MIKES KELEMEN: TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK ÉS MISSZILIS LEVELEK. 0213


[121.]

rodosto. 15 augusti 1736

Egy nehány leveleimre csak nem veheek választ, már ek kezdettem volt magamal hitetni. édes néném, hogy avezérel el mentél volt táborban, de hiszem onnét is lehetet volna már választ adni leveleimre, it az a hire, hogy a vezér. aduna lemmé szállot táborban. a muszkák pedig ( pedig tatár ) tatár országban. igen vadászák atatárokat, ha mind meg eszik sem bánom, de azt bánom, hogy itt ollyan szomoru életet kel élnünk, el lankadot szivünk, és kedvünk, csak a sok suhajtást kel hallanom, egy nehány rend béli leveleit vetem a fejedelemnek., a melyekel még is meg vigasztaltam, a töb kenyeres társaimot. de avigasztalás csak harmad napig tart. azután ismét a suhajtást kezdik el. én nekem mindenikét kel vigasztalnom. és biztatnom. énnekem pedig még nagyob szükségem volna a vigasztalásra mint másoknak, de engemet csak az egy Isten vigasztal. és ö ád erött. a kereszt hordozásra. magamban kel meg fojtanom, szomoruságimot, haszontalan volna. sok bajomot. mások eleiben terjesztenem. se söt még a mi leg nehezeb. meg kel magamot türköztetnem., és ugy tétetnem magamot mint ha leg job kedvü volnék, holot belsö képen mind mást érez a szivem,. minden leveleiben a fejedelem irja hogy el jö. de még itt nincsen. azonban a szükség szaporodik. a baj, és a panasz. nagyobbodik. és mint hogy nem tudnak kit okozni. engemet szüntelen látván. reám fordittyák panaszokot; azt sem bánom.csak nekik használna, a mely állapotban teszen Isten. ahoz kel magunkot alkalmaztatni. sokszor jut eszemben a szegény urunk jövendölése., mert egyszer atöbbi közöt, avásárlásrol valo számadást, hogy oda adtam. volna., (mert én vásároltattam, a mi a köntösihez, és az ház beli eszközökhöz kivántatot, ( kivántatot, [kivántatikból javítva.] ) a fizetö mester aki vásárolta parancsolatombol., nekem számot adot, én pedig azt a szám adást meg mutattam a fejedelemnek,.) de azt jó meg tudni elöre. hogy szegénynek olyan természete volt, hogy a számadásban nem nézte. hogy miért adtanak harmincz. vagy negyven talért, hanem ha. tiz, vagy tizenkét poltura érö portékát ólttson vettéké vagy drágan, az ollyan ( ollyan [a betû o-ból javítva.] ) apro állapotban mindenkor gántsot talált, a szám adásban tehát. egy nehány poltura érö portékán meg akad aszeme, és kezdi mondani. mint egy neheztelésel hogy drágán fizették. nem kellet volna [p 0214] ugy venni. énazon szokásom ellen fel indultam, mert nekem ugy tettzet. mint ha bennem kételkedet volna, és mondam mint goromba, ha bennem kételkedik, parancsollya másnak. aki vásároltasson, erre szegeny semmit nem felel. csak a kezemben adgya a szám adást, és el fordul töllem. érdemem szerént. ( szerént. én is ) én is ki megyek.. másnap semmit nem szol hozám. én pedig csak várom hogy szollyon, meg másnap, akor sem szol semmi is. a már nekem nehéz volt. mert meg üsmértem volt ostoba cselekedetemet, harmad napján már nem türhettem, bé megyek utánna. az iró házában, ot eleiben borulok. és könyves szemel csokoltam kezét. és kértem bocsánatát, erre az a ritka. és nagy ember. meg ölel és mondgya. meg bocsátok. sokszor eszedben jutok én neked ha meg halok, sokszor megemlegetz engemet, de akor késö lesz. ha akor sirva hallottam ezeket a szokot, most konyves szemmel jutnak eszemben., bé is tellyesedtek., Isten igy akarta, mindenben dicsértessék sz. neve, meg mondottam, hogy a szomoru levélnek. rövidnek kel lenni azert el is végezem

[122.]

rodosto. 6 xbris. 1736.

