MIKES KELEMEN: TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK ÉS MISSZILIS LEVELEK. 0201

kesergetvén. kédetis keseritem. a szomoruán irt levelek. ugy jobbak. ha mentöl rövidebbek.

[p 0206] [116.]

rodoszto. 15 7bris. 1735.

A micsoda állapotban vagyunk. ha lehetne vigasztalást venni. aleveleidben néném. eleget találhatnék. azis evaloságos vigasztalás. ( vigasztalás. [g - betû más betûbõl, vagy betûrészbõl javítva.] ) melyet azigaz sziv ád. mert itt. egynehányan. vigasztalnak. olyanok engem. akik belsö képen örülnek szomoruságomon. és annak. még meg szaporodását is akarnák, de az Isten. akiben kel biznunk, kivánságokot bé nem tölti, eröt, és értelmet ád, annak a keresztnek, hordozására. melyet. reám adot. noha szabadságot adtak. kinek. kinek. arra. hogy innét el mehet. a hová tettzik, de kevesen akartak még eddig azzal a szabadságal élni, és meg akarják. várni a fejedelem eljövetelét. Isten tudgya mikor lészen a.? vagyon már egy holnapja., hogy el küldöttünk utánna. addig pedig itt senkinek fizetése nem jár. hanem kinek kinek, asztala meg leszen, mint az elött. a ki telik a tiz tallérból, melyet adnak napjára, de ( de senki ) senki nem várhat többet, harmintz, vagy negyven. személyt. el lehet tartani a tiz tallérból. de nem lehet. se fizetést. se ruházatot abbol adni. a szegény urunknak. hatvan tallérja volt. napjára jol fizethetet. jol is fizetet; mert kinek 6 száz. kinek 4 száz. és sokaknak 2 száz tallérjok volt, most pedig a kevésböl. keveset sem adnak, elöször azért, mert a rendelt pénz. esztendö által. az ételre el megyen. másodszor, mert abbol kel fizetni az alacson cselédek, kik a konyhán szolgálnak. harmadszor azért. mert ha egynek adnának. a többi is, kérne, és zugolodnék. de hogy senkinek semmit nem adnak. a zugolodásra sem adnak ókót. jó egéssége kivánok édes néném.

[117.]

rodosto. 8 8bris. 1735.

