' félen ki képzett apró bogarak a' nílus partyán. Nem is lehet tudni, mint nevezhetnénk, az illyen ki miveletlen valamiket, ollyan két értelmü az ö nemek . Száz nyelvet kívánna meg nevezések, vagy pedig egy hijában való elmésnek nyelvét, a' ki fetsegésével más százakat is el fáraszthat.

Ti pedig ], kik a' hírt osztogatni; 's meg érdemleni akarjátok, és az érdem itélöi nemes nevet méltán viselni törekedtek, szorgalmatoskodgyatok elöször, hogy magatokat, és erötöket jól ki tanúllyátok, mennyire hat éles elmétek, ízléstek, és tudománytok. Tsak addig hajókázzatok, míg az alapra találtok, okosak, és szemesek legyetek, 's jól meg jegyezzétek a' pontot 3), mellyben az ész, és az ostobaság eggyé lesznek.

[p 0118] A' természet minden dolgoknak illö határt vetett; és a' fent gondolkozó negédes embernek elmésségét alá kaptsolta, 's így mérsékelte. Valamint a' föld kerekségét környül vevö nagy tenger, ha itt egy új tartományt el nyelt, más helyen széles föveny térségeket támaszt; úgy szinte a' lélekben is, midön az emlékezet gyarapodik, az ítélö észnek hathatós erje gyengülve kevesszik, és a' hol a' heves képzelö erönek sugári játzva ragyognak, ott az emlékezetnek gyenge képei el olvadnak, 's el tünnek. Tsak egy tudományt foghat el az éles ész, olly meszsze ki ható ereje van a' mesterségnek, 's ollyan szük az emberi elme, a' melly nem tsak egy különös mesterségben határoztatik meg, hanem gyakort annak tsak egy részével is alig bírhat. A' Királyok módgyára ismét el vesztyük a' mit nyertünk volt, ha a' hivalkodó betsületre való vágyás miatt mindenkor többre törekszünk. Közönségesen jól folytathatnánk az emberek fel tett tzéllyokat, ha tsak azt mivelnék, a' mit jól értenek.

Kövessétek elöször 5) a' természetet, és a' ti itéleteiteket ennek tökélletes próba köve után képezzétek, a' melly változást soha sem szenvedhet. A' soha nem hibázó természet, a' melly mindenkor isteni fényességében tündöklik, ez a' tiszta változhatatlan közönséges világosság, adgya meg mindennek az életet, az eröt, es a' szépséget, a' melly egyszersmind kútfeje, tzéllya, és próba köve a' mesterségnek.

[p 0119] Mindent e' tárból vesz a' mesterség, a' mit tsak annak idejében szükséges, ditsekedés nélkül munkál; és minden pompát meg vetve uralkodik. Így táplál a' szép testben éltetö lélek mindent élet erejével, bé tölti azt hathatóságával, igazgat minden mozgásokat, arösít minden inakat, maga pedig okozattyain kivül láthatatlan.

Némellyek, kiket az Egek elmésséggel gazdagon fel ékesítettek, még ugyan annyival szükölködnek, hogy azt jó haszonra fordítsák; mert az elmésség, és az itélö ész a' Hitvesek módgyára tusakodnak egymással, ámbár egyik a' másiknak segítségére rendeltetett. Nehezebb a' Múzyák lovát igazgatni mint sarkantyúzni, 's terhesebb rendetlen hevességét tartóztatni, mint sietségre nógatni. Mert a' Múzyák szárnyas lova nemes paripák módgyára akkor mutattya leg nagyobb bátorságát, a' midön hevessége zaboláztatik.

Ezek a' szabások 6), mellyeket a' régiség ki nyilatkoztatott, de nem készített; tsupán tsak a' természet; de mesterségbe hozot természet. A' természet, valamint a' szabadság, egyedül tsak azok a' törvények által tartóztathatik zabolában, a' mellyeket ö maga eleinte ki rendelt.

Hallyátok 7), miként nyilatkoztattya ki a' tudós Görög Ország hasznos szabásait, ha repülésünket mérsékellyük, 'sa' sabadságot neki által engedgyük. Fel a' Parnaszus tetejére útasította ö magzattyait, 's újjal mutatta nekik, a' magas menedék helyek ösvényeit, a' mellyeken maga járt volt; meszsziröl tartotta magasan a' halhatatlan [p 0120] jutalmat, 's ösztönözte a' többiekte, hogy hasonló útakon fel törekednének. Midön tehát ez 8) tökélletes szabásokat nagy példákban adott volna, ezekböl jegyezte ki mind azokat, a' miket nagy példákban az Égtöl nyert volt. A' nemes Megitélö fel élesztett tüzét a' Poëtának, 's meg tanította e' Világot észszel tsudálni. Ekkor a' Kritika szlgáló leányi kötelességet tett a' Múzyáknak, hogy szépsége kellemetesebb, maga pedig szeretetre méltóbb legyen. De a' gyönyörü Elmék el távoztak idövel e' tzéltól, a' ki magát az Isten Aszszonyt el nem nyerhette, a' szolgáló leányért esdekelt. A' poetai fegyvert Poeták ellen fordították; el tökélve, hogy azt a' férfit gyülöllyék, a' kitöl magok tanúltak volt. Így játszák a' mai Patikáriusok is, az Orvosok tzedúlái által megtaníttatva, az Orvosnak tulajdon személlyét; magok írnak ök orvosi tzedulákat, bé adgyák az orvosságokat, 's a' tanítójokat pedig bolondoknak mondgyák. Némellyek ) úgy szólván, fallyák a' régi Írók munkáinak lapjait, és sem az idö, sem a' moj nem rontnak el annyit mint ök. Némellyek szárazan, érthetöleg, és a' fel találásnak segedelme nélkül írnak ostóba mód mutatásokat, miként kell a' költeményeknek írattatni; mások pedig el hagygyák az észt, hogy tudományaikat mutogathassák, 's amazok az értelmet egészen el magyarázzák.