Hálá ( Hálá légyen Istennek. ) légyen Istennek. ha sokára is. de el erkezék rákoczi ( el érkezék rákoczi joseph; ) joseph; azt gondoltuk hogy mind akettö eljö. de csak anagyobbik jött el. a hajo gallipolinál maradot, maga egynehányad magával ide jöt szárazon, tegnap estve nem akarván közinkben jöni. csak a vendég fogadoban szállot. el érkezésit tudtomra adatvan. oda mentem hozája., ma is voltam egy nehány orát véle mivel Constancinápolyban ment. még nem tudhatok ítéletet tenni felölle. Isten tudgya. micsodás lesz. csak azt vettem észre hogy haragos. éppen jokor érkezet. nekem azon örülni kel. asok bajtol meg menekedem. nem volt töb tiz tallérnál. azegészház költtségire. de aki a fogat adta, ennünk is ád.

[p 0215] Rakotzi Josef fejedelemnek. ebben az országban érkezéséröl valo levelek

[123.]

Rodosto 2 januarÿ 1737. 5 Adgya Isten hogy az ö áldásával és vigasztalásával kezdhesük. és végezhesük ezen esztendöt., a fejedelem egy nehány napot mulatván Constancinápolyban, a bujdoso felekezeti közi az elmult holnapnak 17 nápján idé viszá tére, ennek a hirtelen valo viszá térésnek pedig oka az, hogy mihent a porta meg tudta hogy Constancinápolyban ( Constánpolyban ) érkezet, mindgyárt meg izente hogy ide viszá térjen, nem is kelletet volna oda menni. de bonneval volt az oka. mert mint hogy a portának a Császáral valo békésége még tárt., de sött még mint hogy a Császár a porta és a muszka között valo közben járó, a porta nem akart okot adni a Császárnak apanaszra, hogy miért hozatta maga mellé a fejedelmet, mert i, igen tartanak attol; hogy a Császárt valamibenm meg boszonttsák. mert nem akarnak két ellenséget tsinálni., az egy is elég most nekik. ezen okbol küldék oly hamar ide viszá a fejdelmet, a ki is mint fogja magát hozánk. alkalmaztatni nem tudhatom. de a mint észre kezdem venni, igen mesze eset alma fájátol. légyen Isten akarattya. mászor többet

[124.]

rodosto: 8 Martÿ 1737. 5 Bezzeg néném, nyertünk mi a változásban. mint berzok a tsikban, vigasztalásunkra vártuk, ezt az ifiu fejedelmet de szomoruságunkra jött. a szép rend tartást amelyet az attya szabot volt közöttünk, és a melyet oly igen igyekezet anyi esztendöt alat meg tartani, és, meg tartani velünk. mind holtig; azt a fia harmad nap alat fel fordittá; és annak el rontásán kezdé ( kezdé el az it ) el. az itt valo életét, ugy anyira hogy olyan kevés idö alat. abban a keresztyényi, és fejedelemhez illendö rend tartásban tsak egy kis fotocska sem marada meg, minden el töröltetet, és tsak a nagy rendetlenségnek. ködgye szállotta meg a házunkot. tsak ebböl el itélheti akarki. hogy mit remélhetünk., ki vált mi akik olyan nagy fejedelmet szolgáltunk volt, a kinek minden dolga, okoságbol. [p 0216] rendböl, és kegyeségböl állot. most pedig mind ellenkezöt látunk. mert a rendet, nagy rendetlenség követte, az okoságot a hebehurgyaság., a kegyeséget a harag. és az idegenség ugy anyira, hogy harmintz esztendötöl fogva valo bujdosásunk oly sulyosnak nem tettzet. mint már ez a három holnap, most suhajtyák ( suhajtyák [suhattyákból javítva.] ) leginkáb a mi ) leg inkáb a mi meg holt urunkot, mert szomoruán kel néznünk az attya, és a fia közöt valo nagy külömbséget. de már ebben benne vagyunk. mihent ide érkezet az attyának minden joszágát hiven kezében adtam, valo hogy káromlás nélkül nem maradtam, mert a hamis atyafiak sokal vádoltanak. és a hamis vádolásra a fejedelem sokat visgálodot utánnam alatomban., de betsüleem meg sétrtésére valot semmit nem talált ezt nékem magais meg vallotta. nintsen semmi jobb ( jobb [jóbb-ból javítva, az ékezet áthúzásával.] ) mint az igaz uton járni., a volna kivánatos dolog. hogy az attya nyomdokát követné, meg mert a bizonyos, hogy a porta visgálodik utánna. hogy mitsoda természetü; azt kérdhetnéd nénem., hogy én mint vagyok az elméjiben tsak ugy mint a többi. nékem tsak egy Isten fizesét sem mondot. azért. hogy jószágára tselédire viselem gondot, itt tegnap nagy föld indulás volt. a föld sem nyughatik alattunk. jó egéséget néném. 5 [125.]