A mely keresztet még elöre el láttyuk. hogy viselni fogjuk. ugy tettzik hogy aztot. könnyeben kellene viselni. a szegénységet is konnyeben türik. ha csak lassan, lassan esnek abban. mert hozá szokik. édes néném, a jó Isten. ujjab keresztet adot reám, amelyet még elöre által láttam volt hogy reám fog szállani, de azzal könnyebnek nem találom, de reménlem. hogy aki reám adta, eröt is ád ahordozásra. itéld el néném. ha nem nagy kereszté. rajtam, hogy ami jó sibrik [p 0207] apánkot. el kelle tegnap temetnünk, annyi ( annyi nagy, ) nagy, és hoszas betegsége után. az Isten magához vévé. egy részint, halálán, nem kellene szomorkodnunk, mert az Isten végit vetette sok szenvedésinek, de más részint., lehet szomorkodnom, mert az egész gond, ( gond. [go betûknek csak nyomai vehetõk ki a szakadás helyén.] ) és baj, reám szállot, a mely nem kevés, ollyan állapotban, mint melyben vagyok, két féle nemzettel van bajom, akík egymást nem szeretik. vannak ollyanok. akik, nem voltak kezem alat: és akik nem szoktak a töllem valo függéshez, akik azt tarttyák. hogy már most fel szabadultak minden más alat valo lételtöl, akik azt gondollyák. hogy az fejedelem csak hamar el érkezik., azért addig. nem szükséges függeni valakitöl. azt is tekintik. hogy én töllem, akitöl kel függeniek igasság szerént. én magam sem üsmertem, a fejedelmet. ( a fejedelmet. ;se> azt nem tudom, mint leszek elméjiben. [?] mivel ) azt sem tudom, mint leszek elméjiben, mivel azgyakorta történik, hogy a kit az atya. szeretet. azt a fia nem kedvelli, azt is hozá teszem, ( hozá eszem, hogy akitöl, ) hogy akitöl, se adományt, se büntetést. nem várnak. ót az engedelmeség sem egész. mert az embereket vagy a haszon keresés, vagy a félelem vezéreli, ritkán a szeretet, vagy a becsület, egy fellyeb valonak pedig nem lehet magának azzal igen hizelkedni hogy szeresék mindenek. csak ajándékon. hogy ha tölle valamit nem várhanak, mint én töllem, hogy nem várhatnak., avalo hogy mindenkor csak azon kel igyekezni, hogy az alattunk valok. inkáb szeressenek mint fellyenek. de azzal nem kel magunknak. hizelkedni, hanem azt kel egy felyeb valonak magában fel tenni. hogy kinek kinek. amaga rendihez valo becsületit meg adgya. a maga hivatallyát. ne az emberekért valo nézve. kivánnya jól végben vinni. hanem az Istenért. és igen szeresse az igazságot. de ámbár mindeneket jol végben vigyen, is, ( is, [Beszúrás.] ) hadgyaké szó nélkül? nem; a tiszttségben lévökre, mindenkor bal itéletet szoktak tenni. de aki az igaz uton jár. van mivel vígasztalni magát. vígasztaly édes néném, mert van szükségem rea. de egyik vigasztalásom a. ha az egésségedre vígyász. 5 a vezérnek irot bucsuzo levelét urunknak. most jut eszemben. hogy eddig el kelletet volna kednek küldenem soha keresztény fejedelemhez a porta ollyan hitelel nem volt mint ö hozája szegényhez. az ö tanácsá mind becsülte. mind követte. hiddel néném. hogy tudot is jó tanácsot adni
[p 0208] A fényes porta fö vezérjenek. alí passának.
halála elöt irot bucsuzo levelének párja.
Ezen dicsöséges birodalom elsö méltoságában tündöklö. nagy bölcseségel fel ékesitetett fö vezér kedves szivbéli barátom. kit Isten mindenhato jokal. meg áldgyon. 5 Kéttség kivül sudalkozni fog avezér barátom. a midön halálom hirével. ezen levelemet fogja venni. de mivel az emberi természetnek. halandosága., ahalált el kerülhetetlennek lenni mutatta., az Istenhez valo szeretett hivot hogy hozzá készüllyek. és a gyözhetetlen császárhoz valo hálá adoságom ( hálá adoságom ) ösztönözöt hogy bucsu vétlen evilágbol kine mennyek. melyre nézve, még egésséges voltomban mindenekröl rendelést tévén. azudvarom fö tisztinek., meg parancsoltam, hogy halálom történvén, amidön avezért tudositani fogják. kedves barátomnak ezen levelemet meg küldgyék. hassanak azért szivére igaz baráttyának. uolsó szavai. és mutassa bé a császárnak kegyelmes uramnak. igaz háláadoságal. tellyes szivemnek uolso beszédit. mindenkor az Isten meg foghatatlan bölcsesége rendelésének tulajdonitottam ezen fényes birodalomban valo jövetelemet. de kivált képen azon indulatomot; a melytöl viseltetvén oly idöben jöttem, amidön ahadakozás szerencsétlen sorsa által leg nagyob változások közöt. forgottak a birodalom dolgai. meg gyözte vala elmémet az Istenben vetett bizodalom., és fényes portában helyheztetett reménségem. hogy engemet el nem hágy, és imé éleemnek utolso orájában is mondhatom hogy meg nem csalattam, mert személyemet becsületben tartván, avelem lévö kevés számu hiveimmel táplált. és az ellenségim ( ellenségim szándekitol ) szándekitol meg oltalmazot, én is mind ezeket szemem elött viselvén, életemben, orczán pirulása ( pirulása [pirulásraból javítva. ] ) nélkül mulok ki ezen halando világból. mert nem vádol lelkem üsmereti, ( üsmereti, [i - e-bõl jav.] ) hogy a birodalomban valakit meg bántottam volna. és hogy a fényes porta valoságos jovát, minden töllem lehetö modok szerént nem kerestem volna. vigasztalásomra volt életemben. sokszor. hogy ezen egyenes szándékomot a porta ministeri meg üsmérvén, hozám jó szivel voltanak, és igy csendes nyugodalomban élvén. ezen utolso orámhoz készültem. a melytöl egyedül várhattam minden nyomoruságimtól valo fel szabadulásimo, mivel pedig törvényem azt parancsolta., hogy az Istent mindenek felet. és felebarátomot ö érette mint önnön magamot szeressem [p 0209] mondhatom. hogy mind azokot a kiket Isten ezen a világon gondviselésem alá bizot, ámbár szolgálatomra rendeltettek. fiaim gyanánt tartván szerettem, és ezen indulattol viseltetvén, irásban tett rendelésim szerént, a mim volt közikben osztotam, de nem szegyenlem meg vallani oly meg szükült állapotomot, hogy a Császár mellém rendelt, és engemet jó szivel szorgalmatos hivségel szolgálo tiszteinek illendö meg jutalmazásokra. semmit sem hagyhattam, melyre nézve ha a gyözhetetlen császár elött, valamely érdemet tulajdoníthattam volna magamnak. azon kértem volna. hogy mind azokhoz akik mellém rendeltettek vala, én érettem mutassa kegyelmességét. de mint hogy magam is annyi esztendököl fogvást. inkáb terhére. voltam aportának mint sem hasznára. egyedül csak a Császár kegyelmeségében ajánlom egyenként öket, de kivált képen ibrahim hiv tolmácsomot, a minden hato Isten jutalmaztassa meg. leg drágáb áldásival. velem tett jó téteménnyit. és azon Isten nevében kérem, engedgye meg hogy kevés számu hiveim, mint egy pásztor nékül hagyatot juhok., irásban tett rendelésimet véghez vivén. testemet azédes anyám mellé minden világi pompa nélkül nyugosztatván, minden háborgatás nélkül bátorságosan követhessék más országokra utyokot. vagy akinek tettzeni fog a birodalomba meg maradhassanak., mind ezek után pedig azon Istentöl. minden testi és lelki áldást kivánván avezérnek, és az egész birodalomnak, végzi szavait holtig hüséges baráttya. már porrá. és hamuvá leendö. 5 R. F.

[118.]

rodosto 15 9bris. 1735

Egy nehány levelidet vévén néném, a sok vigasztalásit ( vigasztalásit [vigasztalásid helyett; Mikes helyenként kijavítja az ilyen hibákat.] ) közöt, annak leg inkáb örülök. hogy egésségben vagy. az iffiu fejedelemtöl is vettem. egy vigasztalo levelet. a melyben szép ajánlásokot teszen. e mind jó. csak füstben ne mennyenek. ha üsmerném. tudnék itéletet tenni felölle. és tudnám mit várhatok tölle., de ki tudgya micsoda természetü. az attya ugyon nagy reménségel volt felölle. csak meg ne csalta volna magá. én semmi itéletet nem teszek felölle. meg lássuk [p 0210] mikor eljö. az Isten segittségivel. azt fel tettem. hogy ugy adom keziben minden jószágát. a mint az apja hadta, és ha lehet. az igazságot, elöttem viselem. hogy mindenekröl számot adhassak. nem azért. hogy kedvit talállyam. hanem azért. hogy Isten aldása legyen rajtam, hogy ha már is. sok bal itéleteket tettek. és tesznek felöllem. a velem valok. hát még ezután. mit fognak irántam mondani magának is a fejedelemnek., de én azt csak nevetem. mert nem igazat mondanak. és azIsten pártfogoja azoknak, kik az egyenes uton járnak, ha ötet káromlották. hát engemet miért nem. talám kéd. még magais azt gondollya. hogy a szegény úrunknak sok joszága maradot; sokan meg csallyák ez iránt magokot; a mi leg rágáb. aportékáji közöt. az asztalhoz valo ezüst mivek, a sem sok. mostani állapottyához elegendö volt. de másut. egy kalmárnak is töb ezüst mive vagyon, ládabéli portékája igen kevés, köves portékája éppen nem volt, két gyémántos gyürüjevolt, annak is az egyikét nekem hadta, két lora valo szerszám, de házi eszköz elég. mert ö azt örökké csináltatta. ládabéli, vagy köves portékát, ö soha sem vett. mert azon éppen nem kapot, hanem csak éppen. ami nélkül nem lehetet. ollyat vett. két sebbe valo orája maradot., egyikét a szegény sibriknek hadta, a másikat nekem, ezekböl észre veheted ( veheted [Beszúrás.] ) néném, hogy nem sok drága joszága maradot; mert ö szegény. egy asztalt., vagy egy széket. a melyet ö maga talált ki., nem adta volna aköves portékáért. ollyan pedig sok volt. mert az ollyanért. a pénzt nem kimélte. és az ollyanoknak. se a fia. se más hasznát nem tudgya ugy venni mint ö vette. mert neki semmi házi eszköze ollyan formában nem volt. csinálva, mint másoknak szokot lenni. azok mind más formájuak voltak, a székek, asztalok ugy el bomlottak egymástol. hogy kis ládákban lehetet el rakni, el itélheti már kéd. hogy az asztalos, és a lakatos. többet nyertek rajta. mint sem az ötvesek, egy szoval. néném, a franczia példa beszéd. bé nem tölt rajta. a mely azt mondgya, hogy boldog fiu az, akinek az apja elkárhozot., értvén az ollyan apát. aki sok hamis keresetböl valo joszágot hádgy a fiára, mert ö szegény, az igazán valo keresetböl is. igen keveset. és minden kincse mikor meg holt. öt száz tallérbol állot, azt kérthetnékéd. hogy hová tette a pénzit., mivel, hól hetven, hol hatvan tallérja járt egy neprá. két szoval. csak azt felelem kédnek. hogy sok embert tartot. azoknak sok fizetést adot. és meg annyit költöt, az épitesre. a harmadik. és aleg hasznosab [p 0211] költtsége. az Isteni szolgálatért. és a kápolnájáért volt. de ö annak hasznát is vette szegény. nem is lehetet volna neki azt mondani, amit mondottak egy franczia királynak., a ki is egy spanyol követet. a viszá menetelekor meg akarván ajándékozni. mondá az urak elöt. ezt a követet meg akarnám ajándékozni. de ollyan portékát szeretnék neki adni, a mely nekem sokban tölt. de amelynek nem veszem hasznát. egyik az urak közül. aki tréfás volt, mondá akirálynak. ad oda a kápolnádot. mert arra sokat kölöttél, de semmi hasznát annak nem veszed, a bizonyos hogy tudta szegény hasznát venni a kápolnájának. de sok más ollyan költtségeket tett. mellyek haszontalanok voltak. talám az is haszontalan volna, ha többet illyeneket irnék, azért el véhetvén. maradok kedves néném. bajban szomoruságban. uszkálo szolgád.