rodosto 20 julÿ 1737. 5 It néném minden dolgaink rendeletlenül és zürzavar modgyára folynak; és minden fel fordula, tsudálom hogy miis. a labunkon és nem a fejünkön járunk, a bizonyos pedig, hogy az Isten ebben a fejedelemben ( fejedelemben [Vö. a 124 levélben is. Mikes általában a fejdelem alakot használja.] ) sok szép tálentomot adot, eszet szépet adot. és ha ezt ugy oktatták, nevelték volna a mint kivántatik. ditséretre mélto dolog let volna, de a természetit kelet volna meg zabolázni. és rendben venni még igen ifiu korában. de mindenben szabadá hagyták. és a természet rendetlenné. változová. és álhatatlanná lett. azért is oly haragos. és változo. arra sem tanitottá., a természet sem vitte reá hogy azon inkáb igyekezék. hogy szeresék. mint sem félyenek tölle, mint hogy böségben nem neveltetet vol, hanem tsak nagy szabadosan. [p 0217] azért. se azt nem tudgya hogy mi a fosvénység. se a helyes meg tartás. se azt. hogy mi légyen a helyes adás. se azt. hogy mi légyen a nemzetihez valo szeretet, mert soha a nemzetivel nem társalkodhatot. a már bizonyos., hogy ebben a holnapban a Császár, a passorovitzai békeséget a törökel fel bontotta, és letévén a mediátorságát. a muszka mellé állot., ha leheté olyan formán a békeséget fel bontani vagy sem azt atheologusok végezék el. mert azt el végezék hogy nem keresztyéni tartás, a hitetleneknek. a hitet meg nem tartani, mivel atöröknek. az Isten szintén olyan igaságos és örökös Istene. lévén mint nekünk ö hozája is olyan igaságal vagyon, mint hozánk, azt nem tudom mikor bontotta volna fel a török a békeséget, de azt tudom, hogy egy keresztyén császár fel bontotta, meg is büntetödöt érette, azolyan példán most is lehetne tanulni. a törökök ha azt nem reménlenék. hogy az Isten most is igaságot teszen nekik. kéttségben esnének, a mint hogy igen tartanak, meltán is, mert két nagy, és hatalmas császár ellen kel hadakozniok. a ki ketten Europábol ki üzhetik., (de tegyük utánna. ha Isten ugy rendelte). talám már erre valo nézve, a portan is inkáb néznek reánk. mert még most igen rosz renden vannak dolgaink. érdemünké egyebet. 5 [126.]

rodosto 13. 7bris 1737. 5 A békeség fel lévén bontva. azért a portának sem lévén szükséges. hogy arra vigyázon. a mire eddig kelletet vigyázni. erre valo nézve a kalmakán egy levelet külde ide egy vezér agátol; a melyben tudtára adgya a fejedelemnek, hogy a porta kiványa Constancinápolyban ( Conspolyban ) valo menetelét, a porta meg akarván ezel mutatni. hogy tellyeségel valo ellensége a német CSászárnak, és belöllünk ijesztöt akar tsinálni, szeglény fejedelem ha most élne, mit gondolna, és mit tsinálna, mert azt sokszor hallottam szegénytöl, hogy nem kiványa. a portának. a émetel valo hadakozását, mert irtozik a törökel valo hadakozástol., és hogy inkáb szereti itt halálát. mint sem azt látni, hogy érette rablásokot tegyenek erdélyben elég a hogy, mi bé megyünk Isten tudgya mire, azt is jó meg tudni, hogy uj vezért tettek a táboron többet nem irok mert készülni kel, a mely helyben pedig sok esztendöket töltöt valaki onnét nehezen mozdul ki. jó egésséget néném.

[p 0218] [127.]

Constancinápoly 21 7bris 1737.

Elhagyok néném rodostot anyi esztendökmulva. ki bontokozánk onnét. de hogy? tsak herdi burdi modgyára. a fejedelem tsak kevesed magával. indula meg, de ( de ugy ) ugy mintha az ellenség lett volna ahátunkon, még tsak anyi idöt sem adot magának. se nekünk. hogy a portékájit el rakják. etalám tsak arra valo volt., hogy el mondhasa, a mit nékem mondot. nem halok én it meg mint az apám. nem feleleék reá de gondolám. hogy talám még erdélyben sem., elég a hogy. tegnap ebéd tályban. a város mellé érkezvén. egy udvarházhoz vivének, ót a császár tisztei a fejedelmet meg vendéglég. ebéd után, mind afejedelem. mind mi alánk paripákot adának., onnét meg indulván pompával kisérék a császár tisztei a szsállására. a mely tsak egy szöcs háza. de kényesen el lakhatik egy fejedelem benne, a házak mind fel voltak ékesitva. az ide valo mód szerént a császar parancsolattyábol. mint hogy még itt igen ujak vagyunk., azért semmi uj dogot nem irhatok többet, hanem tsak azt irom idö töltésért, hogy olyan nagy állatot láttam., a ki felöl gyermekségemtöl fogvást ( fogvást hallok ) hallok beszélleni. és kivántam látni. már ebböl észre veszi kegyelmed ( kegyd ) hogy az egy eléfánt. ez a nagy állat egér szörü, a feje olyan valamint irják., a fülei. valamint az aszonyok legyezöje., a szájábol. két felöl két vastag fog nöki mint a karom, azok epdig hoszak., az éelre azok néki nem használhatnak, de azis bizonyos hogy a tzermészet azokot néki hasznára adta; az is bizonyos hogy az esztergarosok. sok szép drága munkára fordittyák azokot, de a mit leg inkáb tsudáltam abban az állatban, az orrát. de orrnak nem mondhatom mert az orra végiböl jö ki egy olyan fityelék valamint a pujkának, a pedig hoszab fel ölnél. és vastag mint akarom az ugy hajlik mint egy korbács., annak a vége olyan. mint a disznonak az orra, két lyuk megyen fel rajta mind végig, valamint két szivárványon., azon szija fel a vizet mikor iszik, vagy amikor magát mosa, azal fecskendezi, azal ád magának enni, a neki olyan ( olyan [-an szórész tintája összefutott; hogy törlés következtében-e, az nem állapítható meg határozottan.] ) mint nékünk a kezünk. ö azal egy polturat fel veszen, ö azal egy csomo szalmát fel veszen. és magát mindenüt legyezi, mert a farkának azt a hasznát nem veheti. akit pedig azal meg üt, ( meg üt, meg vagyon ütve, ) meg vagyon ütve, egy [p 0219] szoval nem lehet kigondolni az ki azt nem láttya, hogy menyi féle hasznát veszi ö annak., a lábai mindenütt egyaránsu vastagsaguak. mint az oszlop,. vannak olyan vastagok. ( vastagagok [Elírás] ) mint egy embernek a Czombja, a magosága 13 arasz volt., de e még tsak a kisdedek közül valo., tsudálatos az Isten az ö munkáiban, elég már arrol a nagy állárol beszélleni